Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

1971. február 20. DUN ANTÜLI N APLÓ 1 A VÁLÁS VIHARÁBAN KISFIÚKNAK — KISLÁNYOKNAK 1. Aprómintás, vagy pettyes anyagból hosszú ing kis­fiúknak, széles öv, hosszú nadrág. 2. Piros szövet,ruha kislányoknak, két centiméteres álló nyakkal, derék tájék alatt zsebpánttal, elején gomboló pánt. 3. Kötényruha, érdekes elejerésszcl, övpánt alatt zseb. A szem kikészítése Családjogi törvényünk biz­tosítja a jogot, hogy alapos és komoly ok esetén bárme­lyik fél kérheti a házassági kötelék felbontását, ennek elbírálásánál azonban a kis­korúak érdekét messzeméhő- en szemelőtt tartja az ítél­kezés. Államunk féltő szeretettel gondoskodik a családról, vé­di a családot, mert a csalá­di életforma, — egyes té­ves nézetekkel ellentétben, — nem vesztette el létjogosult­ságát. A jó családi otthon jóleső biztonságot. felüdü­lést jelent a család minden egyes tagjának, azonban, ha bármelyik fél hibájából meg­romlik a családi élet, — el­viselhetetlen társadalmi bör­tön. Ezért nyújtott módot törvényünk arra, hogy ha már semmi remény nincs a család eggyé kovácsolódásá- ra. — felbontják a kötelé­ket. melyet már csak a jog és nem a házassághoz el­engedhetetlenül szükséges szeretet köt össze. Felmerült az utóbbi idő­ben a kérdés: válságba ke­rült-e a házasság intézmé­nye? A felelet rövid: Nem!... Hanem válságba került az a házassági élet­forma, mely az újonann ki­alakult és nagyon bonyolult, megváltozott követelmények­nek nem felel meg. A házas­társak egymással szembeni igénye ma egészen más, mint régen. Azok a házasságok, ahol a felek régi, elavult ér­veket hangoztatva „nem ér­tik meg az idők szavát” — nem lehetnek jó házasságok, s előbb vagy utóbb, de zá­tonyra kerülnek. Leggyako­ribb ok a válásnál, a „har­madik” megjelenése, az al­koholizmus, de igen nagy százalékban az, hogy a felek életvitel igénye nem tud összehangolódni. Az igazi otthonban még ma is az apa a tekintély, a jog, az anya a szeretet, a gondoskodás, a gyermek a ragaszkodás, a kedvesség megtestesítője. Az ilyen csa­lád talaján nőtt gyermekek legtöbbje egészséges, derűs felfogású ember lesz. Ha a családi egység bár­mely okból felbomlik, az ártatlan áldozat a gyermek lesz. A gyermek minden esetben lelki sebet kap, s hogy ez a seb mekkora, mikor és hogyan gyógyul be, az teljesen a szülőktől, a vá­lás előtti és utáni magatar­tásuktól függ. Igen kevés ki­vételtől eltekintve minden szülő szívből szereti gyer­mekét, hiszen a gyermek éle­tének folytatását jelenti. Ez a szeretet akkor is benne él, amikor a válási viharok indulatában egymást vala­mikor nagyon szerető két ember magából kikelve kia­bál gyermekfüleknek nem való dolgokat. A gyermek lelke olyan, mint a legér­zékenyebb viasztábla, min­den felrajzolódik rá, elrak­tározva jót, rosszat élmény­tárában. Ez az élménytár alakítja ki egész egyénisé­gét. A szülő indulatában nem is gondol arra, hogy dur- -va szavai milyen fájó se­bet ejtenek gyermeke lelkén. Olyan sebet, melyet nem le­het gyorsan begyógyítani, mint a testi sebeket, — ta­lán azért sem, mert kívül­ről nem is lehet látni, vagy csak akkor, amikor lelki­leg már teljesen letört. A szülők, ha gyermekük el­esik, megüti magát, gondo­san ápolják, bekötik a se­bet. A lelki sebet azonban, melyet a válás viharában . legtöbbször a gyermekét na­gyon szerető szülő üt gyer­meke szivén, — már nem ápolja ilyen féltő gonddal, mert ez nem vérzik kívül­ről. Pedig mennyivel job­ban tudnak azok fájni... Mi hát a teendő, hogy mind a házastársak, mind a gyermek a legkönnyebben vészelje át ezeket a nagyon nehéz és mindenképpen na­gyon szomorú emléket je­lentő időket? összegezhetem egy mondat­ban: Kulturált magatartás!!! Ha egy házasság már vég­képpen csődbe jutott, akkor veszekedéssel, szidalmakkal, durvasággal egyik fél sem tudja visszaszerezni a má­sikat. ezzel egy lépést sem lehet előbbrejutni. inkább őszinte „négyszemközti” be­szélgetések keretében pró­bálják tisztázni a helyzetet egymásközt, de soha sem a gyermek előtt! Tudom... ez nagyon ne­héz, mikor az indulatok egész skálája rohamozza gondol­kodásunkat, tetteinket. Azt is tudom, hogy tanácsot adni nagyon könnyű, és mégis én ezt az egyetlen utat látom emberhez méltónak. A be­csapott ajtón nehezebb visz- szatérni, mint amelyet hal­kan tettek be, de ezen túl­menően az indulattal teli állapot kihat egészségünkre, munkaeredményünkre, kör­nyezetünkre és kiskorú gyer­mekeinkre. A lelkiismeretes szülőnek ez az egyik legfontosabb szempont, hiszen a gyermek olyan meghatóan védtelen, annyira kiszolgáltatott, hogy nemcsak szülői kötelesség óvni őt, -hanem kötelesség védeni a gyengébbet az erő­sebb jogán. Ki védje a gyer­meket, ha nem elsősorban saját szülei? A válásnál leg­jobban a gyermek szenved lelkileg, még cikkor is, ha nem lát durva jeleneteket, ezért kell elsősorban őt át­menteni a válságos időkön. Ez elsőrendű szőlői köteles­ség. A gyermek ösztönösen érzi a család megbomlását, szülei elszakadását, bizony­talan lesz, kicsúszik lába alól a talaj, hiszen biztonság ér­zete csak akkor teljes, ha egyik kezét az anyja, a má­sikat az apja fogja. Az elvált házastársak ne akarják gyermekük előtt egy­más tekintélyét lerombolni, mert helyrehozhatatlan kárt okoznak a gyermeknek, pe­dig ezt bizonyára egyik sem akarja. A gyermeknek — bármi történik is a két szü­lő között — fel kell tekin­tenie a szüleire, mert ez­zel a lelki útravalóval in­dul el egy egész életre és ez lesz alapja majd az ő családi életének is. összegezve: a felborult családi élet helyett csak úgy lehet tiszta lelkiismerettel új életet kezdeni, ha sikerült gyermekünket átmenteni a legnehezebb időszakon 'és nem alázzuk meg emberi mivoltában sem volt házas- társunkat, sem önmagunkat. F. K. évtizedek óta divat. A kihú­zott, vagy megformázott, eset­leg utána-rajzolt szemöldök, a bodorított, festett, vagy felra­gasztott szem pilla közismert, nappalra is alkalmazott szépé­szeti mód. Djabban a szem ki­készítésében legkedveltebb eljá­rás a szemhéj festése. Ehhez különböző segédeszközök szol­gálnak. A szemhéjruzs a száj- ruzshoz hasonló tartóban kap­ható puha rudacska. Használa­ta is szinte azonos a szájruzsé­val; a szempillasor felett húz­nak vele vonalat, vagy eldör­zsölt árnyékot. Ennél moder­nebb változat a folyékony szem­héjfesték, kis üvegcsében. Vé­gül a legújabb és legalkalma­sabb kellék: a gombfesték kész­let, mely 6—8 darabból áll, fe­hértől ezüstszürkén át kékig, zöldig, aranybarnáig. Ezt szá­razon rakják fel, a porított anyagú gombfestékből szedve a szükséges mennyiséget ecsetre. Éspedig: közvetlenül a felső szempillasor felett kezdve, fel, egészen a szemöldökig. Ez a ré­teg lesz az alap; ezt a fehér festékből rakjuk fel, jól eldör­zsölve. A szemöldök alatt ugyan­is csak a fehér szín érvénye­sül. Az alapra azután a felső szempillasortól kiindulva visz- szük fel a színezőt, — nappal­ra világoskéket, vagy hársfa­zöldet, esetleg kissé rózsásat — finom átmenettel az alapszínbe. Estére a merészebb, — arany­barna, ezüst szín is elfogadott, mivel esti világításban, színház­ban, koncert-teremben, bálban, úgyis halványabbnak, sápadtabb- nak hat bőrszínünk. A szemhéj-, festés népszerűségének titka: fi­atalít, nagyobbnak tünteti fel a szemet az eredetinél, csupán ar­ra vigyázzunk, hogy nappalra ne alkalmazzuk túl feltűnően. A szemhéjfesték színe igazod­jék természetes színeinkhez. Barna szemhez, gesztenyeszínű hajhoz szép a halvánj^zöldes, vagy arany barnás árnyékolás. Kékszemüeknek a világoskék szemhéjfesték illik legjobban, mert hangsúlyozza, elmélyíti természetes adottságaikat. Természetesen ízlés dolga, ki milyen színt választ, de még- egyszer csak azt tanácsolhatjuk vékonyan, diszkréten kenjük fel a szemhéjfestéket. A feltűnő, vaskos festés, ugyanis inkább öregít, mint fiatalít. És a szem alá csakis nagyon fiatalok te­gyenek színezőt, leheletnyi vé­konyan. Süssünk, főzzünk otthoni Fogás­vágy süUószelet jóasszony módra Ezúttal kérésünkre Knézits Márta, a Ualásztanya Kisven­déglő konyhavezetője halból készíthető ételekből állította ösz- sze a vasárnapi étrendet azok számára, akik nemcsak elkészí­tik családjuknak, de maguk is szívesen fogyasztják. Vbéd: t. Halászlé vegyes halból. 2. Fogas vágj' süllő- szelet jóasszónymódra. 3. Csúsztatott palacsinta. Vacsora: 4. Magyaros hal­kocsonya. (T) Halászlé vegyes halból: A legjobb halászlé többféle halból készül. Felhasználha­tunk hozzá pontyot, kisebb harcsát, valamint nagyobb süllőt, esetleg kecsegét. A halakat megtisztítjuk, felbontjuk, majd a halfejek­ből, fél kiló összevágott hagy­mából és erős cseresznye­paprikából hal-alapiét készí­tünk. A halfejeket addig főzzük, míg erőteljes hal íze nem lesz. Ezután durva szi­tán átszűrjük, elkeverjük benne a kb. 15 dkg piros- paprikát, beletesszük az elő­re besózott halszeleteket. Egy kevés paradicsompürét ke­verünk bele, majd fedővel letakarva mérsékelt tűzön 10—15 percig főzzük. Ne főzzük túl puhára, mert ak­kor összeesik. Tálalásnál ad­hatunk hozzá metélt tésztát. ® Fogas, vagy süllőszelet jóasszony módra: hozzávalók: a halászlé készítésénél meg­maradt színhús, só, 2 fej vöröshagyma, bors, zöldpet­rezselyem, 3 dkg vaj, 10 dkg lisz, 20 dkg gomba, 1 dl fe­hér bor, fél dl tejszín. A halszeleteket megsózzuk, hal-alaplében fél deci fehér­borban puhára pároljuk, utána kivesszük a húst és a visszamaradt levet kissé be­forraljuk, hogy sűrűbb le­gyen. Közben egy másik serpenyőben félhevítjük a vajat, kevés apróra vágott hagymát halványra fonv- nyasztunk, ehhez hozzáad­juk a felszeletelt gombát, megsózzuk, borsozzuk, ösz- szevágott zöldpetrezselyem­mel meghintjük és megpirít­juk. Elekor felengedjük a megszűrt halkivonattal, hoz­záadjuk a tejszínt és együtt felforraljuk, majd kevés liszt­tel begyúrt vajjal sűrítjük. Ezt ráöntjük a megpárolt halszeletekre és összeforral­juk. Tálaláskor petrezsely­mes. vajas burgonyát adunk hozzá, saját mártásával le­öntve. © Csúsztatott^ palacsinta: hozzávalók: 5 dkg vaj, 3 to­jás, fél liter tej, negyed kiló liszt, 10 dkg zsír, 15 dkg cso­koládé, 10 dkg cukor, vaníli­ás cukor. A vajat a tojássárgájával és kevés porcukorral jó ha­bosra kikeverjük, majd hoz­zátesszük a megszitált lisz­tet és tejjel simára kever­jük. Végül hozzáadjuk a fel­vert tojáshabot. Palacsinta- sütőbe zsírt teszünk, a pala­csinta egyik részét megsüt­jük, majd egy tálra csúsz­tatjuk, meghintjük vaníliás cukorral és csokoládét resze­lünk rá. Ezt addig tesszük egymás tetejére, amíg torta alakot nem kapunk. Az utol­só palacsintának mindkét ol­dalát megsütjük. Végül sü­tőben keszre sütjük. Ha ki­vettük, vaníliás cukorral meghintjük és csokoládét re­szelünk rá. Cikkekre vágva, forrón tálaljuk. © Magyaros halkocsonya: hozzávalók: 2 kg vegyes hal, fél kg hagyma. 4 cseresznye­paprika, 15 dkg pirospapri­ka. só, 5 dkg zselatin. Fél kg hagymát összevá­gunk és forró vízben meg­forraljuk, beletesszük a megsózott, felszeletelt halat, 15 dkg pirospaprikát. Kis cseresznyepapríkát külön lá­basban megfőzzük és a le­vét hozzáöntjük. Majd 5 dkg zselatint vízbén megfőzünk, a többihez öntjük, megsóz­zuk, végül készre főzzük. Ha kész, a halszeleteket külön kistálakba tesszük, majd rá­szűrjük a levet, a tetejére pirospaprikát szórhatunk, vagy szeletekre vágott cse­resznyepapríkát. Hidegen ta laljuk. Növények, virágok a lakásban A kertes házzal rendelke­zők kivételével az emberek többsége életének nagyobb részét zárt helyiségben tölti a munkahelyén és az ottho­nában is. Ez a szürke egy­hangúság magával hozza a természet utáni vágyat, me­lyet hétvégén kirándulások­kal igyekszünk kielégíteni. Részben ennek helyettesíté­sére próbáljuk megteremteni lakásunkban is a természet kicsinyített mását, amikor virágokat nevelünk benne, virágot rakunk a vázákba. Az igazság az, hogy a legmodernebb, legkényelme­sebb bútorokkal berendezett, dísztárgyaikkal felöltöztetett lakás is ridegnek hat, ha nem oldjuk fel zöld növény­nyel, vágott vagy cserepes virággal, aminek üde, kelle­mes színhatása megnyugtat­ja szemünket, idegeinket. A növények elhelyezésé­nél figyelemmel kell len­nünk arra, hogy az ablak elé, vagy közvetlen közeié- i be kerüljenek, ahol a leg- ! több fényt és levegőt kap- 1 ják. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a nyílászá­rók (ajtó, ablak) kezelését ne gátolják. Régen magas, nehézkes, terjedelmes állványokon he­lyezték el a növényt. Ma inkább alacsony, kisméretű, könnyen kezelhető és tisz- tántartható virágállványon, vagy fémtálcával bélelt vá­lyúban. A virágok elhelye­zésének azonban még sok­féle módja lehet a lakás­ban. Könyvespolcunkat hangu­latosabbá tehetjük például kerámia tálban, vagy kas- póban elhelyezett növénnyel. A fulónövények sok válto­zata, minden formában kel­lemes színfolt, s ha elhelye­zése gondot okoz, (mint a rajzon is látható) vezessük az indát a falra dam.il szál­lal. Így akár egy egész sza­bad falfelületet is dekorálha­tunk vele. Igen hangulatos megoldás — ahol alaprajzilag keresz­tülvihető — a bútorokat, például a munkaasztalt a fekvőhelytől, térelválasztóval elkülöníteni. Ezt függesztett, vagy polcon elhelyezett nö­vénnyel díszíthetjük. Tavasztól késő őszig, ami­kor a vágott, virág nem drá­ga, pár szálat lehetőleg min­dig tartsunk a lakásban. Előnyös helyzetben vannak azok, akik saját virágos kertjükből szakíthatják a vázába a virágot Ügyeljünk arra, hogy a váza megfelelő méretű legyen. Hosszú szárú virágokat ne helyezzünk alacsony vázába, kár meg­csonkítani azzal, hogy a szá­rát levágjuk. Magas vázában viszont a rövid szárú virág nem mutat jól. Naponta ad­junk alá friss vizet, dobjunk bele egy darabka faszenet, amely akadályozza a víz posványosodását, s a szárát vágjuk kissé vissza, hogy tovább tartson. Egv-egy szép, természetes, j görcsös faág, amelynek eset- j leg termése is van vagy ki- j száradt, nagy fejű kóró szín- | tén érdekes és minden év­szakban megfélelő dísze le­het otthonunknak. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szépen kikészített, hangsúlyozott szem mellett arc­bőrünk is üde és színes le­gyen, — nem Is elsősorban a festéktől, hanem a természet jóvoltából; tehát télen is min­denkor fogyasszuk bőségesen a kapható vitaminokat, paradi­csomlét, narancslét, stb. Mikor jobb ízű a disznóhűs? Az az izgalom, amelyet az állatok akkor éreznek, amikor a vágóhídra viszik őket. elront­ja a disznóhús ízét — állapítot­ta meg nemrégiben Nil Lannek svéd professzor. Az íz romlásá­nak oka szerinte az, hogy az állatok izomzata — a szállítás­kor fellépő ideges állapot miatt — jókora mennyiségű vizet ad le. Ezáltal a hús száraz lesz és veszít jó ízéből. Hogy az ál­latokat hozzászoktassák a nyug­talansághoz és megelőzzék azt a félelmet, amely egyébként teljesen érthetően elfogja őket, azt ajánlja a professzor, hogy szoktassák hozzá az állatokat azokhoz a mindeddig szokatlan zajokhoz és váratlan fényhatá­sokhoz, amelyek majd a vágó­hídon érik őket. Azt javasolja, hogy a szállítás előtt néhány nappal a sertéseket szalagon futtassák, hogy a technikai be­rendezésektől való félelmük megszűnjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom