Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

1971. február 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Mozdonyok, vízierőművek, hidak a világ minden részére Húszezer ember egy gyárban A Karusszel esztergapad akkora, mint egy kö­zepes méretű családi ház. Forgóasztala 12 méter át­mérőjű. A gép alapja 3 emelet mélységű, óriási mé­retek. A Ganz-MAVAG-ban azonban, néhány órás séta után, a méreteken alig-alig lehet csodálkozni. A buda­pesti központi gyártelep akkora területen fekszik, mint Pécs belvárosa. Negy­ven katasztrális hold. Jó- néhány, a Nyugati-pálya­udvarhoz hasonló nagyságú csarnok, kompresszorházak, erőmű és az épületek vá- rosnyi tengere ez a 20 ezer dolgozót foglalkoztató ne­hézipari üzem. Az ország második legnagyobb válla­lata. Féltucat üzem A Kőbányai úti „Ganz-vá- roson” kívül Budapesten és vidéken féltucatnyi, a Ganz- MÁVAG-hoz tartozó üzem működik. Zalaegerszegen 800, Mátranovákiában 400, Kis­kunhalason pedig ugyancsak 800 fős gyáraikban profilí­rozva készülnek a Ganz- MÁVAG termékei. A zalaiak motor és vasúti jármű alkat­részeket gyártanak. A nógrá­diak — többségük a felszá­molt bányaüzemek munká­saiból kerül ki — a híd- és vasszerkezeteket készítik. Évenként 10 ezer tonnát. Kis­kunhalason kompresszorok, mozgatható áramforrások és vízgépek gyártására rendez­kedtek be. Azt tervezik, hogy a következő öt évben a Ganz- MÁVAG összes létszámának 16—20 százaléka a vidéki üzemekben dolgozzon. .,U” vasszerkezet. Már ki­rajzolódik a motorkocsi al­váza. A másik vágányon öl­töztetik a vázat, egyelőre úgy néz ki, mint a háború után látott kiégett kocsi. A tizedik-tizenötödik, vagy ki tudja hányadik vágányon azonban már csak a fémal­katrészeket „szidolozzák” — s indulhat a motorvonat Ar­gentínába, Egyiptomba... Mozdonygyár. Kétszintes pályán száguldoznak a futó­daruk. Egyiken: teherbírás 153 tonna. Huszonöt-harminc mozdony áll a síneken —- Diesel-elektrók — néhány közülük a napokban kifut. Itt láttam a Ganz-MÁVAG legújabb termékének, a fran­cia licenc alapján készülő 2700 LE teljesítményű Diesel- villamos mozdony motorját. Azt mondják a szakemberek: ez hordja majd csak igazán szét jóhírünket a világba ... Érdemes nyomon követni Ganz Ábrahám budai vas­öntödéjéből milyen óriási nehézipari bázis fejlődött. A Ganz-Hajógyárból, 1949-ben alakult az Óbudai Hajógyár. Ebből vált ki a Ganz Daru- és Kazángyár. Az 1878-ban létesített villamos osztályból a Klement Gottvald Villa­mossági Vállalat, s egyes részlegeiből a Ganz Kapcso­lók és Készülékek Gyára és a Ganz Árammérő Gyár ala­kult. Mindenütt a földön Ahogy a magyar ipart ke- resztül-kasul behálózza a Ganz-MÁVAG számos termé­ke. ugyanúgy találkozhatunk velük szerte a világban. A II. világháború végéig 554 Ganz motorkocsi, az 1960-as évek közepéig pedig több mint 2000 motor- és pótkocsi hagy­ta el a gyárat. Együttesen 700 millió kilométert futot­tak addig ezek a vonatok. Argentínában és Dél-Afriká- ban éppúgy találkozhatunk a Ganz-MÁVAG motorvonatok­kal, mint Indiában és Spa­nyolországban. A gőzmozdo­nyokat 1959 óta már nem gyártja a Ganz. a 7578 volt az utolsó — az első még 1873-ben készült. A híres ,,424”-esek, „303”-asok közül azonban sok a magyarorszá­gi vasutakon kívüli, talán j még most is számos fut In­diában. Egyiptomban vagy •ppen Koreában. : A Ganz-MÁVAG mozdony i gyártását azonban elsősorban I a világszínvonalú villamos és i Diesel-mozdonyok fémjelzik. Már 1924-ben a Párizs—Or- I leansi vasút részére szállítot- I tunk 3200 LE-s villamos mozdonyt. Jelenleg pedig tu­catnál is több típusú villa­mos, Diesel-mozdonyt gyár- I tanak. Tervezés alatt áll a 6 : ezer LE teljesítményt is el- ; érő, hatalmas erejű villamos : mozdony. Nem volna teljes a Ganz- MÁVAG bemutatása, ha a 11 gyáregységből még néhány­ról nem beszélnénk. Különö­sen a vízgépek gyártásáról kell szólnunk, hiszen több mint 100 év alatt jónéhány helyen helyezték üzembe a Ganz-MÁVAG egységeket. A Róma áramellátását biztosító Tivoli vízierőművet 1901-ben készítették. Napjaink „sláge­rei” közül legnagyobbak ta­lán a törökországi ikizderei, az indiai kashmiri vízierő­művek. Hidak. Közel 100 esztende­je építik a „Ganz-MÁVAG” hidakat, már 1896-ban elké­szült a 2000-ik, a budapesti Szabadság híd. A felszabadu­lás előtti legszebb alkotás kétségtelenül a Dunát egyet­len 290 méteres ívvel áthi­daló régi Erzsébet-híd. S a felszabadulás után? Az új Erzsébet-híd. A külföldre ké­szített hidak közül az 1955— 57-ben épített 810 méter hosszú, 12 méter széles Nílus­iadat emlegetik legszíveseb­ben a Ganz-MÁVAG-ban. A Csehszlovákiának szállított luxus motorvonat Arcok közelrőI... Nagy László, a „légigammás Két óra a vezérigazgatónál A több órás gyárlátogatás után, csaknem abba a tév­hitbe festem, hogy megismer­tem a Ganz-MÁVAG-ot. Csergő János vezérigazgató azonban hamar kijózanított ebből a hiedelemből. Nyolc esztendeje irányítja ezt az óriást, kitűnő érzékkel villan­tott fel néhány dolgot, me­lyet a mozdonyok, gépek és a gyári utcák zsúfolt forga­tagában nem tudhattam meg. — Közel 3 milliárd forint termelési eredményt produ­kálunk minden esztendőben. Ilyen széles vertikumú vál­lalkozás mint a Ganz-MÁ­VAG, óhatatlanul szükséges, hogy nyereséges és államilag dotált termékeket gyártson. A jövőben némi profilválto­zást kell végrehajtanunk. Sa­ját tervező részlegünk, 600 mérnökünk és 2200 techniku­sunk alkalmas ilyen felada­tok végrehajtására. — Már 1972-ben 100 sze­mélyfelvonót gyártunk, 1975- ben pedig 2000-re növeljük ezt a számot. A gázprogram keretében 1000—3000 köbmé­teres gáz-gömbtartályokat készítünk, ugyanakkor növel­jük a vízgép, turbina, híd, daruk és vasszerkezetek gyártását is. S még néhány adatot ki­egészítőül: 1971-ig 479 lakást építettünk, ezután is minden évben 100-at szeretnénk dol­gozóinknak átadni. A koló­nián 800 család él. Saját nap­közijeink, óvodáink, bölcső­déink vannak. A lakótelepen üzletek, egészségügyi intéz- j mények kád- és gyermekfür­dők találhatók. A vállalat | önálló pszichológiai laborató­riummal, általános iskolával és gépipari technikummal rendelkezik. Nálunk működik a Budapesti Műszaki Egye­tem egyik kihelyezett tago­zata is. Befejezésül néhány szót a legfelső irányításról: Csergő János az esztergapadnál kezd- | te a vasas szakmát tanulni. Később elvégezte a Miskolci Nehézipari Egyetemet. Már | gépészmérnöki diplomával töltötte be 10 évig a kohó- és gépipari miniszter tisztsé­gét. Lombosi Jenő NAGY HALOM telefotón érkezett fénykép az asztalo­mon — Nagy László minden különösebb érdeklődés nélkül nézegeti őket, aztán egyet felemel. Hat férfit ábrázol. Együtt olvassuk a képalá­írást: Telefoto—AP—MTI— KS. 1971. I. 22. 5. kép: a francia repülőkatasztrófa né­hány áldozata. Jobboldalt Jacques Mabile, az atomköz­pont egyik alapítója és veze­tője, akit „Monsieur Uráni- um”-nak is neveztek. A vé­letlen: ugyanis ez a fénykép adta az ötletet, hogy megis­merjem a pécsi „légi-gam- mást”, Nagy Lászlót, akit így becéznek a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalatnál. Késő este van. Órák óta beszélgetünk a munkájáról és a repülésről. — Egyszerre kell figyelni az alattunk elrohanó tájra és a műszerre — mondja. — Negyven méter magasságban követjük a domborzatot. Min­den kőzet tartalmaz egy bi­zonyos mennyiségű radio­aktív anyagot. A műszer pontosan regisztrálja ezt. Az uránt, thóriumot és kháliu- mot kutatjuk ... Élénken gesztikulál. Kezé­vel segít magyarázni a légi mérés bonyolult mechaniz­musát. Arcán a legapróbb ráncokat is felfedezem, hihe­tetlen, hogy 40 éves. Har­mincnak sem látszik. — Nem iszom. Nem do­hányzóm. Gyermekkoromban sokat sportoltam. Üsztam, fu­tottam, tornásztam. Később nagy hasznomra vált az ed­zett test. Amikor a Moszk­vai Lomonoszov Egyetem másodéves hallgatója voltam, súlyos betegségeken estem keresztül, két évig tartott, í amíg elhagyhattam a beteg- I ágyat. Évfolyamtársaim már I a diplomájukat tervezgették, j amikor én végre igenlő vú- I laszt kaptam, a sok ezerszer ! elmondott kérdésre: meg­gyógyultam . . .! Az „uránnál” helyezkedett ' el. A Moszkvában, eltöltött ; kél év — matematikából, j geológiából, geofizikából szá- ] mos vizsga volt mögötte — 4 kész geofizikussá avatta. Munkahelye, a kutató-mély­fúró üzem feladata azonban az egész országra kiterjed. A fúrólyukakban geofizikai módszerekkel vizsgálja, hol helyezkedik el az érces zóna, mekkora a koncentráció ...? — Inkább a légi felderítésről beszélj — mondom. Ismét felélénkül. — A „légi gammás” mun­kája nem sétarepülés. Attól kezde, hogy felszáll a két- szárnyú AN—2-es, egymás hangját alig értjük. Az 1000 lóerős motor minden robba­nása a fülben, agyban rezo- nál. A gép rezgése a cson­tokban s idegekben vibrál. Amikor a gép néhány métert zuhan, a test elveszti súlyát. Az emelkedésnél viszont má­zsás teherrel tapad az ülés­hez. Napi 6, sőt néha 8 órán keresztül kell figyelni a mű­szereket. felderíteni a létező, vagy meggyőződni a nem lé­tező anomáliákról. Csak földi kutatással lehet teljes bizonyosságot szerezni, hol van urán. Nagy László azt viszont biztosan el tudja dönteni, hol nincs. Ez is fon­tos. Nem kell feleslegesen pénzt költeni a kutatásra ott, ahol nincs ér. A légi felde­rítés 5 éves program, melyet először szovjet segítséggel, majd az utolsó két esztendő­ben teljesen önállóan végez­ték Nagy Lászlóék. — Mennyi a tudatos és mennyi a véletlen valószínű­sége, hogy felderítesz új uránlelőhelyeket? — Ebben a véletlennek na­gyon kis szerep jut. A geoló­gusok előre tudják, egyálta­lán hol a valószínűsége, az uránlelőhelyeknek. Ezután mi, 49 méteres magasságban, szinte minden négyzetméter területet bemérünk. — Veszélyek ...? — Egy alkalommal tényleg a véletlen és a szerencse se­gített ... Akkor is 40 méter magasságban repültünk. A pilóta, a navigátor, a repülő­technikus és mi ketten a „légigammások” — egy pilla­natig valamennyien a mű­szert figyeltük. Előttünk azonban hirtelen emelkedni kezdett a terep. A dombtetőn magasfeszültségű vezeték ke­resztezte a repülő útját. A pilóta az utolsó másodperc­ben kapta hasára a botkor­mányt. A gép hirtelen az égnek fordult. Minden csa­varja megremegett. Az abla­kon kinézve már azt láttam, hogy a távvezeték villám­hárítója rezonál, mint a bőgő húrja. NAGY LÁSZLÓ szabad idejében idegenvezető. Nevet­ve mondja: „most már tudod miért szeretem Pécset”. Igen. És azt is tudom, hogy még a városnál is jobban szereti, amikor hajnalban kiegyenlí­tődik a hőmérséklet, a tarló, a rét és erdő felett. Ilyen­kor a repülő szárnyai puhán fekszenek a légben. A gép szinte meg sem rezdüi ... b. 3. liést tartott a KIS/ Központi Bizottsága Decemberben fariják a kongresszust l)r. Horváth István első titkár elnökletével hétfőn ülést tartott a Magyar Kommunista Itjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson —. amelyen részt vett és fel­szólalt Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, s ott volt dr. Markója Imre, az igazságügyminiszter első helyettese — elsőként az ifjúsági törvény tervezetét vitatták meg A KISZ Központi Öizottsága határozatban rögzítette a KISZ VIII. kongresszusa előkészítésének politikai és szer­vezeti feladatait, az ifjúsági szövetség kongresszusa a tervek szerint ez év decemberében ül össze. Az ifjúság alkotmánya A párt Központi Bizottsá­gának ifjúságpolitikai irányelvei nyomán a kormány 1970. május­ban hozott határozatot az ifjúságról szóló törvény meg­alkotásáról. Azóta szakkö­rökben éppúgy, mint a szé­les közvéleményben, sok szó esik a készülő jogszabályok­ról. Az igazságügyminiszter első helyettesének vezetésé­vel megalakult kodifikációs bizottság elkészítette és az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elé terjesz­tette a törvény előzetes ter­vezetét, a tanács pedig fel­kérte a társadalmi szerveze­teket. hogy az ifjúság, a pe­dagógusok, a szülők, a mun­kahelyek képviselői, közéleti személyek bevonásával, szé­les körben bocsássák vitára. A társadalmi vita lassan a befejezéshez közeledik. Ered­ménye : többezer felszólalás, véleménynyilvánítás és több száz, — főleg már a végrehajtási jogszabályokra vonatkozó — javaslat. A törvényalkotás e demok­ratikus jnódszere nemcsak a nagyfokú érdeklődést bizo­nyítja, de értékes segítsé­get is nyújt a törvényalkotók számára, akik a tapasztala­tok felhasználásával átdolgo­zott tervezetet előbb újra az Országos Ifjúságpolitikai Ta­nács, majd a kormány elé terjesztik. Az országgyűlés még ez évben megtárgyalja és beiktatja az új törvényt. A jogszabály-tervezet elvi alapja a párt és a kormány ifjúságpolitikája, jellegét el­sősorban az határozza meg, hogy az ifjúság a társadalom része, alapvető céljai és ér­dekei azonosak a szocializ­must építő társadalom cél­jaival és érdekeivel. Ugyan­akkor az ifjúság — életkori sajátosságaiból és helyzeté­ből adódóan — sajátos sze­repet tölt be a társadalom életében, következésképpen sajátos kötelezettségei és igényei is vannak. Ezért a törvény a társadalompoliti­kai célokkal összhangban az ifjúság érdekvédelmét is biz­tosítani kívánja, célja: hogy körülhatárolja az ifjúság leg­általánosabb kötelességeit és jogait, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szer­veknek az ifjúsággal kapcso­latos kötelességeit. Ilymódon az új törvény „ifjúsági al­kotmány”-nak is tekinthető. A törvény jellegéből kö­vetkezik, hogy elvi, általános rendelkezéseket tartalmaz, alapul veszi mindazokat a hatályos jogszabályokat, ame­lyek az ifjúsággal kapcsola­tos kérdésekben is rendel­keznek, mint pl. a Munka Törvénye, a családjogi, — a honvédelmi, az oktatási tör­vény és természetesen az Al­kotmány. Ugyanakkor köz­vetlenül, az említett jogsza­bályokban nem szereplő ren­delkezéseket is tartalmaz és a megjelölt célkitűzések gya­korlati megvalósítása érde­kében a végrehajtási jogsza­bályok kiadását is előírja. Érdekes és sok vitára ala­pot adó kérdés: kiket tekint­sen a törvény fiataloknak, kik tartoznak e kategóriá­ba? Viszonylag könnyebb kérdés az alsó korhatár meg­állapítása. Itt a rendező elv az. hogy a törvény a gyer­mekeket érintő kérdések sza­bályozására is terjedjen ki. A felső korhatárt illetően már nehezebb határvonalat húzni. Nyilvánvaló, hogy a pályakezdők természetesen az ifjúság kategóriájába tar­toznak. azonban amíg a szakmunkásoknál ez általá­ban a 17. és a 23. életév közé esik, addig pl. egy or­vos esetében még a 29—30 éves is pályakezdőnek szá­mít. Ezért a törvény általá­ban a 30. életévig tekinti fiataloknak az ifjú állam­polgárokat. A törvény tervezete az említett életkori határok ke­retében az ifjúságot érintő kérdéseket egységesen kí­vánja szabályozni, de kife­jezésre juttatja azt a köve­telményt is, hogy az ifjúság nevelésénél figyelembe kell venni a fiatalok különböző rétegeinek és korcsoportjai­nak — tehát a fiúknak és a lányoknak, a gyermekeknek és a serdülőknek, a tanulók­nak, a munkás-paraszt — ér­telmiségi és alkalmazott fia­taloknak a sajátos helyze­tét. A törvény-tervezet az alapelvek' meghatározását követően olyan szerkezetben készült el, amely a fiatalok jogait és kötelességeit, illet­ve a társadalomnak az ifjú­sággal szemben támasztott követelményeit és az ifjúság nevelésében reá háruló köte­lezettségeit a különböző, élet­helyzetekben tárgyalja,- így külön fejezet szól az ifjúság neveléséről a családban és az iskolában, az ifjúság részvé­teléről az állami és társadal­mi életben, valamint a mun­kában, az ifjúság szabadidő­töltéséről, kulturális és testi neveléséről, egészségének vé­delméről és végül az ifjúság saját szervezeteiről. a z alapelvek kiindulópont­ja a Magyar Népköztár­saság ifjúságpolitikájá­nak általános célkitűzé­se: az ifjú nemzedék szocia­lista emberré nevelése, az egész társadalom ügye, ér­deke és feladata. Ebben kü­lönös felelősség terheli a szülőket, az ifjúság hivatá­sos nevelőit, az oktatási, kul­turális és sport intézménye­ket, a társadalmi és tömeg­szervezeteket. valamint a munkahelyeket és a fegyve­res erőket. Ugyanakkor a ter­vezet aláhúzza a fiatalok fe­lelősségét is annak érdeké­ben. hogy a társadalom biz­tosította eszközöket és lehe­tőségeket jól használják fel saját nevelésükben, a közös­ség és a maguk javára. Ezt szolgálják azok a tervezett rendelkezések is, amelyek a fiatalok közéletben való rész­vételének, továbbtanulásá­nak, a termelőmunkába való zavartalan beilleszkedésének és a családalapítás feltételei­nek biztosításával foglalkoz­nak. Fontos szerepet szán a tervezet az ifjúság önkor­mányzati szerveinek, az ifjú­sági szervezeteknek a fiata­lok képviseletében a köz­ügyekbe történő bevonásá­ban és érdekvédelmében. A fiatalok igényeinek ki­elégítését. így pl. a kulturá­lis. sportolási, turisztikai fel­tételek javítását illetően a tervezet a reális lehetőségek­kel számol, de ugyanakkor előre is mutat, tükrözi azo­kat a törekvéseket, amelye­ket — társadalmi összefogás­sal — el kell érnünk. Ez a körülmény is jelzi, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtása a hatályba lé­péssel csak elkezdődik és hosszú ideig tartó, folyama­tos munkát igényel. Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai es Oktatási Tanács titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom