Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

1971. február 14. DUNA NT CLI NAP L 0 3 A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága jelenti Rövidesen megkezdik (Folytatás az 1. oldalról) A termelési eredmények kihatottak az értékesítésre is. A gyengébb búzatermés miatt 1969. évinél 31 száza­lékkal kisebb volt a felvá­sárolt mennyiség. A fonto­sabb zöldség- és gyümölcs­félékből a zöldborsóból 11 százalékkal, paradicsomból 54 százalékkal, zöldpapriká­ból 4 százalékkal, és ubor­kából 70 százalékkal nagyobb mennyiség került felvásár­lásra. Vöröshagymából egy év alatt több mint kétszere­sére nőtt az átvett mennyi­ség. Az elmúlt évben foko­zódott a más megyékből be­szerzett zöldség-mennyiség, a megyében ugyanis 1970-ben csökkent a zöldségfélék terü­lete az előző évhez képest. A zöldségfélék felvásárlás növekedése az 1969. évinél magasabb fogyasztói árakkal párosult. Az állattenyésztés eredmé­nyei az élőállatok és az ál­lati termékek értékesítését is meghatározták. 1970-ben ba­romfiból az előző évinél 4 százalékkal kisebb, tojásból viszont 35 százalékkal na­gyobb értékesítés történt. Az elmúlt évben 15 százalékkal, az országosnál nagyobb mér­tékben nőtt a vágósertések felvásárlása. Már a korábbi években is látszott, 1969—70-ben azon­ban nyilvánvalóvá vált, hogy 1970-ben az iparban 1,2 százalékkal, az építőiparban 3,4 százalékkal, a kereskede­lemben 9,2 százalékkal dol­goztak többen, mint az előző évben. A foglalkoztatottság viszonylag teljesítőmnek mondható, amit az is jelez, hogy az újonnan munkába- lépők elhelyezkedése ez év­ben nem okozott különösebb gondot. A nők foglalkozta­tottsága is növekvő tenden­ciát mutat. Baranya megye lakosságá­nak készpénzbevételei — a MNB adatai alapján — 1970-ben 'mintegy 11 száza­lékkal haladták meg az el­múlt évit. Az utóbbi években a ki- ■ fizetések növekedését na­gyobbrészt az átlagkeresetek növekedése, a mezőgazdasági lakosság készpénzbevételei­nek erőteljesebb emelkedése, valamint a társadalombizto­sítási kifizetések határozták meg. Számottevő az ipari átlag- keresetek 5 százalékos növe­kedése, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy a leg­magasabb kereseteket bizto­sító bányászat súlya ez év­ben tovább csökkent. A fog­lalkoztatottak átlagkeresete a többi népgazdasági ágban jobban emelkedett: Átlag­kereset Ft 1969. év %-ában Ipar 2452 105,1 Építőipar 2222 108,3 Kereskedelem 1930 107,2 Szolgáltatás 1765 107,0 A mezőgazdasági lakosság életkörülményeinek egyik meghatározó tényezője pénz­bevételeik évről évre történő növekedése. 1970-ben 18 szá­zalékkal. az elmúlt 5 évben átlagosan kétszeres ütemben nőttek e réteg pénzbevételei a munkás-alkalmazottakéhoz viszonyítva s ezzel elértük azt, hogy a pénzbevételek a két rétegnél megközelítően egyformán alakuljanak. A pénzbevételek évről évre emelkedő növekedési rátája, ugyanakkor^ az arpellátás fo­lyamatos javulása lehetővé tette a lakosság kiadásainak — az igények emelkedésével párhuzamos — dinamikus növekedését. Áruellátás 1970-ben a kiskereskedelmi forgalom 14.1 százalékkal, a i szolgáltatási kiadások 3.9 szá­zalékkal. az év végi takarék- 1 betétállomány 15.6 százalék- j kai emelkedett. A pénzbevételek reálérté­két a fogyasztói árak váltó- I zása határozza meg. Az ár- ■ növekedés árufőcsoporton­ként különböző mértékben ' a termelőszövetkezetek — el- : sősorban az őszi munkacsúcs ; idején — nem tudnak több’ fontos munkát (pl. a búza­vetést) optimális időben el­végezni. Ehhez nem rendel- : keznek elég géppel. Az 1907 —1968-as években a termelő- ( szövetkezetek az építési be­ruházások 70 százalékos tá­mogatása miatt előnyben ré­szesítették a szarvasmarha és sertéstelepek építését és ke­vesebb gondot fordítottak a gépesítésre. A gépállomány elhasználódása következtében azonban időszerűvé vált a gépállomány felújítása, de 1970-ben a megnövekedett kereslettel szemben kicsi volt a kínálat és súlyosbította a gondokat, hogy e mellett az alkatrészellátás is akadozott. 1970-ben a nagyüzemi gaz­daságok — elsősorban a ked­vezőtlen időjárás miatt — nem tudták az 1969. évi jó eredményeket megismételni. Ez a körülmény a pénzügyi helyzetükben is megmutatko­zott. Az 1970-es évet várhatóan valamennyi állami gazdaság nyereséggel fogja zárni, négy gazdaság eredménye azonban nem éri el a tervezettet. A termelőszövetkezetek az 1969. évinél gyengébb eredmény­nyel zárják az elmúlt évet, 8—10 termelőszövetkezetnél mintegy 10—13 millió forint veszteség várható. lag kedvezőtlen hilelfeltéte- [ lek, az anyagellátási és be- I szerzési nehézségek, több he- ! lyütt a közművesített telek, kivitelező hiánya és a lakás- építési költségek növekedése elveszik a magánépíttetők kedvét a saját lakásépítéstől. A III. ötéves tervidőszak­ban a szobaszámot tekintve nagyobb lakásokat építettek. Az újonnan épített lakások felszereltsége egyre kedve­zőbb. Pécsett az öt év alatt épített lakások csaknem tel­jes egészében vízveze. zkkel és fürdőszobával készültek, a megyében a lakások 58 százaléka vízvezetékkel, 74 százaléka fürdőszobával épült. Szoigátta’ások A kommunális szolgáltatá­sok is lényegesen javították a lakosság egyes rétegeinél az életkörülményeket. A ház­tartások gépesítésének foko­zódását jelzi az a körülmény, hogy az egy háztartásra jutó villamosenergiafogyasztás öt év alatt 70 százalékkal növe­kedett A vezetékes gázhálózat Pé­csett 11 km-rel lett nagyobb, a fogyasztók száma 45 szá­zalékkal több, mint öt év­vel ezelőtt, ugyanakkor a gáz- fogyasztás megkétszereződött. Ebben szerepe van annak is hogy Pécsett már 1195 la­kásban van gázfűtés. De enyhültek azokban a lakásokban is a gondok, ahol nincs gázvezeték. Kb. 38 (MM) érvényesült. A munkás-alkal­mazottakra számított 1970. évi élelmiszerfogyasztói ár­index alig változott, 0.2 szá­zalékkal nőtt csupán, ugyan­is a döntő súllyal fogyasztott alapvető élelmiszerek ára nem emelkedett. Az élelmi­szereken belül — a zöldség- és gyümölcsfélék II. félévi magasabb árszínvonalának hatásaként — az idényáras cikkek 1970-ben mintegy 3 százalékkal drágultak. Országos előzetes adatok szerint a ruházati és vegyes- iparcikkeknél az áremelke­dés 1.5—3 százalék között mozgott, így összességében az 1970. évi árnövekedés kb. egy-másfél százalékot tett ki. A lakosság 1970. évi áru­ellátása várakozáson felül alakult. A kiskereskedelmi áruforgalom 14.1 százalékkal volt nagyobb, mint egy év­vel korábban. E növekedést lehetővé tette, hogy az áru­kínálat választéka az elmúlt évben lényegesen jobb volt, ! mint korábban. (Az árukész- j let 17 százalékkal volt ma­gasabb.) Az elmúlt ötéves tervidő- i szakban az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom | több mint másfélszeresére : emelkedett. Legerősebben, 87 j százalékkal a vegyes ipar­cikkek eladása nőtt. A kedvező áruellátási hely­zet kialakulásában nagy sze­repe volt az új gazdasági mechanizmusnak, azzal, hogy nagymértékben szűkültek a termékforgalmazás kényszer- pályái, bővültek a kiskeres­kedelmi vállalatok termelők­től történő közvetlen beszer- t zései, és sikeresnek bizonyult a nagy- és kiskereskedelem ! közös boltüzemeltetése is. Lakás 1970-ben 2611 lakást adtak , használatba a megyében és : Pécsett, többet, mint az elő- | ző évben, és többet, mint az elmúlt öt évben átlago- j san (2524). A városok közül Pécsett j és Mohácson volt a legna- \ gyobb mérvű lakásépítés az ötéves tervidőszakban évi át­lagban. Pécsett 9.9 Mohácson 8.4 Szigetváron 7.1 Komlón 4.2 új lakás jutott ezer lakosra. Pécsett öt év alatt a lakás­építések nagyobb hányada (79.0 százalék) állami erő­ből történt, míg a megyében épített lakásoknál 28 száza­lék volt az állami erőforrás. A magánépítkezések száma öt év alatt alig változott, aránya az utóbbi években visszaesést mutat. A viszony­! lakás részére szereztek be öt I év alatt propán-bután gáz berendezést, ezzel 1970-ben I Baranyában és Pécsett 46 000 fogyasztó van. Az egyik leg­nehezebb házimunkát, a fű­tést könnyítette meg az is, hogy öt év alatt a megye boltjaiban 35—40 ezer olaj­kályhát vásároltak. Távfű­tésbe ugyanezen idő alatt — Pécsett és Komlón — 5603 lakást kapcsoltak be. Törpevízművet kapott öt év alatt a megyében 21 köz­ség (ebből t.íz 1970-ben), a. vízvezetékhálózat hossza a megyében es Pécsett .405 km- • rel növekedett (az elmúlt év­ben 149 km-rel), a közmű­ves vízfogyasztók száma 41 százalékkal (16 000-rel). A legfontosabb problémák közül már évközi jelenté­sünkben jeleztük Pécs város vízellátásában várható zava­rokat, ami — viszonylag csapadékszegény időjárás miatt — be is következett. Nem tudják kellő ütemben kielégíteni a gázfűtés iránt jelentkező igényeket, sorban állnak a propán-butángáz igénylők, mind nagyobb fel- í adat a lakosságnak fűtőolaj­jal való szervezett ellátása is. Egészségügy A megye és Pécs város egészségügyi ellátottsága to­vább javult. Az orvosok szá­ma az elmúlt öt évben éven­te 45 fővel gyarapodott. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az országos átlag felett van, a megyék között a leg- j magasabb. A körzeti orvos j ; hálózat mellett főleg a gyér- ! ' mekorvosi körzeti ellátás bő- I | vült. A járobeteg ellátást végző j I szakrendelésen az utóbbi öt J ' év alatt végrehajtott fej- i I lesztések eredményeképpen I 1970-ben fél millióval több ! kezelést tudtak elvégezni, mint 1965-ben. A vidéki ren- j | delőintézetekben a fejlődés ; I mértéke lassúbb volt, mint | Pécsett. Különösen az újme- : csekaljai rendelőintézet 1970. év közepén történt üzembe­helyezésével tudták nagy­mértékben csökkenteni az 1 egyes rendelőhelyek zsúfolt- j ságát. A kórházi és klinikai ellá­tás fejlődése az 1965—69-es években jelentős volt. Az új klinikai tömb és a megyei kórház 494 ággyal bővítette ! az ellátási lehetőséget, ami- 1 ! nek eredményeképpen — j azonos kihasználtság mellett j — évente már közel 12 ezer- • j rel több beteg ellátását le- j i hetett biztosítani 1970-ben, j | mint 1965-ben. I Tovább bővült a társada- [ ! lombiztosításban részesülők ! I száma és a társadalombizt.o- j 1 sitási juttatások címén kifi­zetett összegek. Különösen a kifizetett táppénz összege ; mutat nagy emelkedést — J összefüggésben a táppénzes i napok számának növekedé- i sével. Családi pótlék címén ke- | vesebbet fizették ki. mint az j előző évben, mert a jogo- ■ sultság felső korhatárát el- I értek (tehát a megszűnők) i között több a sokgyermekes, míg az új jogosultak száma j alacsonyabb a kevés gyér- ! mekszám miatt. A gyógyszer- i fogyasztás nagymérvű nőve- ! kedése is figyelemreméltó. A kisgyermekes családta- j gok gondjai a bölcsődei — | óvodai elhelyezés terén nemi- j leg enyhültek. Pécsett' 1970- i ben egy 40 férőhelyes böl- ! csődé és egy 70 férőhelyes j óvoda létesült Üjmecsekalján. | Az új lakótelepeken az ; ivodák és a bölcsődék csak , több éves késéssel készülnek el. Az ellátás alacsony vol­tát jelenti, hogy ezer meg­felelő korú gyermekre Pécsett 110 bölcsődei és 620 óvodai térőhely jut. A bölcsődei el- : helyezés zsúfoltságán alig változtatott az anyasági se­gély bevezetése. Pécsen kí­uz új teletonközoont szerelését Az új pécsi telefonközpont 260 milliós beruházásának ki­vitelezése jelentős szakaszá­hoz érkezett. Az ötszintes műszaki épület kábelrendező magasföldszintjén és az első emeleten, ahol 452 négyzet- méternyi területen a helyi távbeszélő központot helyezik el, befejeződött az építkezés, tehát megkezdődhet a gépi­berendezések szerelése. Ennek időpontjáról és üte­mezéséről tartott megbeszé­lést és műszaki szemlét a Pécsi Postaigazgatóság veze­tőjével, Garamvölgyi Miklós­sal a világhírű, crossbar el­nevezésű telefonközpontokat gyártó svéd Ericson vállalat magyarországi képviselője, Holmen úr. valamint a Pos­tavezérigazgatóság részéről Pécsre érkezett Grondzsá k János, továbbá Rikker Mi­hály, a kivitelező Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke és a svéd gyártó céggel kereskedelmi kapcsolatban álló Budavox üzletkötője. A Postaigazgatóság tájékoz­tatása szerint a 90 millió fo­rint értékű berendezés nagy­része már megérkezett Pécs­re és a szerelést az Ericson gyár szakemberének irányítá­sával 25 tagú postás műszaki brigád végzi el. Ezzel a ké­nyes és bonyolult munkával 1972 első félévében kell el­készülniük, hogy a jelenlegi 6 ezer és a jövő évben tele­fonállomáshoz jutó ugyancsak 6 ezer új előfizetőt kiszolgáló crossbar központot üzembe helyezhessék Az új központ lehetővé te­szi. hogy a pécsiek is bekap­csolódhassanak az országos távválasztó rendszerbe és ké­szülékükön közvetlenül hív­hatják majd Budapestet, Ka­posvárt, Siófokot, Győrt és Miskolcot, továbbá még azo­kat a városokat is, amelyek szintén a jövő évben kapnak új telefonközpontot. A tárgyalás a délutáni órákban azzal ért véget, hogy a szerelési munkák kö­zeli megkezdésének időpont­járól a jövő hét szerdáján hoznak végleges döntést. Kövekkel erősítik a Dráva • partjait. vül a megye városai és na­gyobb községei is hasonló gondokkal küszködnek. Művelődés Partvédelmi művek a Dráva mentén Készül a Dráva-atlasz — Kitűzik a liajóutat Az általános iskolában a tanuló gyermekek számának csökkenése ez évben is to­vább tartott. Az előző évhez képest 2300-zal kevesebb volt a beíratott általános iskolá­sok száma. A most belépő korosztályok a demográfiai hullám mélypontján (1963— 1964) születettekből adódnak. Az osztálytermi ellátottság Pécsett javult, viszont a me­gyében 7 iskola megszünteté­se következtében 16-tal csök­kent. A középiskolákban öt év alatt jelentősen megváltozott a középfokú iskolai képzés formája. A technikumok fo­kozatosan megszűntek és szakközépiskolák alakultak. Míg az 1965 66-os tanévben a tanulók 25 százaléka vé­gezte el tanulmányait tech­nikumban, az 1970 71-es tan­évben a szakközépiskolások aránya már 43 százalék. Az új műszaki főiskola be­indulásával a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tán tanuló hallgatók száma közel 5C0 fővel emelkedett. A mozilátogatók száma az j előző évhez képest a megyé­ben 26 százalékkal csökkent, Pécsett lényegesen nem vál­tozott. A Pécsi Nemzeti Szín­ház 148 ezer látogatója már 13 ezerrel több volt, mint 1969-ben és megközelítette az 1965. évi szintet. A televízióelőfizetők szá­ma az év végére a megyében túlhaladta már a 43 ezret, Pécs városában a 34 ezret. Ezzel öt év alatt közel két­szeresére emelkedett az elő­fizetők száma. Az újságol­vasók száma is jelentősen emelkedett az utóbbi öt év­ben. a Dunántúli Napló elő­fizetőinek száma 1965. évi 52 ezerről közel 63 ezerre. Ezzel az 1970-es esztendőben ; a terjesztett napi példány- | szám már túlhaladta a í 68 700-at. 1 Az ötvengs évek végén kö­tött magyar—jugoszláv meg­állapodások értelmében az idén jelentős erőkkel folyta­tódik a Dráva mindkét part­ján a folyó szabályozása. A beruházási munkák a dráva- szabolcsi romliíd és Dráva- csehi között történnek. Még 1968-ban készítettek egy 5 évre szóló programot, melynek értelmében a 75. és 85. folyamkilométer közötti szakasz szabályozását kell el­végezni ez idő alatt. A bal­parti partvédő műveket a magyarok, a jobb partsza­kaszt pedig a jugoszlávok építik. A költségeket egyenlő arányban megosztják a két ország között. Ebben az évben a ránk eső, költség előreláthatólag 5.2 millió forint. Kilencezer köb­méter követ és 6.5 ezer köb­méter rozsét építenek a part- védőművekbe. Ugyanilyen nagyságrendű munka törté­nik a folyó túlsó oldalán is. A beruházási munkák azon­ban csak egyik részét jelen­tik a Dráva körüli sokrétű „nyüzsgésnek”. Mintegy 2,4 millió forintot fordítanak 1971-ben a felsőszentmártoni partszakasz védelmére. Eb­ben az évben folytatódik a Vízvár és Béla vár közötti de­rékszögű folyókanyarban, a bares—gyékényesi vasútvo­nal védelme. Itt egyébként évtizedek óta gondot okoz a nagymélységű folyó. Ebben az esztendőben 800 ezer forintot kívánnak fordítani itt a part­védelmi művek fenntartásá­ra. Zákánynál a határ merő­legesen fut a folyóra. Ugyan­azon a parton dolgoznak ma­gyar és jugoszláv szakembe­rek. A mi területünkön 350 ezer forintot emészt fel ez a munka. Több más, kisebb fenntartással együtt összesen 5.6 millió forintot költünk 1971-ben a Dráva magyar partjának védelmére, a már említett 5,2 millión kívül. A munkák során 8200 köbméter követ és 1800 köbméter rő- zsét használnak fel. ' A Dráva partján dolgozó kis hadsereg azonban csak kis töredéke a folyó, „ügyin­tézőinek”. Az idén elkészül az a Dráva atlasz, amelyet a 0 és 238-as folyamkilométer között még 1967 és 1969 kö­zött mértek fel a magyar és jugoszláv szakemberek. Az atlasz a folyó valamennyi je­lentősebb műszaki adatát tartalmazza. Legutóbb 1929- ben készült ilyen hosszú sza­kaszról felmérés a Dráván. Az idén is működik a hid­rológiai szolgálat, mely állan­dóan figyeli a vízállást, víz­hozamot és hordalék szállí­tást. Drávaszabolcsnál pedig kijelöltek egy kísérleti sza­kaszt, ahol a folyó szabályo­zásának hatását vizsgálják. Az 1971-es évben folytató­dik folyamkilométer jelek ki­helyezése Barcs és Vízvár között. Ez hajósok számára jelent majd nagy segítséget. Ugyancsak a hajózási kíván­ják elősegíteni a folyón a ha­jóút kijelölésével. Ez is 1971- es program. Végezetül szólni kell a szentborbási kísérleti telep­ről, ahol olyan fűzfák és nö­vényzet kikísérletezésével próbálkoznak, amelyek majd természetes eszközei lesznek. a folyó szabályozásának és a partok védelmének. L. J. A lakosság pénzbevételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom