Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
1971. február 9. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Csalódások, vágyak, konfliktusok? Hatvanezer szövetkezeti tag Elhagyott szakmák Részközgyűlések Baranyában A munkaerő keresi az i árát. Közgazdaságilag; egyszerű minden - de az j ember nemcsak közgazda- | sági kategória, így aztán az j oly sok gondot okozó fluktuációra — bármily kényelmes is lenne —, nem lehet | kézenfekvő közgazdasági : • magyarázatot adni. A gyakori munkahely-változtató- i sok mögött emberi csaló- j dások, vágyak és konfliktusok állnak, s bár a leg- j utóbbi hónapok munkaerő- gazdálkodási rendeletéi, bér- módosításai, illetve a fokozottabb erkölcsi megbecsülést biztosító intézkedések némileg lelassították az üzemek közötti népvándorlást a témát mégis korai lenne levenni a közérdeklődés napirendjéről. Az általános egyensúly megteremtését célzó erőfeszítések mellett most már a részletekre is figyelnünk kell. Például arra: miért néptele- nednek el egyes szakmák, illetve, hogy miért vállalják komoly szakmával bíró emberek oly gyakran az új szakma elsajátításával járó nehézségeket, terheket? Olyanok is jelentős számban vannak, akik egyszerűen feladják szakmájukat, s mint betanított, illetve segédmunkások keresik meg kenyerüket Pékek, asztalosok, cipészek, vájárok, bádogosok, molnárok. Nem is olyan régen még irigyelt emberek voltak, s most az álláshirdetéseket olvassák ... A KPM Autóközlekedési Tanintézete tavaly több száz hivatásos jogosítványt adott ki — s a tulajdonosok több mint egyhar- mada szakmunkás volt! Valami történt tehát. Az autó- közlekedési vállalatok nem is titkolják: szinte minden létező szakmának van néhány képviselője kocsijaikon. Az a tény, hogy vonzóvá lett a volán, nem baj, sőt; az azonban, hogy e vonzásnak olyan emberek se tudnak, illetve akarnak ellenállni, akiknek szakma van a kezükben, már több mint elgondolkoztató. Hogy mibe kerül egy-egy szakember kiképzése — kár lenne újra elmondani, a dolog lényege ugyanis nem az a néhány ezer forint. Sokkal súlyosabbak ennél azok a nehézségek, melyek a termelés folyamatosságában, a közellátás szinvonalában, illetve a szolgáltatások terén tapasztalhatók. Nincsenek pótolhatatlan emberek; ez igaz, de a jó szakemberek csak nagy erőfeszítések, sőt nemegyszer áldozatok árán pótolhatók. Hogy ki miért megy? Egy volt pék. Most gépkocsivezető. Furgonnal járja a várost. A kérdés hallatán: így jobb? — mosolyog, s mutatja a fizetési szalagot. Kettőezerkilencszáz. Ennyit pék korában egyszer-kétszer ha kapott. S még valami: a munkaidő reggel héttől délután négyig tart... — Amióta kocsin vagyok híztam, s a szívemmel sincs baj — mondja, s az az igazság, hogy nehéz vele vitatkozni. De vannak más magyarázatok is. Egy volt vájár: úntam az örökös áthelyezgetést. Egy volt vasúti váltókezelő (most traktoros): aki dolgozott már karácsony este, az tudja: az ilyesmit nem lehet megfizetni. Fiatalok is gyakran hagyják el szakmájukat; az indítóok itt azonban többnyire egészen más. Első helyen a türelmetlenseg áll. Kevesel- lik a pénzt. A kezdő szakmunkásoknál többet keres a segédmunkás ... Sokan állnak odébb azért, mert csalódottak, pontosabban: becsapottnak érzik magukat. Azt mondják: én nem tudtam, hogy ez a szakma ilyen ... A megokolásokból, érvekből tulajdonképpen az is pontosan összáll, mit kellene tenni. Az átlagos havi keresetek iparágankénti összehasonlítása önmagában is sok mindenre magyarázatot ad, de ez csak a dolog egyik oldala. Mert van egy másik is, amit akár a vágyak oldalának is nevezhetnénk. Az emberek jól akarnak keresni, de ma már az se mindegy: milyen körülmények között keresik meg azt a pénzt. Az embertelenül nehéz munka, az éjszakázás, az időjárás viszontagságainak való kiszolgáltatottság mind-mind olyan tényező, mely szakításra viheti a dolgot. Kényelmesek lennénk? — Igen, kényelmesebbek vagyunk mint öt vagy pláne tíz-húsz évvel ezelőtt, s ezen nem lehet változtatni. Ez olyan realitás, melyet tudomásul kell venni, s terveink, előirányzataink megfogalmazásakor messzemenően szem előtt kell tartani. Csalódottság. Ez megint olyan dolog, amivel jobban számolni kellene. A gyerekek pályaválasztási gondjait mindenki igyekszik segíteni, de többnyire csak szavakkal. Az élmények elmaradnak; tíz szakmunkástanuló közül legalább öt még mindig úgy írja alá a szerződést, hogy nem tudja, mit vállal. Megint egy realitás. A mai gyerekek nincsenek rákényszerítve, hogy olyan szakmában, munkahelyen éljék le életüket, mely nem tetszik nekik, s ez jó mintahogy végsősoron az se rossz, hogy van erejük mindent újrakezdeni. A rossz csak az, hogy közben rengeteg energia, pénz veszik el, illetve terv esik kútba. Vannak különleges problémák is. Számos vállalat monopolhelyzetben van, nemcsak a piac, de a munkaerő vonatkozásában is. Mit tehet például egy sörfőző, egy tímár, egy nyomdász, ha összeveszik a főnökeivel, illetve ha úgy érzi, hogy nincs jövője vállalatánál? Felmond, s új helyet — pontosabban: új szakmát keres ... A vándorlás megállítása, illetve a szakma iránti hűség megerősítése nem történhet meg máról holnapra. De amikor egy vállalat vezetése leül, hogy elkészítse ötéves, vagy ennél hosszabb időre szóló tervét, nem szabad, Ne hagyja kétségben éves terve teljesítését! Most fuvaroztasson! AZ I. NEGYEDÉVBEN KORLÁTLANUL VALLAL FUVAROZÁST A VOLÁN 1 2. S Z, V A L L ALA T. Az új üzemeket nemrég adták át, ünnepélyesen. Az így bővült vegyigyár óriás évente 200 ezer tonna nitrogénműtrágyával ad többet a mezőgazdaságnak, mint korábban. Űj termékkel is növelték a választékot. Évente 100 ezer tonna koncentrált nitrogénműtrágyát — karba- midot — állítanak elő. Ez a talajtáplálék csaknem kétszer annyi hatóanyagot tartalmaz, mint a pétisó. Amikor 1954—55-ben befejezték a Péti Nitrogénművek újjáépítését és rekonstrukcióját — azt mondták, ez a gyár elérte fejleszthetősége csúcsát. Tovább nem növekedhet. Új technológiák eddig használt anyag nem vált be, mert a vezeték vascsövével reakcióba lépett, elbomlott, csökkent, vagy teljesen megszűnt riasztó, figyelmeztető hatása. Az új anyag a kísérletek szerint rendkívül intenzív, nem bomlik, tartós és biztonságos jelzést ad. További fejlesztés A Péti Nitrogénművek há- rommilliárd forintos bővítése után a Gazdasági Bizottság I ■ határozatot hozott a további fejlesztésről — 8 és fél milliárd forint beépítéséről. Ha elkészül az új létesítmény, több műtrágyát termel, mint most az összes hazai műtrágyagyár együttvéve. hogy ezekről a kérdésekről megfeledkezzen. A legalapvetőbb a szakmák közötti bérfeszültségek enyhítése. Ezt a munkakörülmények gyors megjavításának kell követnie, illetve a folyamatos munka, az éjszakázás után járó pótlékok rendezésének. Nem lehet igazságos az a bérrendszer, illetve bérpolitika, mely lehetővé teszi, hogy valaki délelőttös munkával — közel azonos munkakörben —, többet keressen, mint más az éjszakázással Minthogy az sem igazságos, hogy valaki csak azért keressen többet, éljen könnyebben, mert egy új, korszerű üzemben kapott helyet. Elnéptelenedő szakmák. Ha van is túlzás ebben a megfogalmazásban. illetve problémafelvetésben. az aggasztó tendenciák létét senki sem tagadja. Beszéljünk hát róla. S segítsünk — ha kell zseb- benyúlással —, de mielőbb, addig, amíg nem késő. B. S. Megyénk értékesítő és fogyasztási szövetkezeteinek, iiletve takarékszövetkezeteinek évenként sorrakerülő közgyűlései az idén a szokásosnál is nagyobb érdeklődés közepette zajlottak le. Lejárt a négy éves ciklus és így az új vezető testületeket is most választották meg. A mitegy három és félszáz részközgyűlésen megyénk szövetkezeteinek több mint hatvanezer tagja vett részt. Megvitatták az anyaszövetkezet és a körzet kapcsolatát, meghallgatták a beszámolókat. amelyek az elmúlt év gazdasági eredményeit ismertették. Egyben meghatározták a szövetkezet fejlődésének várható irányát. Több helyen kérte a tagság a kenyér, a tej és a húsellátás megjavítását, a hiánycikkek számának csökkentését. Hogy a falusi boltokban több legyen a húsféleség, sok szövetkezet sertéshizlaló, illetve faldolgozó társulás létrehozását tervezi. A taggyűlések során megválasztott új vezetőségbe igen nagy számban kerültek be fiatalok, s nőtt a nők aránya. Egyébként a taglétszám is i" gyarapodott. Csupán az elmúlt hetekben például a pécsi ÁFÉSZ másfél száz új ta- ! got vett fel. A jó eredmények. a szövetkezetek dina- ! mikus fejlődése mind több ! embert vonz a szövetkezeti mozgalomba. Megválasztották — a szövetkezetek életében első alkalommal — a szövetkezeti nőbizottságokat, s a küldötteket. akik az anyaszövetkezetek vezetőség-választó, mérlegbeszámoló gyűlésén vesznek majd részt. Baranya 19 takarékszövetkezetében már | szombaton megkezdték a kül- j döttgyűléseket. Elsőnek Gör- ! csönyben tartották meg. Vasárnap Magyarszéken. Mágo- cson. Üjpetrén, Szentlőrincen és Ibafán zajlott le. A 22 ÁFÉSZ küldöttközgyűlésére február 12. és 20. között keCsakhogy időközben új technológiák születtek, a kutatólaboratóriumok új gyártási módokat, új termékeket kísérleteztek ki. A kettős műtrágyagyár a Nehézvegyipari Kutató Intézet technológiája alapján nitrogén és foszfor hatóanyagú talaj táplálékot állít elő. Néhány éve Péten készül a furfuril, alkohol, a furán gyanta alapanyaga. Ezt megelőzően nyugatról importáltuk a vasöntés e fontos kellékét, most pedig már exportra is termel a gyár. Izopropilamil üzemük a tria- zin típusú gyomirtó,szerek alapanyagát gyártja (az ismert kukorica gyomirtószernek, a Hungazinak is ez a hatóanyaga). A gyár kutató- mérnökei dolgozták ki a szorbitgyártás technológiáját és nagyüzemi gyártását. A szorbitot a dohány és textilipar mint vízelvonó anyagot használja, az élelmiszer- ipar pedig a szorbitból állítja elő a glukont, a cukorbetegek édesitőszerét. A technológiát a pétiek eladták Csehszlovákiának és Spanyolországnak — mindkét helyen gyárat építenek a szorbitgyártásra. . A THT új gázszagosító anyaguk. A vezetékes gáz szagosítására Gázálarc és védősisak viselése kötelező rül sor. Ezeken a gyűléseken döntenek majd afelett is, hogy milyen összegű legyen a vásárlási visszatérítés. Látogatás a péti gyáróriásban Magasan ívelő, kanyargó kékes-fehér fémcsövek, karcsú tornyok, csillogó tartályok, sárga füstöt lehelő kémények. Péti Nitrogénművek. Innen, hat emelet magasságból, az irodaépület tetejéről is alig látni be a 90 holdon elterülő gyáróriást. Felül nézetből, mint maketten, ‘kics-L nyék a csőrendszerek, a fémcsarnokok, mint játékvonatok mozognak az anyagot szállító szerelvények. 800 fokos hőség Nagyon kicsinek érzem magam az égbenyúló torony tövében. A karbamid üzem bejáratánál rajzos tábla figyelmeztet: Gázálarc és védősisak viselése kötelező! A toronyban cseppentik ki a folyékony karbamidot — s mire leér — apró szilárd szemcsékké dermed. Erős szag csavarja az orrom, marja a szemem. A közelmúltban felavatott ammónia szintézis üzem lépcsőit járom. A földgázt itt 800 fokon 34 atmoszféra nyomás mellett vízgőzzel kezelik. Nyers szintézis gázzá — hidrogénné és nitrogénné bontják. A bontótér — vörös és narancs színben izzó. A kémlelő nyíláson szembe csap a 800 fokos hőség lehellete. A vezénylőteremből az egész gyár irányítható. Állandóan ellenőrzik a gyártási hőmérsékletet, a vegyi folyamatokat: az irányító központ memóriája 200 adatot regisztrál. Amikor 1932-ben megkezdte termelését a Péti Vegyiüzem, naponta 20 tonna ammóniát dolgozott fel pétisóvá. Azóta csaknem harmincszorosára nőtt a gyár termelése. De hasonlóan nagy mértékben nőtt a mezőgazdaság műtrágya igénye is. Az 1930-as években soknak bizonyult a péti gyár termelése. — Egyiptomba exportálták a pétisó egy részét. Most összehasonlíthatatlanul több műtrágyát igényel a hazai mezőgazdaság. Ezért született meg a Gazdasági Bizottság döntése, a Péti Nitrogénművek bővítésére. S ezért kezdték meg 1965-ben a 3 milliárd forintos beruházást, új ammónia szintézis üzemet építettek angol berendezésekkel, az Európában alkalmazott legkorszerűbb technológiák alapján napi 420 tonnás kapacitással. Növelték a salétromsav és a pétisó üzem termelését is. A péti gyár — a magasból Egyedülálló gyűjtemény Nagy értékű gyűjteménnyel gazdagodott a Baranya megyei Múzeum Igazgatóság. A napokban került tulajdonába Baranyai Ilona, szobrásznő a maga nemében egyedülálló népi textíliáinak gyűjteménye. Baranyai Ilona szobrásznő Pécsett járt iskolába, tanulmányait Budapesten és Bécs- ben folytatta. Nevéhez illően soha nem maradt hűtlen Baranyához. Minden nyáron megyénkben vendégeskedett, járta a falvakat. Gyűjtőkörútjai során számos értékes délszláv baranyai textília került birtokába. A szobrásznő tavaly hunyt el Budapesten. Gyűjteményét — amely 10 darab főkötőt, rengeteg ingdíszt, több övét, tíz üvegfestményt és 130 délszláv vonatkozású könyvet tartalmaz — a Baranya megyei Múzeum Igazgatóságra hagyta. Jelenleg az anyag feldolgozását Sarosácz György, muzeológus a népi-textiliák avatott ismerője végzi. A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum irodahelyiségeinek asztalán festői szépségű hímzett főkötők, a legkülönbözőbb formájú ingdíszek, gazdag mintázatú övék tarkasága fogad. Ebben a színes kavalkádban nagyon nehéz rendet teremteni: megállapítani, melyik főkötő, melyik faluból származik, mit, mely alkalmakkor viseltek. — Nem könnyű mün'ká — mondja Sarosácz György. *r-. A tárgyakról szóló adatok szinte egyáltalán nincsenek meg. Nincs megjelölve s gyűjtés ideje, helye. — Milyen ismeretek alapján történik a rendszerezés? — Csak az tudja ezt a2 anyagot feldolgozni, aki teljesen ismeri a délszláv textiliákat. Ilyen ember pedij jelenleg Magyarországor nincs. Most írom a baranya: délszláv népviseleti tanulmányomat. Ennek alapjár rendszerezem az anyagot. — A népi-textiliák rendszerezése több hónapig eltarthat. Nagyon nehéz megállapítani, hogy a csodálatos hímzések milyen jelentőséggel bírnak, milyen funkció j£ volt egy-egy díszítőelemnek A nagyközönség az egyedülálló népi textiliák egyes darabjait a busójárás népviseleti kiállításán már megtekintheti. Rendezik az ajándékot
