Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. február 26. Nixon külpolitika; üzenete KS/D NAPLÓ, ‘TELEFOTO Bumedien algériai elnök bejelen- tette a/ ország földgázkincsének államosítását, valamint a francia olajtársaság részvénytöbbségének átvételét. TRIPOLI: Libia eluta­sította a nyugati olajtársa­ságoknak a? olajárak . eme­lésével kapcsolatos előzetes ajánlatát, amely lényegesen alacsonyabb szint megálla­pítását javasolja, mint amennyit az arab olajter­melők követelnek. Egy líbiai kormányszóvivő szerint a Tripoli ban megállapodásra jutott négy arab olajtermelő állam — Algéria, Irak, Lí­bia és Szaud-Arábia — kép­viselői csak nevetségesnek minősítették az ajánlatot : szóbeli bevezetőt mondott. ; í A szokatlanul nagy terje- | delem ellenére az elnöki üze- i i net legmeglepőbb vonása az, 1 ami hiányzik belőle: a folya- i matban lévő laoszi invázióra | csupán a „vietnamizálási” | program keretében utal. 1 Az üzenet hat főrészben és | tizennégy fejezetben tárgyal- ! ja az USA külpolitikáját. Külön főrészt szentel a szov- j jet—amerikai viszony tagla- I lásának, ami — a ..hatalmi | egyensúiypolitika” nézőpont­jából vizsgálva — vezérfo­nalként vonul végig az egész tanulmányon. Nixon elnök hangsúlyozza, hogy kormányának „a kül­politikában végbemenő alap­vető átalakulás korszakán i kell átvezetnie a nemzetet”, I mivel a nemzetközi feltéte- j lek gyökeres megváltozása j következtében elmúlt „Ame- i rika uralkodó túlsúlyának j korszaka, amelyben amerikai j erőforrásokra és amerikai re­ceptekre hagyatkozhattunk”. A változások között Nyugat- Európa és Japán gazdasági és politikai megerősödését, számos új független nemzet porondra lépését, ,.a merev kelet—nyugati kétpólusú vi­lágnak” a sokoldalú diplo­mácia „változékony új kor­szakába” való átlépését em­líti. A legnagyobb hangsúly- I lyal azt emeli ki, hogy „a növekvő szovjet hatalom korszaka megváltoztatta a katonai egyenletet”. Megál­lapítja, hogy „a viszonyla­gos fölény időszakát felváltó viszonylagos erőegyensúly időszakában az erő fogalmá­nak új meghatározására van szükség”, mert ha az USA elmúlasztja az alkalmazko­dást a megváltozott erővi­szonyokhoz, akkor „ez olyan konfrontációhoz vezethet, amely a bénultság, vagy az j atomtűz gyötrelmes válasz­tása elé állít bennünket”. | A szovjet—kínai kapcsola- ■ tokban mutatkozó nézetelté- | résekre utalva az elnök azt i a véleményét hangoztatja, : hogy „ezek a fejlemények új ! problémákat és új távlatokat nyitnak”. Gromiko szovjet külügyminiszter újabb megbeszélést folyta­tott jugoszláv kollégájával, Mirko Tepavaccal. Nixon elnök washingtoni idő szerint csütörtökön dél­ben az amerikai kongresszus elé terjesztette kötetnyi ter­jedelmű külpolitikai üzene­tét „az Egyesült Államok külpolitikája az 1970-es években — a béke építése” Címmel. A 180 sűrűn gépelt oldalon mintegy 65 000 szót tartalmazó tanulmány felol­vasása legalább tíz órát ven­ne igénybe, ezért a törvény- hozás tagjai írásban ismer­kedtek meg az elnök üzene­tével, amelyhez Nixon rövid Szovfet kormánynyilatkozat az USA laoszi intervenciójáról (Folytatás az 1. oldatról) szabnak semmiféle korláto­zást. A légihaderő és tüzérség felhasználásával történő tá­madás ugyanolyan bűntett, mint a szárazföldi csapatok támadása. A halálba küldött laosziak számára nem lé­nyeges különbség, mitől hal­nak meg, puskagolyótól-e vagy repülőgépről leszórt bombáktól. Ebben a vonat­kozásban az Egyesült Álla­mok nem számíthat semmi­féle enyhébb elbírálásra. Hasonlóképpen tarthatat­lan és kihívó az a tény, hogy az Egyesült Államok a korábban egy másik, Laosz- szal szomszédos országba betört amerikai csapatok „önvédelmére” és „biztonsá­gának megteremtésére” va­ló hivatkozással próbálja igazolni a Laosz területére történt behatolást. Ilyesmit a múltban is lehetett hallani a gyarmatosítóktól, amikor kiszemelték útonálló táma­dásuk soron következő ál­dozatát. Ha a nemzetközi gyakorlatban ez a logika ér­vényesülne, akkor a világon teljesen eluralkodna az ön­kény és egyetlen nép sem érezhetné magát biztonság­ban. Február 17-i sajtóértekez­letén Nixon amerikai elnök egyértelműen kijelentette, hogy nincs kizárva az ame­rikai légihaderő újabb beve­tése a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok vezetői úgy látszik, hozzá akarják szoktatni a közvéleményt ahhoz, hogy az Egyesült Államok Indokínában bün­tetlenül járhat el, s hogy az amerikai agresszorok min­dent megúsznak szárazon. Veszedelmes tévedés ez, amely a legkomolyabb kö­vetkezményeket vonhatja maga után, mindenekelőtt magára az Egyesült Álla­mokra nézve. Az Egyesült Államok már viselt széles­körű légihábonit a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Jól ismeretes, mivel végződött ez a meggondo­latlan kaland: teljesen ku­darcot vallott az a számítás, hogy így megtörhetik a VDK népét. Most is kudarc vár az Egyesült Államoknak arra a tervére, hogy az Észak-Viet- nam ellen irányuló katonai provokációk útján éri el célját. A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság a szo­cialista család tagja. A Szov­jetunió és a többi szocia­lista állam segítséget nyújt ezután is a testvéri vietna­mi népnek az Egyesült Ál­lamok agressziójának vissza­verésében. Az Egyesült Államok, laoszi betörése, a VDK el­leni provokációk fokozásá­val való fenyegetőzés csak arra alkalmas, hogy további bonyodalmakat idézzen elő az indokínai helyzetben, megnehezítse a vietnami bé­kés rendezés módozatainak felkutatását, valamint Laosz és Kambodzsa semlegességé­nek biztosítását. Az amerikai j vezetők legutóbbi kijelenté- ; seiből ítélve, az Egyesült j Államok nem mutat készsé­get a komoly és konstruktív tárgyalásra a vietnami ügy­ben jelenleg Párizsban folyó megbeszéléseken. Mindez megcáfolja a hivatalos ame­rikai személyiségek több ízben hangoztatott kijelenté­sét, hogy békés rendezésre törekednek Indokínában. Az Egyesüli Államok, amikor olyan könnyen sut­ba dobja a magára vállalt nemzetközi kötelezettségeket, e cselekményeivel aláássa azokat az alapokat, amelyek­re az államközi kapcsolatok épülnek. Az Egyesült Álla­mok súlyos felelősséget vál­lal a nemzetközi helyzetben mutatkozó újabb bonyodal­makért. Említett cselekmé­nyei nem múlhatnak el ! nyomtalanul a szovjet— í amerikai kapcsolatokat ille­tően sem. Az indokinai népek igaz­ságos harca a szabadságért és a függetlenségért válto­zatlanul támogatásra lel a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország, a föld összes békeszerető erői részéről. A Szovjetunió nem hagy­hatja figyelmen, kívül az amerikai agresszió újabb eszkalációját A szovjet nép kész továbbra is megadni minden, szükséges segítséget a testvéri Vietnami Demok­ratikus Köztársaságnak, az indokínai hazafiaknak, akik törvényes jogaikat védelme­zik, létfontosságú érdekeik és vágyaik megvalósításáért harcolnak. Nem kétséges, hogy Viet­nam, Kambodzsa és Laosz népeinek igazságos ügye dia­dalmaskodni fog. Gyermekrablás az ISSZK-ban Bonn: A Némej. Szövetségi Köz­társaságban ismeretlen tet­tesek elraboltak egy hétéves kisfiút; 200 000 márka vált­ságdíjat követelnek érte — az ügy azonban feltehetőleg politikai természetű. A kisfiú, Michael Luhmer. hétfőn tűnt el otthonából, a Rajna-Westfália tartomány­beli Niederbachem faluból, ahol hétfőn este karnevált rendeztek. A kisfiú egy 30 éves autóbuszsofőr gyerme­ke. ezen vett részt. Egy müncheni ügyvéd, Rolf Bossin — névtelen telefon­hívásra hivatkozva — szer- [ dán közölte, hogy a kisfiú J elrablói 200 000 márka vált­ságdíjat követelnek az NSZK hatóságaitól és követelik: bocsássanak szabadon egy ügyvédet, akit „egy, még az NSZK-hoz tartozó tarto­mányban” tartanak fogva. A hatóságok szerint a megje­lölés egyertelműen a 35 éves Horst Mahler, szélsőbaloldali nézeteiről ismert ügyvédre vonatkozik, aki jövő hétfőn' áll bíróság elé Nyugat-Bsr- linben, mivel múlt év máju­sában közreműködött egy gyújtogatásért három évre ítélt fogoly, Andreas Baader megszöktetésében. Mahler egy szélsőbaloldali csoport tagja, amely gyújtogatások­kal, bankrablásokkal gerilla- háborűt akar viselni a rend­szer ellen. A rendőrség hétfő óta nagy apparátussal kutat az eltűnt gyermek után Niederbachem környékén. Háromszázötven rendőr fésülte át kutyákkal és helikopterekkel a környé­ket — minden eredmény nélkül. — Észak-Raj na- Wesztfália tartományi kor­mányzója szerdán a tele­vízióban közölte, hogy a tartományi kormány hajlan­dó rendelkezésre bocsátani a követelt 200 000 márka vált­ságdíjat. Az összeget máris letétbe helyezték egy mün­cheni banknál. Újjászervezik a kínai KISZ-i Peking: A kínai sajtó legújabb je­lentései arra utalnak, hogy meggyorsult a „kulturális forradalom során felszámolt ifjúsági szövetség újjáépíté­se. Pekingi megfigyelők va­lószínűnek tartják, hogy a KKP megalapításának júli­us 1-i, ötvenedik évforduló­jára a kínai vezetés nem csupán a párt szervezeti lán­cát akarja teljessé tenni a tartományi pártbizottságok megalakításával, hanem a „Kínai Kommunista Ifjúsági, Szövetség” nevű ifjúsági szer- 1 vezet újjászervezésével kí­vánják biztosítani a párt bá­zisát és hagyományosabb ér­telmű vezetőszerepét a sok százmilliós kínai fiatalság soraiban is. A kínai KISZ-nek a „kul­turális forradalom” előtt 25 millió tagja volt. Amikor megalakultak a vörösgárdis­ta szervezetek, amelyeknek feladata a párt és az állami vezetés Liu Sao-csi vezette szárnya elleni küzdelem volt, ; a KISZ eltűnt a politikai po- 1 rondról. 1966. augusztusában I folyóiratai beszüntették meg- j jelenésüket s a szervezet mű­ködéséről 1969. augusztusáig több hír nem érkezeit. A három évvel későbbi jelentés egy sanghaji KISZ-szervezet működéséről szói a helyi rá­dióadásokban és ezt köve­tően fokozatosan megszapo­rodtak a jelentősek a KISZ létéről. A folyamat a napokban ju­tott el addig a pontig, hogy a Zsenmin Zsibao első olda­lán közölte egy sanghaji tex­tilgyár pártbizottságának hosszú útmutató jellegű cik­két a KISZ szervezeti újjá­építéséről. A pártbizottság írása szerint a KISZ alap- szervezeteinek „konszolidá­cióját” a pártszerv irányítja, méghozzá a vörösgárdista mozgalom tapasztalatai alap­ján. A vörösgárdistákról több­ször Hiem esik szó az írás­ban, ami azt jelenti, hogy ha a mozgalom előtt meg is hajtják az elismerés zászla­ját, a KTSZ-t nem annak szervezeti bázisán hozzák létre. Péter Jáuos folytatta tárgyalásait Koppenhága: Csütörtökön a dániai hiva­talos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter folytatta hivatalos tárgyalá­sait, majd megismerkedett két nemzetközi hírű dán iparvállalattal. A délelőtti hivatalos meg­beszélést követően a külügy­miniszter megtekintett egy új városkörnyéki bevásárló központot, amely Észak-Eu- rópa legnagyobb ilyen jelle­gű létesítménye. Ezután a világpiacon Rex-Rotary né­ven szereplő dán vállalat központi gyártelepére látoga­tott el, ahol megtekintette a cég által gyártott ultramo­dern fénymásoló, sokszorosí­tó és stencilező gépeket. ♦ NICOSIA: A. A. Bar­kovszkij, a Szovjetunió új i ciprusi nagykövete átnyuj- j tolta megbízó levelét Maka- i riosz köztársasági elnöknek. ! Az elnök köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, amelyben a Szovjetunió Ciprus politikáját részesí- ' tette és kifejezte meggyöző- \ dését, hogy tovább fejlődnek és e: hődnek a két állam i kapcsolatai. ♦ TTJNISZ: Lopez Bravo spa­nyol külügyminiszter befejezte kétnapos tunéziai látogatását. ♦ PRAGA: Ludvik Svo- boda csehszlovák köztársa­1 sági elnök és felesége csü- j törtökön a prágai várban I fogadta Valentyina Nyiko- lajeva-Ty ereskova szovjet űrhajósnőt, a szovjet nőbi­zottság elnökét. e y. (^ANBERRA: Az ellen- iékbcü lévő Ausztráliai Mun­káspárt egyik képviselője csütörtökön kijelentette a parlamentben: attól fél, hogy az amerikaiak teljesen ki­irtják a lakosságot Laosz déli részén és a szomszédos észak-vietnami területeken. + CABACAS: Salvador Allende chilei köztársasági elnök Cara- casban találkozott az Országos Paraszt-Tanács képviselőivel és megvitatta velük a falu társa­dalmi-gazdasági átalakulásával kapcsolatos kérdéseket. Allendc hangsúlyozta, hogy a mezőgaz­daság fejlesztése rendkívül bo­nyolult probléma és az Országos Paraszt-Tanácsot tevékenységé­nek fokozására szólította fel. + ADEN: Az. utóbbi na- , pókban a zsoldosok csoport- ; jai. — Szaud-Arábia és az ; Imperialista körök támoga- ! tásöval — fokozták a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló ak­namunkájukat, és több íz­ben fegyveres provokációra vetemedtek az ország északi részén fekvő harmadik tar­tomány ellen. A köztársaság biztonsági erői és milicistáí erélyesen visszautasították az intervenciós kísérletet. * MAORID: Ez év elejétől Spanyolországban több mint fél­ezer agyhártyagyulladásos esetet jelentettek. A központi egészség­ügyi hatóságok megítélése sze­rint azonban nem kell menin- , gitis-já^ványtó, tartani. ♦ BUENOS AIRES: Dr. Mengele, az auschwitzi hó­hér, Paraguayban rejtőzik — közli a Confirmado című argentin hetilap. A náci or­vos a Laureles nevű mező­városban él. ■f BRÜSSZEL: Gerard Smith, a SALT-tárgyalásokon résztvevő j amerikai küldöttség vezetője szerdán részt vett a NATO ál­landó tanácsának brüsszeli ülé­sén, Smith a stratégiai fegyver­rendszerek korlátozását célzó azovjet—amerikai tárgyalások menetér ól tájékoztatta a NATO- tagállamok nagyköveti rangú képviselőit. A ÚJ DELHI: Az indiai választások előestéjén „In­dian Left Review” címmel megjelent az ország baloldali erőinek űj lapja. Az első számban a társadalmi és politikai élet ismert szemé­lyiségei elemzik a demokra­tikus erők egységével. a reakció ellen vívott harccal | kapcsolatos problémákat. Az USA ázsiai „katonai jelenlétének csökkenése”, a jelentés szerint éppúgy a Ni­xon-doktrina „működését” tanúsítja, mint az, hogy Eu­rópában fenntartja, sőt, „mi­nőségi javítással” még fokoz­za is a katonai jelenlétet. A Nixon-doktrina éppúgy szol­gál a vietnami háború egész Tndokínára történő kiterjesz­tésének igazolására, mint a katonai és gazdasági segély- programok irányelveinek meghatározására, a nemzet­közi kereskedelempolitikai célok kijelölésére és a szo­cialista országok „differenci­ált megközelítésére”. A szovjet—amerikai vi­szonyról szói j az elnök el­ismeri a Szovjetunió „vitat­hatatlan világhatalmi státu­szát”. Megállapítja, hogy a két világhatalmat „megosztó na­gyon is valóságos nézetkü­lönbségek” mellett vannak létfontosságú „közös érde­kek”, ezek között elsősorban az, hogy „egyik sem akar nukleáris csapásokat váltani a másikkal.”. A SALT-megbeszélések ki­látásait az elnöki jelentés „bizonyos optimizmussal” íté­li meg, de nem számít „gyor­san létrejövő megállapodá­sokra”. Nixon elnök végül azt su­galmazza, hogy a két nagy­hatalom jövőbeni kapcsola­tainak szabályozása céljából tűzzék „a kimagasló lehető­ségek napirendjére” a követ­kező témaköröket: a) a sta­bilabb katonai viszonylat ki­alakítása a következő évti­zedre, b) a közel-keleti konf­liktus békés rendezése, c) az európai biztonság kereteinek megegyezéses alapon történő lefektetése. Az Európáról szóló fejte­getésében az elnök formáli­san egyetértését fejezi ki a Brandt-kormány „keleti poli­tikájával”, de a továbbiakban óva inti az USA nyugat-euró­pai NATO-partnereit a NA­TO meggyengítésétől és attól, hogy „az USA-tól elkülönül­ve” keressék a közeledést a Szovjetunióhoz. AMERIKAI DIAKOK ÜJABB HABORÜELLENES TÜNTETÉSE: New York utcáin a vietnami háború kiszélesítése ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom