Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
1911. február 6. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 Mérlegen a zárszámadások Egy párthatározat nyomában Asszonyok — asszonyt gondokról A baranyai termelőszövetkezetek árutermelése megfelelt a várakozásoknak Beszélgetés dr. földvári Jánossal, a Menyei Tanács elnökhelyettesével A közvélemény számos formában — tv, napilapok, rádió és különböző fórumokon — értesült arról, hogy 1970-el milyen nehéz évet hagyott maga mögött a mezőgazdaság. S hogy most mégis visszatérünk rá, azt a most folyó zárszámadások teszik aktuálissá. A közgyűlések megyénkben január közepén kezdődtek el és február 25-ig tartanak. Valójában csak ezeken a tanácskozásokon derül ki, mit is jelentett egy-egy szövetkezetnek az elmúlt gazdasági év, s hogyan érintette Baranya egész mezőgazdaságát. Jóllehet, ha egyik nap hírül adjuk, hogy egy szövetkezet remekül zárt s nagy nyereséget fizet, másnap viszont, ha arról tudósítunk, hogy x tsz-t szanálni kell, a közvélemény tanácstalanná válik. Mi hát az az alapállás, amelyről a tsz-ek eredményeit megítélhetjük, s egyáltalán mit várhatunk a most zajló zárszámadásoktól. Ezekrgl a kérdésekről beszélgettünk dr. Földvári Jánossal a Megyei Tanács elnökhelyettesével. Jo«? és lehetőség — Nagyon hajszoltak a nők — Véleménye szerint milyen objektiv és szubjektív körülmények formálták az elmúlt gazdasági évben a tér- nyelőszövetkezetek eredményeit? — Kezdeném a váratlan tényezőkkel: 1969 novemberében ránkszakadt a tél s így többezer hold kukorica kinnmaradt, s az őszi mélyszántást sem lehetett elvégezni. Ebből terméskiesés, illetve plusz kiadás keletkezett, ami már 1970-et terhelte. A csapadékkal nem lett volna baj — 650—700 milliméter esett, ez megfelel a 40 éves átlagnak, de az eloszlása nagyon rossz volt. Így keletkeztek tavasszal a belvizek Mohácsszigeten, ahol a tsz 10 ezer holdból 3 ezer holdat egyáltalán nem tudott elvetni, de ez volt a helyzet a Dráva mentén is, ahol a sellyei Or- mányság Tsz-t most emiatt kell szanálni. Ugyanakkor az aszály is sújtott, június elején, amikor a búza szemképződése megindult, nem volt tíz, ez okozta a töppedést, beszorulást, illetve az alacsonyabb termést. Több tízezer holdat elvert a jég. A szeszélyes időjárást tetőzte a gép- és alkatrészhiány, az elavult géppark nem bírta a munkák diktálta iramot. Szubjektív tényezőként említhető, hogy a tsz-ek egy része nem intézkedett időben, a menet közben már látható terméskiesések pótlásáról. — Mindezek ismeretében, hogy alakult végül is a megye szövetkezeteiben a termelés, mennyiben felelt meg a lakossági, népgazdasági szükségleteknek a tsz-ek áru- kibocsátása? — A termelés alakulására vonatkozóan végleges adatok még nincsenek. Az azonban már világos, hogy a tsz-ek bruttó termelési értéke valamelyest alatta maradt az 1969. évinek. Az összehasonlítás persze nem egészen reális, mert az 1969-es év a mezőgazdaság szempontjából kiemelkedően jó év volt. Ha viszont az előző öt év átlagához hasonlítunk, akkor nincs okunk pesszimizmusra. Az előző öt év átlagát véve alapul, az 1970-es esztendő is előrelépést jelent. — Az árukibocsátásról már kész számaink vannak. Ezúttal természetesen csak az állam által felvásárolt cikkekről beszélek. Egyedül a kenyérgabonából érzékenyebb a lemaradás az ismert okok miatt, de elmondhatom, hogy a készlet fedezi a megyei szükségletet, pusztán az export csökkent az előző évhez képest. Ugyanakkor javult a megye burgonyaellátása, az igény általában 1200 vagon Baranyában. A fejlődés itt 137 százalékos. Tömören úgy fogalmazhatnám meg, hogy a tsz-ek — és természetesen a háztáji gazdaságok árutermelése megfelelt a társadalmi elvárásoknak. — A népgazdaság és a lakosság mindenekelőtt több hústermelést igényelt a korábbinál, e téren sokat léptünk előre. A vágómarhaértékesítés szintje az előző évivel nagyjából azonos volt, a tejértékesítés pedig valamelyest emelkedett, s a vágósertés értékesítése az előző évit 12,9 százalékkal haladta meg, ami több mint 20 ezer sertést jelentett. — A* üzemek fejlesztési törekvései milyen irányban hatottak és hogy lehet megítélni a tsz-ek pénzügyi helyzetét? — A baranyai tsz-ekben tapasztalt fejlesztési tendenciák jól beleillenek azokba a népgazdasági célokba, amelyek az állat- és állatiter- mék-termelést, ezen belül is a sertés- és a szarvasmarhatenyésztést kívánják mindenek előtt fokozni. Közismert, hogy az országban létesítendő szakosított állattenyésztési telepek több mint 20 százaléka Baranyában épül, s ez jó. Bár a termelés ilyen mérvű korszerűsítése nagy tehertételt jelent, mégis indokolt. A tsz-ek érthetően igyekeznek a legjobb technológiákat megvalósítani. Bátran állíthatjuk, hogy a tavaly átadott sombereki sertéskombinát műszaki megoldásában világszínvonalon áll. Jó az is, hogy a tsz-ek épülő telepeiket már menet közben üzembe állítják. Sza- lántán például még a második lépcső épült, az elsőben már hizlaltak. Ez jó a népgazdaságnak, mert hamarabb ad árut a létesítmény, és jó a tsz-nek is, mert a beruházás előbb térül. A gépberuházások az elmúlt év máAjánlatonk: Téli vásár A „BARANYA" KERESKEDELMI VÁLLALAT BOLTJAIBAN! 11. SZ. GUMIHAZ Pécs, kall aj a. 8. női hócipő 152,— Ft helyett 88,— Ft 38. SZ. SPORTBOLT Pécs, Kossuth L. o. 38. NDK sicipó, bőrtalpú türacipő, belföldi és cseh korcsolyacipó 30% engedménnyel. Sálak 40% engedménnyel. Ajánlatunk: sodik felétől élénkültek meg. öreg a géppark, indokolt a nagyobb mérvű selejtezés, s ez most egy nagyon aktuális feladat. — A tsz-ek egy jelentős része pénzügyileg gyengébben került ki az 1970-es évből. Ennek legfőbb oka, hogy nagymértékben megnőttek a termelési ráfordítások s ezért romlott a termelés gazdaságossága. Míg 1969-ben a költségszint 84 százalékos volt, addig az 1970-es év várhatóan 90,5 százalékos lesz. Azok a tsz-ek, amelyek a korábbi jó években megfelelő tartalékokat képeztek, „ki tudták védeni” ezt a problémát. — Tavaly, mint ismeretes két veszteséges termelőszövetkezete volt a megyének, mindkettőt szanálni kellett. Most hány termelőszövetkezet kerül hasonló sorsra Baranyában? — Előre láthatóan hat veszteséges tsz-ünk lesz, a veszteség összege a hat tsz- nél kisebb, mint az egyik, tavalyi termelőszövetkezetünk deficitje volt. Két tsz- nél súlyos elemi károk okozták a hiányt, a kettőnél gyorsított szanálási eljárást végzünk, rendelkezésükre bocsátjuk a termelés folytatásához szükséges hitelt és esetleg az állami támogatást. A másik négy szövetkezetben rendes szanálási eljárást indítunk, melyre márciusban kerül sor. Mindegyik szanált tsz-nél garantálja az állam a tagok bérének a 80 százalékát. — Rné — Az elmúlt évben pártha; tározat jelent meg a nők helyzetének megjavításáról és sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel a X. Pártkongresz- szus is. A legilletékesebbeket, a dolgozó anyákat kérdeztük meg: milyen gondokkal küzdenek, milyen segítséget várnak. Schleisz Sándorué gyári munkás A héttagú család Űjme- csekalján egy kétszobás lakásban él. A 36 éves anya betanított munkás a pécsi Dohánygyárban, az apa csillemérő. Kettőjük jövedelme a családi pótlékkal együtt 4500 forint. Az öt gyerek közül a legnagyobb 14 éves, a legkisebb, a „véletlen ke” pedig mindössze két hónapos. — Eredetileg műszerész szakmát tanultam, majd később egy országos együttesben hivatásos énekes és táncos voltam. Család mellett nem vállalkozhattam az állandó próbákra, turnékra. Fel kellett volna eleveníteni a szakmámhoz szükséges ismereteket, de a gyerekek kicsik voltak, nem jutott idő a tanulásra. Fél év hiányzik az érettségihez, de nekem ez megmászhatatlan hegy. Három műszakban dolgozom, szabadidőm szinte egyáltalán nincsen. Évekig megoldatlan probléma volt, hogy, az egyik kisfiam súlyos beteg, nem vették fel óvodába. Amíg én távol voltam, testvérei vigyáztak rá felváltva. Bár nagyon szeretem a munkámat, a gyárban jól érzem magam, nem tudok előre jutni, hiszen az energiám nagy részét elveszi a család. Nincs egy pillanatnyi megállás Négyszintes diákszálló épül Új otthont kap a Villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Fontos és impozáns létesítménnyel gazdagodik az elkövetkező években Villány község. A két ütemben megvalósuló beruházás első lépcsőiéként még ebben az évben megkezdik a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola 128 fős diákszállójának építését. A 12 millió forintos költséggel épülő kollégiumhoz egy korszerű, — majdnem az új iskolát is ellátó 300 adagos konyha, valamint étterem tartozik. A hátszemélyes szobák tágasak lesznek, s a tanulók kényelmét szolgálják a külön tanulószobák, fürdők és az apróbb mosások elvégzésére alkalmas úgynevezett tisztogató helyiség. Az épület alagsorában kap helyet a hőközpont, a raktárak és egy intézeti mosoda. A földszinten alakítják,! jelenleg működik. ki az irodákat valamint egy szolgálati lakást. A hálókat úgy alakítják ki, hogy a fiúk és lányok váltakozó arányának megfelelően, szintenként is elkülöníthessék őket. A MEZÖBER különböző sportlétesítmények, — így atlétika-, futball- és röplabda- pálya — terveit is elkészíti, ezek építését a későbbiekben saját erőből végzi az iskola. A háromemeletes épület UNIVÁZ szerkezetű, előregyártott elemekből készül s így rövid idő alatt átadhatják rendeltetésének. A diákszállót követően új 12 tantermes szakiskola építésére valószínűleg csak 1972- ben kerül sor. Elkészülte után általános iskolának rendezhetik be azokat a helyiségeket, ahol az intézmény Pécsnek már nem, Győrnek még nem kell Vastraverz az út mellett Hatalmas, körülbelül 50 tonna súlyú vastraverz fekszik évek óta a 6-os úton a Pécsvárad utáni völgyhíd nfellett. Az arra járók nem hagyták szó nélkül a látványt. A „jólértesültek” azt mondták, ezzel támasztották alá a hidat leszakadás ellen, mások úgy vélték, 1952-ben, amikor a hidat építették, ezzel emelték be a szerkezeteket, volt olyan is, aki azon spekulált, hogyan lehetne a MÉH-be vinni . . . Mindenestre sok pécsi utazik arra, s többen kérdezték már: kié ez az ottfelejtett érték, hogy került oda? A KPM pécsi Közúti Igazgatóságán aztán fény derült a vasszerkezet titkára. 1967- ben ellenőrző vizsgálatot, karbantartást végeztek a hídon. A szerkézét nem más, mint egy úgynevezett vizsgálókor*;!, amelyet a híd alatt összeszerelnek, síneken gurul, mint a toronydaru, s erről végzik a munkások a híd alsó részének vizsgálatát, javítását. Előnye, hogy nem kell ehhez a munkához körülállványozni a hidat. Megtudtuk, hogy a vizsgálókocsi a KPM Közúti Főosztályának tulajdona, s mindig ott hagyják, ahol használták, s addig, amíg az ország más részén nincs rá szükség. A pécsiek annak rendje és módja szerint előkészítették a szállításra, de a győriek, akik „majd” elviszik, azóta nem jelentkeztek. A tulajdonos, a gazda tehát megvan. Van azonban ezen a hídon egy másik, szemet szúró dolog is. Azaz csak szúrná a szemet, ha világítana. Arról van ugyanis szó, hogy 1952- ben, amikor a hidat építették, terveztek ide világítást, is, fel is szerelték a lámpatesteket, de soha nem világítottak. A legközelebbi villanyvezeték tíz méterre van a hídtól, s bizonyára nem kerülne sokba a bekötés. — Talán megérné, ha már vannak lámpatestek, hadd világítsanak. Olyan szép lenne... Panics sem. Igaz, a gyerekeket mi vállaltuk, nem is panaszkodunk az ezzel kapcsolatos többletmunka miatt. Van azonban, néhány olyan dolog, ami az anyagiakon túlmenően megoldható. Gondolok itt a gyorsabb és olcsóbb Patyolat szolgáltatásokra, vagy olyan apróságokra, hogy a mélyhűtött zöldáruk 2—3 személyes családoknak való mennyiségben kaphatók. Ránk nem gondolnak, nekünk minden főzeléknél duplán kell megfizetni a csomagolást. Azért mondom, mert nagyon sok családot érintenek ilyen, másoknak; jelentéktelen apróságok. — Mi az ami pillanatnyilag a legnagyobb segítség lenne? — Az éjszakai műszak megszüntetését teszem az első helyre. Megszűnne az éjszakai elmenetel, a reggeli megérkezés, végre, talán kipihenhetném magam. Nagy ajándék, hogy a kicsivel itthon lehetek legalább egy évig. Ügy hallom, talán addigra a három műszak problémáját megoldja a gyár. É9 nekem egyelőre ez a legfontosabb ... Dr. Kalolai Klára belgyógyász szakorvos A doktornő körzeti orvos az új pécsi rendelőintézetben. Maga is kétgyermekes családanya és betegei között is sok az asszony. így, sokak helyzetét ismerve, az átlagosnál alaposabban ismeri a gondokat — Nagyon hajszoltak a nők, sok a neurotikus funkcionális-zavar panasz. Ennek a fő okát abban látom, hogy kevés a szabadidő. Túl nagy változást nem jelent a szabadszombat se, mert legtöbben ilyenkor mosnak, takarítanak. Az emberek, szinte megszokták a rohanó életmódot, keveset vannak szabad levegőn, hiányzik a pihentető mozgás. Ügy gondolom, meg kellene tanítani őket élni a lehetőségekkel, megfelelően élni, pihenni és szórakozni. Végérvényesen mégis a munkaidő csökkentés segít majd. — A doktornőnek, hogyan sikerült összeegyeztetni az anyaságot a hivatással? — Bizony nehezen. Még egyetemista koromban szültem mindkét gyereket. Okvetlenül hátrányban voltam azokkal szemben, akik „csak” tanultak. Később kórházban dolgoztam és nagy örömet jelentett az ottani munka. A férjem is orvos, s a család bizony nem bírta el, hogy mindketten rendszeresen éjszakai munkát végezzünk. Egykori csoporttársaim pályája felfelé ível. Én kénytelen voltam megválni a kórháztól, olyan területet vállalni, ahol ritkább az éjszakai ügyelet. Így sem vagyok elégedetlen, hiszen gyógyító munkára készültem és azt is teszem. Valamikor gyermekkoromban agysebész- nek készültem, de akkor még nem tudtam, hogy milyen nehéz egyszerre két istent szolgálni: a tudományt és a családot. Márpedig nagyon fontos, hogy mindkettőt a legjobban szolgálja az ember. Wesztl Márta Karbantartási munkákra lakatos és kőműves szakmunkásokat, kőművesek melle segédmunkásokat felvesz a PÉCSI BÖBUV A U. Jelentkezés a mérnöki irodában.
