Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

w DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. február 27 Március 8-án iesz az újai Kohl—Bahr találkozó Kohl és Bahr állam titkár, pénteki, hetedik találkozója után — a korábbi találko­zókhoz hasonlóan — csupán azt közölték hivatalosan, hogy az eszmecserét folytatni fogják. Minthogy pénteken az NDK és az NSZK dele­gációja Bonnban folytatott megbeszélését, a következő találkozóra Berlinben kerül sor. A találkozó időpontja: március 8-a. A pénteki eszmecsere so­rán Kohl és Bahr több mint egy órát négyszemközt be­szélgetett. Ezt megelőzően a két küldöttség külön-külön is tanácskozott. 4- TOKIO: Nagyerejű földren­gés rázta meg csütörtökön Ja­pán Tokió és Yokohama közé eső területeit. Károkról nem ér­kezett jelentés. Az áramszolgál­tatás egy időre megszakadt, és a két város között közlekedő vonatokat leállították, hogy meg­vizsgálják t nem okozott-e a föld­mozgás károkat a vasúti pályák­ban, 4- BSCS: Olof Palme svéd miniszterelnök április 14—-17. között hivatalos látogatást tesz Ausztriában — jelentette be az osztrák kancellári hi­vatal. ♦ BELGRAD: A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség küldöttsé­ge pénteken a Szovjetunióba utazott. A delegáció a Kom- szomol küldöttségének tavalyi jugoszláviai látogatását vi­szonozzal 4 CONAKRY: A Guineái Demokrata Párt meghívásá­ra Guineában tartózkodó dr. Marton Imrét, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanárát fogadta Sé- kou Touré, a Guineái Köz­társaság elnöke. 4- PÁRIZS: John Mitchell amerikai igazságügyminiszter csütörtökön este Párizsba érkezett. Mitchell a francia fővárosban Marcellin belügy­miniszterrel tárgyal, majd megállapodást ir alá a ká­bítószer-elleni harc összehan­golásáról a két ország között. ♦ MOSZKVA: Pénteken a Szovjetunióban földkörüli pályára juttatták a Kozmosz 398. jelzésű mesterséges hol­dat. A szputnyik folytatja a világűr kutatását az 1962. március 16-án bejelentett I program alapján. 4- MANILA: A Ffllöp-szlget! Lipa városkában, Manilától dél­re, csütörtökön egy kocsmai szó­váltást követően háromórás tűz­harcot vívtak egymással a köz­ponti, Illetve a helyi rendőrség i egységei, öt rendőr életét vesz­tette, közöttük a város rendőr­főnöke is, öten megsebesültek. j A kormány vizsgálatot rendelt | el az ügyben.-f BONN: A Német Kom­munista Párt pénteken Bonn­ban nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben rámutat, hogy az NSZK-ban folytatódik a jobbratolódás és az újfasisz­ta elemek fokozzák tevékeny­ségüket. A Német Kommu­nista Párt követeli az új­fasiszta NPD és minden szél­sőjobboldali szervezet betil­tását. . 4- MURCIA: Csütörtökön éjjel a dél-spanyolországi Murcia városában a rendőr­ség letartóztatott 26 kommu­nistát. Ez volt februárban a j spanyol rendőrség második ' ilyen jellegű akciója. A hó- | nap elején Sevillában és kör­nyékén 50 kommunista fia­talt vettek őrizetbe. 4- PEKING: Dobri Alek- i sziev külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezetésével bolgár kereskedelmi kor­mányküldöttség érkezett Pe- kingbe. A küldöttség megköti majd a két ország 1971-re szóló árucsereforgalmi meg­állapodását A francia kormány ellenrendszabályokra készül Algériával szemben Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) zel kapcsolatban rájuk há­ruló feladatokat. Kialakult az a közös álláspont, hogy az eddigi Intézkedések mellett változatlanul nagy jelentő­sége van annak, hogy a vál­lalatok az eddiginél több gondot fordítsanak az elő­ször munkába lépő fiatalok fogadására, munkahelyük megszerettetésésre, valamint arra, hogy az újonnan fel­vett és munkahelyüket gyak­ran változtató dolgozókkal szemben az üzemek jobban becsüljék meg hűséges dol­gozóikat, és mind a fize­tésben, mind az egyéb anya­gi és erkölcsi elismerésbe® a törzsgárdának előnyöket biztosítsanak.' A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a vállalatok nagy része késedelem nélkül és helye­sen foglalkozott azoknak a párt- és kormányhatároza­toknak végrehajtásával, ame­ly élt az ifjúság és a nők helyzetének javítására, va­lamint a vállalatok fokozo- zott lakásépítési. tevékeny­ségére irányulnak. Ezeknek a már elvégzett és a jövő­ben elvégzendő fontos fel­adatoknak jelentős mérték­ben hozzá kell járulniuk a munkaerőgazdálkodás terén fennálló' problémák megol­dásához. A megbeszélésen szóba ke­rült az egyes iparágakban és munkahelyeken tapasz­talható, helyenként már a dolgozók egészségét veszé­lyeztető, túlzott mértékű túlóráztatás. A kormány ve­zetői felhívják a vállalatok és üzemek vezetőinek figyel­mét e helyzet tarthatatlan­ságára és a szakszervezetek is kilátásba helyezték, hogy nem fogják engedélyezni a túlórák további növekedését, sőt fellépnek fokozatos csök­kentésük érdekében. A kormány és a SZOT vezetői egyeztették nézetei- két a munkaidó további csökkentésének lehetőségei­ről. Megbízást adnak az ágazati minisztereknek, hogy a szakszervezeti központok­kal közösen ez év "végéig dolgozzák ki javaslataikat a gazdasági körülményeknek megfelelően a munkaidő­csökkentés további ütem­tervére. A kormány és a SZOT vezetői következő ülésükön fogják e javaslato­kat megtárgyalni Előbbre kell lépni az úi európai biztansági rendszer megteremtésében Péter János sajtóértekezlete Koppenhágában A francia kormány vezető tagjai _ csütörtökön este ta­nácskozást tartottak Pompi­dou elnöknél az Elysée-pa- lotában, hogy kidolgozzák az Algériával szemben ta­núsítandó magatartás alap- elveit A tanácskozás után a kormányhoz közelálló kö­rökben azt hangsúlyozzák, hogy Algéria ..egyoldalú lé­pése” (mellyel, mint isme­retes, Algéria számára biz­tosította az ott működő francia olajtársaságok rész- -vénytöbbségét), olyan hely­zetet teremtett, amely mó­dosítani fogja a két'ország közötti kapcsolatok eddigi jellegét. A kormányhoz kö­zelálló sajtó ugyanakkor ar­ra céloz, hogy a kormány bizonyos ellenrendszabályok meghozatalát vette fontolóra. Ezeket hivatalosan még nem jelentették be, mert be akarják várni, hogy a kár­talanításról folyó tárgyalá­sokon milyen magatartást tanúsít majd az algériai kor­mány. A kiszivárgott értesülések szerint a francia kormány által tervezett ellenrendsza­bályok között szerepelnének bizonyos pénzügyi megszo­rító intézkedések, amelyek­kel megakadályozzák, hogy a Franciaországban dolgozó algériaiak által hazaküldött összegeket dollárra vagy más egyéb valutára válthassák át a francia kormány hozzájá­rulása nélkül. A francia kormány, továbbá — a tő­kések „nemzetközi szolida­ritására” hivatkozva — köz­beléphet majd a Világbank­nál és más nagy nemzet­közi pénzintézeteknél, hogy ne nyújtsanak hitelt Algé­riának. Szó lehet továbbá arról, hogy korlátozzák az algériai bor és egyéb algé­riai termékek Franciaország­ba való behozatalát Ter­mészetesen még nem lehet világosan látni, hogy az ezzel kapcsolatban terjesztett hí­resztelések mennyiben felel­nek meg a francia kormány tényleges szándékainak, vagy inkább arról van csak szó, hogy ellenrendszabályok ki­látásba helyezésével már előre nyomást gyakorolja­nak az algériai kormányra a kártalanítási összegekről folytatandó tárgyalások „lé­lektani előkészítése” céljá­ból. Hajóis> eülközés Csütörtökről péntekre vir­radó éjjel a nyugat-német­országi Kiel kikötőváros kö­zelében összeütközött a Bo- min nevű nyugatnémet olaj­szállító tartály ha jó és az Aue nevű NDK ércszállító hajó. A 13 000 tonnás Bomin a Kiéli csatorna felé, a 16 000 tonnás Aue pedig Rostock­ból a Balti tengerre tartott A nyugatnémet hajó láng­ba borult. A mentési munká­latok azonnal megkezdődtek. A Bomin legénységének mind a 37 tagját sikerült partra- szállítani. Közülük 16 meg­sebesült Négynapos dániai hivatalos látogatásának befejeztével, pénteken délután Péter Já­nos külügyminiszter, a kop­penhágai Angleterre szálló- | ban sajtóértekezletet tartott, í amelyen a dán, a magyar és S a nemzetközi sajtó mintegy 1 száz képviselője vett részt. Bevezető nyilatkozatában a külügyminiszter látogatása létrejöttének körülményeiről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy az 1966 óta érvényben lévő meghívás olyan időpont- j ban realizálódott, amikor | egyrészt a kétoldalú kapcso­latok minden eddiginél ked­vezőbbek, új lehetőségek nyíltak a politikai, kulturá­lis és gazdasági szálak szo­rosabbra fűzésében, másrészt pedig a nemzetközi helyzet­ben sok új kérdés és prob­léma merült fel. Különösen vonatkozik ez az európai biztonság kérdéskomplexu­mára. Külügyminiszterünk emlé­keztetett arra, hogy magyar- országi látogatásra hívta meg Baunsgaard dán kor­mányfőt és Wartling külügy­minisztert. A meghívást a dán államférfiak elfogadták. Látogatásuk időpontjáról a későbbiekben döntenek. Péter János a továbbiak­ban beszámolt dániai látoga­tásának eseményeiről. Meg­említette, hogy a hivatalos megbeszéléseken kívül alkal- I ma volt eszmecserét folytat­ni a' koppenhágai tőzsdén a dán gazdasági élet képvise­lőivel. A magyar külpolitika per­manens irányvonala a nem­zetközi termelési kapcsolatok erősítése — hangsúlyozta a külügyminiszter. Meggyőző­désünk, hogy az Ipari kap­csolatok ellenállóbbak a nemzetközi politikai élet vi­szontagságaival szemben, mint a kereskedelmi kapcso­latok, amelyeket a különbö­ző hidegháborús feszültségek könnyebben befolyásolhat­nak. Péter János nemzetközi kérdésekről szólva elmondot­ta, hogy az európai bizton­ság problémája új szakaszba érkezett. Rámutatott, hogy Európá­ban jelenleg is létezik egy­fajta biztonsági rendszer, amely az utóbbi 25 év alatt sok válságot kiállt ugyan, de megvan az a súlyos fogya­tékossága, hogy a katonai szövetségeken, az erőegyen­súlyon alapul. Most szükség | van egy új biztonsági rénd- I szer kialakítására. S ezért a j célért minden, az együttmű- I ködösben érdekelt országnak ! ködésben érdekelt országnak, új biztonsági rendszernek az eszméje 1969 óta érezhetően teret nyert a nemzetközi életben, Európában és azon kívül is. Most azonban előbb­re kell lépnünk — jelentette ki Péter János. — Remélem, a dán kormány is egyetért ( abban, hogy tárgyalásaink e I tekintetben hasznosak vol- ! tak. Péter János ezután « je- j lenlévő újságírók kérdéseire ; válaszolt. A Reuter tudósítója meg- ! kérdezte: mire gondolt a j külügyminiszter, amikor az 1969 óta bekövetkezett előre­haladást említette? Péter János válaszul felso­rolta azokat a kezdeményező ! jellegű lépéseket, amelyeket | tavaly szeptemberben az- j északi országok külügymi­niszterei, decemberben pedig j a finn kormány tett. Emié- I keztetett a Varsói Szerződés Szervezete és a NATO de­cemberi tanácskozásainak do- ; kumentumaira, s ismét hang- I súlyozta, hogy jelen pillanat- ; ban a legfontosabb az új kezdeményezéshez szükséges egyetértés megteremtése. Egyesek, mi több, egyes kormányok — fejtette ki Pé- I tér János egy másik kérdés- j re válaszolva — megpróbál- j ják feltételekhez kötni min­den egyes újabb kezdemé­nyezés elfogadását. Ml úgy véljük, hogy eze­ket az összefüggéseket nem szabad összetéveszteni felté­telek támasztásával. A nyugat-berlini kérdés megoldása nélkül szerintünk sem képzelhető el tartós biz­tonsági rendszer Európában — mondotta Péter János az egyik dán lap tudósítójának kérdésére adott válaszában. Biztonsági értekezletet azon­ban lehet tartani, mert nem­csak egyetlen konferenciát jelentene, hanem konferen­ciák egész sorát indítaná meg. Ilymódon tehát a nyu­gat-berlini probléma végső megoldása előtt is lehet ta­nácskozni az európai bizton­ságról. Kérdést tettek fel Péter Já­nosnak azzal kapcsolatban, milyen formái lehetnek a biztonsági konferencia mul­tilaterális előkészítésének. Külügyminiszterünk ezzel kapcsolatban elmondta, hogy véleménye szerint szó lehet­ne az értekezlet megtartásá­ban érdekelt valamennyi or­szág képviselőinek tanácsko­zásáról és sor kerülhet re­gionális konferenciákra is, mint például az északi or­szágok külügyminiszteri ér­tekezlete volt, amelyen NA- TO-országok képviselői mel­lett a semleges országok kép­viselői is jelen voltak. Az egyik újságíró az Egye­sült Államok és Kanada részvételének lehetősége iránt érdeklődött. Péter János itt megjegyez­te: „Azt szeretném, ha az Egyesült Államok és Kanada nagyobb érdeklődést tanúsí­tana a konferencia iránt, mint jelenleg tanúsít.” Egy további kérdés így hangzott: szó lehet-e a dip­lomáciai kapcsolatok újrafel- vételéről Izraellel? Péter János válaszában ki­jelentette, hogy külügymi- nisztersége alatt, Izraelnek az arab országok ellen elkö­vetett agressziója miatt ke­rült sor a kapcsolatok meg­szakítására. Meggyőződésem, hogy ez a lépésünk helyes volt —•, tette hozzá. — Ha Izrael a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határo­zatát. teljesítve, kivonul a megszállt arab területekről, az összes további kérdést tárgyalások útján rendezni lehet. Ami Magyarországot illeti,. ha Izrael rendezni fog­ja viszonyát a környező arab államokkal, akkor szó lehet a diplomáciai kapcso­lat újrafelvételéről is. A Magyarország és az NSZK közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtésének lehetőségéről is elhangzott egy kérdés a sajtóértekezle­ten. Péter János ezzel kapcso­latban hangoztatta, ez a kér­dés számunkra egyáltalán nem valamiféle kényes prob­léma- Egyetértünk az NSZK kormá.nyéval abban, hogy a diplomáciai viszony felvéte­lére akkor kerül sor, ha ez lényeges hozzájárulás lehet az egyetemes európai légkör javításához. A Dánia esetleges közös piaci belépésével kapcsolat­ban feltett kérdésre Péter János azt válaszolta, hogy a tárgyalások során ezt a prob­lémát is érintették. Itt ter­mészetesen csak a mi állás­pontunkat ismertethetem er­ről a problémáról — mon­dotta. Mi úgy véljük, hogy az európai fejlődés bonyolult körülmények között ugyan, de az integráció irányába hat. Másrészt viszont az a véleményünk, hogy éppen az európai biztonság érdekében ki kell zárni a megkülön­böztetésre Irányuló törekvé­seket ebből az integrációs folyamatból. Végül egy szovjet tudósító azt a kérdést tette fel kül­ügyminiszterünknek, hogy milyen hatással van az ame­rikai támogatással Laosz el­len végrehajtott saígoni in­vázió az európai biztonsági konferencia előkészítésének jelenlegi szakaszára? Péter János elmondotta, hogy erre az esetre is vonat­kozik a nemzetközi esemé­nyek kölcsönös összefüggésé­nek törvényszerűsége. Ter­mészetesen az említett invá­zió árnyékot vetett más problémák megoldására is. Mindazonáltal — fejezte be sajtóértekezletét a magyar külügyminiszter — a nem­zetközi helyzet romlása a világnak abban a térségében nem kell hogy akadályozza a biztonsági konferencia elő­készítésével kapcsolatos mun­kánkat. Választások Indiában Az utóbbi évtized egyik leg­izgalmasabb parlamenti válasz­tására kerül sor Indiában feb­ruár 26-tól március 4-ig. A ha­talmas és rendkívül bonyolult országban a korábbinál sokkal egyértelműbben polarizálódtak a politikai erők. Az országi bo­nyolultsága, amelynek 16 államá­ban az emberek 14 nyelven és 250 dialektusban beszélnek — természetesen nem csökkent. Mégis, az európai átlagember számára minden eddiginél vilá­gosabban észlelhető határvonal választja el egymástól a haladás és a reakció, vagy hagyományos értelemben a hal- és jobboldal erőit. A választások megértéséhez óhatatlanul fel kell vázolni: mi­képpen történt a politikai erők­nek ez a csoportosulása. A füg­getlen India első bárom parla­menti választásán (1952, 1957, 1962) a függetlenségi harcot annak idején vezető Kongresszus párt mindig megszerezte az abszolút i többséget. A Kongresszus azon­ban valójában nem volt homo­gén párt. Soraiban a szocializ­mus felé hajló baloldaltól a centrumon át a kifejezetten mo­nopoltőkés, sőt feudális érdeke­ket képviselő szélsőjobboldalig számos irányzat élt együtt. Az Irányzatoknak ezt az egyvelegét a közös függetlenségi harc em­lékei — és nem utolsó sorban Nehru kiemelkedő történelmi alakja fogta össze. A negyedik választás Idején, 1967-ben azon­ban már nemcsak Nehru, hanem utódja Sasztrl Is meghalt. Nehru lánya, a párt „baloldaU centru­mához’’ sorolt Indira Gandhi alig egy esztendeje áut a párt és a kormány élén. Ebben a helyzetben a Kongresszus pár­ton belül nagyobb erővel lépett sorompóba a párt konzervatív frakciója, a jobboldal: az úgy­nevezett Szindikátus. Az 1967-es választások megmutatták, hogy a Szindikátus fellépésével pár­huzamosan a Kongresszus párt rohamos gyorsasággal veszíti el a választótömegek bizalmát. 1967-ben az 52# tagú képviselő­házban a Kongresszus mindösz- sze 264 mandátumot szerzett. A •iongresszustól balra erőteljesen előretörtek a kommunisták: 43 mandátumot szereztek. (Később • siker értékét csökkentette, hogy az ultrabaloldalt és maoista tzakadár csoportok külön pártot alapítottak.) A jobbszárnyon, a két pártra tagolódó szociáldemokraták 35, a nemzetközi nagytőkével és az amerikaiakkal szoros kapcsola­tot tartó Swatantra 43, a fana­tikusan vallásos, reakciós hindu nacionalista Jana Sangh pedig 32 mandátumot szerzett. Indira Gandhi 1967 után fel­ismerte, hogy ha a Kongresszus továbbra is meg akarja tartani vezető szerepét, meg keil újul­nia. Ezért a választások után két esztendeig tartó heves harc bon­takozott ki Indira Gandhi és a Szindikátus között. Ez a küzde­lem 1969-ben történelmi fordu­lathoz: a Kongresszus párt ketté­szakadásához vezetett! A Szindi­kátus emberei körülbelül 70 kép­viselőt szakítottak le a parla­menti frakcióból és létrehozták az úgynevezett Eégl Kongresszus Pártot. Indira Gandhi a képvi­selőházi frakció többségének élén az Érj Kongresszus Párt számára új politikai programot dolgozott ki. Ez a politika! program 1970 fordulóján jött létre, s a prog­pOD álla ramot megalkotó tanácskozás helyéről „Bombay-programnak" uevezik. Megszületésének idő- iontjában Indira Gandhi, már lamosltotta az ország 14 leg- j nagyobb bankját. A Bombay- program e gyakorlati lépést ál­talánosítva, előirányozta előbb I az Import, ötéves távlatban pe- I dig az export állami ellenőrzé­sét, a biztosító társaságok és a bankrendszer, valamint a gép­kocsiipar és a hajózás államosí­tását. A Bombay-program a me­zőgazdaságban előirányozza a i Kongresszus régi, eredeti prog- j ramjában Is szereplő, de mind­máig végre nem hajtott radiká­lis földreform megvalósítását és gyorsítását. Indira Gandhi és az CJ Kong­resszus Párt vezetői ezzel meg­teremtették a politikai erők po­larizálódásának alapját. Nyilván­való volt ugyanis, hogy a Eégl Kongresszus és a jobboldali pár­tok. ellenzik ezt a programot. A kommunista pártok és néhány Indiai állam helyi pártja pedig (az Indira Gandhi és a kommu­nisták között fennálló változat­lan nézetkülönbségek ellenére) alapvetően támogatják. Indira Gandhinak és az Cj Kongresszus Pártnak azonban tudomásul kellett vennie, hogy ; az 1967-es, kedvezőtlen válasz­tási eredmények alapján nem képes hatásosan kormányozni. Hiszen s parlamentben a Kong­resszus Párt kettészakadása mi­att az Cj Kongresszus voltakép­pen kisebbségbe került. Ez volt a magyarázata annak, hogy — noha eredetileg csak 1972 feb­ruárjában kellett volna válasz­tásokat tartani — Indira Gandhi javaslatára december 27-én az államelnök feloszlatta a képvi­selőházat és kiirta az új válasz­tásokat. A választások kiírása óta lé­nyegében az történt, hogy a Eégl Kongresszus tető alá hozott egy nem teljes jobboldali blokkot a reakciós pártokkal. A baloldalon Indira Gandhi a reakcióval szembeni akcióban — mindenek­előtt a marxista-leninista poli­tikát folytató, eredeti indiai Kommunista Párt (CPI), vala­mi it a nyugat-indiai Tamil Nadu államban a rendkívül befolyá­sos, nyelvi alapon szervezett, a jelenleg 25 mandátummal ren­delkező helyi párt támogatására számit. Jósolni természetesen céltalan — és lehetetlen Is. A megfigye­lők többsége azonban az Indiai tömegek körében rendkívül nép­szerű Indira Gandhi pártjának, az Cj Kongresszusnak előretö­rését várja. Egy bizonyos: a független India történetében so­ha Ilyen világos választási lehe­tőség nem kínálkozott a világ­résznyi ország polgárai számára, mint éppen most. — L — a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom