Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

1971. február 20. DUN 4NTCLI N \?l O 568 kíyáSó doígozó A Mecseki Szénbányáknál pénteken üzemi ünnepségek keretében 568 dolgozónak nyújtották át a Kiváló doL gozó jelvényt és oklevelet, valamint a vele járó pénz­jutalmat. Ennek együttes összege meghaladta az egy­millió forintot. Vasutasok küldöttértekezlete A közel 18 ezer dolgozót egységbe fogó Vasutasok Szakszervezetének Pécsi Te­rületi Bizottsága tegnap tar­totta küldöttértekezletét Pé­csett. A tanácskozás munkájá­ban részt vett Wieder Béla, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára, Gulyás János, a Vasutasok szakszer­vezetének titkára, Bogár Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra. A százkét küldött és több mint harminc meghívott előtt a Területi Bizottság írásos beszámolóját és az írásos je­lentését Kinczli József'titkár ismertette. A vita után került sor a 15 tagú Területi Bizottság megválasztására. Elnöke Tor­ma Ignác, , a Nagykanizsai Pályafenntartási Főnökség vezetője lett, a Területi Bi­zottság titkárának ismét Kinczli Józsefet választották. Vadászati világkiállítás Budapesten Egymillió látogatót várnak Tizenkettő előtt öt perccel: arccal a természet felé Eddig 33 ország jelezte részvételét Pécsett: horgász-világbajnokság Kiküldött munkatársunk jelenti: Osaka után Budapesten lát­hatja a nagyközönség másod­szor a világ ez idő szerint ismert egyetlen fehér tigris­párját — s ez már önmagá­ban is jelzi, hogy valami rendkívüli dologra kerül sor augusztus 27. és szeptember 30. között a magyar főváros­ban. Budapest az első magyar szervezésű világkiállítás, s j egyben a történelem első va­dászati világkiállítása meg­rendezésére készül. A nagy munka két évvel ezelőtt kez­dődött. A kapunyitásig még hat hónap van ' vissza, az egész világ érdeklődését fel­keltő vállalkozás körvonalai azonban már pontosan kiraj­zolódtak. Milyen lesz hát? Földes László, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter- helyettes, a vadászati világ- kiállítás kormánybiztosa er­ről tájékoztatta tegnap Bu­dapesten, a Magyar Sajtó Há­zában az ország vezető lap­jainak munkatársait. Kezdjük a statisztikával. A MÉM vásárvárosában meg­rendezésre kerülő világkiállí­Hét vége az élelmiszerpiacon — A FORGALOMBA KERÜLŐ HÜSOKNAK 50,6 SZÁZALÉKA FRISS SERTÉS — TÖBB IIÜS KERÜL A VÁROSI BOLTOKBA — NÜ A VÖRÖSARUK ARANYA — JÖN A GÉPI VIRSLI Ezen a héten — az év nyol- I cadik hetében — az elmúlt | heti 800 mázsa helyett 85(1 1 mázsa friss sertéshús elosz­tásáról gondoskodott az úgy­nevezett hús-operatív bizott­ság a Megyei Tanács keres­kedelmi osztályán tartott szo­kásos megbeszélésén, öröm­hír azok számára, akik min­den egyéb hússal szemben a sertést részesítik előnyben: ezen a héten a boltokba ke­rülő húsmennyiségnek már 56,6 százaléka friss sertéshús és 33,4 százaléka a marha­hús. Marhahúsból 530 mázsa kerül forgalomba — a múlt heti mennyiségnél 70 mázsá­val kevesebb. Az operatív bizottság úgy határozott, hogy az e heti többlethúst mindenekelőtt a pécsi bol­tokban hozzák forgalomba. Azért döntöttek így, mert vi­déken sokkal gyakoribb a saját vágás és az ÁFÉSZ-ek is gondoskodnak a sertéshús- ellátásról. Az intézkedés kö­vetkeztében a Baranya me­gyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat a múlt heti 405 má­zsához képest e héten 560 mázsa friss sertéshúst kapott értékesítésre. Keretes töltelékáruból több mint tíz százalékkal, öt má­zsával kevesebb készült ezen a héten. De a 280 mázsa töl­telékáru mellett mintegy 80 mázsa kereten felüli hurka, kenőmájas készült, ezenkívül füstöltáruk — sertésfej, csü­lök — bővítették a választé­kot. Ez utóbbit más megyé­ből sikerült beszerezni. E héttől kezdve — ugyancsak az operatív bizottság intéz­kedésére — a töltelékárukon belül növelik a vörösáruk arányát. A vörösáruk köré­be a párizsi, a krinolin és a virsli tartozik, s arányuk ezen a héten már elérte a 60 százalékot. Számíthatunk rá, hogy a jövő héttől kezd­ve a szokásosnál több lesz a virsli, melynek hagyományos módon történő előállítása rendkívül sok munkát' igé­nyel. A Baranya—Tolna me­gyei Húsipari Vállalat virs­ligyártó gépet vásárolt, s ezt napokon belül üzembehelye­zik. Jövő héten tehát meg­jelenik az üzletekben a Pé­csett gyártott ,,sztriptiz”-virs- b, amelyet nem kell bélbe tölteni, s így átmeneti bél­hiány sem ■ akadályozza a gyártást. Baromfiból 190 mázsa ke­rült a bolthálózatba, ennek negyed része előhűtött. A boltok ezen a héten 160 ezer tojást kaptak, tízezerrel többet, mint múlt héten. A vásárlók joggal kifogásolják, hogy a Baromfii pari Orszá­gos Vállalat nem csökkenti a tojás árát. A vállalat kép­viselője a Megyei Tanács élelmiszeripari főelőadójának úgy nyilatkozott, hogy ma­gas a tojás szerződéses fel­vásárlás! ára, ezért ők az 1,50-es fogyasztói árat is mi­nimális árrés mellett tudják biztosítani. Ezek szerint a vállalat által felvásárolt to­jások árának mérséklésére nem számíthatunk. Megje­gyezzük, hogy a MÉK dara­bonként 1,40 forintért áru­sítja a tojást, piaci elárusító­pavilonjaiban pedig 1 forint 20-ért. Az ügyes árpolitika hatására a pécsi piacokon 1,10—1,20-ra csökkent a to­jás ára. tás 33,5 hektár területet fog­lal el. Ebből a pavilonok alapterülete 30 ezer négyzet- méter, a szabadterületű ki­állításoké 70 ezer. A közön­ség ellátását 9 ezer négyzet- méternyi étterem, presszó, büfé biztosítja. Tizenötezer négyzetméternyi park épül, s húsz kilométer út... A ma­gyar kormány meghívásának eleget téve eddig 33 ország jelezte, hogy hivatalos, nem­zeti kiállítással kíván Buda­pesten szerepelni. Ebből hu­szonegy európai ország, hét afrikai, három ázsiai és kettő amerikai. A kiállítás előzményeiről szólva Földes László minisz­terhelyettes elmondotta, hogy ebben hazánk egyre növekvő nemzetközi tekintélyének, népszerűségének döntő szere­pe volt. Ugyancsak Budapest mellett szólt az a tény, hogy Magyarország rendkívül elő­kelő helyet foglal el a fejlett vadászkultúrával bíró orszá­gok sorában. Hazánk vadál­lománya páratlan, vadászai szaktudása még a kontinen­sen túl is elismert. Magyarországon egyébként 1871-ben rendeztek először vadászati kiállítást. Ezt kö­vetően Bécsben, Lipcsében, Berlinben, Düsseldorfban, Fi­renzében és Újvidéken is volt vadászati kiállítás, a világ eredményei összesítésére ed­dig azonban még egyetlen rendező ország sem vállal­kozott. A kiállítás alapgondolata az ember és a természet kap­csolata. A kiállítás nemcsak a vadászat történetét, a vad- gazdálkodást, a vadvédelmet, a művészet és a vadászat, illetve a természet kapcsola­tát mutatja be, de helyet ad a sporthorgászatnak, a turiz­musnak, a különböző lovas­sportoknak is. A kiállítás előkészítésében 22 szakbizott­ság több mint 600 szakem­bere vesz részt. Az ezernyi látványosság kö­zül is minden bizonnyal ki­emelkedik majd a trófea­bemutató. Ez 900 négyzetmé­ter alapterületet foglal el, s 250 aranyérmes szarvasagan­csot, 160 őz-, 40 dám- és 20 muflon-trófeát vonultat fel. A másik szenzáció a fegyver­történeti bemutató lesz. A bemutató három részből áll. Az úgynevezett kincstári be­mutatóból (ez múzeumi érté­kű, nemzeti kincsként őrzött fegyvereket mutat be), az úgynevezett vadászteremből és a tulajdonképpeni fegy­vertárból. A program rend­kívül színes és sokrétű lesz. Íme, a címszavak. Vadász­kutya-bemutató, nemzetközi könyvkiállítás, nemzetközi bélyegkiállítás, fotóművészeti Ülést tartott a Megyei Tanács vb Tájékoztató a tanácsszervekben bekövetkező változásokról kiállítás, természetfilm-fesz- tivál A világkiállítás több mint egy hónapja alatt az egész ország kiállítás lesz tulajdon­képpen . vendégeink hazánk valamennyi tájegységét, ne­vezetes vadrezervátumát fel­kereshetik. Pécs szerepe ki­emelkedő: itt, illetve a Pécsi­tavon rendezik meg augusz­tus 31. és szeptember 6. kö­zött a horgászok dobó-világ­bajnokságát. A páratlan méretű vadá­szati kiállítás arra akarja rá- i döbbenteni az embert, hogy mily értékes, gyönyörű és hasznos az őt körülvevő ter­mészet, s hogy e természetért a föld valamennyi lakója fe­lelős. A kiállításra egymillió ven­déget várnak. Békés Sándor Határozat a Zsoinay-hagyaték megvásárlásáról Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Baranya megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Ezen Vértes Tibor, a végre­hajtó bizottság titkára tájé­koztatta a végrehajtó bizott­sági tagokat az új tanácstör­vény alapján a tanácsi szer­vekben bekövetkező változá­sokról, amelyek az évekkel ezelőtt megindult korszerű­sítési folyamat következmé­nyeként valósulnak meg. A művelődésügyi osztály elő­terjesztése alapján határoza­tot hozott a végrehajtó bi­zottság a nagyértékű Zsol­nay-hagyatéknak a Baranya megyei múzeum részére tör­ténő megvásárlásáról. Mint ismeretes, a kerámiákat, a Zsolnay-emlékszoba berende­zéséhez szükséges bútorokat Mattyasovszky-Zsolnay Mar­git ajánlotta fel megvételre 250 ezer forintért. A vétel- j árat az 1970. évi költségveté­si pénzmaradványból fedezi j a Megyei Tanács. Hozzájá- i rult a végrehajtó bizottság, | hogy a művelődésügyi osz- | tály a Zsolnay-gyár történe- I te című monográfia kiadásá- I val kapcsolatban tárgyaláso­kat folytasson az érdekel­tekkel. A tervezett könyv egy részének sajtóra kész kézirata — Mattyasovszky- Zsolnay Teréz munkája — rendelkezésre áll. Zárszámadás ürávasztárán Pénteken tartotta zárszá­madó közgyűlését a dráva- sztárai Dráva Gyöngye Ter­melőszövetkezet, amely a két évvel ezelőtti mélypont­ról új vezetés mellett ki­jutott a válságból és talpra- állt. Mintegy 2 970 000 forint­tal bővült a közös alap. Vántus Mihály elnök beszá­molóját hosszantartó tapssal fogádta a tsz tagsága az ünnepnek számító közgyű­lésen. A közgyűlésen megjelent és felszólalt Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára. Élelmiszer-kereskedelmi konferencia Az élelmiszer-, a vegyi és háztartási cikkek forgalmá­nak fejlődésével, a fontos kereskedelmi ágazat negyedik ötéves tervével és az ebből adódó feladatokkal foglalko­zott pénteken a Belkereske­delmi Minisztérium konfe­renciája. Dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese nyitotta meg a tanácskozást, amelyen részt vettek a megyei és megyei jogú tanácsok kereskedelmi vezetői, az állam és a szö­vetkezeti élelmiszer- és ve­gyikereskedelem képviselői. Molnár Károly, a miniszté­rium főosztályvezetője ismer­tette az ágazat feladatait; Az élelmiszerek, az élve­zeti cikkek és a háztartási vegyiáruk a teljes kiskeres­kedelmi forgalom 53—54 szá­zalékát adják. Az elmúlt két évtizedben ezeknek a cikkek­nek a forgalma megkétszere­ződött, tavaly 410 000 vagon- nyi fogyott belőlük. A IV. ötéves tervben — jóllehet a tendencia az iparcikkek for­galmának fokozottabb növe­kedése —, az élelmiszerke­reskedelem munkája tovább bővül; a népesség növekedé­sének, továbbá a mezőgazda- sági dolgozók számának s ezáltal az úgynevezett ön- fogyasztásnak a csökkenése nyomán. Megváltozik az élelmiszer- forgalom szerkezete, csökken az alapvető élelmiszerek ará­nya. A terv az élelmiszer- forgalom évi 6—7 százalé­kos, a háztartási vegyicikk forgalom 6—8 százalékos nö­vekedésével számol. Elsősor­ban a hús kínálatát kell mennyiségben és összetételé­ben a lakosság keresletéhez közelíteni, s 1975-re el kell érni a személyenkénti 65— 67 kilogrammos fogyasztást. Az egy főre jutó friss zöldség és főzelékfélék fo­gyasztása 80 kilóra, a friss gyümölcsöké 82—84 kilóra növekszik. Füstzászló Reménvpuszta felett Repülőséppel a porszemcsék nyomában — Az idő kilenc óra ötven perc, ipduló magasság, ten­gerszínt felett, százkilencven méter, legnagyobb magasság amin repülünk, háromszáz méter... Már bekapcsoltuk a heve­dereket, Katona Lajos pilóta felgyorsítja a motort és a VÍZIG négyszemélyes repü­lőgépe legördül a betonról. A pilóta mellett Szentiványi Miklós meteorológus ül, ke­zében a coniométerrel, amely­Radnóti a Vlll/a-ban Az óra végén két gondo­lat jutott eszembe: irodalmi élményekkel lettem gazda­gabb. A másik: a Karikás Frigyes úti iskola VIII. A. osztályos tanulói soha többé nem lesznek közmbösek az irodalom iránt. Kesztyűs Je­nővé egészen magas színvo­nalú bemutató tanítást ren­dezett, a III. kerület magyar szakos tanárai előtt. A komp­lex esztétikai nevelés mód­szereiből adott Ízelítőt egy irodalom óra keretében. Mire a gyerekek kezdeti elfogultságukat levetették, s a tanárnő remegő hangja is határozottá vált, már túl vol­tunk egy rögtönzött szavaló­versenyen. A gyerekek Ju­hász Gyula, Ady Endre és József Attila örökszép ver­seinek értelmes tolmácsolá­sával felejtették az óra eleji döccenöket, melyek többnyi­re a későn érkező néhány tanár elhelyezkedéséből adód­tak. Ezután érkezett „Radnóti’’ az osztályba. Nagyon jól mondta a tanárnő: a bori koncentrációs tábor barakk­jainak falán ott mozogtak az jörök árnyai, miközben Radnóti gazdag, szellemi és érzelmi világának milliónyi darabja szállt akadálytalanul keresztül a szöges drótkerí­téseken. Tegnap a Vili. A- ban összeállt az életmű. A nyitott ablakon beszűrődött a februári tavaszt élvező újmecsekaljai gyerekek har­sány zsivaja — az osztály­ban mégis osztatlan maradt a figyelem. Radnóti elhozta ide Petőfi, Vörösmarty hazaszeretetével együtt a késői utód Bari Ká­roly költészetét.. A tragikus sorsú költőnk — hála a Rába menti gátőrnek — nem ma­radt ismeretlenül a tömeg­sírban. Itt hagyta utolsó üze­netét: a Bori noteszt. A „Nem tudhatom” című verse nem lehet, hogy ne plántált volna, a nyolcadikos emberpalán­tákba hazaszeretetet. Az iszonyat és borzalom képei pedig megismertették ezzel a néhány tucat gyerekkel, a háború mindent elpusztító szörnyűségeit. Hála a sors­nak, ők csak Picasso Guer­nicájából, és az irodalom­órán bemutatott más képző- művészeti alkotásokból sze­rezhettek néhány vizuális él­ményt. Arra azonban elég­séges volt, hogy jobban örül­jenek a valóság képeinek, melyeket a tanárnő az óra végén, az ablakon át muta­tott. Űjmecsekalja, a Mecsek- oldal és egy karcsú torony­daru látszott. Ezt láthatta Radnóti is, amikor a kon­centrációs táborban a jövő­re gondolt. (Lombosi) lyel különböző magasságok- r ban a levegő szennyezettsé- I gét méri. Mögötte Kaurek Róbertné — ugyancsak szak­ember — füzettel, ceruzával az ölében, mert ő jegyzi majd fel, hogy milyen ma- : gasságban, melyik helység ! fölött nyílik meg a különös ] műszer, hogy öt köbcentimé- 1 ternyi levegőből magához ra- j gadja a lebegő porszemcsé- I két. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság kebelében nem­rég megalakult levegős zeny- nyeződés-mórő csoport első repülése ez. A városban és környékén az elmúlt hónap­ban végeztek már méréseket, ahogy ők mondják — ember­magasságban. Most történik először, hogy „emberfeletti” régiókba merészkednek, hogy mérjék, miként halmozódik, miként dusúl a szennyeződés Pécs felett. Kíváncsiak rá, hogy milyen méretűek és ! darabszám szerint miként oszlanak el a szilárd szeny- nyező anyagok. Megfigyelik, hogy a talaj közelében meg­induló függőleges irányú le- vegőelkeveredés hatására vál­tozik-e a feldúsulási színt. Ahogyan én értem: eltakaro- dik-e, s milyen gyorsan a város feje fölül a füst, gáz és korom. Kétszázötven méter magas­ságban vagyunk Remény­puszta fölött, ekkor kattan először a mikroszkóppal egy­beépített porminta-vevő. Nagyárpádon már szemmel láthatólag is porosabb, füs­tösebb a levegő, s még a lég­zésünk is nehezebbé válik, amikor belerepülünk az erő­mű délkelet felé terelődő füstzászlajába. A Kertváros felett is finom porfátyol le­beg, Űjmecsekalja levegője már tisztábbnak tűnik Friss, oxigéndús levegő árad be a nyitott ablakon, amikor ma­gunk mögött hagyjuk a négy­százágyas klinikát és a Dain- dol—Orfű közötti erdőség fái között ugrándozik a gép ár­nyéka. Azért itt is van nyo­ma a pornak, 65 szemcse köbcentiméterenként. Renge­teg finom porszemcsét mutat a coniométer, amikor vissza­érünk a pécsi vasútállomás fölé. Innen István-akna, majd Vasas felé kanyarodunk, s végül ismét átrepülünk a ne­vezetes füstzászlón, amelyből milliárdnyi apró szemcse hullik a környékre. 180 köb- centiméterenként. — Ezek az apró, öt mik­ronnál is kisebb szemcsék a legveszélyesebbek — szólal meg Kaurekné —, mert eze­ket mind belélegezzük. Csendben, feltűnés nélkül, kéretlenül kezdett el dolgoz­ni a VÍZIG levegőszennyező­dést mérő csoportja. Körül­belül egy év múlva leteszik munkájuk eredményét a Pécs városi Tanács végrehajtó bi­zottsága asztalára. Addigra nemcsak rengeteg számada­tuk lesz arról, hogy miként szennyezik a város levegőjét az ipari üzemek, a jármű­vek, hanem javaslatuk is: mit kell tenni annak érdeké­ben, hogy „embermagasság­ban” és afölött is tiszta le­gyen városunk. Harsány! Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom