Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-04 / 29. szám
< 1971. február i. DUNÄNTÜLI NAPLÓ Milliós perek a bíróság előtt Tíz olyan per szerepel a Pécsi Megyei Bíróságnál és a járás- bíróságon jelenleg, amelyekben a felperesek több százezer, sőt millió forint értékben indítottak keresetet. Legtöbbjük a jcnező- gazdasággal függ össze. Erről beszélgettünk dr. Tomszer Ferenccel, a Megyéi Bíróság elnök- helyettesével és dr. Pakucs Jenővel, a Megyei Bíróság tanácsvezető bírójával. — Tíz jelentős per — így talán soknak tűnik — mondja Tomszer elvtárs. — A tsz- ek, állami gazdaságok százával kötik a különböző szerződéseket, s ha ezt a több száz szerződést veszem alapul, a tíz Per nem sok. Mégis érdemes róluk beszélni egyrészt, mert egy-egy per esetében több százezer forintról van szó, másrészt a leszűrhető tanulságok újabb peres eljárásokat előzhetnek meg. — A gazdálkodó szervezetek tevékenységét nagymértékben befolyásolja az anyagi érdekeltség. Általában milyen szerződéseket kötnek a tsz-ek és a gazdálkodó egységek? Dr. Tomszer Ferenc: — Legáltalánosabb: a tsz- ek megrendelnek bizonyos anyagokat a termelésük folytatására, mint például műtrágyát, gépeket. Később aztán a gazdaságukban időközben esetleg bekövetkező különböző okok miatt a megrendelt árukat nem tudják kifizetni. Ezek az úgynevezett behajtási perek. — Kérem, szíveskedjenek illusztrálni ezt a most folyó peres eljárások egyikével. Dr. Pakucs Jenő: — A drávaszabolcsi tszszel szemben 350 ezer, a ko- vácshidaival 500 ezer forint követelést érvényesített a B. m. Mezőgazdasági Ellátó Vállalat. A Megyei Bíróság nemcsak a felperes által igényelt összeg megfizetésére kötelezte az alpereseket, hanem jelentős összegű kamatot és illetékét is fizetniük kellett. Dr. Tomszer Ferenc: — A másik típusba tartoznak az úgynevezett kooperációs perek. Ebben a vonatkozásban figyelmet érdemel a vasasi Jószerencsét Tsz és a Volán 12-es Vállalat által kötött szerződés. A közös vállalkozás szerint a tsz területén lévő homokbánya homokjának kitermelésére a Volán Vállalkozott. A szerződés szerint minden munkát a Volán végez el, értékesíti a kibányászott homokot és a tsz-nek havi 45 ezer forintot fizet. Igenám, de a homok — mint kiderült — nem adja azt a minőséget, amit az építőipar igényel. Így a 10 évre kötött szerződéstől a Volán szabadulni szeretne. A tsz viszont ragaszkodik a szerződéshez és követeli a havi 45 ezer forintot. Most a bíróság előtt vitatkoznak, hogy a szerződést fel lehet-e bontani. Felbontás esetén a tsz-nek van-e igénye kártérítésre? Dr. Pakucs Jenő: A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekre vonatkozó rendelkezések meghatározzák, hogy kik köthetnek egymással ilyen szerződést, s csak a saját maga által termelt terméknek jövőbeni leszállítására köthető ilyen szerződés. Például: a Szegedi Rostkikészítő Vállalat, hogy a saját termelőüzemeinek termelését biztosítsa, a tsz-ekkel szerződést kötött kender termelésére. Ehhez a vetőmagot a vállalat biztosítja. A tsz-ek előnyösnek látják a termelést. A vállalat azonban az előírt minőségű vetőmagot nem biztosította, a tsz pedig az agrotechnikai feltételek betartása mellett sem képes a terméseredményt hozni. A megtermelt termék nem megfelelő minőségű. Ezek a perek a vállalat részéről szerződésben biztosított mennyiség leszállítására és a vetőmag árának behajtására, a tsz-ek részéről pedig az elmaradt haszon megtérítésére indulnak. Eldöntendő, hogy a vetőmag megfelelő volt-e a tsz az' agrotechnikai előírásokat betartotta-e vagy sem, mert ettől függ ugyanis egyik, vagv másik peres fél jogszerű, illetve jogszerűtlen igénye. Dr. Tomszer Ferenc: — Baranyában több per indult a Szegedi Rostkikészítő Vállalat ellen, valameny- nyien egymillió Ft körüli ösz- szegben kártérítés iránt perelték a vállalatot. A rostkikészítő olasz, illetve jugoszláv cégtől szerezte be a kendervetőmagot és bocsátotta a tsz-ek rendelkezésére. A. du- naszekcsői tsz-nél például a kenderkóró a kikelést követően már 5—6 hét múlva kivirágzóit, szokatlanul korán indult meg a magképződés és a szokásosnál jóval kisebb szárat képzett. Kisebb termést hozott, az 1969. évi 46 mázsás holdankénti átlag helyett csak 21 mázsát. Ez is egymillió forintos per. Hasonló okok miatt pereli az egyházasharaszti Jóbarát Tsz is. A Szegedi Rostkikészítő Vállalat védekezése folytán a külföldi cégeket szavatos- ként perbe hívta és így ezekben a perekben — valószínűleg — külföldi cégek is szerepelni fognak. Dr. Pakucs Jenő: — Tsz tsz ellen: a pellér- di tsz indított pert a kozár- mislenyi Damjanich Tsz ellen 665 ezer forint kártérítés iránt. A pellérdi Üj Barázda Tsz ugyanis tenyész-szülőpá- rokat bocsátott a Damjanich Tsz rendelkezésére azzal a kikötéssel, hogy a megtermelt tojásokat a pellérdi tsz-nek adja el. A Damjanich Tsz ezt nem teljesítette és ezért a pellérdi tsz ebből eredő kárát megtéríteni tartozik. — Milyen tanulságokat szűrhetünk le ezekből a perekből? Dr. Tomszer Ferenc: — A tsz-ek az utóbbi években jelentősen megerősödtek, nőtt a terméseredményük, szervezettebbé váltak, erősödött a vezetésük. A beszélgetésünk során szóba hozott esetek azonban azt bizonyítják, hogy kötnek még jelentős szerződéseket, amelyek teljesítésének nincs meg a reális lehetősége. Van, amikor anyagi erejüket becsülik túl, vagy amikor a teljesítéshez nem biztosítják a tárgyi és a személyi feltételeket. A véméndi tsz például ötmillió tojásra kötött termékértékesítési szerződést a Kaposvári Húskombináttal, de nem voltak meg a lehetőségei ennek a nagy mennyiségű terméknek az előállítására. Így mindössze kb. 3 és fél millió tojást termelt, azonban ebből is csak egymilliót szállított le szerződő partnerének, két és fél milliót szabadpiacon vagy egyéb úton értékesített. Más példáink viszont arra utalnak, hogy esetenként a szövetkezetekkel kapcsolatba lépő vállalatok nem voltak elég gondosak. — Végezetül ismételten utalok arra. hogy a felsorolt néhány eset a mezőgazdasági termeléssel összefüggő, a sokezer jól teljesített szerződésekhez viszonyítva csak egy kis rész, mégis alkalmas arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a mezőgazdasági szerződések gondosan, megfontoltan történő kötésének, a szerződések teljesítésében pedig a felek teljes együttműködésének a szükségességére. A bírói ítélet a szerződés- szegőt anyagi hátránnyal sújthatja ugyan, de a kiesett terményt nem pótolhatja. Garay Ferenc Harmincmilliárd forintot költünk a negyedik ötéves terv időszakában a vasút fejlesztésére —, jelentette be dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója, a MÁV igazgatóságok vezetőinek szerdán Szombathelyen megtartott tanácskozásán. Az elektronika küszöbén álló. automatizálódó, műszakilag erőteljesen fejlődő vasút 151 000 munkásának teljesen megváltozik a tevékenysége. A IV. ötéves terv végére 90—95 százalékban Diesel- és villamos vontatással bonyolítják le a forgalmat. A nagyobb csomópontokon Diesel vontatási telepekké alakítják át a fűtőházakat. Nagyszabású rekonstrukció van folyamatban a vasúti járműjavító iparban is. A törzshálózat legnagyobb részén és a mellékvonalak j | égj hányadán korszerű biz- • tosító berendezéseket szerel- ! nek fel. A mellékvonalakon új motorvonatok indításával javítják a személyszállítást. ' Építőipari konzultáció Gazdálkodási előirányzatok 1971-re, feladatok a IV. ötéves tervre, az új kollektív szerződések felvetette problémák tárgyalása — ezek voltak napirendi pontjai annak a konzultációnak, melyet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál tartott az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium négy megye — Baranya, Tolna, Somogy és Zala — valamint az ÉPTEK és a Pécsi Tervező Vállalat részvételével. A délelőtt tíz órakor kezdődő konzultáció első napirendi pontjának vitája vetette fel a legtöbb problémát. Főleg, a gazdasági szabályozók várható hatása, a munkaerő és a szállítás, a bérszínvonal alakulása és a technikai fejlesztés lehetőségei, s mindennek a kapacitásnövelésre irányuló hatása váltott ki élénk vitát. A másik két napirendi pont részletes megbeszélésére délután került sor. Tizenhétezer dolgozó képviseletében Tanácskoznak a KPVDSZ küldöttközgyűlésén Ma — csütörtökön — délelőtt fél 9 órakor Pécsett a Pannónia szálló nagytermében összeül a KPVDSZ kü1 döttgyűlése, megvitatja az elmúlt négy év munkáját és megjelöli a feladatokat. A kétszázhúsz küldött már előre megkapta a KPVDSZ ; megyei bizottságának írásos I jelentését. A beszámoló rész- ! letesen tájékoztatja a küldötteket a szakmához tartozó ágazatok fejlődéséről, rögzíti a III. ötéves tervben megvalósított programot. Megállapította, hogy a szocialista brigádmozgalomban versenyző munkacsapatok száma: 469. a nők számaránya magasabb mint a férfiaké, 3500, az 5013-ból. Olyan boltokban, üzletekben, ahol nincs meg a feltétele a brigádszervezésnek, ott a „Kiváló bolt” cím elnyerését tűzték célul Eredményes a tanulók közötti verseny *s. A szakma utánpótlás válogatottja több országos versenyen előkelő helyezést ért el, ami a szakmunkásképzés, az' oktatás magas színvonalát igazolja. A fogyasztói érdekvédelemmel foglalkozva a beszámoló leszögezi: „A szakma jóhírneve, a becsülettel dolgozó nagy többség védelmében rendet kell teremteni, mert csak így lehet elejét venni a kereskedelmi dolgozókat eleve elmarasztaló előítéleteknek, a méltánytalan általánosításnak.” A mai fórum kedvező alkalom arra. hogy küldöttek fellépjenek a súly- csonkítók. az árdrágítók, a rossz számolók, s azok _-llen, akik becsapják a vásárlókat. Vitára ad lehetőséget a beszámoló egyik statisztikai kimutatása. mely az átlagkeresetek megoszlását tartalmazza. A KPVDSZ érdekvédelmi feladatkörében félévenként méri a dolgozók személyi jövedelmének alakulását. A plénum elé terjesztett tábla-: zatból kiderül, hogy a nők keresete nem azonos,- elmarad a férfiakétól. A 900 forintig (alsó határ) • keresők között 67 a férfiak száma, a nőké 474. Az átlagkeresetek növekedésével változik a kép. Az 1601 forinttól az 1900 forintig terjedő kereseti határok között a férfiak száma: 539, a nőké pedig 1660. Kilencven férfi keresete meghaladja az 5000 forintot, ezt az összeget már csupán 5 nő éri el. A példák arra mutatnak, hogy a KPVDSZ területén a nők érdekvédelmével, bérezésével többet kell foglalkozni és a nők vezető tisztségbe állítása, számarányuk növelése a közeljövő feladata. A napokban költöznek A boldogság neve: A/5 Új élet tizennyolc év után Több ezren „hajtottak Még a nyáron, a Szigeti út környékének egyik épülő házában beszélgettem a festővel. — Tudja mi a hobbym, — kérdezte, — ahogy dolgozom, berendezem a lakásokat. Már vagy százat is berendeztem, a konyhától a fürdőszobáig. Elképzelem, hogy milyen színűre festeném a falakat, hová kerülne a szekrény meg a rekamié, sokszor még azt is. hogy a nagy virágállvány melyik sarokban kapna helyet. Van egy tervem is, az ablak köré szerelhető virágállványról, valamikor majd olyant szeretnék... A száz lakást is „berendező” festő az építőipari vállalat dolgozója, albérletben lakik. A suszternek nincs cipője, a szabónak ruhája ... * A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az elmúlt esztendőben 1274 lakást adott át Pécsett a Városi Tanácsnak, — 90-nel többet a tervezettnél. Mondani sem kell, mennyire jól jött még ez, a lakásra váró ezrek szemében oly jelentéktelennek tűnő plusz is. A többlet nemcsak a városnak volt „ajándék”, természetesen azok is részesültek belőle, akiknek elsőfokon köszönhető a 90 terven felüli lakás: az Építőipari Vállalat dolgozói: „Ellenértékként” a Pécs városi Tanácstól megkapták 45 lakás első bérlő kijelölési jogát, ami kevésbé hivatalos nyelven annyit jelent, hogy 45 vállalati dolgozó lakásproblémáját tudják megoldani. Nem volt könnyű választani, jogos igények messze megelőzik a lehetőségeket. Társadalmi bizottságot hoztak létre, a vállalat vezetői, szakszervezet, a párt és a KISZ képviselőiből, s ők együtt döntöttek arról, — mérlegelve a szociális körülményeket, a vállalatnál eltöltött időt, a pályázó munkáját, és még egy sor más körülményt —, hogy kik költözhetnek a most elkészült A/5 jelű épületbe, az uránvárosba, szemben a tejüzemmel. * Tákos János 1948 óta dolgozik az építőiparban. A napokban kapta kézhez a papírt: az A/5-ben egy két szobás szövetkezeti lakás tulajdonosa. — Éppen 18 éve várunk rá, — mondja Tákos János. Az anyósékkal laktunk együtt, egyetlen szobánk volt. egy összkomfortosnak éppen nem nevezhető lakás ban. — Család? — Egy gyerek. 17 éves, harmadikos gimnazista. Ezek után igencsak nagy naívság lenne megkérdezni tőle, örül-e a 18 éve várt saját otthonnak? — Kicsit fura most új életet kezdeni, ennyi idős korban. Mert egy új lakás, új élet. Anyagilag is. Még be sem költöztünk, már 43 ezer forinttal lettem köny- nyebb. Ott hova vettünk volna bútort? — Mondjam a szebbiket? Akkor úgy fogalmazok, hogy az én lakásom, ahol eddig éltem, a Málomi úton, korábban a mélyépítők irodája volt, abból alakították át, már ahogy lehetett. Ha az igazságra kíváncsi, azt mondom barakk, ha az épület származására, akkor azt, hogy istálló. — Mióta élt ott? 1964 januárjától. Két gyerekkel, egyik ötödikes, a másik hatodikos. Négyen, a némi jóindulattal szoba- konyhásnak mondható lakásban. Persze közös fürdőszobával, mint a honvédségnél. Télen rendszerint szétfagyott a vízvezeték, olyankor a fürdőkádban kellett tartalékolni az ivóvizet. — Mondjam még? — Köszönöm. Több ezer építőmunkás „hajtott egy évig” 45 család „újkori honfoglalásáért”. — Mindenki egy kicsit a sajátjáért is ... (d. konya) Nyolc méteres betonfal védi a begytől Pécs legdrágább utcája A szakemberek szerint rossz helyre került annakidején a Mecsek oldalán kanyargó Péter utca. Egyik oldalon csúszásveszélyes lejtő, a másik részén pedig omlásveszélyes meredek rész határolja az amúgyis szűk. — helyenként csak 2,5 méter széles — utcát. A környék beépült, szép házak, villák, többszintes épületek szegélyezik az utat. Lebontásuk szóba se kerülhet. így egyetlen megoldás maradt: korszerűsíteni, biztonságossá tenni a mintegy fél kilométernyi hosszú útszakaszt. A költséges munkát a közelmúltban kezdte meg a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat. Költséges ez a beruházás, 10 millió forintba kerül. Igv, ha majd elkészül, a Péter utca lesz városunk legdrágább utcája. A közlekedésre alkalmas terület a járdával együtt 6 méter lesz, s az utat 8, illetve 4 méter magas betonfalak védik a hegytől. A zsaluzás most folyik, s szinte percenként érkeznek a cementtel, terméskővel, folyami kaviccsal megrakott teherautók. A munkálatokhoz ugyanis csak cementből 30 vagon- nyira van szükség. Az utca szélesítésével, a támfalak építésével egyidejűleg a Péter utoa közművesítésére, csapadék- és szennyvíz elvezető csatorna. gázvezeték és különböző kábelek lefektetésére is sor kerül. A munka- és egészségvédelem szintén jelentős helyet kap mind az írásos, mind a. sz6> beli előterjesztésben. Nemcsak a régi, elavult boltokban, üzletekben. intézményekben rosszak a munkakörülmények, sok hiba van az újonnan épült boltoknál is. Nincs fűtés, rossz a szellőzés, vagy nem működik á lift. Évek óta megoldatlan gond a kiszereletlen áruk magas súlyhatára. Számos olyan árucikk van, ami 50—100 kilós göngyölegben érkezik az üzletekbe. A raktárból a pulthoz a nőknek kell cipelniük. Segíteni csak kisgépek, targoncák beszerzésével lehet. Természetesen a beszámoló foglalkozik a kollektív szerződések megkötésével, majd folyamatos ellenőrzésével, a balesetelhárítással, egészség- védelemmel és a dolgozók műveltségi és kulturális színvonalának fejlődésével. A mai küldöttértekezletre készített határozati javaslat körvonalazza a IV. ötéves tervben megvalósításra váró feladatokat is. iÜltii A halaimat - vdolgoznak a Péter utcában A vasúi az elektronika küszöbén
