Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

Heti :egyzetünk DNK A pécsi labdarúgás szinte már elképzelhetetlen a Du­nántúli Napló Kupa mérkő- lássorozata nélkül. Minden télutón a DNK mérkőzése­ken találkoznak először Pécs és a megye legjobb csapatai, erre az eseménysorozatra gv ülnek össze először a szur­kolók seregei a pályák lelá­tóin. Tizenkét éve indult útjára a DNK. Hirtelenjében nehéz lenne utánaszámolni, hány mérkőzésen át jutott el a mai nyitányig. De arra még jól emlékezünk, hogy milyen parázs kupadöntőket láthat­tunk, korábban a Tüzér ut­cai pályán, később a vasutas sporttelepen. Hányszor oko­zott meglepetést egyik-másik kiscsapat a nagyok ellené­ben, és izgultunk már végig tizenegyes-párbajt is a kupa­döntőben, nem is sejtve, hogy évekkel később EVK- mérkőzésen kell majd ha­sonló izgalmakat végigel- niink. DNK—EVK. Látszólag rop­pant távolságok vannak a két kupa között. Az egyik a kontinens egyik reprezenta­tív. sok ország nagycsapatai­nak vetélkedője, a másik, a DNK pedig egy megye hatá­rán belül zajlik le. Mégis a két kupa úgy tűnik, nagyon közel áll egymáshoz. Hiszen a DNK eredeti célkitűzése szerint is a Baranjía megyei — közöttük a megye élcsa­patainak — felkészülését volt hivatva szolgálni, és en­nek a feladatának pártatlan vélemények szerint is mind­végig eleget tett. Ennek pe­dig rendkívül nagy jelentő­sége van. különösen a tél vé­gén és kora tavasszal, ami­kor a csapatok játékmodorá­nak. stratégiai és taktikai elképzeléseinek végső meg­formálása szerepel a napi­renden. A baranyai csapatok ebben az időszakban immár tizenkét éve nem egyszerű edzőmérkőzéseken, hanem kupamérkőzéseken mérhetik össze erejüket. Hasznos ez a kiscsapatoknak csakúgy, mint a legmagasabb osztályban Szereplőknek, Hiszen az ala­csonyabb osztályúakat mind­végig fűti a vágy, hogy az élcsapatok ellen bizonyítsák tehetségüket, a nagyokat pe­dig kötelezi, a küzdelemre a magasabb osztály rangja. Ezért több a DNK, mint egyszerű edzőmérkőzések so­rozata, és ezért kerülnek ki a résztvevő csapatok edzet­tebben a DNK-mérkőzések küzdelmeiből, mintha csu­pán néhány edzőmérkőzést játszottak volna. És valahol itt a közelség a rangos nemzetközi kupamér­kőzés-sorozat és a DNK kö­zött. A Dunántúli Napló Ku­pi elnyeréséhez eddig egy é 'ben sem vezetett sima út. Kemény, férfias küzdelem árán lehetett el róni odáig, hőgy a döntő győztesének csapatkapitánya a magasba erelhesse a Napló kupáját. Az. hogy eddig a kupát min­dig a magasabb osztályban szereplő csapatoknak sikerült elhódítani, nem jelenti azt. hogy a kupaküzdelmek eleve a ..nagyok” magánügye. Em­lékezhetünk „vérremenő” küzdelmekre „nagyok” és „kicsik” között. De emlékez­hetünk arra is. hogy vala­hányszor a DNK-mérkőzése- k n kemény küzdelmek után dőlt le a kupa sorsa a „na- i gvok” és „kicsik” egyaránt i jó rajtot vettek a bajnokság­ban. és valamennyien öreg­bítették Pécs és Baranya jó I hírét a magyar labdarúgás­ban. Bizton reméljük, hogy a ma meginduló Dunántúli IV’otó Kupa mérkőzések is ! jó szolgálatot tesznek vala­mennyi résztvevő csapatunk­nak. és a most meginduló k"oaküzdelmek kiinduló r 'ltjaivá válnak a későbbi s meknek minden bajnoki 0 • ilyban és talán hasznos s gítoi lesznek az. egyetemes magvar labdarúgásnak, Re­méljük: eredményeit később lemérhetjük a rangos mérkő­zések sorozatán is, hiszen ez évben reméljük a Komló a KEK-ben, és bízunk abban, hogv a Dózsa az EVK-ban \k a7 európai porondra 1 >. S> ép lenne, ha a DNK sok segítséget nyújtana a hí­res kupákért való küzdelem­ben ..... — K —> II játékosok jogai és kötelességei Szerződés az egyesület és labdarúgók között Nepala harmadszor is Európa -ha j n oh — A tarcsi már megkezdte a pontgyűjtést — szól valaki a levonuló játékosok után. — Szép ez idegen pályán! — vág vissza Udvarácz Vin­ce. A kétkapus edzés pár perccel ezelőtt ért véget, ahol ezúttal a második csa­pat nyert. Igaz, hogy a pá­lyán hiába kerestem Mátét és Kocsist — a főiskolán vizsgáznak lélektanból — aztán Konrád is csak a lelá­tón didereg. („Kisebb húzó­dásom van, nem akarom erőltetni ezen a kemény ta­lajon.”) Itapp Imre már ci­vilben, mert csak egy fél­időn át. szerepelt, Tóth sérü­lése pedig meg nem jött rendbe. .Mit rendez a szerződés? Kiindulópont: Az MLSZ határozata értelmében, 1971. június 30-ig; minden első­osztályban szereplő labdarú­gó játékossal hivatalos szer­ződést kell kötni. Körülbelül így szól a meg­határozás, a szövetség már le is küldte a szerződés váz­latát, az egyesületeken a sor, hogy az írásbafoglalandókat összeállítsák, megfogalmaz­zák. De ki, mit vár tőle? Az egyesület is mást, a játékos is mást! Rapp Imre: (aki tizennyol­cadik esztendejét' kezdi el a pályán) — Ne formai legyen! Konrád János: (csapatka­pitány) — Reális legyen! — A játékosok szemszö­géből, milyen pontokat kel­lene feltétlenül belefoglalni? Rapp: — Pontosan, mit tud nyúj­tani az egyesület. Konrád: — Szóval az anyagiakat is meghatározva. Az anyagiakra nem tér ki a szerződés-minta, ezt tu­dom meg a szakosztály ve­zetőitől, akik már áttanul­mányozták a tervezetet és a következő hetekben elláto­gatnak több fővárosi nagy­egyesülethez is, hogy tájé­kozódjanak, ők például mi­lyen pontokat foglalnak a szerződésbe. — Csalódik, aki azt vár­ja, a szerződés valami újat hoz. Egy eddig is meglévő állapotot, gyakorlatot rögzít majd írásba! — Mit követelnek majd meg a lila-fehér játékosok­tól? — Fegyelmezett életmó­dot, szorgalmas munkát, a tudásukhoz mért maximális játékot. — Mire kötelezi magát az egyesület? — Megfelelő állást bizto­sít a játékosoknak, zavarta­lan felkészülési lehetőséget, ezalatt esetleg felkészülési juttatás vagy edzőtábor is értendő. Mindenkivel külön kötjük a szerződést, a játé­kos viszonyainak megfelelő­en, a játékossal megbeszélve. — Lehet, hogy külön fe­jezetet kap a tanulás? — Aki ezt is bele kívánja foglalni, természetesen. Szóbeszéd tárgyát képezik mindenütt ezek a még üres fehér papírok. Gondolkodik a játékos, latolgat az egye­sület. Mindkettő mást vár, ahogy ez szerződő felek kö­zött általában természetes. Akadnak persze nagyszám­ban közös célok — például a jó szereplés! A leglénye­gesebb azonban: mindketten várnak. Egy kiegészítésre. Sok kérdés ugyanis még tisztázatlan. Például. Mi a következménye, ha egy játékos nem írja alá a szerződést? Mi a teendő, ha lejár a szerződés és valamelyik fél nem óhajtja megújítani? Mi történik, ha a játékos vagy az egyesület nem tudja vagy nem akarja végrehaj­tani az írásbafoglaltakat? * Bár vacogó a hideg, meg­kockáztatok még egy kér­dést. Talán a vitában átme­legszünk. — Hogyan fogadnák a já­tékosok, ha a szerződésben hajviseletről is szó esne? Mindenki egyöntetűen ne­vet, főleg Rapp Imre. Per­sze neki könnyű, őt nem érinti a megjegyzés. Derű van, válasz nincs. Helmut Schön egy legutóbbi nyilat- j kozata jut eszembe: „Nincs kifogásom a hosszú hajú já­tékosok ellen, én csak a las­sú játékosokat gyűlölöm.” Egy vég nélküli névsor fut át az agyámon. Davies a vi­lág egyik legjobb fejelője, hosszú hajú. Moore, a világ egyik legjobb védőjátékosa hosszú hajú. Beckenbauer, a világ egyik legjobb közép­pályása hosszú hajú. Best, a világ_ egyik legördöngösebb szélsője, hosszú hajú. Mül­ler, a világ egyik leggólerő- sebb csatara hosszú hajú. Jaj, persze nevetséges len­ne ezeket a fiúkat hozzájuk hasonlítani. Máté és Kocsis különben is már nyiratko- zott. Ha pedig a többiek meginterjúvolnának, vála­szom: — A magyar ifjúság húsz­éveseinek nagy része ugyan hosszú hajú, mégis elő az ollót, ne hagyjanak támadó felületet azoknak a kollegák­nak, akiknek nem a hosszú haj a hobbyjuk, — hanem az ellene való küzdelem. A magyar labdarúgás fel­lendülése persze mégsem et­től függ. S. T. Pénteken este a műkor­csolyázó Európa-bajnoksá- gon a harmadik számban avattak bajnokot és a férfi verseny győztese, csehszlovák Ondrej Nepela „mesterhár­massal” vívta ki az elsősé­get: 1969. és 1970 után újra felállt a dobogó legmaga­sabb fokára. A 22 induló kö­zül — szokás szerint előbb a gyengébbek szerepeltek. Ezek között volt a magyar Vajda László is, aki ugyan elég szép programot muta­tott be, de ez most már ke­vés volt arra, hogy olyan eredményt érjen el, amivel kijuthatott volna a lyoni vi­lágbajnokságra is. Ehhez ugyanis a 12 közé kellett volna kerülnie. A nagy esélyes, Nepela futását hatalmas lendület, zenei összhang, jégbiztonság, no és természetesen a pom­pásan sikerült ugrások so­rozata — még a triplák is „bejöttek” — jellemezte és műsora végén a jól megér­demelt taps a pozsonyi fiú újabb sikerének szólt. A tartalomra 5.6—5.9, a művé­szi kivitelre pedig egyönte­tűen 5.8 pontot kapott a szi­gorú bíráktól. Vajda László, végülis ja­vított, mert az erős nemzet­közi mezőnyben a 15. helyet szerezte meg. A férfi mfikorcsolyázás 1971. évi Európa-bajnoka: Ondrej Nepela (Csehszlo­vákia) 9 hsz, 2736.6 pont, 2. Csetveruhin (Szovjet­unió) 19 hsz, 2673.7 pont. 3. Vo Oundjian (Anglia) 31 hsz, 2603.7 pont, 4. Hoffmann (NDK) 38 hsz, 2583.2 pont, 5. Ovcsinnyikov (Szovjet­unió) 48 hsz, 2568.6 pont, 6. Volkov (Szovjetunió) 48 hsz, 2560.3 pont. 15. Vajda László (Magyar- ország) 137 hsz, 2318.4 pont. A 61. műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság utolsó versenyszámára a női szabadkorcsolyázásra, szom­baton este került sor a zü­richi Hallen stadionban. Va­sárnap tartják meg a szoká­sos „gála-estet”. Jan Hoffman a jövő Európa-bajnoka A Hellen stadionban nagy meglepetést keltett a 3. helyen végzett, z: éves angol Oudjian szabadkorcsolyázása. Az 1,84 mé­ter magas fiatalember teljesít­ményét riválisai is nagy tapssal jutalmazták kürjének beféjezése ulán. A mezőny legtehetségesebb fiatalja a 15 éves drezdai Jan Hoffmann volt, aki két év múl­va akár Európa-bajnokká léphet élő a mostani 4. helyről. Külö­nösen a háromszoros Salchűw- ugrása sikerült kitűnően. Hoff­mann Jutta Küllemek, Gaby Seyfert édesanyjának a tanítvá­nya. Barátságos labdarúgó-mérkőzések CSEPEL—EG VETÉRTES 2:0 (1:0) Góllövő: Takács (S). A mérkőzés jó erőnléti edzés­nek számított és kemény küz­delmet hozott. VIDEOTON— BP. SPARTACUS 3:0 (0:0) Kőér u.j 380 néző. V.: Buda­várt. A szövetkezetiek Igen jő edző- partnemék bizonyultak, sőt Időnként erős mezűnyfölényben A labdarúgó Danán túli Napló Kapáról Emlékek, epizódok a kupa történetéből Bizakodó hangulat a rajt előtt Pelé ezer gólja 0 A Sportpropaganda Vállalat gondozásában jelent' meg Hámor j Tibor: Felé című füzete, amely­nek mottója: a szerző találko­zása a „fekete gyöngyszemmel”. Az • érdekesebbnél-érdekesebb sztorikra már az alábbi alcímek is rámutatnak: ,.Pelé és Rivera párbeszéde”. „Bevonult a király!”, „Semmi pénzért”. „A magyarokról” stb. Táblázat tünteti fel Pelé ezer gólját, hosszasan emlékezik meg a szerző a világhírű játékos je­lentős, sőt néha sorsdöntő pilla­natairól, akcióiról a mexikói vb-n. Több mint egy évtizede a Dunántúli Napló kupa­küzdelmei jelentik az új esztendő kapunyitását a labdarúgó-pályákon. Mivel tétért folyik a harc és eb­ben gólok is esnek, érthető a szurkolók érdeklődése. Es nemcsak ők nyernek, ha­nem a csapatok is, ame­lyeknek a felkészülés idő­szakában a DN-kupa meg­könnyíti az ellenfél kere­sését. csapat. Ha nem érdekelne bennünket, úgy tehetnénk, mint néhányan az MNK-ban tették, amikor a vártnál ki­sebb ellenállást fejtettek ki. Most is jól jön ez a sorozat, de annak örülünk, hogy ezt nem húzza el a rendezőség. A közönség is gyors döntést vár, nekünk is fontos, hogy a bajnoki rajt előtt egy vagy két vasárnap jóval nehezebb, esetleg nemzetközi ellenfe­lekkel is megküzdjünk. Em­lékszem arra az évre, ami­kor a sok induló miatt ko­moly „időzavarba” kerültünk és a döntőt hónapokkal ké­sőbb játszottuk. Most mi is érdeklődéssel várjuk a soro­zatot és első ellenfelünket, a PVSK-t. Bódi Dezső, a Bányász el­nöke: — Emlékezetem szerint a DN-kupa első ,éve az 1959 volt. Erre gondolok vissza szívesen, hiszen ekkor fogott össze először Pécsbánya és Oihegy és a négyes döntőnek (Dózsa, PVSK, BTC és Bá­nyász) mi voltunk az NB Hl-as résztvevői. A Vasutat l:0-ra győztük le, ugyanígy a Dózsa a BTC-t. A nagy döntőben a Dózsával 2:2-re végződött a találkozó, majd Kovács „Dagi”, illetve Hegyi a 3—3 tizenegyest belőtte. Sorsolás következett. Kresz Sanyi és Keszler Matyi kép­viselték a csapatokat. Sanyi választott jobban, ezzel ke­rült a kupa a Dózsához. Mint a legalacsonyabb osztályú résztvevő, igazán nem val­lottunk szégyent. Horváth László, a PVSK edzője: — Az én legkedvesebb em­lékeim a tavalyi második he­lyünkhöz fűződnek. A Bá­nyász ellen 2:2-re, a Komló­val 9:0-r« végeztünk, A ö­Szekeres Ambrus, a Dózsa szakosztályvezetője: — Talán azzal bizonyítjuk a DN-kupa megbecsülését, hogy évek hosszú során a végső győzelemért küzdött a • SAPPORO: Az 1972-cs téli olimpia főpróbájaként kerül sor­ra február 7—14-e közölt Sappo- róban Hokkaido szigetén a nagy nemzetközi téli sporthét. Az AFP jelentése szerint a verse­nyen 13 olimpikon — köztük há­rom bajnok — 11 világbajnok és 15 grenoble-i érmes indul a kü­lönböző verseny számokban. Be­folyásolja a verseny jelentősé­gét, hogy ugyanebben az időben alpesi síben világkupa-küzdelme­ket rendeznek az Egyesült Álla­mokban, , most zajlik a műkor­csolyázó EB, aztán következik a vb. stb. Magas színvonalat mindössze az északi síszámok­ban., a bob- és szánkóversenye­ken várnak. ? l TOKIO: A Nemzetközi Ószö­vetség közzétette az olimpiai szintidőket. — Férfiak: 100 m gyors: 55 mp (világrekord 51,9 mp); 200 m gyors: 2:01.1 p (1:54.3 p); 400 m gyors: 4:20.4 p (4:02.0 p): 1500 m gyors: 17:48.4 p (15:57.1 p); 100 m hát: 1:01.4 p (56,9 mp); 200 m hát: 2:13.2 p (2:06.1 p); 100 m mell: 1:09.1 p (1:05.8 p); 200 m mell: 2:33.4 p (2:23.5 p): 100 m pillangó: 59.7 mp (55.6 mp); 200 m pillangó: 2:11.8 p (2:05.0 p): 200 m vegyes: 2:17.5 p (2:09.3 p); 400 m ve­gyes: 4:55.9 p (4:31 p). — Nők; 100 rn gyors: 1:03.2 p (58.9 mp); 200 m gyors: 2:16.1 p (2:06.7 p); 400 m gyors: 4:47 p (4:24.3 p): 300 m gyors: 10:12.4 p (9:02.4 p): 100 m hát: 1 :t0.2 p (1:05.6 p): 2U0 m hat: 2:31 p (2:21.5 p): 100 m mell: 1:20 p (1:14.2 p); 200 m mell: 2:51.6 p (2:38.5 p): 100 m pillangó: l;08.l p (1:04.1 p); 200 m pillangó: 2:26.8 p (2:19.3 p); 200 m vegyes: 2:34 p (2:23.5 p); 400 m vegyes: 5:30.8 p (5:04.7 p). • FORT WORTH (Texas ál­lam) : Fedettpályás atlétikai via­dalon Matsonnak Ismét sikerült győzedelmeskednie nagy riváli­sa, Feuerbach felett. Matson 20,83 m-rel győzött, míg Feuerbach legfőbb dobása 20,31 méter volt. • SAO PAUL.O: Portoguesa de Desportos (brazil)—CSZKA Szeptemvrijszko Zname (bolgár) 2:2, barátságos nemzetközi lab­darúgó-mérkőzés. • PHENSYLVANIA: Szovjet­unió—Egyesült Államok 151:25/ 148.90, válogatott női tornászver­seny. Az egyéni verseny első bá­rom helyén Turiscseva (38.45 p.), Voronyina és Sikharulidze vég­zett. Az egyetlen amerikai győ­zelmet a 18 éves Rigby aratta gerendán, 9,65 ponttal. játszottak, A «0. percig is több formás támadást vezetett a ven­dégcsapat, de csak a 69. perc­ben tört meg a „gólcsend”. Nagy H. átadását Karsai látványos fe­jessel juttatta a hálóba. Egy perccel később — ismét fejessel — újra Karsai volt eredményes (2:0). A fiatal Spartacus csapat hálóját a 71. percben Nagy H. ritkán látható szép kapasgóllal vette be (3:0). 0, DÓZSA—ELGÉP 10:0 (0:0) Gőllövő t: Duna) n. (6), Tóth <*) és Zámbó. Az Újpestből hiányzott Faze­kas, Bene és Göröcs, akik még nem állhatnak csapatuk rendel­kezésére. SALGÓTARJÁN—POSTÁS 6:0 (0:0) Egressy út, 300 néző. ▼.: Hor­váth J. Góllövő: Barta és Jeck (2), Szalai, Horváth, illetve Kosir. BP. HONVÉD— ni. KÉR. TTVE 5:0 (4H>) Góllövők: Pál, Szűcs, Pusztai, Kocsis, Karakas. Az NB I-es csapat az első ne­gyedórától eltekintve fölényben volt. D/lai sportműsor Labdarúgás: Dunántúli Napló Kupa mérkőzések: Pécsi Ércbá­nyász-Pécsi Helyiipar, PVSK- pálya, 9.30. Pécsi Dózsa—PVSK, PVSK-pálya, 11.15, Komlói Bá­nyász—PEAC, Komló, 9.30, Pécsi Bányász—BTC, Komló, 11.15. Cselgáncs: Megyei junior és felnőtt egyéni bajnokság, Rác­város, új iskola, 9.30. Kézilabda: Dunántúli Napló Kupa mérkőzések a PVSK-csar- nokban: Sportiskola—István-ak- na, in. o. férfiak, 7.30; PEAC— István-akna, n. o. férfiak, 8.02; PEAC—Vörös Meteor B., n. o. nők, 8.34; Boly—Sportiskola B., középiskolás fiúk, 8.56; Bányász A—Porcelángyár, I. o. nők, 9.28; Bányász A—Komló A., I. o. fér­fiak, 10.10; István-akna—Bányász B., I. o. nők, 10.42; Siklós- Komló B., I. o. férfiak, 11.14; Leöwey—Siklós, II. o. nők, 11.56; Siklós B—Tanárképző, II. o. fér- liak, 12.18: Vasas II. Bányász- Bányász C., II. o. férfiak, 12.50; Szentlőrine—Kesztyűgyár B., II. o. férfiak, 13.22; BTC—Sportis­kola, II. o. nők, 13.54; Gépipari Technikum—Szentlórin ej techni­kum, középiskolás fiúk., 14.16; Bányász ifi—Kesztyűgyár, II. o. nők, 14.48; Ércbányász A—Kesz­tyűgyár, 1. o. férfiak, 15.10; Spartacus—Tanárképző B., I. o. nők, 15.52: Ércbányász B—Bá­nyász B., I. o. férfiak, 16.24; Ta­nárképző A—Vörös Meteor A.i T. o. nők, 17.06; 506-os ITSK— Építőipari Technikum, középis­kolás fiúk, 17.38; Bányász Sport­iskola— Hird, líí. o. férfiak, 18.10; Széchenyi Gimnázium—Nagy La­jos Gimn.. középiskolás fiúk, 18.42; Kesztyűgyár ifj.—Ércbá­nyász ifj . Hl. o. férfiak, 19.14, Kosárlabda: MNK mérkőzés: Szigetvári Spartacus—PEAC, fér­fiak, Egyetemi csarnok, 9.00. Röplabda: Középiskolás terü­leti döntők: 500-as ITSK—Báta- széki gimnázium, fiúk, Építők útja, 10.00; Kereskedelmi Szak- középiskola—Bátaszéki gimn., lá­nyok, Építők útja. 11.00. Teke: Bálint Kupa mérkőzés: Komlói Bányász—Pécsi Gázmű, Komló, 8.00: Pécsi BTC—Pécsi Bányász, BTC-pálya. 8.00. Birkózás: Területi szabadfogá­sú bajnokság, pécsújhegyi sport­ház, 10.00. zenegyeseket ® egyformán értékesítettük és mindkét el­lenfelünkkel szemben sorso­lás után jutottunk tovább. Akkor mi sajnos az NB Ilí­ra készültünk és NB I. B-s, meg NB I-es csapatok előtt végeztünk. Ez megnövelte a csapat önbizalmát, de egy ki­csit hátrányos is volt, mert szurkolóink azt hitték, hogy mi már nagyon tudunk. Ké­sőbb, a bajnoki mérkőzése­ken nem mindig jött ki a lé­pés, hiszen, a kupában véde­keznünk kellett, a bajnokin meg a játék irányítását szer­vezni. Ez nagy különbség. Viszont a DN-kupában ki­jöttek a hibák, amit én jól láttam és később hasznát is vettem. Konrád János, a Dózsa csapatkapitánya: — Nékem is a tavalyi dön­tő volt a legemlékezetesebb. A PVSK nagycsapatokon ju­tott túl és elszántan védeke­zett ellenünk. A mérkőzés 85. percében 0:0 volt és a szur­kolók már húzódtak át a nyugati kapuhoz, hogy a 11- eseket lássák. Akkor nekem remekül jött jobbról egy lab­da és sikerült úgy eltalál­nom, hogy azt nem védhette a kapus. Hamarosan 11-esből még egy gólt szereztünk és megnyertük a kupát. Többen gratuláltak a gólhoz, állítólag „nagy dugó” volt. Hamaro­san a bajnoki rajt követke­zett. Szegeden 3:l-re vezetett már a SZEOL, amikor sza­badrúgásból elég távolról si­került a kapuba találnom. Ezzel lett 2:3, a végén pedig 4:3 a javunkra. A következő fordulóban a Tarján ellen ugyancsak én szereztem a vezető gólt. Végeredményben a DN-kupában kezdődött, az én góllövési sorozatom. Nagy kár, hogy hamarosan meg­szakadt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom