Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
1971. február 17. DUN ANTÜLI N 4P! 0 Szakszervezeti küldöttértekezlet a Pécsi Bőrgyárban Kézzelfogható eredmények, figyelemreméltó javaslatok Nem éppen a legnyugal- masabb állás a Pécsi Bőrgyárban szakszervezeti funkcionáriusnak lenni. A bőripar a könnyűipar legnehezebb munkahelyeinek egyike, ha nem a legnehezebb, s mindez megsokszorozza a gondokat. Talán még emlékezetes az a konfliktus, ami a Bőrgyárban másfél évvel ezelőtt a szakszervezet és a gazdasági vezetők között támadt,' amikor az szb. megvétózta a túlórákat. Nos, tegnap délután a Pécsi Bőrgyárban a szakszervezeti tanács kétéves munkájáról adott számot a kétezer fős szervezett munkáskollektíva kétszáz küldötte előtt. Az írásos jelentéshez Har- van József szb-titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A küldöttértekezlet pozitívan értékelte a szakszervezet munkáját és erőfeszítéseit. Tény az, az elmúlt két évben tovább javult a bőrgyári munkások és munkásnők élet- és munkakörülménye. A gyár korszerű termelő-berendezésekkel bővült, ezzel számos munkahelyen sikerült megkönnyíteni, kiküszöbölni a nehéz fizikai munkát. A bérek jelentősen emelkedtek, az átlagkereset — a prémiumok és a nyereségrészesedés nélkül — 1967-ben 1769 forint, 1968-ban 1802, 1969-ben 1899, tavaly már 1940 forint. A magas szakképzettséget és jelentős erőkifejtést igénylő munkáknál a béreket nagyobb mértékben emelték. Emelték az éjszakai pótlékot is, 15-ről 20 százalékra, nagyobb a természetbeni juttatás. 1969-ben áttértek a 44 órás munkahétre és egyes egészségre ártalmas munkahelyeken a 40—42 órás munkahétre. A gyár létszámának fele nő. Sajnos, a nőknél, a lényeges problémát, a háromműszakos munkarendet még nem sikerült kiküszöbölni, de úgy tűnik, hamarosan siker koronázza erőfeszítéseiket. A beszámoló szerint a Pécsi Bőrgyárban ismét fellendült az újítómozgalom, az újítási tevékenység belső tartalmában minőségi javulás következett be, lényegesen növekedett az egy javaslatra jutó vállalati eredmény. Sikereket értek el a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádok vállalásaikat — amelyekben egyformán hangsúlyt kapott a termelékenység és a minőség javítása — túlteljesítették. A vitában a hozzászólók többsége a törzsgárda fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülését sürgette. Ha jobban megbecsülik a törzsgárdát és a szakmunkásokat, ez a pénz olyképpen térül meg, hogy kevesebb lesz a fluktuáció okozta kiesés. Nagyobb megértéssel kell kezelni a fiatal szakmunkásokat, mert ha otthagyják a gyárat, a kiképzés költsége odavész. Sokan sérelmezték — és ez úgy tűnik általános probléma a bőrgyárban —, hogy a munkaruhák kihordási ideje hosszú, idő előtt tönkremennek. Számos felszólaló szóvá tette a fürdők állapotát. A küldöttértekezleten jelentették be: még az idén nyáron megkezdődik a gyár új, négyszáz fős öltözőfürdőjének építése, amely előreláthatólag 1972 nyarán fejeződik be, és felújítják a karbantartók 150 fős öltözőjét. A küldöttértekezlet elfogadta a szakszervezeti tanács határozati javaslatait. Eszerint felkérik a gazdasági vezetőket, dolgozzanak ki javaslatokat a vállalatnál dolgozó törzsgárdatagok anyagi megbecsülésének fokozására. A szakszervezet ismételten megvizsgálja az egészségre ártalmas munkahelyeket és további intézkedéseket tesznek a munkakörülmények megjavítására. Újjászervezik a munkavédelmi őrséget, hogy tovább csökkentsék a baleseteket. Igen figyelemre méltó az a javaslat, hogy a nők szombat éjszakai műszakját szüntessék meg és tegyék lehetővé, hogy a kieső munkaidőt a hét többi napján ledolgozzák. A szak- szervezet szeretné elérni, hogy a heti 40—42 órás munkahelyeken, ahol a feltételek adva vannak, minden szombat szabad legyen. A küldöttértekezlet megválasztotta a szakszervezeti tanácsot, a szakszervezeti bizottságot. Az szb-titkár ismét Harvan József lett. Az SZMT küldöttértekezletére három, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete kongresszusára tíz küldöttet választottak. M. Z. Fehér Lajos a szeghalmi Rákóczi Tsz zárszámadási közgyűlésén A Pannónia ÁFÉSZ tervei Segítenek megszüntetni 3 hiánycikkeket Vadászianya és borozó a Mecseken Pécs és környékbeli szőlősgazdákat tömörítő Pécsi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet PANNÓNIA néven általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetté alakult az elmúlt év őszén. A szervezeti változás számos új tevékenység bevezetését tette lehetővé. Ezekről az újdonságokról, valamint az idei tervekről Gyimesi Gyula elnök tájékoztatta a sajtó képviselőit. — Szövetkezetünk 700 tagot számlál és a gazdák 250 holdnyi szőlőt és gyümölcsöst művelnek. A jó minőségű tájjellegű borok és a híres mecseki őszibarack termesztése és értékesítése továbbra is a legfőbb feladatunk. Ez a tevékenység az ÁFÉSZ keretében működő társulásban folyik. Ugyanakkor egy kisállattenyésztő társulás is alakult, főként nyúltenyésztőkből. A termelési kedv fellendítésére évek óta igen sok kedvezményt kapnak a tagok, s a kisállat- tenyésztés csak most van fellendülőben. Így egyik területről se várható olyan gazdasági eredmény, amelyből a Nemi erőszakért ötévi börtönre ítéltek egy 17 éves fiút A bűnözés történetében szinte példátlan cselekmény elkövetése miatt került a Pécsi Járásbíróság elé cg y 17 éves baranyai fiatal. A rendezett családi körülmények között élő fiú 1969. nyarán került először összeütközésbe a törvénnyel. A Balaton környékén egy galerihez csapódott, velük garázdálkodott és különböző lopásokat követett el. 1970. április 7-cn ittas állapotban egy kiránduiócsoport nyomába szegődött. Máré várához érve, a nála lévő üveget a falhoz vágta, majd a vár tetejéről bádoglemezeket dobált a diákokra. Ugyanakkor több ablakot betört és durva kifejezéseivel, kiabálásával, nagy riadalmat keltett az ott lévökben. Néhány héttel később egy zöldséges boltba hatolt be, ahonnan palackozott bort lopott, italozás előzte meg az augusztus 14-én éjszaka elkövetett bűncselekményt is. Az említett alkalommal tíz üveg sört ivott, majd aludt, s csak a késő éjszakai órákban ért haza. Anyja szobájába ment és az agyon alvó asszonyt torkon ragadta. Miután felriadt, a megrémült uő menekülni próbált, fia azonban befogta a száját és fojtogatni kezdte. Miután édesanyja elájult, a vádlott nemi erőszakot követett el rajta. A fiatalkorúak bírósága bűnösnek mondotta ki erőszakos nemi közösülésben, lopással elkövetett tulajdon elleni bűntettben, valamint garázdaságban. Ezért öt évi szabadságvesztésre ítélte, valamint kényszerelvonó kezelésre kötelezte. Az ítélethozatalnál figyelembe vették, hogy a vádlott epilepsziás, kóros lelki alkatú és hogy a cselekmény társadalmi veszélyességének felismerésében enyhe fokban korlátozott. Súlyosbítóként értékelték a cselekmény elkövétésének rendkívül brutális módját, valamint, hogy ezt az erőszakos bürttettet édesanyja sérelmére követte el. Az ítélet jogerős. íj székház Tegnap adták át rendeltetésének Ujpetrén a megye legkorszerűbb takarékszövetkezeti székházát. A közel 900 szer íorirttos költséggel létesített reprezentatív épületben páncéltermet is kialakítottak. Ez már a 17-ik Ilyen Jellegű létesítmény Baranyában. fejlesztési terveket megvalósíthatnánk. Űj létesítmények nyitását tőkehiány gátolta. Szükségessé vált. hogy — a lehetőségekkel élve — ipari tevékenységet Is folytassunk. 1971 első napjaiban négy kimondottan hiánycikként nyilvántartott árukat gyártó szövetkezeti üzemet hoztunk létre. — Érintik-e közvetlenül a lakosságot az új üzemek termékei? — Csaknem kizárólag a lakosságnak készülnek. Evek óta hiába keresték a vásárlók a kis lakásokba, nyaralókba való emeletes ágyakat. Fémáru üzemünk újszerű megoldású, habszivacs kárpi- tozású fekvőhelyek gyártását kezdte meg. Az első darabok a napokban jelentek meg a sásdi FMSZ pécsi bútorüzletében és rövidesen az egész országban kapható lesz. Az emeletes ágyak ára igen kedvező, hiszen előállításukhoz magas állami dotációt kapunk. Müanyagüzemünk- ben a fenti ágyak rugalmasságát biztosító műanyag hevedereket állítják elő, míg asztalosüzemünkben családi házakhoz szükséges redőny készül. A TÜZÉP egész évi kapacitásunkat lekötötte és az első redőnyszállítmányt tegnap vette át. Filmnyomó részlegünk dekoratív meghívókat, valamint reklámcélokat szolgáló alufóliára nyomott grafikás, öntapadó címkék gyártására specializálódott Olyan jellegű dolgokról van szó, mint a közismert kiváló áruk címkéje. — Az ipari üzemeken kívül várható-e más, a város lakosságát érdeklő létesítmény nyitása? — Tájjellegű boraink jelentős részét a Borforgalminál értékesítettük eddig. A Szabadság úti borozón és a Barlang pincén kívül szeretnénk újabb egységeket nyitni, ahol saját borainkat árulhatjuk. Jelenleg folynak a tárgyalások arról, megkapunk-e egy elhagyottan álló vadőr-házat a Mecseken. Szeretnénk egy kerthelyiség jelleggel működő vadásztanyát nyitni az említett épületben, ahol a vadásztársaságokkal együttműködve speciális vadételeket kínálnánk. Ugyancsak tárgyalások folynak arról, hogy szövetkezetünk még az idén hangulatos borozót nyit a Hunyadi úton. (Folytatás óz 1. oldalról) A szövetkezetek veszteségei az említett támogatási segítség ellenére is tetemesek. Ennek hallatára egyesek esetenként a szövetkezeti gazdálkodás „mélyebb problémáiról” beszélnek. Ezzel szemben egyértelműen le kell szögezni, hogy a kétségkívül nagy veszteségnek döntően tárgyi okai vannak. Első helyre kell tenni a már említett ár- és belvízkárokat, továbbá az egész ország mezőgazdaságát sújtó kedvelő', len időjárást. Veszteségnövelő tényező volt továbDá az is, hogy az egész mezőgazda- sági termelés színvonalának csökkenése mellett — a termelési költségek mintegy 10 —12 százalékkal nőttek. Ebbe az irányba hatott többek között, hogy az időjárás miatt többször, s nehezebb körülmények között kellett elvégezni az időszerű munkákat. Közrejátszott néhány ipari eredetű cikk árának emelkedése, valamint az is, hogy a gazdaságok egy részében még mindig meggondolatlan. esetenként pazarló gazdálkodás tapasztalható. Gondot okozott az is, hogy jónéhány termelőszövetkezet a kiemelkedő 1969. év eredményeire alapozva tervezte meg az 1970. évi személyes jövedelmet és a termelés bővítését. de ugyanakkor nem növelte biztonsági alapját. Az utóbbival kapcsolatban a Minisztertanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy nem a nagy beruházási kedvet szándékozott bírálni megállapításával. Hiba volna, ha a szövetkezetek nem törekednének — elsősorban a saját erőforrások bővítése, fejlesztése révén — a közös termelés fejlesztésére. Mint mondotta, csak a megalapozatlan. a szövetkezet adottságait, anyagi felkészültségét meghaladó fejlesztés ellen emelt szót. Fontos feladat növelni a tartalékalapot A múlt év tapasztalatainak összegezése — hangsúlyozta a továbbiakban Fehér Lajos — lehetőséget ad néhány alapvető következtetés levonására. így többek között az elmúlt év bizonyságul szolgál arra, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek termelésük növelésével és jövedelmükkel arányos jövedelembiztonsági alapot képeztek, azok az állami segítségnyújtás mellett még a tavalyihoz hasonló, kedvezőtlen időjárású esztendőben is fenn tudták tartani pénzügyi egyensúlyukat. Az elmúlt év tapasztalatai alkalmasak arra is, hogy valamennyi szövetkezet tagságával megértessék: a szefnélyi jövedelmek is a gazdálkodás színvonalának függvényében alakulnak és így a bizonyos időszakonként — tavaly a természeti csapások hatására — bekövetkezett ingadozást természetesnek kell tekinteni. A jövedelemingadozás mérséklésének vagy kiküszöbölésének fő útja csakis a szövetkezetek kellő mértékű tartalékolása lehet. Fontos tehát, hogy az érintett termelőszövetkezetek mindent elkövethessenek biztonsági tartalékalapjaik feltöltéséért. sőt növeléséért. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután a mezőgazdaság harmadik ötéves tervének eredményeiről szólott, majd megállapította: a tervidőszak utolsó évében, az említett nehézségek következtében, az 1969. évinél valamivel kevesebb árut adott a mezőgazdaság az iparnak és a kereskedelemnek. A kiesés elsősorban a növénytermelés csökkenéséből adódótt, hiszen az állati termékek értékesítése tavaly is meghaladta az 1969. évit. Mindent összevetve azt mondhat-- | juk, hogy a lakosság élelmiszerellátása zavartalan vólt. Exportkötelezettségeinknek nemcsak egyszerűen elegei tettünk, de a mezőgazdaság és az élelmiszeripar tervezett aktív külkereskedelmi egyenlegét mintegy 300 millió de- vlzaforinttal túl is teljesítettük. Az előttünk álló nehézségek leküzdése szempontjából biztató az a tény, hogy közös gazdaságaink halmozott termelési értéke az elmúlt esztendőben is elérte az előző évi szintet. Az alaptevékenységből származó termelési érték ugyan mintegy 2 százalékkal csökkent, ugyanakkor jelentősen kiszélesedett a szövetkezetek feldolgozó, forgalmazó és szolgáltató tevékenysége. Így a tagok és alkalmazottak részesedési alapja a mostani zárszámadáson is körülbelül az előző év szintjén alakul, a fejlesztési és a szociális-kulturális alap pedig mintegy 5 százalékkal növekszik. Ezt az adott veszteségek mellett a termelőszövetkezetek csak úgy tudták elérni, hogy a korábbi években képzett 3,9 milliárd forint jövedelembtz- tonsági alap mintegy 60 százalékát bevonták a jövedelemfelosztásba. Ez az országos átlag természetesen nagy szóródást takar. A gazdaságok jelentős része — főleg a Dunántúlon — növelte termelését és jövedelmét, más része viszont — főleg a Tisza völgyében — aránylag jelentősen visszaesett. A személyes jövedelmek alakulásánál a szóródás kisebb mértékű, vagyis a személyes jövedelmek nem csökkentek a termelés csökkenésével arányosan. Ezt egyrészt a biztonsági tartalékok már említett felhasználása, továbbá az állami segítség tette lehetővé. Az idei legfontosabb feladatok Az élelmiszergazdaság, s ezen belül a termelőszövetkezetek idei feladatairól szólva az alábbiakban összegezte a Minisztertanács elnökhelyettese a főbb nép- gazdasági elv ár ásókat: — Elégítsék ki az életszínvonal emelkedéséből adódó belföldi igényeket, elsősorban a hús- és a húskészítmények iránti igényeket. — A termelékenység és a hatékonyság fokozásával tegyék jövedelmezővé a termelést. — Érjék el az ágazatban dolgozók életszínvonalának tervszerű emelkedését, élet- és munkakörülményeinek javítását. E követelmények kielégítése érdekében olyan termelés-szerkezetet, illetve gyártmánystruktúrát kell kialakítani, amely a jelenleginél jobban igazodik mind a belföldi Igényekhez, mindpedig az export lehetőségekhez. A mezőgazdasági üzérnek termelésszerkezetének megfelelő kialakítására serkentenek a negyedik ötéves tervidőszakra életbe léptetett közgazdasági szabályozók is. E szabályozók főbb jellemvonásai a következők: — A mezőgazdasági árszínvonal a negyedik ötéves terv időszakában számottevően nem változik, tehát stabilnak teKinthető. — Az árviszonyokból következően, valamint a meghatározott termeléspolitikai célkitűzéseink — a szarvasmarha- és sertésprogram —■ ösztönzésére a beruházások egy meghatározott körére az állami támogatás mint szabályozó továbbra is fennmarad. A támogatási rendszer az árakhoz igazodó mechanizmus szerint működik. A támogatás módosított mértéke a negyedik ötéves terv időszakában stabilnak, tekintendő. A múlt évi rendkívüli helyzet, mutatott rá végül Fehér Lajos, várhatóan az idei gazdálkodásban Is érezteti még a hatását. A kormány éppen ezért arra törekszik, hogy javítsa az üzemek anyagi-műszaki ellátottságát Ennek érdekében a tervek szerint egyebek között mintegy 12 000 traktor. 8000 pótkocsi, 1300 tehergépköcsi, 1400 gabonakombájn és 250 cukorrépa betakarító kombájn kerül forgalomba. Fejleszteni a társulásokat A korszerű gazdaságos termelés egyre inkább megkívánja a mezőgazdasági üzemektől az együttműködést. E téren máris figyelemre méltó kezdeményezések vannak. A társulásokra azonban még szélesebbkörűek a lehetőségek. Elsősorban a termelés, a feldolgozás és az értékesítés területén célszerű és hasznoa kibővíteni a kooperációt. Ilyen jellegű társulások alakulásának ma már nincsenek jogi akadályai. Az állami vállalatok és szövetkezetek között minél nagyobb területen, lehetőleg teljes vertikumban létrejöhetnek különböző élelmiszergazdasági társulások. A tervkészítés során a szövetkezetek vezetősége és tagsága törekedjék a népgazdaság és a szövetkezetek terveinek egyeztetésére. Akkor járnak el helyesen, ha art termelik, s a közgazdasági szabályozók által biztosított lehetőségeket kihasználva úgy fejlesztik gazdaságukat, amivel számításukat megtalálják. Elveink kiforrottak és világosak. Arra törekszük, hogy valóságos élő és mindenkor ható tartalommal töltsük meg a kiszélesedett szövetkezeti demokráciát. E cél eléréséért sokat tehetnek a termelőszövetkezetek területi szövetségei, de maguk a vezetők és a tagság Í6. Nem formális változásokért, hanem az igazi, a tartalmas, a korszerű szövetkezeti élet megvalósításáért kell munkálkodnunk mindenütt — fejezte be nagy tetszéssel fogadott felszólalását a Minisztertanács elnökhelyettese. Szociológiai tanfolyam indult az Oktatási Igazgatóságon A fellendülő marxista szociológia oktatása egyre Inkább tért hódít mind egyetemeinken, mind a propaga- gandistáink képzésében. Üj vállalkozásba kezdett az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága is. Politikai és közéleti emberek részére féléves tanfolyamot szervezett, hogy a résztvevők megismerjék a társadalmi jelenségek kutatásának tudományát: a marxista sZócilőgiát. A tanfolyam nyitóját tegnap délután tartották. A mintegy hatvan hallgató tegnap megkapta a féléves tanfolyam tematikáját. Eszerint megismerkednek a marxista szociológia tárgyával és helyével a tudományok rendszerében. Áttekintik a szó- ciológia keletkezését és fejlődését Előadás lesz a társadalom csoportstruktúrájáról és mobilitásáról. A kiscsoportok szociológiai kérdéseiről. A családról. Az egyén szocializálódásának folyamatáról. A szervezetek és intézmények szociológiai sajátosságairól. A tanfolyam hallgatói — vezető pártmunkások és társadalmi szervek tisztségviselői ->- tanulmányaik során megismerkednek a politikai viszonyok szociológiai vizsgálatával. valamint a szociológiái kutatások (elhasználásával a szocialista társáda- lom politikai irányításában.
