Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

Világ proíefárlaf, ectye&ÜÜefekf 4ra: 1 fortni Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 44. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. február 31., vasárnap Április 25-én általános választás 352 országgyűlési választókerület A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási törvény rendelkezései­nek megfelelően az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását 1971. április 25-érc kitűzte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyidejűleg az országgyűlési választókerületek szá­mát 352-ben állapította meg és meghatározta az országgyűlési választókerületek területét és székhelyét. Az Elnöki Tanács megállapító tta egyúttal a fővárosi és a megyei tanács­tagok számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny február 22-i számában jelennek meg. A hivatalos lapnak ugyanezen száma tartalmazza a választások lebonyolí­tásáról szoló kormányrendeletet is. Február 22-én megkezdődik a választók összeírása A választási törvény vég­rehajtását szabályozó kor­mányrendelet részletesen rendelkezik a választók ösz- szeírásáról és a választók névjegyzékének összeállításá­ról. A választójogosult ál­lampolgárokról új névjegy­zéket kell készíteni. Ebbe fel kell venni minden olyan ma­gyar állampolgárt, aki nagy­korú, tehát 1953. április 26. előtt született, továbbá azo­kat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók név­jegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a vá­lasztójog gyakorlásától eltil­tó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóz­tatásban van, aki rendőrhar tósági felügyelet alatt van, végül aki elmebeteg, tekin­tet nélkül arra, hogy gond­nokság alatt áll-e vagy sem. A választásokon minden szavazásra jogosult állampol­gárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. A választók névjegyzéké­nek összeállítása összeíróla- | pok alapján történik, amelye­ket a kijelölt összeíróbizto- , sok 1971. február 23—27. kö- ; zött osztanak ki. A választó­joggal rendelkező személyek az összeírólapokat 1971. már­cius 5-ig kötelesek kitölteni és aláírni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, azt helyet­tes hozzátartozója, szomszéd­ja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. Az összeíróbiztos a kitöltött összeírólapokat legkésőbb 1971. március 6-án szedi be és a végrehajtó bi­zottságnak átadja. Az összeírólapok alapján a végrehajtó bizottság megál­lapítja, kik vehetők fel a vá­lasztók névjegyzékébe. Ennek alapján a választók névjegy­zékét legkésőbb március 20- ig elkészítik és azt március 22—30-ig a végrehajtó bizott­ság' hivatali helyiségében közszemlére teszik. A név­jegyzék közszemlére tételével egyidejűleg minden választó a névjegyzékbe történő fel­vételéről írásban értesítést kap. A névjegyzékből történt törvény el lenes kihagyás mi­att a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt tör­vényellenes felvétel miatt bárki kifogással élhet. A ki­fogást a tanács végrehajtó bizottságánál március 22— április 3. között lohet más­ban vagy szóban bejelente­ni. Ha a végrehajtó bizott­ság megállapítása szerint a választók névjegyzékéből történő kihagyás törvényelle­nes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. A végrehajtó bi­zottság az általa alaptalan­nak tartott kifogásokat elbi- sálas celjáböi átteszi a járás­bírósághoz, amely a beérke­zéstől számított három na­pon belül nem peres eljárás­ban, népi ülnökök közremű­ködésével, szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után végérvényesen határoz. A végrehajtó bizottság a kifogások, illetőleg a járás- bíróság határozata alapján és hivatalból módosított név­jegyzéket — a pótnévjegy­zékkel együtt — 1971. ápri­lis 10—14. között ismét köz­szemlére teszi. Ha válasiztójogosult sze­mély a választók névjegyzé­kének összeállítását követően állandó lakóhelyét megvál­toztatta, az új lakóhelye sze­rint illetékes végrehajtó bi­zottságtól kérheti felvételét a választók - névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint il­letékes végrehajtó bizottság által .kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a válasz­tók névjegyzékébe felvették. A választási szervek kerületi bizottságot kell ala­kítani. Az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok tagjait a Hazafias 'Népfront megyei, illetőleg fővárosi bi­zottsága jelöli ki. Az ország- gyűlési választókerületi bi­zottságok tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök, előtt tesznek esküt. A választóke­rületi bizottság látja el az országgyűlési képviselő vá­lasztásával kapcsolatos teen­dőket. A koamá nyVandelet intéz­kedik a szavazókörök kiala- 1 kilósáról és a szavazatszedő : bizottságok megalakításáról is. A Hazafias Népfront he- ; lyi bizottsága javaslata alap- | jón a választási elnökség ; 1971. április 14-én alakítja i meg a szavazatszedő bizott- | Ságokat, ezeknek tagjai i ugyancsak az illetékes ta­nácselnök előtt esküt tesz­nek. A szavazatszedő bizott­ság a választás napján leve­zeti a szavazást, gondoskodik 1 a szavazás lebonyolításának i törvényességéről és zavarta­lanságáról, megállapítja, to­vábbá a szavazókörben a vá­lasztókerületek szavazási eredményét. A választásokat különböző, • társadalmi jellegű választási j ! szervek: választási elnöksé- i gek, országgyűlési választó- I kerületi bizottságok és sza- i vazátszedő bizottságok bo- I nyolítják le. Az országos választási el- j nökség 1971. március 8-án ! alakú] meg. Tagjait a Haza- > fias Népfront Országos Ta- ! nácsának elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási El- ■ nökség tagjai a Népköztór- ! saság Elnöki Tanácsának el- | nőké előtt tesznek esküt. Az ! Országos Választási Elnökség az ország egész területén őr­ködik a választások törvé­nyessége felett; feladata a többi között a helyi válasz­tási elnökségek és az ország- gyűlési választókerületi bi­zottságok munkájának irá­nyítása. Ezenkívül elfogadja és nyilvántartja az ország­gyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás or­szágos eredményét. 1971. március 8-án a fő­városban, valamennyi me­gyében. városban, fővárosi kerti lei ben és községben vá- ■ lasztási elnökségek alakul- j nak. A helyi választási el­nökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai , jelölik ki. A helyi választási j elnökségek tagjai az illeté­kes tanácselnök előtt tesznek j esküt. Főbb feladataik: mű- ; ködési területükön őrködnék a választások törvényessége felett, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek je­löltjeinek nevét, megállapít­ják a tanácsi választásik összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Minden országgyűlési vá­lasztókerületben ugyancsak 1971. március 8-án a válasz­tások levezetéséire válaeató­A jelölés A kormányrendelet a kö­vetkezőkben a jelöléssel kap­csolatos feladatokat szabá- ! lyozza. A választásokat a ] képviselőjelölt, illetőleg a i helyi (községi, nagyközségi, j városi, megyei városi, fővá- I rosi kerületi) tanácstagjelölt j jelölése előzi meg. ez válasz- ! tőkéről etenkint történik. A törvény értelmében egy vá­lasztókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az Megkezdődött a tavaszi munka országgyűlési képviselőjelöl­tek és a tánácstagjelölték je­lölési jogát a választópolgá­roknak a lakóhelyen, továb­bá az üzemekben, a vállala­tóknál, termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézmé­nyekben, valamint a fegyve­res erőknél, fegyveres testü­leteknél és rendészeti szer­veknél március 15—31. között tartott jelölőgyűlései gyako­rolják. A jelölőgyűléseken a jelöltekre a Hazafias Nép­front szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem (terme­lőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, illető­leg tagsága, továbbá bármely választópolgár javaslatot te­het. A jelölőgyűléseket a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságai, a választási elnöksé­gek és az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok közreműködésévei szervezik. A szavazás A kormányrendelet a to­vábbiakban a szavazassa!, a szavazatok összeszáml ásásá­val és a választás eredmé­nyének megállapításával fog­lalkozik. A választási elnökségek 1971. április 15-ön választási hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazni fogja a szavazás kezdetének és befe­jezésének időpontját, a sza­vazókörök sorszámát és te­rületi beosztását, a szavazó- helyiségek pontos megjelölé­sét, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás ápri­lis 25-én 6 árától 18 óráig tart. Abban az esetben, ha a névjegyzékbe felvett vá­lasztók valamennyien szavaz­tak, a szavazatszedő bizott­ság 18 ára előtt is lezárhatja a szavazást. A kormányrendelet részle­tesen tartalmazza a szavaza­tok összeszámlálásának rend­jét, szól a választás eredmé­nyének megállapításáról és úgy intézkedik, hogy a meg­választott képviselőknek és tanácstagoknak a mentátu- mot (megbízólevelet) április 28-lg kell átadni. A szajki ftatárDan büzavetcshez simítja a talajt a kis lánctalpas. O Megyeszerte szórják a műtrágyát, sí mi tózzák az őszi szántásokat 0 A déli részeken vetik a mákot, a borsót és a tavaszi árpát repülőgépet. így maradt a hagyományos módszer, a föl­di műtrágyaszórók használa­ta. A mohácsi tsz-szövetség területén az ősziek fejtrágyá­zását 60—80 százalékban mar a múlt heti eső előtt elvé­gezték, s így a későbben ve­tett és gyengébben kelt bú­zák is új erőre kaptak. Jól halad a műtrágyázás a pécsi szövetség gazdaságaiban is, különösen a szigetvári járás üzemeiről mondható ez el. A hó elolvadása után meg­tartott határszemlék tapasz­talatai kedvezők. Az őszi ve­tések általában jól teltek, belvíz gyakorlatilag alig van, hónyomás, felfagyás minded­dig nem tapasztalható. A kedvező időt kihasználva sok termelőszövetkezet a hét ele­jén megkezdte a tavaszi vetést. A bolyi, a habard és a berkesdi termelőszövetke­zetben elvetették már a má­kot, s a hét végén megkezd­ték az árpa vetését. Vetik az árpát a pécsi járás üzemei­ben is. Kővágószőlősön, Bi- csérden. Szentlőrincen már befejezéshez közeledik ez a munka. Megélénkült a munka fó­liás kertészetben is Mohá­cson, az Űj Barázda tsz ker­tészetében, Kémesen, Mozs- gón, Egyházasharaszliban, Bolyban és Szederkényben tűzdelik a palántákat, készí­tik a tápkockát. A gyümölcs­ös szőlőtermelő gazdaságok­ban egész februárban folyt a metszés, ez a munka egész márciusig tart. Több száz szakmunkás dolgozik nap mint nap a villányi hegyol­dal. a Mecsek, a mohácsi és a belvárdgyulai dombok sző­lőiben. Míg a kijavított és új trak­torok már a földeken dolgoz­tak, a termelőszövetkezetek gépműhelyeiben teljes erővel folyik a téli gépjavítás is. A tavaszi műtrágya-ellátás ál­talában zavartalan, az AG- ROKEK lerakataiban van elegendő nitrogén műtrágya az őszi kalászosok fejtrá­gyázásához, de a tavasziak elvetéséhez is. A mezőgazda- sági munkák tehát megindul­tak és zavartalanul mentek a zárszámadások idején is. Erre ritkán van példa, hogy a tavaszi munkakezdés egy­beessen a zárszámadásokkal. A szakemberek az 197J. évi kilátásokat általában opti­mistán ítélik meg. ősztől kezdve minden fontos muní kát időben el tudott végez ni a mezőgazdaság. Igen rövid és viszonylag száraz volt a bél. Az ősszel kevés eső, decemberben és januárban pedig kevés hó hullott. Az elmúlt öt hónap csapadékmérlege tehát szegé­nyes, a negyvenéves átlagnak nem egészen a felét teszi ki. Érthető, ha a mezőgazdasági üzemek most azon fáradoz­nak, hogy az ősszél nyitva hagyott mélyszántásokat le­zárják. s ezzel megóvják a kiszáradástól a talajt. A si­mítózás, az idén a szokottnál egy hónappal korábban, már február első napjaiban meg­kezdődött. A megyét járva mindenütt simító vontató traktorokat látni, szántani ezúttal nem kell, hisz ősz­szel mindenütt sikerült befe­jezni ezt a fontos munkát. Nemcsak a tavaszi talaj­munka, de az őszi vetések fejtrágyázása is korán kezdő­dött meg az idén. Sajnos, nö­vényvédő repülőgépet ezút­tal sem kaptak a baranyai termelőszövetkezetek, az ez- irányú tárgyalások a szolgá­lat és a tsz-szövetség között decemberben zajlottak le eredménytelenül. Mindaddig, míg a tsz-ek nem alakítják ki a tömbösített nagy táblá­kat, kevés reményük lehet bérrepülőgépek használatára. Nem sikerült az a terv sem, hogy néhány tsz társulva kö­zösen vásároljon növényvédő Ünnepség Mohácson ~fel(iüatiák Sei ui cid er Ma (ős szobrát Mintegy háromszázan — hozzátartozók, egykori kollé­gák, tanítványok és tisztelők — gyülekeztek tegnap dél­után Gólya utcai iskola előtt. Mohácson kegyelettel em­lékezve Schneider Lajosra, a város szülöttére: pedagógus­ra és népdalgyűjtőre. A Park utcai általános is­kola kórusának előadásában Kiss Miklós vezénylésével mohácsi népdal csendült fel. Majd Kónya Lajos Az élő népdal című szép verse ala­pozta meg az emlékünnepsé­get. A Megyei Tanács képvi­selői, a Városi Tanács veze­tői és az egybegyűlt mohá­csiakat Szántó Lajosné isko­laigazgató köszöntötte. Schneider Lajos életművét Kovács Győző, a mohácsi ae­neiskola igazgatója méltatta. Ünnepi beszédében elmon­dotta, hogy bár Schneider Lajos élete javát ennek az iskolának a falai közt töl­tötte, munkássága, hatósuga­ra jóval tágabb. Tanító, isko­laigazgató volt Schneider La­jos. emberséges, hivatássze­rető ember, aki egész életé­ben a várost fölemelni, a kultúrát közkinccsé tenni j törekedett. Ez a törekvés szerencsésen találkozott a ze­ne szeretetével. Fúvószene­kart alakított, énekkart szer­vezett ég sok-sok fiatalt nyert meg a muzsikának. Kezdeményezéseit ma is ápolják Mohácson. Önzetlen népművelő munkásságáért a nép szeretetét, a nép dalok­ban megnyilatkozó lelkét kapta cserébe, A város és környék szinte teljes népdal­kincsét felgyűjtötte. Bartók és Kodály tanítását követve közel 1800 dalt és játékot jegyzett le. Ezek jelentős ré­sze megjelent már több ki­adványban, köztük a Magyar Népzene Tárában. Legutóbb pedig a most kiadott mohá­csi népdalfüzetben. Munkás­ságáért Kodály Zoltán is több ízben nagyrabecsülését fejezte ki. Beszédét befejezve a szó­nok, leleplezte a Schneider Lajos arcvonásait híven meg­őrző domborművet, Kecskés Lajos szobrászművész klasz- szikus szép alkotását. A bensőséges emlékünnep­ség a Schneider-gyűjtésből Várnai Ferenc feldolgozásá­ban csokorba kötött mohá­csi népdalokkal aáralt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom