Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

1971. február 5. DUNANTÜLI NAPLÓ-) Ismét a gépkocsivezető-helyzetről Képzést a mezőgazdasági üzemekben is! Áprilisban indul az első különtanfolyam Lapunk január 19-i számában foglalkoztunk az egyre szorongatóbb pécsi gépkocsivezető-helyzet legújabb fejlemé­nyeivel. Szóltunk akkor arról is, hogy a javulás érdekében be kellene vezetni a megye egész területén a gépkocsivezetők kötelező munkaközvetítését, ami Pécsett július közepe óta tanácsi szabályrendelet alapján folyik, sajnos nem kielégítő eredménnyel. Cikkünk nyomán beszélgettünk most Schmidt Antallal, a Megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetőjé­vel, aki a „másik oldal” véleményét mondta el: Vidékre — Megvizsgáltuk a váro­sokban, járásokban, hozhat­na-e eredményt a kötelező közvetítés bevezetése. A je­lentések alapján kialakult kép szerint a megyében oly csekély a mozgás, hogy egy ilyen rendelkezéstől szinte semmit sem várhatnánk. Akik pécsi munkahelyüket ott­hagyva vidékre mennek, leg­többször hazamennek, s ha ez a tény anyagi előnnyel is pá­rosul, ugyan kinek lehetne szíve ezt megakadályozni. — Jóval többen vannak, akik mezőgazdasági üzemek­be, termelőszövetkezetekbe mennek. Közvetítéssel itt sem érnénk el eredményt, hiszen ha a gépkocsivezetőt tagnak veszik fel, már nem vonat­koznak rá az ilyen jogszabá­lyok. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése kö­vetkeztében a szállítóeszkö­zök gyarapodásával kell szá­molni, s ez egyúttal a gép­kocsivezetők iránti igény nö­vekedését is jelenti. Azt hi­szem, a város most törleszt- heti azt a segítséget, amit a hatvanas évek elején, vagy még azelőtt kapott a falutól, amikor a munkaerő tömegé­vel áradt az iparba. Senki sem vitathatja ennek liazaiueunek a megállapításnak az igazsá­gát. A termelőszövetkezetek­re valóban ráfér a hazafelé áramló, fiatalító szakember- gárda. Olyan segítség ez a város részéről, a korábban ! kapott segítségnek olyan tör- 1 lesztése, ami feltétlenül érez­teti majd a hatását a mező- gazdasági üzemek további fejlődésében. Mégsem lehet ezt minden esetben egyértel­műen helyeselni. Ha a mezőgazdasági üze­mek továbbra is arra alapoz­nak, hogy fejlődő gépkocsi­parkjukat a városokból — ez esetben Pécsről — szerzett gépkocsivezetőkre bízzák, a már amúgyis rossz helyzet további romlását idézik elő — akaratlanul is. Mit lehet j tehát tenni? Bekapcsolódni a gépkocsi- j vezető-képzésbe. Szentegál példája Néhány évvel ezelőtt Boly­ban tartott gépkocsivezető­képző tanfolyamot az Autó- közlekedési Tanintézet. Lit- ványi Tibor igazgató vélemé­nye szerint ez a bolyi mező- gazdasági üzemek sofőrgond­jait egy időre rendezte. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a közeljövőben indul a Szeníe- gáti ÁG 16 dolgozója részére tanfolyam. A példa pillanat­nyilag egyedülálló, éppen ezért követendő. Ha legalább részben saját képzéssel biz­tosítják a mezőgazdasági üze­mek a sofőr-utánpótlást, máris sokat tettek az ügy ér­dekében. Megerősítette Litványi elv­társ a vele folytatott beszél­getés során azt, amit egyéb­ként másutt is hallottunk: óvatos becslés szerint Pécsett és Baranyában legalább két­szer annyi hivatásos gépko­csivezetői jogosítvánnyal ren­delkező személy van, mint amennyi a közületi gépkocsik száma. Van tehát egy oly an jelentős tartalék, ami — ha számolni lehetne vele — a helyzet megoldását jelentené. De ilyen szempontból nem lehet számítani rá, mert akik otthagyták a volánt, nyilván azért tették ezt, mert másutt jobban megtalálták számítá­sukat. Legutóbbi cikkünkben em­lítést tettünk a Városi Ta­nács munkaügyi osztályának arról a körleveléről, amely­ben mintegy száz pécsi vál­lalatot és intézményt szólí­tott fel: saját érdekükben is kapcsolódjanak be a sofőr­képzésbe és dolgozóik közül küldjenek hallgatókat az Autóközlekedési Tanintézet soronkívül indítandó tanfo­lyamára. Mint értesültünk, a Expressz mosoda íjmecsekalján Nemrégiben bontották le a Szabadság úti házat, amelyben a Patyolat 4. fiókja volt és várható, hogy előbb-utóbb csákány alá kerül az a Steinmetz kapitány téri ház is, ahol a 9. fiók van. A két fel­vevőhely kiesését egyelőre átmeneti megoldásokkal pótolhatja a Baranya me­gyei Patyolat Mosoda Vál­lalat Az előbbi pótlására szolgál a Rákóczi úti 1. fiók, ami a viszonylagos közelség miatt a környé­ken lakók számára nem jelent különösebb megter­helést. Végleges megol­dást a Szalai András ut­cában építendő modern szalon és nagykapacitású felvevőhely jelent majd, de ennek közelebbi helyé­ről nem született még döntés. A Steinmetz ka­pitány téri fiók helyét venné át a Kodály Zoltán úton tavaly megnyitott felvevőhely, — ha nem lenne olyan távol a Szi­geti úttól. Így az épülő negyed lakói a mostani fiók megszűnése után más, útbaeső felvevőhelye­ken vehetik igénybe a Patyolat szolgáltatásait, amíg az e területen épülő szolgáltatóházak egyiké­ben meg nem nyílik a tervbevett új felvevőhely. A Pécsi Vegyesipari Vállalat átszervezés miatt megszüntette a Körösi Csorna Sándor utcában lé­vő szabóságát, s az üzlet­házat a Patyolat vette át. Itt nyitják meg legkésőbb a jövő év első negyedé­ben Újmecsekal'a első ■expressz-mosodáiát. Az új szalont a le -1; vszsrűbb olasz gépekkel kívánják felszerelni. A szükséges átalakítási munkákat, majd a gépek beszerzését a Patyolat, saját vállalko- l zásban végzi el. hogy ez- 5 z.el biztosítsa a szalon ^ mielőbbi átadását, í. \ január 31-1 határidejű «őr- levél vételét 31 vállalat iga­zolta, s közülük 11 közölte azt is. hány dolgozót küld a gépkocsivezető-tanfolyamra. A Pécsi Köztisztasági Válla- ■ lat 15. a Postaigazgatóság 10, : a Pécsi Sütőipari Vállalat és j a MÉH 5-5. az Élelmiszer és I Vegyianyag Nagykereskedel- | mi Vállalat és a Baranya me- 1 gyei Vendéglátó Vállalat pe­dig 4-4 dolgozót küld. Az ed­digiek szerint összesen 1R fő- | vei lehet számolni, de továb- j ni jelentkezéseket is várnak j még. így április elején indul- j hat a tanfolyam. Hársfai István Levél a szerkesztőséihez A terv adott — kivitelező nincs Miért büntettek milliókkal a Pécsi Bőrgyár dolgozóit s A ko . >bi rendelkezések­kel egy Jthiangzóan az 1964. évi 32. számú kormányren­delet ismételten kimondja, hogy ipari üzemet csak úgy szabad üzemeltetni vagy lé­tesíteni, ha megfelelő szenny­víz tisztító berendezéssel lát­ják el. Városunkban e kér­dés megoldásának fontosságát fokozza az a körülmény, hogy az egyetlen befogadó, a Pécsi víz viszonylag kis hozamú vízfolyás és így tisz­taságát a nagy vízfogyasz­tású ipari üzemek szenny­vizei súlyosan veszélyeztetik. Az említett rendelet és vég­rehajtás,! utasításai fokozato­san emelkedő, igen érzékeny szennyvíz-birsaggal sújtják azokat a vállalatokat, melyek nem létesítenek szennyvíz­derítő berendezést, vagy meg­lévő korszerűtlen szennyvíz- telepüket nem hozzák olyan állapotba, hogy a kibocsá­tott szénnyvizek minősége kielégítse a rendeletek szigo­rú előírásait. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az élővíz­kincs tisztaságának megőrzé­sében a közérdek és a vál­lalati érdek egyirányba hat. A vállalatok a rendelkezé­sükre álló lehetőségeken be­iül igyekeznek is szennyvíz­derítő telepeket létesíteni, vagy a meglévő berendezé­seiket korszerűsíteni. Városunk egyik nagy vál­lalata. a Bőrgyár is hosszú évek, sőt évtizedek kutató Kölcsönben... A Fekete-brigád S gyorsvágathajtó bri­gád most lstván- aknán próbálja bizonyí­tani, hogy az otthonuk­ban — Pécsbányán — el­ért eredmények másutt is elérhetők. Persze, nem jószántukból teszik. Fe­kete Károly brigádvezetö és a többiek is alig vár­ják, hogy készen legye­nek az 1109 méter hosz- szú vágattal, melyet Sza- bolcs-bányán kell ki­hajtaniuk. — Sokszor kérdezik tőlünk odaát: megszoktátok-e a bá­nyánkat — mondja Fekete. — Hát meg nem szoktuk, de meg sem szökünk, pedig na­gyon úgy áll most éppen a munkahely, hogy kedvem lenne az „ulniba” hajítani a szerszámot. Évek óta nem volt olyan bányánk, ahol ilyen nyomás lett volna. A minap is: már az egyik ol­dalbiztosító vas a helyén volt, amikor átvettük a mun­kahelyet — végül örülnünk kellett, hogy befejezzük a mezőt. Néhány nappal előbb valamennyi negyed kihajtotta a maga másfél méterét. Beszédes napló Lapozgatok a jelentés­könyvben: január 4-én köl­tözködés. Január 9: 4.5 mé­ter előrehaladás. Január 11: 6 méter. Ezután többször is megismétlődik ez a teljesít­mény, pedig jónéhányszor TH vas, és ürescsille hiányra panaszkodnak az emberek. Január 22: a jelentés mel­letti szelvényrajz megválto­zott. A kőben szén és pala­csíkok jelentek meg. Idézet: 23 óra 20-kor gyámlyuk ké­szítése közben az utolsó gyű­rű megugrott, a vájvég erős nyomás alá került. Az oldal­ból víz szivárog ... — Kétféléi széntelepben megy a vágat — nehezebb körülményeket alig lehet el­képzelni — mondja Szokola Ferenc Pécsbánya üzemveze­tője — és ennek ellenére nem féltem Feketééket. Szabolcsbányón feltárási ne­hézségek vannak, segítenünk kell ... Fekete Károly aranykoszo­rús szocialista brigádja az el­múlt években szinte egyedül hajtotta ki Pécsbányán az összes feltáró vágatot. A két utolsó évben csaknem 3 ezer métert. Az 1969-es évben ok­tóber, 1970-ben pedig no­vember elsején teljesítették éves tervüket. Tizenkét esz­tendeje versenyeztek első íz­ben a Szocialista cím elnye­réséért — eddig minden esztendőben sikerült megsze­rezni. Közben közel 10 ezer méter bányavágatot készítet­tek. Szupermodem vasúti mozdony nyeli a kilométere­ket, a brigádnapló egyik ol­dalán. „Feketéék” — olva­som a felírást a száguldó masinán. Szellemes szimbó­lum, s igaz is. ök a gyors- vágathajtás pécsi úttörői méltó követői. Ma már ke­vesen emlékeznek, az egykor csodálatosnak tűnő rekordo­kat produkáló Horváth János és Nagy Miklós brigádjára. Az ő embereik közül több mint egy tucat azóta is | együtt dolgozik. Fekete Ká­roly akkor egy másik brigád vezetője volt — egyszer 7 ezer forintot keresett. E mö­gött is óriási teljesítmény lehetett. Amikor Horváthék az első 43 méteres eredményt produkálták, 170 forint volt a napi kereset. Erre jöttek még a pótlékok. Zengóaljai Atlaml Gazdaság csokoládé-pusztai O/emrgvsdgíneU leg- ./tmétiye a múlt év III. negyedében elkészüli lueernaüzem. ' - f ’ n évente 350 vagon lucerna lisztet termelnek takarmányo- •. \í ti/‘mrtgység tovwbb bővül, ugyanis itt épül fel egy 960 koca férőhelyes sertéstelep t* Tervezgetés a Rózsakertben Lapozgatok tovább a bri­gádnaplóban. A száguldó mozdony bizony sokszor csak döcögött, miként a szocia­lista brigádmozgalom is, szá­mos buktatón küzdötte át magát. 1964: 150 méter előre­haladás egy dupla szelvényű vágatban. A műszaki vezetők — Rudnai László bányames­ter és a munkahely aknásza — még munkaidő után, a Rózsakertben is a fúrólyukak telepítését tervezgették. A söröspoharak nem fértek el — szögmérők, logarlécek, vo­nalzók foglalták el a helyet. Kétszáz méter volt az álom. Most is az! Egyszer csaknem sikerült — sajnos 2 munka­nap kiesett — 17 méterrel lemaradtak. 1971: Bányai Ist­! ván. a csapat munkahelyén j megsérült patronáló köszöne- I tét mond, amiért a brigád I tagjai szinte nap, mint nap i meglátogatták .a kórházban, j Bélyegzővel ellátott igazolás: 1969-ben 150 óra társadalmi j munkát végeztek a pécsbá- I nyai óvodában. Persze. Ad- | minisztrálni kell az eredmé- i nyékét, s a brigád életét. fgv aztán ilyen bejegyzéseket í is találok: panaszom van K. j F. segédvájár munkatársra. Nagyon lassú mozgású, min­dig álmos, és magányban szeret dolgozni. Pedig náluk minden az összehangolt, közös munkán múlik. Hosszú évek óta ugyanazzal a géppel dolgoz­nak, a vágat ugyanazon a helyén fúrják a lyukakat, mindig azonos lyukat tölte­nek meg robbanóanyaggal. Vakon is megtalálják a ma­gukét, megszokottak a helyek, és sorrend is. A nevek.Az alapító tagok. Mucsi József, Rozsnyai Ist­ván, Kaszler János, Váradi Bertalan .. A halk szavú Berci, aki szívesebben csinál bármit is maga, minthogy másnak szóljon. Még orráig sem iát az ember a robban­tás utáni füsttől, de ő már megy befelé. A robbantó­mester rángatja vissza: vár­jál még! Tovább: Pipicz Im­re, Kálé Gyula. Lauffer Miklós, Kiss István, Hugyecz Mihály, Csöndics István ... Az örök türelmetlen. Ha le­esett a másfél tonna súlyú meddővel töltött csille, neki­rontott, húzta, rángatta, míg csak vissza nem került a sínre. S a többiek is közel egy évtizede együtt az egész brigád. Mondom: ilyen nincs több, mint ti. ök: lenne több is. Minket kiszolgálnak. Min­ket segítenek az aknászok, bányamesterek, mérnökök, üzemvezető, mindenki... Szervezés, gépek, szerszámok: a legjobbakat kapjuk. Hal­lottam egy világrekorder gyorsvágathajtó brigádról — 1028 métert hajtottak ki egy hónap alatt — ők együtt is laktak. A legnagyobb kénye­lemmel berendezett szállá­son a munkahely közelében. Csak dolgoztak és pihentek... munkájával keresett oiyan megoldást, mely a pénzügyi lehetőséget figyelembe véve korszerűsíti szennyvízderítő telepét. Természetesen igény­be vették a vízügyi szak- szolgálat embereit, is akik messzemenő megértéssel és sok értékes tanácsadással könnyítették meg a viszony­lag bonyolult feladat meg­oldását. Ilyen előmunkálatok után, számos műszaki egyez­tetést követően készítette el a Könnyűipari Tervező Iroda 100 ezer forintos nagyságú költséggel a régi bőrgyári derítőtelep korszerűsítésének terveit, melynek vízjogi en­gedélyezését január hó 7-én folytatták le a Vízügyi Igaz­gatóságon. A bőrgyár még az enge­délyezési eljárást megelőzően szinte minden számbajöhető szakvállalattal kapcsolatot vett fel a mielőbbi kivitele­zés érdekében, így levelezett, illetve tárgyalt a Mátraaljai Szénbányák Külfejtési Üze­mével, a Bányászati Akna- mélyítő Vállalat mecseki kör­zetvezetővel, majd a Tröszt központjában Budapesten, a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalattal Ka­posvárott, a Pécsi járási Építő Ktsz-szel és levélben felkérte kivitelezésre a töb­bi megyei építőipari válla­latot is. Sajnos az összes kivitelező kapacitáshiányra hivatkozva a szerződéskötés­től elzárkózott. Legkézen­fekvőbbnek látszott, hogy a munka elvégzésére a bőrgyár a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság termelési üzemét kérje fel, különös tekintettel arra, hogy ezen szerv — amint arról január hó 28-i számunkban is beszámoltunk — a bőrgyáron is átfolyó Pécsi víz rendezési munká­latait végzi. A gyár szenríy- vízderítője ugyanis közvetlen határos a Pécsi vízzel és így indokolt volna, hogy egy felvonulással azonos terüle­ten egy kivitelező dolgozzon. Áz nekünk is jólesne... Pécsbányán öltöznek, on­nan viszik a szerszámokat, gépeket. Pécsbányai akná­szok és műszaki vezetők irá­nyítják a munkát, a lakato­sok, anyagdiszponálók Pécs- bányáról járnak a szabolcsi munkahelyre. Műszak végén saját üzemükből viszi a mik­robusz úa/-u őket. Csak éppen másik aknán szállnak le. ,A bányában minden fekete — mondom. — Nem igaz az. Mi csak a régi helyünkön érezzük iga­zán otthon magunkat — bár most itt is bizonyítani aka­runk — mondja a brigád­vezető. — De azért csak ha­zavágyunk. Ott ismerjük a levegő szagát, tudjuk, hol kell levetni a kabátot, hogy ne izzadjunk, ismerjük, hol döccen a csille, érezzük a kő ellenállását, és tudjuk mikor támad. Segítünk a testvér üzemnek, megmutatjuk mit tudunk, aztán szeretnénk hazamenni... Lombos! Jenő A gyár egész kollektívája örömmel értesült a január 28-i újság közleményéből, hogy a Pécsi víz rendezése során — „a bőrgyár szenny­víz elvezetési problémáinak megoldásán lesz a hangsúly”. — Érthető, hogy a többrend­beli tárgyalás és ezen köz­lemény megjelenése után vi­szont igen kínosan érintette a gyár dolgozóit a Vízügyi Igazgatóság üzemének az a közlése, hogy a külön is térített munkák kivitelezését, a szennyvízderítő korszerű­sítését nem vállalják. A kérdés olyan súlyosan érinti a bőrgyár egész kol­lektíváját, hogy a hír elter­jedése után számos csoporton belül viták alakultak ki; hogy lehet egy gyár dolgo­zóit kötelezni büntetés fize­tésre, ha csupán működésük természetes keletkező anya­gát — adott esetben szenny­vizet — bocsátják ki, hisz minden élőlény életfunkciói során bocsát ki természetes hulladékot, tehát ezért a gyár dolgozóinak véleménye sze­rint büntetést nem kaphat­nak. A gyár dolgozóinak érthető felháborodását mi is magun­kévá tesszük és feltesszük a kérdést, hogy ezen népgazda- ságilag is fontos, nagy je­lentőségű probléma megol­dásában nem kellene-e még­is összefogniuk az illetéke­seknek, mert ténylegesen csak elkeseredést válthat ki egy nagy dolgozó kollektíva életében, ha olyasmiért kap­nak évente milliókat kitevő súlyos büntetést, mely tevé­kenység elkövetésében nem hibásak, és melynek követ­kezményeinek — mármint az élővíz szennyezés megelőzé­sének — érdekében minden rendelkezésükre álló lehető­séget elkövettek. Fodor György Pécsi Bőrgyár műszaki főosztály vezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom