Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
10*1 . február 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ $ ■ä A tanács elfogadta a fejlesztési tervet Négyszázöivennégy lakás épül Komlón Üzembe helyezték a lejipari Vállalat új csomagológépét Hást ad az egyetem... Mérnökök, technikusok — gondjaikról 1961-ben 284 fiatal műszaki dolgozott a Mecseki Állami Erdőgazdaságnál, számuk 1970-re 249-re csökkent. Sok fiatal .technikus és mérnök hagyja ott az erdőgazdaságot a jobb munkakörülmények, a jobb kereseti lehetőség reményében. A mérnökök, technikusok képzése az államnak nagyon sokba kerül, s ha a fiatal és az állam nem találja meg a számítását, ez a pénz kidobott összegnek látszik. A feladatok, a munka pedig növekszik, a technika fejlődése egyre nagyobb szaktudást igényel. Hogy a fiatal műszaki dolgozók elmondhassák problémáikat, eredményeiket, gondjaikat és célkitűzéseiket, az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Csoportja tegnap délután baráti tanácskozást szervezett számukra, melyen részt vett az erdőgazdaság vezetősége is. A nemrég végzett mérnökök elmondották, hogy nem mindig mérnöki munkakörben alkalmazzák őket, sokszor olyan munkát végeznek, amit egy technikus is meg tud csinálni. Kérték, legyen a mérnöknek lehetősége magasabban kvalifikált munkát végezni, szeretnék ezáltal megismerni a vállalat egész tevékenységét, szeretnék tovább képezni magukat. A vállalat igényeit és a fiatal műszakiak kívánságait nehéz, de össze kell egyeztetni. A kezdő embereken az erdőgazdaság anyagilag is, erkölcsileg is segítem igyekszik, de a türelmi időt mindkét részről meg kell várni. A vállalat vezetősége megismerve a fiatalok gondjait, megígérte, hogy segít azokon, s ennek első lépéseként felül fogják vizsgálni a jól dolgozó fiatal technikusok fizetését. Ülést tartott tegnap Komló | város Tanácsa A testület i megtárgyalta és jóváhagyta az 1971. évi fejlesztési tervet, a IV. ötéves terv főbb koncepcióit, valamint a Városi Tanács 1971. évi költség- vetését. Komló életében a IV. ötéves terv két kerek évforduló; a várossá nyilvánítás 20. és 25. jubileumai közötti időszakot öleli fel és olyan programot tartalmaz, amely a 30 000 lakosú település életében jelentős fejlődést, változást eredményez, pótolja a i korábbi évek „adósságát”. Kiemelt feladat a lakásépítés. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Baranya települései között Komló lakáshelyzete a legkedvezőtlenebb. A megyei átlagban 100 lakásra jutó 350 fő helyett itt 377 személy jut. A tanácsi tervben 454 új otthon létesítése szerepel. Ezen felül 914 lakás kivitelezéséhez gondoskodtak építési kapacitásról, — amelyek vállalati és OTP beruházásban, illetve magánépítkezés keretében valósulhatnak meg. Jogosan bírálták a város lakói Komló kulturális életének viszonylagos elmaradottságát. Ezért ebben az ötéves tervben különös gondot fordítanak a művelődési intézményhálózat fejlesztésére. A szilvási szakközépiskolában 100 férőhellyel bővitik a kollégiumot. A tervidőszak közepén megkezdik a 12 tantermes zeneiskola építését, amely a több ütemben tervezett kultúrközpont első egysége lesz. Következő program az Ifjúsági Ház. melyhez hatmillió forinttal járul a KISZ Központi Bizottsága. Az ifjúsági házban mintegy 200 fő befogadására alkalmas központi termet létesítenek, amely sportrendezvények céljaira is alkalmas. A IV. ötéves terv második felében megkezdik a kultúrotthon építését. Erre 15 millió forint a költségvetési előirányzat. A kultúrotthonban szakköri helyiség, szélesvásznú filmszínház, százezer kötetes könyvtár és egy reprezentatív vendéglátó helyiség kap helyet. Fejlesztik a szolgáltatási és kereskedelmi hálózatot. Tervbe vették — a Kossuth Lajos utca jobb oldalának beépítésével a Béke Szálló és a Sport étterem közötti területen egy szolgáltatóház létesítését. Itt kapna helyet a Villamosipari és Gépjavító Ktsz, a GELKA szerviz és a Patyolat szalon. „Megindult" a Nem találtak pincét a Hegyalja utca beomlott úttest alatt Hetek óta folyik a kutatómunka Pécsett, a Hegyalja utca 110-es számú ház előtt, ahol január közepén beszakadt az úttest. A hegyoldal szinte megindult, omlással fenyegetve a tíz méterrel mélyebben húzódó Bosnyák utca egyik lakóépületét. Az Aknamélyítő Vállalat dolgozói azonnal megkezdték a több négyzetméter nagyságú üreg feltárását, s az ott folyó munkálatokról lapunk is beszámolt. Azóta három méter mély kutatóárkot építettek és több kutatófúrást végeztek. Keresték a pincét, amelynek — a kömyékbeliDiákok népművelési gyakorlaton Tegnap délelőtt a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, a Pécsi Tanárképző Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói közül negyvenen indultak el önkéntes népművelési gyakorlatra. Munkásságuk színhelye négy dél-dunántúli megye: Baranya, Tolna, Somogy és Zala egy-egy faluja, ahol tíz napot töltenek el. Baranyában 14- en kezdik meg gyakorlatukat ma. Feladatuk: ismerkedés és tapasztalatszerzés a szakterületükhöz kapcsolódó közművelődési munkával és a helyi KISZ-munkával. ek elmondása szerint — az útszél alatt kellene húzódnia. A vizsgálatok nem igazolták ezt. A völgy felőli oldalon laza töltésföldet, az úttest alatt pedig kőzetét, homokot és kaolint találtak. A töltés vastagsága meghaladja a kilenc métert és nagy meny- nyiségű nyüt vizet tartalmaz. A rendelkezésre álló adatok szerint, a környéken egykor kaolint bányásztak és valószínűnek látszik, hogy az. akkor keletkezett és feltöltött üregekre bukkantak. A szakértők egyébként nem vártak ilyen jelentős tömegű réteg- és talajvizet és az is furcsa, hogy a víz különböző mélységekben, tehát nem rétegszerűen fordul elő. A földmintákat a Baranya megyei Tervező Vállalhat statikusai vizsgálják, s a kapott adatok birtokában a Pécsi Tervező Vállalat mérnökei tervezik azt a tíz méter magas betonfalat, amely az omlás veszély es hegyoldalon épül. Az erős támfal megakadályozza a további csúszást, védi az úttestet, valamint az alatta húzódó 300- as viz-ryomóvezetéket. IS api 1500 liter tej polipactiban Heinz Köhler, a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett szerelő az elmúlt héten befejezte annak a polipack gépnek a szerelését, amelyet a B. m. Tejipari Vállalat, pécsi üzeme számára az NDK-ból vásárolt. A korszerű tejcsomagoló, amely óránként 1800 liter tejet tölt polietilén tasakokba, a bét végén próbaüzemeit. Hétfőn pedig megkezdte üzemszerű működését. Egyelőre naponta 1500 liter po- lipackos tejet szállítanak a pécsi üzletekbe, mindenekelőtt Pécs két ABC áruházába és a tejboltokba. A B. m. Tejipari Vállalat polipackos teje minden boltba eljut, ahova rendelnek belőle. A pécsi tejüzemnek nem ez az első igazán korszerű gépe. Nemrégiben ömlesztő sajtadagolót, majd vajadagolót helyeztek üzembe. A tervek szerint ebben az évben még egy polipack gépet vásárolnak. A két gép, óránkénti együttes 8600 literes teljesítményével minden bizonnyal kiszorítja majd, most még rangos helyéről a palackozó gépet, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a korszerűbb csomagolás a vásárlók körében igen népszerű. Ütjára indul a tasakostej, az NDK automatából Baj van a vetőmagvak minőségével Tanácskozás Pécsett a Technika Házában A megye vetőmagtermelő gazdaságainak vezetői találkoztak hétfőn délelőtt Pécsett a Technika Házában az Agráregyesület és a TIT Agrár- szakosztálya által rendezett ankéton az Országos Vetőmagfelügyelőség vezetőivel. A vita kiindulópontja ezúttal a minőség volt. A jó vetőmagtermesztési adottságú megyénkben az előállított vetőmag mennyiségével ma már nincs probléma, hisz a területi felfutás, mint arról Pusztai Ernőnek, az OVF pécsi kirendeltség vezetőjének tájékoztatójából is értesülthet- tünk, Bari nyában jelentős. Tizenöt év alatt tízszeresére nőtt meg j szaporító terület. Az előál ított vetőmagvak minősége izonban már sok kíván nival it hagy maga után. Tavaly a kalászos terület 12 százalékát kellett kizárni a szaporítást 51 ilyen okok mi- i att. A m< gmaradt területen sem volt jó az eredmény, fémzárolás :or a vetőmag 67 százaléka Jizonyult csak alkalmasnak Tehát visszaeséséről besze Ihetünk, hisz míg 196! -ben a kiváló vetőmag aránya elérte megyei szil ten a 15 százalékot, 1971 -ben viszont csak 4,1 száz; ,lék lett a kiváló minőség, 21,6 százalék az első őszi ily, 38,1 a másod- osztály i s a vetőmag 10,5 százalék; t már csak külön engedéllyel lehetett forgalmazni. TTj vezetőt neveztek ki. 1971. február elsejével, a Pécsi Közúti Igazgatóság élére. Az új igazgató Temesi Ferenc, az igazgatóság központi műszaki osztályának eddigi vezetője. * Tíz éve és néhány hónapja történt: az egyetem elvégzése után első megbízatásként egy brigád vezetését bízták rá, az egykori, 3-as számú Pécsi Mélyépítő Vállalatnál. Az első munka: a Kokszműnél egy vasúti kitérőt kellett beépíteni. A forgalom 60 perces szüneteltetése alatt megoldották a feladatot. Elismerésként még egy brigádot kapott. Most pedig 445 dolgozó irányítása, és Baranya 1460 kilométeres úthálózatának ezernyi gondja szakadt a nyakába. Temesi Ferenc 1960-ban, a Budapesti Műszaki Egyetemen az út, vasút és alagút szakon fejezte be tanulmányait. Ezt követően Pécsre került. Első munkahelyéről most is nagy elismeréssel beszél. Talán az akkori emlékeiből táplálkozik az a felAkik a hírekben szerepelnek Temesi Ferenc ismerése, melyet új beosztásában is szeretne érvényre juttatni. A fiatalokat türelmesen, ambíciójuk, munkakedvük felélesztésével kell kezelni. Nem véletlenül kerültek szóba a fiatalok, ugyanis Temesi Ferenc kinevezése nemcsak azért ritka, mert otthon lett „próféta”, hanem azért is, mert mindössze 33 évesen került ebbe a felelős beosztásba. A feladatok óriásiak. A megye országútiam is hatalmas mértékben emeLkedik a forgalom. Érdemes példaként megemlíteni a harkányi utat. A beremendi építkezéshez naponta 394 tehergépkocsijárat közlekedik. Tovább kell erősíteni azt a szemléletet, mely az útfenntartásban elsőrendűnek a megelőzést tartja, s nem az útjavítást. Pécs ebben úttörő szerepet vállalt — a hai'kányi út aszfaltszőnyeggel borítása, már ilyen elképzelések alapján történt. Az idén a mohácsi úton folytatják ezt. A felelősség. ' Egyenrangú partnernek kell lenni az útépítés-tervező és kivitelező vállalataival. Egyeztetni kell a közúton közlekedők érdekeit a népgazdaság anyagi lehetőségeivel. Egy illusztratív példa. Az 1971-es évben Baranya 47 millió forintot kap az úthálózat fenntartására és új beruházásra. A szükséglet: 70 millió forint. Az autósokat azonban nem a Közúti Igazgatóság költségvetése, hanem a kátyúk eltüntetése érdekli. Temesi Ferenc előnyös helyzetben van. Tiz év alatt volt tervező, műszaki ellenőr, szakaszmérnök, a központi műszaki osztály vezetője — így jól ismeri az igazgatóság valamennyi gondját-ba- ját. Ugyanakkor adódhatnak népszerűtlen feladatok is, melyeket egy idegen vezető könnyebben megoldana. Ezekét is vál alni kell a közösség érdele ben, hiszen a Pécsi Közút Igazgatóság kollektíváján k jó munkája a baranyai utak valamennyi vándorána r elsőrendű érdeke. Több lzázezren vagyunk. Lombosi Jenő A vitában felszólaló termelők a vetőmag viszonylag alacsony termelői árát kifogásolták. amelyben a vetőmag- szaporítasra fordított magasabb költségek nefn térülnek mindig meg. Kicsi a differencia a kommersz magvak és a vetőmag ára között. A minősítő szakemberek viszont a betakarítási módszereket kifogásolták, valamint azt, hogy az üzemek nem fordítanak kellő gondot, a vetőmag termesztés és főként a tisztítás gépesítésére. Igaz, hogy a nagyteljesítményű, modern gépek drágák, ezért volna helyes, ha több üzem társulna beszerzésükre és közö6 használatukra, mint ahogy azt legutóbb a bicsérdi tsz-ben kezdeményezték. Jó példaként a Boly! Állami Gazdaságot, és a burgonyaszaporító üzemek eredményeit hozták fel A mohácsi Űj Barázda Tsz- ben, ahol súlyt helyeznek erre — modern cseh burgonya iitletőgépek és burgonyakombájnok dolgoznak — holdanként 17 ezer forint tiszta nyereséget értek cl, tavaly a burgonyából. A minőséghez kapcsolódott dr. Bartondejszki Andrásnak, az Országos Vetőmag Felügyelőség helyettes vezetőjének előadása, aki a nemzetközi vetőmagszaporító szervezet az ISTA vezetőségi tagjaként résztvett az Üj-Zélan- di vetőmagkongresszuson, s ezúton számolt be az ott szerzett tapasztalatairól. A nagy tradíciókkal rendelkező magyar vetőmagexport — bár például fajtaborsóból most is jelentős, hisz a hazai borsótermés 22,5 százaléka megy évente exportra — éppen a vetőmag minőséggel kapcsolatos problémák miatt stagnál. Az előadónak az a megállapítása viszont, hogy a magyar növényfajták éppen az egyöntetűségük vagy az egyszerre beérés — ami ma nyugaton a legfontosabb követelmény — hiánya miatt nem versenyképesek a külföldi fajtákkal, véleményük szerint nem a termelőknek, hanem a házai nemesítőknek szól. Üj-Zélandban például az „exportból visszamaradt” vetőmag belföldön eladhatatlan. Nálunk a termelők e tekintetben nem túlságosan válogathatnak, ez azonban egyáltalán nem csökkenti a szaporító gazdaságok szerepét és felelősségét a minőségi vetőmag ellátásban, mert ma még gyakran a jó fajták vetőmagminősége is kifogásolható. A kereskedelem részéről a nagyobb érdekeltség megteremtése. a termelők oldaláról pedig a jobb minőség elérésére való törekvés viheti előbbre az ügyet. Ez az üzem első számú érdeke is. hisz vagy önellátó a gazdaság, s akkor olyan magot vet el, amit maga termelt, vagy plédig maga is vevő, s nem mindegy milyen minőségű árut kap a pénzéért. nyugdíjas pedagógusok reszvetelévei Újszerű kezdeményezésről számolhatunk be olvasóinknak. Szigetvár város Tanácsa vb. művelődési osztálya ankétot szervez ugyanis a nyugdíjas pedagógusok részvételével. Az egésznapos tanácskozás ma reggel kezdődik, s elsőnek Ti- nusz János tanácselnök ismerteti Szigetvár távlati fejlesztési tervét. Az idős pedagógusok ezutáit a művelődési osztály vezetőjének, Bóra Ferencnek a kalauzolása mellett óralátogatásra mennek két általános iskolába. Két kísérleti oktatási típust tanulmányoznak, majd a város távlati fejlesztési tervéről, s az iskolákban tapasztaltakról elmondják a véleményüket. A mai ankét megtartására azért kerül sor, mert szorosabbá kívánják tenni a kapcsolatot áz intézmények és az igen sok gyakorlati tanáccsal segítő nyugdíjasok között. Az idős pedagógusok értékes tapasztalatait a jövőben fokozottabban kívánják kiaknázni. Nemcsak én őrködöm... t»iim otthonát, családját védi az ÍPiiUí- tS HÁZTASTÁSi BIZTOSÍTÁS.,
