Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

1971. február 27. DUNANTCLI NAPLÓ 7 BÉLYEQ HORQASZAT Kiállítási beszámoló Mint ismeretes, Pécsett ke­rült megrendezésre a IX. Országos Ifjúsági Bélyegki- állítás.A számos hazai gyűj­tő anyagán kívül 20 külföl­di ország ifjú filatelistáinak változatos, színvonalas anya­gát mutatják be előrelátha­tóan 280—300 keretoldalon. A kiállítás rendezőbizottsá­ga a napokban megbeszélést tartott, amelyen a bizottság titkára ismertette az előké­szítő intézkedéseket. Az ér­tekezlet több órás időtar­tama is azt mutatja, hogy a rendezőségre igen komoly munka hárul. Az eddig vég­zett előkészületi munkák ér­tékelésén kívül megvitatták a kiállítás zárásáig még rá­juk váró feladatokat és ki­dolgozták a kiállítási hét programját is. A szakkörök — egyéni és kollektív gyűjteményekkel — március 15-ig jelentkezhet­nek a rendező bizottság cí­mén (Pécs, Rákóczi út 39/b). A jelentkezések elfogadását e hó végéig igazolják vissza és ezután március 15-ig kell a kiállítandó anyagokat ugyancsak a fenti címre be­küldeni. A beérkező anyago­kat bíráló bizottság értéke­li, válogatja és dönt az anyagok kiállításáról. A Magyar Úttörők Orszá­gos Szövetsége Baranya me­gyei Elnöksége, a Baranya megyei Tanács VB. Művelő­dési Osztálya és a MA- BÉOSZ Területi Bizottsága 12-én értekezletet tartott an­nak érdekében, hogy a nem­zetközi jellegű kiállításon a Baranya megyei szakkörök is sikerrel szerepeljenek. Az értekezleten a szakkörveze­tők tájékoztatást kaptak a kiállítás előkészületeiről, a jelentkezési feltételekről és lehetőségekről. Az anyagok összeállításához és a szakkö­ri munkához hasznos mód­szertani útmutatást kaptak. Ez az értekezlet előkészítője volt egy 3 megyére vonat­kozó tanácskozásnak, amely­re április 5-én kerül sor Pé­csett a Nagy Lajos gimná­ziumban, a kiállítás színhe­lyén. Az értekezlet végén kötet­len megbeszélésre került sor, amely hasznos tapasztalat­cserét is jelentett a szakkör­vezetők további munkájá­hoz. Az idegenforgalmilag is jelentős eseménynek számí­tó nemzetközi kiállításra cso­portos utazások szervezése is szóba került. INNEN—ONNAN Múlthavi rovatunkban „Érdekvédelem?” címmel foglalkoztunk az öt sport rendszeresen igénylő gyűjtők részére egy. Illetve kettő blokk kiadhatóságáról. Mint­hogy e kérdés a körök év­záró taggyűlésein is szóba- került és egyöntetűen a két blokk igényelhetősége mel­lett foglaltak állást az or­szágos szövetség is arról ér­tesítette körlevélben a kö­rök vezetőségét, hogy a pos­tával egyetértésben az ed­digi „5-(-” ”-es rendszer ma­rad továbbra is érvényben. A szövetség határózatát a gyűjtők nagy megnyugvás­sal fogadták. ♦ Megtartotta 1970. évi zár­számadó és beszámoló tag­gyűlését a Pécsi Városi Bé­lyeggyűjtő Kör. A vezető­ség beszámolójához számo­sán szóltak hozzá. 24 akti­vista kapott jutalmat a gyűjtők és a kör érdeké­ben végzett jó munkájukért. A taggyűlés végén értékes bélyegeket sorsoltak ki. ♦ A „BUDAPEST 71” nem­zetközi bélyegkiállításon sze­repel majd a „Baranya 1919” témájú anyag is Herrfurth Ernő pécsi gyűjtő bemuta­tásában. E ritka és érdekes területi vonatkozású bélye­gek minél teljesebb bemu­tatása, reprezentálása érdé- ' kében kérjük olvasóinkat, hogy aki az alább felsorolt anyagról tud, vagy annak ! birtokosa, keresse az érint­kezés nevezett gyűjtőtárssal a Pécsi Városi Bélyeggyűjtő Körben. 1. Évszéles teljes íveket, ívtöredékeket, csíko­kat. tömböket és a ritkább értékekből (Hadisegély 50 filléres. Arató 20, 40 filléres. Zita 40 filléres) egyes példá­nyokat 2. Rendellenes felül­Az útmenti „schalleros” gumiragasztás fölött eljárt az idő, hiszen a defektes abroncs helyett feltett pót­kerékkel rendszerint eljut a gépkocsivezető a legközeleb­bi gumijavítóig, vagy ben- zinkútig, ahol légkompresz- szor is van. Ennek megfe­lelően ma már az aútó- pumpa is csak kevés kocsi csomagtartójában található meg. Pedig jó hasznát lehet­ne venni a gumik időnkénti utánfúvásakor, ha egyébként nem lenne olyan fárasztó a vele való munka. Egyes autógyárak már gondolnak a gépkocsizók ilyen irányú igényeire és kényelmére, ezért kis moto­ros légkompresszort építe­nek be a nagyobb autók mo­torházába. A konstruktőrök nyomatokat (fordított, kettős, selejtes felülnyomatok). 3. Futott leveleket, levelező­lapokat, kivágásokat. 4. Ki­segítő portó VI. értékeit le­vélen, vagy darabonként A magyar ötvösség reme­keit bemutató, tavaly októ­berben megjelent sorozat 2,50 forint névértékű bélye­ge a felirat szerint I. Rá­kóczi György úrvacsora- kelyhét ábrázolja 1070-ből. A íilatelisták közül sokan meg­állapították. hogy az év­szám téves. Ugyanis a tör­ténelmi adatok szerint a kelyhet Brózer István, a ki­váló kolozsvári ötvösmester a fejedelem megrendelésére a bélyegen feltűntetett idő­pontnál jóval korábban ké­szítette. amit ezt a Nemzeti Múzeum tulajdonában levő kehely alján a fejedelem zo- máncos. feliratos címere és az 1641-es évszám tanúsítja. azt tervezik, hogy a jövőben a közép-kategóriájú kocsik motorkarakterének oldalán egy, a motor által meghaj­tott tengelycsonkot képeznek majd ki, melyre az autó tar­tozékaként szolgáló kis légsű­rítő bármikor felerősíthető (e megoldást láthatjuk a ké­pen egy kísérleti Pontiac- típusra alkalmazva). E „mi­ni-pumpák” nemcsak az autógumik, hanem a labdák, gumimatracok, gumicsóna­kok stb. felhívására is szol­gálnának, ami lényeges köny- nyebbséget jelentene az autójukkal kirándulók szá­mára. Áutóúh a Parana folyó alatt Argentína nagy erő ve! fogott hozzá az ország közlekedési hálózatának kiépítéséhez, hogy ilymódon a kevésbé feltárt te­rületekét is bekapcsolja az or­szág gazdasági vérkéringésébe. Számos új országút, közúti hid épül, továbbá több híd építése kezdődött és kezdődik meg a jövő években a Parana folyón. Az alagutor? óránként 2000 gépkocsi haladhat át, a forgal­mat központilag, a 200 méte­renként beépített televíziós ké­szülékék segítségével irányítják. Legtöbb baszna a rendkívül termékeny Entre Rios tarto­mánynak lesz az alagútból, amely eddig valóságos sziget­ként el volt vágva as ország­tól. A PÉCSI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT felvételre keres D4K/B. erőgépekhez jogosítvánnyal rendelkező vontatóvezetőket 4 ÖCSI forgórakodóra GÉPKEZELŐKET, tehergépkocsi-vezetői jogosítváhnyal, továbbá NEHÉZ ÉS KÖNNYÜGÉPKEZELÖKET és KAZÁNFŰTŐKET, Baranya és Tolna megyében változó munkahelyekre. Jelen tkezé6 a Gépészeti Osztályon, Pécs, Felszabadulás út 18 AUTÓ-MOTOR „Minipumpa" az autóban A Baranyai horgászok 1970. évi fogas' eredmenye A 3881 horgásznak csak 82 százaléka adta le múltévi fogási naplóját. Így az. ösz- szesített eredményt a hiány- ! zó 18 százalék figyelmen kí­vül hagyásával lehetett csak megállapítani. Ezek szerint j összmennyiségben 57 715 kg j hal került a szákokba. Ez az • eredmény túl haladta az j előző 5 év eredményeit. Az j egyes haifajták a következő- ! képpen oszlanak meg: ponty: 1 24 036 kg; süllő: 2761 kg; harcsa: 1236 kg: csuka: 9769 kg; balin: 684 kg; már­na: 449 kg: kecsege: 163 kg; angolna; 256 kg; amur: 219 kg; busa: 12 kg; ve­gyes: 18 130 kg. 1969-el szem­ben 42 százalékos fejlődés mutatkozik a pontynál és 22 százalékos a csukánál. A megye horgászvizei sze­rinti fogási eredmények ala­kulása alapján első helyen áll a Duna a belőle kifo­gott 18 883 kg-nyi halával. A Dunához számít, de külön említjük meg a Mohácsi HE kezelésében lévő Belső-Bé- dát. ahonnan 2818 kg hal került a szá okba. A Pécsi­tó a második helyen áll a 13 503 kg halával. Ezután következik a Dráva 7258 kg- al, majd a Balaton 4235 kg- al. Halfajtánként, ha csak ösz- szevontan is, érdemes meg­említeni, hogy a Dunából 10 122 kg nemeshal (5098 kg- al vezet a csuka) és 8761 kg vegyeshal került horogra. A Pécsi-tóból — részletesebben felsorolva — 10181 kg pon­tyot, 1094 kg süllőt, 17 kg harcsát, 130 kg csukát, 35 kg angolnát, 188 kg amurt, 19 kg busát és 1839 kg vegyes ha­lat, összesen 13 503 kg ha­lat fogtak ki. Ezt az ered­TERMÉSZETJÁRÁS Természetbarátok értekez'eie A közelmúltban 39 bárá­nya megyei természetbarát szakosztály képviseletében mintegy ötvenen vettek részt a Baranya megyei Termé­szetbarát Szövetség hagyo­mányos évzáró értekezletén. Az értekezlet megtárgyalta a természetbarát mozgalom múlt évi eseményeit, ered­ményeit, valamint az 1971. évi feladatokat. A természetbarát mozga­lomnak a megyében nagy hagyományai vannak. A Ba­ranya megyei Természetba­rát Szövetség e hagyomá­nyok ápolását és a mai ro­hamosan urban izálódó élet­formának megfelelő fejlesz­tését tűzte ki célul. Ennek érdekében már az elmúlt években különböző túramoz­galmakat szervezett, mely­nek célja egyrészt a túrázás, táborozás iránti igény fel­keltése, másrészt a Mecsek és Baranya megye történel­mi nevezetességeinek megis­mertetése. E két célkitűzést a „Me­csek turistája” és a „Bara­nyai várak” túramozgalmak segítik elő. Ezideig a „Ba­ranyai várak” jelvényt 105, a „Mecsek turistája” jelvényt 195 természetbarát nyerte el. Ez évtől kezdve egy új, há­rom megyét: Somogy,- Tol­na,- Baranya megyét érintő túramozgalom indul. A „Dél­dunántúli kék túra”, mely­nek útvonala Szekszárdiéi Keszthelyig húzódik és itt csatlakozik az Országos kék túra útvonalához. Ez az út­vonal a tolnai dombságon, a Mecsek hegységen, a Zselicen és a somogyi dom­bokon keresztül vezet, érint­ve a három megye legszebb tájait, történelmi nevezetes­ségeit. Az értekezlet különös súly- lyal foglalkozott a túrázói minősítések kérdésével. A minősítési szabályzat magas követelményeket támaszt a természetbarátokkal szem­ben. A bronzjelvény meg­szerzéséhez még elegendő a Mecsek hegységben 15 túra keretében 8 meghatározott pont érintése, az ezüstjel­vény megszerzéséhez már egy év alatt 25 túranapot kell teljesíteni, és a kijelölt pontokat legalább két hegy­ségben lehet csak érinteni. Az aranyjelvény eléréséhez két év alatt 70 túranapon 35 pont érintése kötelező, amelyet csak négy-öt hegy­ségben való rendszeres tú­rázással lehet teljesíteni. Ez igen magas követelmény, és mintegy 15 természetbarát­nak van az aranyjelvényes minősítése folyamatban. Egyik legörvendetesebb je­lensége volt az értekezlet­nél?, hogy ezen részt vet­tek az újonnan alakult szakosztályok; nyolc üzemi és középiskolai szakosztály képviselője is. Az értekezlet ünnepi prog­ramja volt az elmúlt év munkájának eredményei alapján a minősített túrázók jelvényeinek kiosztása, a me­gyei jelvényszerző mozgal­mak teljesítőinek a jelvé­nyek átadása, a szakosztá­lyok és aktívák jutalmazá­sa, valamint a felnőtt túra- pontverseny eredményhir­detése. A túrapontverseny keretében az elmúlt évben a megye túrázói 9 811 túra­napot teljesítettek és az ered­mények a következők; 1. Pécsi Bőrgyár, 2. Pécsi Va­sas Elektromos, 3. Pécsi Spartacus, 4. Komlói Bá­nyász, 5. Pécsi Túramotoros, (PTTE) 6. Komlói Túramo­toros Klub, 7. Pécsi Orvos Egészségügy, 8. Pécsi Eszpe­rantó Szakosztály, 9. Pécsi Ércbányász, 10. Komlói Car­bon SE. ♦ Ez évben negyedszer ren­dezik meg a Pécsi Eszpe­rantó Területi Bizottság és a Baranya megyei Termé­szetbarát Szövetség szervezé­sében az eszperantista ter­mészetbaráti nemzetközi ta­lálkozót, július 17-e és 27-e között, Abaligeten. A tízna­pos program érdekessége, hogy az első két nap egy­ben a megyei természetba­rátok és túramotorosok talál­kozója is. A program 17-én szomba­ton közös ünnepi vacsorá­val, majd ismerkedő tábor­tűzzel kezdődik, vasárnap a környéken gyalogtúrával, va­lamint a motoros szakosz­tályok ügyességi és Rally- versenyével folytatódik. A továbbiakban a résztvevők eszperantó nyelvórákon, Sik­lós—Harkány-i autóbusz-ki­ránduláson, mecseki gyalog­túrákon, barlangtúrákon vesznek részt. Esténként film vetítés, lampionos csóna­kázás, zenés tűzijáték, népi- tánc-bemutató szerepel a mű­sorban. A találkozó prog­ramja kötetlen. Mindenki a számára legkellemesebb programot választhatja. A résztvenni kívánók a campingben lévő motel, bungalow és túristaházi szállások iránti igényét sze­mélyesen, vagy írásban je­lezze a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatalnál (Pécs, Széchenyi tér 9), ahol a szállások költségeivel kap­csolatos tudnivalókat meg­kapja. (1971. április 2-a és 10-e között) A találkozóról részletes tájékoztató kérhető a Pécsi Eszperantó Bizott­ság, Pécs, Pf. 2„ vagy a Ba­ranya megyei Természetba­rát Szövetség, Pécs, Megye utca 21. címén. Minden me­gyei eszperantistát, termé­szetbarátot és túramotorost szeretettel vár a találkozó szervezőbizottsága. ményt, a naposjegyeket is éves jegyre átszámítva 904 horgász érte el. Így a Pécsi­tón az egy horgászra eső át­lag 14,9 kg. 1969-ben 18,4 kg volt az átlag, viszont akkor 658 horgász átlaga volt ez. A horgászok létszáma te­hát az előző 1969-es évhez viszonyítva 37 százalékkal emelkedett és ennek követ­keztében az átlagfogás 19 százalékkal csökkent. Amint látjuk a tó látoga­tottsága erősen felduzzadt. A tó ilyen mértékű túlter­helésén még az intenzív hal­gazdálkodás teljes kihaszná­lása mellett is feltétlenül ja­vítani kell. A Drávából 4966 kg nemeshalat és 7253 kg vegyeshalat fogtak ki. A 788 horgászra eső átlag 9.2 kg. Itt a fogási eredmények évről-évre gyöngülnek, s en­nek megfelelően csökken a vizet látogató horgászok szá­ma is. Az okok közismertek. Bár nem tartozik a Bara­nyai vizekhez, horgászaink szívesen látogatják a Bala­tont, ahol az 1969-es évhez viszonyítottan javultak a fo­gási eredmények. 149 hor­gászunk összesen 4235 kg halat fogott ki. amelyből 3290 kg volt a nemeshal, s ezeknek 66,5 százaléka volt a ponty. A fogási eredmé­nyek tekintetében a 6. he­lyen áll a Tanácsi Dolgozók HE kezelésében lévő Her­mann Ottó-tó. Itt a múlt évi fogási eredményei a kö­vetkezőképpen alakultak. Ki­fogtak összesen 2006 kg ha­lat, melyből 1913 kg (1781 kg ponty) volt a nemeshal és 93 kg a vegyeshal. A tavat látogató 70 horgász egy fő­re eső átlaga 28,7 kg hal. A Komlói Bányász HE Si- kondai 2,5 holdas tavát igen intenzíven kezelik. Az egye­sület fejlődésének ütemét te­kintve éppen ideje lesz a második tó üzembe helyezé­sének, hogy egy-egy hor­gásznak az eddigi 277 négy­szögölnyi víz terület helyeit 820 négyszögölnyi horgászvíz jusson, összfogásuk 1844 kg- ot tett ki, amelyből 1666 kg volt a ponty és 8 kg volt a csuka, 170 kg a vegyes­hal. Az Ormánsági Dolgo­zók HE-nek kezelésében van a 103 holdnyi Majláth-pusz- tai-tó. Az elmúlt év szigorú tele és a hínár következté­ben kipusztult a tó ponty- és háromnyaras amur állo­mánya. A tó rend behozása nagyobb pénzbeli áldozatot és még nagyobb társadalmi munkát kíván az egyesület tagságától. A múltévi fogási eredmények: nemeshal: 701 kg; vegyeshal: 483 kg; ösz- szesen: 1184 kg volt. A Pécsi Bányász HE keze­lésében van a Vasasi víz­tároló, melybe az egyesület 500 kg háromnyaras pontyot helyezett ki, de a fogásinap­lók csak 315 kg-al számol­nak el. Ugyancsak az egye­sület kezelésében, illetve a közben megalakult Pécsvá- radi HE-vel közös kezelésű tó volt a 2.2 holdnyi Dom- bai-tó. A Bányász HE ál­tal kihelyezett 700 kg-nyi háromnyaras pontyról és a többi halról nem lehet el­számolni, mivel a közben megszűnt Pécs várad i HE tagsága a fogási naplókat nem adta be. A Pécsi Bá­nyász HE tagsága 134 kg pontyról és 32 kg csukáról számolt el. így a kihelyezett 700 kg-nyi méretes ponty 80 százaléka „elsikkadt”. A Pécsi HE kezelésében van a Pécs közvetlen köze­lében lévő 7 holdas Üszögi- tó, mely 1969-ben fellendü­lésnek indult, de a múlt év­ben halhozama és látoga­tottsága is visszaesett. Pe­dig ez a víz jobb kihelye­zéssel és szívósabb felügye­let mellett legalább 1000 kg halhúst lenne képes termel­ni. Ezzel szemben a múlt évben összesen 193 kg ha­lat fogtak ki, melyből 125 kg volt a ponty és 34 kg a csuka és ugyancsak 34 kg a vegyeshaL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom