Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

1071. február 3. DUNANTÜLI NAPLÓ Uol lehet továbbtanulni? Közel hétezer hely vár jelentkezőre Pécsett és Baranyában elő­reláthatóan ebben a tanévben 6641 Vili. osztályos végez, s hozzávetőlegesen a fele lány a végzősöknek. Az ipari szak­munkásképzők 4200 fiatalt tudnak beiskolázni, köztük 800 lányt. A gimnáziumok­ban és szakközépiskolákban a következő tanévben 2600 hely lesz, ebből 1280 a gim­náziumi. összesen tehát né­mileg több a továbbtanulási férőhelyek száma (6800), mint amennyien végeznek az> álta­lános iskolákban (6641). Ugyanakkor egyes pályák, szakmák iránt mindig na­gyobb volt az érdeklődés, mint amennyit beiskolázhat­tak volna és fordítva is, te­hát ez az arány önmagában nem jelenti, hogy zökkenő- mentes lesz a pályaválasztás. Az ipari szakmunkásképző iskolákba a jelentkezés feb­ruár 1-én befejeződött, tehát a jelentkezések és a férőhe­lyek összegezése van hátra. Annyi bizonyos, hogy a ko­rábbi évhez hasonlóan lesz­nek olyan szakmák, amelye­ket nem sikerül betölteni je­lentkezőkkel: a vájár és az ács szakma tartozik pl. ezek közé. Ugyanakkor megszűnt az a nagy túljelentkezés döm- ping, ami korábban is volt a két-három férőhelyes tele­víziószerelő szakmára, ahova 200-an is jelentkeztek. Baranya megye gimnáziu­maiban és szakközépiskolái­ban 800 férőhely lesz a kö­vetkező tanévben (ebből 530 gimnáziumi). Ez kevés a vi­déki VlII-osok számához ké­pest, ezért Pécs iskolái to­vábbi 600 végzős fogadására készültek fel. Március 1-ig kell befejezni a középiskolai jelentkezése­ket. A szülők figyelmébe ajánlanánk, hogy célszerű a jelentkezési lapon a második helyre is megjelölni egy is­kolát. szakembereket képez.A Szent­lőrinci Mezőgazdasági Szak- középiskolában két osztály, élelmiszeripari, valamint nö­vénytermesztő és állatte­nyésztő tagozatos indul. A Mohácsi dr. Marek József Szakközépiskolában egy nö­vény- és állattenyésztő és egy mezőgazdasági gépészeti osz­tály indul. Pécsett a Művészeti Szak- középiskolában 20-20 főt vesz­nek fel a zenei, illetve az iparművészeti tagozatra. A Janus Pannoniusban két egészségügyi szakközépiskolai osztály és egy gyermekfel­ügyelői osztály indul. Mind­egyikbe csak egészséges gye­rekek vehetők fel (a gyer­mekfelügyelőin kizáró ok, ha valaki gyógyító tornára járt). A Komarovban egy postafor­galmi és egy földmérő osz­tály indul, a 72 tanuló kö­zött 30 lány lesz. A Széche­nyiben két gépjárműtechni­kai ágazató osztály lesz (testi fogyatékosság kizáró ok), ezen kívül egy postai távközlési ágazatú osztály indul. A Rad­nóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában egy álta­lános irányú (ipari gyakor­lattal), egy általános irányú bank- és pénzügyi ügyviteli (pénzintézeti, költségvetési gyakorlattal) és egy gyors- és gépíró általános ügyviteli osztály kezd. A Zrínyi Ke­reskedelmi Szakközépiskola középfokú képesítést nyújt áruforgalmi tevékenységre. 80 fővel két osztály kezd, a lányok száma 60. A Ziper- novszky Károly Technikum és Szakközépiskolában két gépgyártástechnológiai, két villamosgépgyár tó és egy fi­nommechanikai műszerész osztály indul. A Pollack Mi­hály Építőipari Technikum és Szakközépiskolában 105 fő­vel (25 lány), két magasépítő és egy mélyépítő osztály in­dul. A Vegyipari Gépészeti Szakközépiskolában két vegy­ipari gépészeti és két vegyész osztály kezd összesen 120 fő­vel (20 lány). Fejiődik a Tanárképző könyvtára .Sine ira... ?“ Egy fülszöveg margójára A megye gimnáziumai ‘kö­zül a Komlói Kun Béla Gim­náziumban 111 elsőst vesz­nek fel jövőre, köztük álta­lános, valamint orosz, illetve kémia-fizika szakos osztályo­kat. A Siklósi Gimnáziumban két általános tantervű osz­tály indul. A Szigetvári Zrí­nyiben három általános gim­náziumi osztály lesz 1971/72- ben. A Sellyéi Gimnáziumban 35 fővel általános tantervű osztály indul. A Mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban egy általános, ezen kívül egy orosz, egy fizika és egy ké­mia tagozatos osztály kezd. Pécsett a Janus Pannonius­ban két tiszta leány osztály indul, az egyik általános a másik ének-zene tagozatos. A Komarov három első osztálya közül az egyik általános tan­tervű, a másik szintén álta­lános, de emelt szintű mate­matikával, a harmadik né­met szakos osztály. A Leö- weyben hat első osztály in­dul, két általános tantervű, a többi angol-francia, bioló­gia, orosz és német-nemzeti­ségi tagozatos. A Nagy La­josban 5 első osztály, s ben­nük 80 lány részére van hely. A két általános gimnáziumi osztályon kívül egy fizika, egy kémia és egy angol ta­gozatos osztály indul. A Szé­chenyi Gimnáziumban 36 fős matematika tagozatú osztály indul, amelyben 18 lány kap helyet. A szakközépiskolák az ál­talános műveltségen kívül szakmai ismereteket biztosí­tanak, amelyek birtokában szakmunkásként (vagy vizs­gák letétele után technikus­ként) lehet elhelyezkedni, végzés után pedig felsőfokú intézményekbe lehet jelent­kezni. Baranyában a Komlói Stein­metz Miklós Szakközépisko­lában 120 fővel három osz­tály indul, melyek közül ket­tő egészségügyi szakközépis­kolai osztály. Végzett tanulói ápolónőként, csecsemő- és gyermekgondozónőként, asz- szisztensként helyezkedhet­nek el. A harmadik osztály a különböző üzemek admi­nisztrációs és ügyviteli mun­kájának végzésére alkalmas A szomszédos megyék szak­középiskolái közül Zalaeger­szegre az autóforgalmi szak- középiskolába Baranyából és Pécsről 5-5 főt vehetnek fel. A Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskolába a vasútforgalmi szakra 10-10 tanulót iskoláznak be Pécs­ről, illetve Baranyából. Az egyéb iskolák között az egészségügyi szakiskolákba csak a 17. életévüket betöl­tött fiatalok jelentkezhetnek. 40 főt vesz fel a Baranya megyei Ápolónőképző. A je­lentkezőknek felvételit kell tenniük. Az egészségügyi j szakiskoláknál előnyt élvez­nek az érettségizett leányok. | A gép- és gyorsíró iskolába 110 iskolakötelest (14—16 éves) iskoláznak be. M. L. 1970-ben a Tanárképző Fő­iskola könyvtárának állomá­nya megközelítette a 120 ez­ret. Tavaly 335 ezer forint értékű gyarapodás eredmé­nyeképpen 8581 kötettel nőtt a könyvek száma. A beirat­kozott 1376 olvasó 24 494 al­kalommal 91 490 könyvet köl­csönzött. Könyvtárközi köl­csönzés útján 469 dokumen­tumot hozattak meg, s 1023 címet tartalmazó különféle bibliográfiát és katalógust állítottak össze a könyvtár munkatársai. Az olvasóte­rem új berendezést kapott: a nagy helyet igénylő szek­rényeket polcokkal cserélték fel. s a szabadpolcos rend­szer 4000 kézikönyv, kötele­ző olvasmány, folyóirat el­helyezését teszi lehetővé. Amikor kézbe vettem lp per Pál kitűnő riportgyűj­teményét (A túlsó partról je­lentem), és elolvastam a kötet „fülszövegét”, egy pil­lanatra meghökkentem. A Népszabadság néhány hét előtti glosszája jutott eszem­be. Eszerint „az ember néha nem hisz a fülnek. Nem a fülének. A fülnek Annak a bizonyos kiadói ajánlásnak, amely a könyvek borító lap­ján olvasható”. A cikk szer­zője, ismert közírónk, szerint ugyanis ez az első találkozás a könyvvel. Sokan, akik csak úgy tétován böngészgetnek a könyvüzletekben, a fül alap­ján döntik el, hogy végül is megvegyék-e a könyvet. így fület sokkal többen olvas­nak. mint könyvet és hogy még több könyvolvasó legyen, az sok egyéb közt a fülírók­tól is függ. „Nincs könnyű dolguk. A szocialista fültől ugyanis többet vár az olvasó, mint a kapitalista fültől. A szocialista fültől elvárom, hogy ne csak reklámozzon, hanem tömören tájékoztas­son. hogy ne csak a keres­kedelmi érdekeket elégítse ki. de irodalmi, kultúrpoli­tikai és politikai szempontból is korrekt legyen. S ez saj­nos nem mindig sikerül” — írja majd néhány elrettentő példát idéz. Ezekre emlékeztet az Ip- per-kötet fülszövegének utol­só bekezdése: „Sine ira et stúdió” — harag és előítélet nélkül — lehetne a mottója e könyv tudósításainak, mert a népszerű tudósító a szem­tanú hitelességével és sok­oldalú tárgyilagosságával ad hírt tapasztalatairól”. Nos. itt álljunk meg egy pillanatra. A népszerű tudó­sító szemtanú hitelességéhéz, sokoldalú tárgyilagosságához kétség nem fér. Ennek vi­szont semmi köze az Idézett szállóigéhez, amely tartalmát, lényegét illetően a pártatlan­ság, az el nem kötelezettség igényét alapállását jelenti. Vizsgálódásban, nézetekben, állásfoglalásban. Ebből kö­vetkezik, hogy filozófiában, világnézeti kategóriákban vagy politikai véleményalko­tásban mélységesen reakciós, antimarxista szemléletmód a „sine ira et studio”. Annál is inkább, mivel pontosan körülhatárolható ellenpólusát jelenti a marxizmus—leniniz- mus egyik alapkövetelmé­nyének. Ez pedig a pártos­ság, — a tudatos, határozott állásfoglalás egy bizonyos osztály érdekei mellett. Füg­getlenül attól, hogy valaki szemléletében, nézetalkotá- sában, magatartásában elis­meri-e pártosságát, vagy sem. Ezek szerint és amennyi­ben a pártatlansag ellentéte a pártosságnak, az idézget fülszöveg sántít. Azaz nem­csak sántít: pontosan az el­lenkezője annak, amit a tas­tet tartalmából érezhetünk. Nem vitatom itt a fülszöveg író szándékát. Feltételezem, nem a tudatosság, hanem a politikai tájékozatlanság ve­zette tollát, amikor ominó­zus „mottóját” megfogalmaz­ta. De a végeredményt ille­tően ez nem számít. így je­lent meg. Ezért politikailag is inkorrekt eljárás ez a rö­vid tájékoztató. Akkor is, ha a fülszöveg írója esetleg hite szerint „megdicsérte” a szer­zőt. A fülszövegeket nem a szerző, hanem a kiadó által megbízott személy írja. Min­dig névtelenül, jeltelenül. Így az ismeretlenség védő­bástyái mögül bizony nem­csak blődségek, hanem — gyakran szóvá tett — politi­kai hibák, tévedések egész sora jut el több ezres pél­dányszámokban a „nyájas olvasókhoz”. Anélkül, hogy tudnánk, ki a ludas benne. A névtelenség úgy látszik, lezserségre hajlamosító té­nyező a fülíróknál. Pedig a megoldás egyszerű: tessék aláírni a jülszövegeket! Wallinger Endre Min dolgozik most? Dr. Bándi Gábor A történet 1959-ben kezdő­dött ... A budapesti bölcsész­kar régész szakos hallga­tója megkapja tanárától a Duna-kanyarban végzett egyik ásatás feldolgozásának jogát A munka nem marad folytatás nélkül: 1962-ben elkészül a szakdolgozat, a cí­me: Észak-Dunántúl és Dél- Szlovákia korabronzkori tör­ténete. 1967: a Magyar Tu­dományos Akadémia minő­sítő bizottsága elfogadja az aspiranturára jelentkezését, a téma: A Dunántúl történe­te a bronzkorban (i. e. 1900 —i. e. 1200). Dr. Bándi Gá­bor 1970-ben sikerrel elvég­zi az aspiranturát, egyben kinevezik a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályá­nak vezetőjévé. És a kandi­dátusi disszertáció is lassn végleges alakot ölt. Igaz, hogy itt, dolgozószo­bájában szóles papírcsík ereszkedik a mennyezettől a padlóig, rajta egy-egy nép­csoport edény formáinak vál­tozása a különböző korok­ban, s kisuvickolt leletek sorakoznak a polcon, de ha az ablak alatt eldübörög egy teherkocsi, a bronzkor na­gyon hihetetlennek és távo­linak tűnik. — Pedig a bronzkor azért izgalmas része az őskornak — mondja dr. Bándi Gábor —, mert az i. e. II. évezred az európai civilizáció törté­netében kulcsfontosságú idő­szak. — 1963-ban elkészült a doktori disszertációm. Ada­tok Észak-Dunántúl bronz­korának történetéhez. S ugyanettől az évtől kezdve fokozatosan és rendszeresen telepeket, temetőket tártam fel. Említhetném a nagyár- pádi bronzkori telepfeltárást, a szebényi és a szentlőrinci telep feltárását, a kömyei (Komárom megye) hamvasz- tásos temetkezési szokású temetőt. Tehát nemcsak a megyében található feltárás­ról van szó, hanem az egész Dunántúl területén végzett ásatásokról. Eri a kutatási A tudományt nem adják olcsón... Fél hétkor még hideg van Egyetlen diák busz Komlóról — Sok százan járnak be Pécsre A diák azt mondta Buda­fán, hajnali fél hétkor, hogy elég gyakran előfordul, ha nem áll meg a busz, bizony lemaradnak... Tizenkét percet álldogál­tam Budafán. Hat negyven­kor indul Komlóról két au­tóbusz — egyik kizárólag a diákoké, a másik pedig pol­gári járat. A diákbusz meg is érkezett, megállt, leszállt egy nénike — és helyette felvettek egy diákot. Bizony, zsúfolt volt, de hát a tájé­koztatások szerint mintegy kétszáz fiatal jár be Pécsre különböző iskolákba. A következő autóbusz vi­szont rövid időn belől követ­te a diákjáratot és felvett mindhármunkat, sőt ülőhely is akadt... Lehet, hogy rendhagyó na­pot fogtam ki? A polgári járaton felnőttek utaznak. Egyikük elmondot­ta, hogy a diákokat nem ve­szik fel Komlón erre az egy- időben induló autóbuszra és ennek komoly okai vannak. Többek között az, hogy rend­szerint éjszakai műszak után levő dolgozók utaznak a hat negyvenessel, a diákok előbb érkeznek, minden ülőhelyet elfoglalnak — aztán nem ad­ják át a holtfáradt embe­reknek a helyet. Ez a szankció tehát érthe­tő. És mi a helyzet, ha va­lóban lemaradnak erről a járatról? Hat kocsi indul Komlóról reggel. Fél hét, hat negyven, hat ötven, hét óra, negyed nyolc és fél nyolc a kocsik indulási időpontja. A csúcsidőszakban tehát tízpercenként indulnak a já­ratok. Elég? Sok helyi járat Pécsett sem közlekedik sű­rűbben. Kétszáz diák, mintegy ugyanennyi dolgozó, négy-öt­száz ember jár be naponta Pécsre Komlóról. Általában nagykocsik járnak, a férő­hely nyolcvan. Rövid számí­tás: a kapacitás ötszázhat­van embernek elegendő férő­hely. Odakinn, a budafai autó­busz-megállóban bizony hi­deg volt. Belül kellemes, jól- fűtött a légkör — a hajnali kelést leszámítva vidáman zötykölődünk valamennyien Pécs felé... És mit mond a Volán ille­tékese, Erdő János személy- forgalmi főosztályvezető ? — Probléma csak akkor jelentkezik, ha valami mű­szaki hiba támad — mond­ta —, mostanában nem mér­tük fel az utasforga'mat ezen a vonalon, de a férőhely ele­gendő kell hogy legyen. Elő­fordul, hogy kiesik egy ko­csi az említett műszaki hiba miatt, de nem jellemző. Ko­moly panasz nem érkezett, mind a járatok száma, mind az időpontok megfelelnek, változtatást nem tervezünk. Mivel summázhatjuk a dol­gokat? A diákok panaszkod­nak — azok, akikkel beszél­tem, együtt álldogáltam a megállóban. kényelmesen utaztak velem együtt, elége­dettek lehetnek. Az utas panaszkodott a diákokra, meg a Volán-ko­csikra, hogy nem mindig nagykocsik jönnek, zsúfoltak a járatok — és a többi. Az illetékes szerint min­den megfelelő. Magam is az utóbbiról győződtem meg. (Kampis) témát nem is lehet szűk „megyei” szemlélettel vé­gezni, ezért köszönettel is tartozom a múzeumi veze­tőknek és az illetékeseknek. — Ami a kandidátusi ér­tekezést illeti, négy csomó­pont köré épül. Az egyik sorsdöntő dátum i. e. 1900, amikor a közel-keleti kora­bronzkori civilizáció életében sorsdöntő fordulat követke­zik be: egymást érik a ke­leti barbár lovasnépek (het­titák, hurriták, mitannik) támadásai, mintegy szét- fröccsentik a Földközi tenge­ri őslakosságot, észak felé, a Balkán felé is. Ennek a láncszerű folyamatnak a kö­vetkeztében Észak-Macedó- cián, Tracián túl, a magyar Alföldön telepednek le ezek a mediterrán népek, hozva magukkal a bronzkor civili­zációját. A másik csomópont i. e. 1700—i. e. 1650, egy újabb déli népvándorlás, s ezek a népek már a mykénéi civilizáció magasabb kultúrá­ját hozzák. Ez a lökés már csak a Kelet-Kárpát meden­cét érte, s nem érintette a Dunántúlt. A harmadik kér­dés az, hogy akkor mi van helyette a Dunántúlon. Ide pedig Közép-Európából rend­kívül primitív állattartó né­pek jönnek. A mediterrán világ és a közép-európai ál­lattartó világ találkozási te­rülete éppen a Duna vonal­ra került. Hogyan nivellá- lódnak, stabilizálódnak? A negyedik csomópont i. e. 1200, amikor a Kárpát me­dencei mediterrán világ vég­ső pusztulása következik be: újabb, észak felől érkező európai népek katonai hó­doltsága alá kerülve. Ezzel véget is ér a mediterrán ci­vilizáció érdekterülete a Kárpát medencében, s a vas­kori kultúra számára sza­bad területté válik. A disz- szertáció után Délkelet- i Európa bronzkori történeté- ! vei szeretnék foglalkozni. Marafkó László Idei tavaszi gyermekbemutatójára készül a Pécsi Bóbita Bábegyüttes. Czingelli Imréné rendezésében Lewitt—Him: Hupikék Péter című zenés, ének s bábmeséje kerül előadásra. Az érdekes „kutya-mese" egyik jelenetét próbálják az együttes tagjai. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom