Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
Vflég proletárja!, egyesüljetek J <ra: 1 forlnf Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 32. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1911 február 1., vasárnap lavult a vállalatok gazdálkodása — emelkedett a lakosság jövedelme és fogyasztása A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről 1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A termelés mennyiségére vonatkozó tervet a növénytermesztés kivételével valamennyi termelőágazat túlteljesítette. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegítette a felszabadulás 25. évfordulója, a X. partkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló vezetési színvonala és az, hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdították a jobb, hatékonyabb gazdálkodást. Az árvíz- és belvízkárok és más kedvezőtlen körülmények ellenére a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el, de megközelítette a tervezettet. A mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem lényegesen kisebb volt az 1969. évinél. A többi népgazdasági ágban megtermelt nemzeti jövedelem kb. 8—10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. 1970-ben a lakosság jövedelme és fogyasztása nagyobb mértékben nőtt. mint a nemzeti jövedelem, és fokozottabban, mint az előző évben. Az év folyamán a nemzeti jövedelem nagyobb részét fordítottuk beruházásokra és a készletek állományának növelésére, mint 1969-ben. Az előző évinél jóval nagyobb fogyasztást és felhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségletek egy részét a kivitelt meghaladó behozatalból elégítettük ki. Az 1970. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérlegünk az utolsó három évben megközelítőleg egyensúlyban volt. 1970-ben javult a vállalatok közötti együttműködés. A kereskedelem többnyire kellő időben. megfelelő mennyiségben és választékban rendelt árut, és az ipar is inkább eleget tett vállalt kötelezettségeinek, mint korábban. Ez a körülmény is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969. évinél. A vállalatok a termelés fokozása érdekében 1970-ben kevésbé növelték a létszámot. mint az előző két évben. az egész népgazdaságban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emelkedett a munka termelékenysége. Az iparban a termelés növekedése csaknem teljes egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vállalatok az év folyamán több inás vonatkozásban is javították gazdálkodásukat, amelyek együttesen az 1969. évinél nagyobb nyereséget eredményeztek. 1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fogyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturális ellátása is. A gazdasági es társadalmi élet 1970. évi fejlődését részleteiben a következők jellemezték : Ipar - épisö par 1970-ben a szocialista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után — 7 százalékkal termelt többet, mint egy évvel azelőtt. Az ipar anyagráfordításai ennél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szintet. A termelés 1970. évi fejlődése valamivel gyorsabb volt a tervezettnél. A termelés fejlődése elsősorban annak nyomán bontakozott ki, hogy 1969. utolsó hónapjaiban, de különösen 1970-ben a lakosság ellátásának javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel azelőtt. Az iparvállalatok ugyanakkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek és a beruházók, valamint a termelő vállalatok kereslete is fokozódott, összehasonlítható árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek kb. 13 százalékkal, exportra kb. 7 százalékkal, beruházásra kb. 6 százalékkal értékesített többet, mint 1969-ben. Ezek együttvéve az ipar ösz- szes értékesítésének 48 százalékát tették ki. A termelő- ágazatoknak és készletezőknek átadott termékek volumene az 1969. évi stagnálás után, 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anyag- és késztermék-import fokozódása folytán a belföldi árukínálat volumene és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult. A beruházási javak piacán, annak ellenére, hogy a hazai beszerzés, különösen pedig az import jelentősen emelkedett, a pénzforrásokkal alátámasztott építési beruházói keresletet 1970-ben sem elégítették ki maradéktalanul. Az export növekedésében j részben tartós, részben átme- | neti hatások érvényesültek, f Az emelkedés összefüggött a korábban elhatározott fejlesztési programokkal (alumínium, közúti járműprogram), a vállalatok nemzetközi együttműködésének fokozódásával. 1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban (15, ill. 9 százalékkal) fejlődött, a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az épitőanyagipar az év második felében tapasztalt jelentős javulás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését. Folytatódott az energia- struktúra korszerűsítése. 1970-ben a széntermelés 5 százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal. a földgáztennelés 7 százalékkal emelkedett. A központilag elhatározott J fejlesztési programoknál? megfelelően javult az alumíniumkohászat, a közlekedési j eszközök gyártása, a műtrágyagyártás termékösszetétele. I Á kereslet hatott a műszeripar és a vegyipar termék- szerkezetének változására. A gépiparon belül 1970-ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlődött (16, ill. 20 százalékkal). Az 1970. évi autóbusztermelés csaknem 6000 darab volt, 25 százalékkal több. mint 1969-ben. Üj alapokon folyik a Magyar Vagon- és Gépgyárban az autó-motorgyártás. A műszeriparban kibontakozóban van a hazai és külföldi együttműködési konstrukciókra épülő számi- tógép-program. Ebben az ágazatban az ügyviteltechnikai és az irányítás-technikai berendezések gyártása nőtt a legnagyobb mértékben. Néhány fontosabb cikk termelése 1970-ben Mennyiség 1969 százalékában Szén, millió tonna 27,8 105 Kőolaj, millió tonna 1,9 111 Földgáz, milliárd köbméter 3,5 107 Villamosenergia, milliárd kwó 14,5 103 Nyersacél, millió tonna 3,1 103 Autóbusz, darab 5979 125 Televíziós műsorvevő, ezer darab 364 105 Hűtőszekrény, ezer darab 242 113 Nitrogén-műtrágya, millió tonna 1,7 117 Műanyagok, ezer tonna 54,9 139 Cement, millió tonna 2,8 108 Húzott üveg, millió négyzetméter 9.2 110 Papír, ezer tonna 259 103 Pamutszövet, millió négyzetméter 304 98 Cipő, millió pár 36 110 1970-ben a szocialista ipar- több mint felét végző állami Hallgatók és építők együtt dolgoznak Megérkezett a ti. évfolyam a Műszaki Főiskolára ban átlagosan 1 756 000 fő dolgozott, 10 000 fővel, 0,6 százalékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen kisebb volt, mint az előző években. Budapesten 3 százalékkal kevesebben, vidéken 2,6 százalékkal többen dolgoztak, mint 1969- ben. 1970-ben a munkaerő fluktuációja' az iparban a korábbi évekhez képest némileg mérséklődött. A munkahely-változtatások egy része spontán volt, nem járult hozzá a létszámhelyzet, a létszámstruktúra javulásához. 1970-ben egyes vállalatoknál munkaerő-hiány volt. 1970-ben az ipari termelékenység alakulását — az előző két évvel ellentétben — már nem befolyásolta a rövidített munkaidőre való áttérés. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az 1968—1969. évi stagnálás után 6,8 százalékkal emelkedett, csaknem olyan mértékben, mint az egy órára jutó termelés (7,2 százalék). A termelés növekedése több mint 90 százalékban adódott az egy főre jutó termelés emelkedéséből. 1970-ben az építőipari termelés kb. 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. Az összes építési tevékenység építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal emelkedett, az építőipari szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások építkezései az átlagot meghaladóan nőttek. 1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek teljesítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—6 százalékkal haladta meg az 1969. évit. Az árvíz elleni védekezés és a helyreállitási munkák növelték az építőipar és az építőanyagipar feladatait. A kormány intézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement lakások újjáépítését döntő részben befejezte. Az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben az egy építőipari munkásra jutó termelés 6 százalékkal, az egy órára jutó termelés 5 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság - élelmiszeripar A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi át(Folytatás a 3. oldalon) Amióta „bejáratos” vagyok a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára, azóta mindig a hátsó bejáraton közelítem meg. Azon a kapun át, ahol az építőanyagot, gépeket szállítják az épületkomplexumba. Ez a szárny nincs annyira szem előtt, mint a főbejárat, nem keli vigyázni az ügyelő szemekre, itt valóban munka folyik, így az eldobált zsaludeszkák mennyisege, a friss betonozás, s az állványok megfogyatkozása minden szóbeli tájékoztatásnál jobban árulkodik az építkezés állásáról. Valóban a szemem előtt növekedik fel a hegyoldalban fehérlő épület. Amikor tegnap ott jártam, már az első szintet is elérte a kollégium déli, Uránváros felé eső homlokzatán a fehér műkő borítás, amely a tanulmányi épület homlokfalait már teljesen beburkolja. Ha kizöldül a Mecsek, hogy fog ragyogni a hatalmas falfelület a napsütésben! Szombaton a kollégiumba új lakók is érkeztek: a Budapestről leköltöző II. évfolyam. 177-eri vannak összesen, 85 épületgépész. 51 épületvillamossági és 41 szilikátipari szakos. Egyelőre mintegy 150-en jöttek, vannak, akik még vasárnap is vizsgáznak. — Sokat! Hétfőn kezdődik a II. félév. Zökkenők azért lesznek. A gyakorlatok egy része az új tömbben, más része a régi Boszorkány úti épületben lesz még egy ideig, ugyanis az új laboratóriumok még nincsenek teljesen készen. Ahogy Kucsera Gyula főigazgató-helyettestől megtudtam, a gépek. Ynűsze- rek 90 százaléka megérkezett, de jórészük becsomagolva, ládákban áll, bekötésre, beszabályozásra várva. A II. évfolyam gyakorlatait egy ideig úgy végzi, hogy együtt dolgozik az épitőkkel. A hallgatók saját műhelyeiket rendezik be. Igaz, hogy ez szükséges kényszerűség, de egy lapja lesz is a Műszaki Főiskola „hőskoránál?”. Marafkó László Shepard és Mitchell visszatért az anvaürhajóra Az Antares Shepard és Mitchell űrhajóssal a fedélzetén magyar idő szerint 19.48 órakor felemelkedett a holdkomp indítóállásként szolgáló lábazatáról. Az űrhajósok harminchárom és fél órát töltöttek a Holdon a Fra Mauro kráter körzetében, s ebből — két holdsétájuk során — több mint kilenc órán át tartózkodtak a Hold felszínén, űrkabinjukon kívül. A Mf.K belvárdgyulai szabadtéri tárolójából folyamatosan szállítják Pécsre, Komlóra és a megyén kívüli szerződéses partnereknek a megbontott prizmákból a burgonyát, fejeskáposztát, kelkáposztát, sárgarépát és gyökeret. A szabadtéri „éléskamrából” eddig 40 vagon árut juttattak el a boltokba, a még kint lévő 140 vagon zöldárut pedig május végéig elszállítják, hogy a 10 holdas területet ismét visszaadhassák művelésre a termelőszövetkezetnek. A képen: a prizmákból ládákba rakják az elszállításra váró gyökeret, sárgarépák A houstoni űrhajózási központban úgy döntöttek, hogy az eredeti programtól eltérően nem két holdkörüli keringés után, hanem már az első forduló során megkísérlik összekapcsolási manőverhez közelíteni az anyaűrhajót és a holdkompot. Ezzel energiát kívánnak megtakarítani arra az esetre, ha a dokkolási mechanizmusban ismét hiba mutatkozna. Az űrhajósok azt az utasítást kapták, hogy először próbáljanak „puha dokko- lást” végrehajtani. Ha ez nem sikerülne első kísérletre, az előkapcsoló horognyul- vány bevonása után ismét „kemény dokkolással” próbálkozzanak. V égső esetben nyitva áll az a lehetőség, hogy egymás közelében manőverezik a két azonos sebességgel száguldó űrkabin, majd Shepard és Mitchell a nyomástalanitott űrkabinok retesznyílásain az űrben lebegve szállnak át az Anta- resböl a Kitty Hawk anyaűrhajóba. * A holdkomp felszálló egysége és az anyaűrhajó 21.36 órakor — első kísérletre — eredményes dokkolást hajtott végre. A két űrjármű összekapcsolódását úgynevezett űrrandevú előzte meg, amelynek során a két test körülbelül huszonegy méterre közelítette meg egymást. A további közeledést és ösz- szekapcsolódást — amennyiben a Shepard által kormányzott felszálló egység játszotta az „aktív” szerepet — kilenc perc alatt, centiméterről centiméterre közeledve hajtották végre. Az amerikai tévénézők egyenes közvetítésben láthatták a sikeres manővert. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1971. február 10. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. Szerdára összehív Iák az országgyűlést
