Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
I 1971. Január 13. DUNÄNTÜL) NAPLÓ A kortársi irodalom és az oktatás A pécsi irodalomtanítási napok szervező bizottsága tegnap összeállította a soron következő rendezvény programját. Eszerint a tanévzárásokat megelőző héten rendezik meg 1971-ben is a hagyományos, ezúttal negyedik irodalomtanítási napokat. Korábban egy-egy körülhatárolt szakdidaktikai kérdés, pl. a műelemzés kérdései; az irodalomoktatás, mint komplex esztétikai folyamat állt a rendevény középpontjában. Az irodalomtanítási napok ez évi témája: a kortársi irodalom, amely bizonyára az előzőnél is nagyobb érdeklődést kelt az ország irodalomszakos nevelőinek körében. A részt vevő tanárok száma mindenképpen emelkedik várhatóan, mivel a négynapos rendezvénybe ezúttal már a szakmunkás- képző intézetek irodalomszakos nevelői is bekapcsolódnak. Bővül a rendező szervek köre is. Az Országos Pedagógiai Intézet, a Művelődésügyi Minisztérium, a Pécsi Tanárképző Főiskola és a Baranya megyei Tanács mellett az idei program lebonyolításában részt vesz Pécs m. j. város Tanácsának művelődésügyi osztálya is. A négynapos program előadásokból és szekcióülésekből áll. Itt műfajok szerint a kortárs művek elemzéséről, a mai magyar irodalom és a szomszédos országok mai irodalmának, illetve világirodalmi művek oktatásának kérdéseiről esik szó. Ezenkívül tanulmányi kirándulást szerveznek Siklósra, a Nagyvilág és a Kortárs c. folyóiratok szerkesztőinek részvételével s előadóművészek közreműködésével pedig ankétot tartanak. Az irodalom és az illusztráció címmel kiállítást terveznek. Elképzelések szerint az idei pécsi irodalomtanítási napokra szomszédos barátai országokból ismert írókat is meghívnak. A rendezvényekre mintegy 140 szakfelügyelőt és irodalomtanárt várnak az idei évben. Műszaki újdonságok Az 1971-es típusú rádiók, tv-k, magnók, háztartási gépek A KGM és a Belkereskedelmi Minisztérium, az ipari és a kereskedelmi vállalatok között előrehaladtak, s részben már be is fejeződtek a tárgyalások a háztartási gépek idei várható forgalmáról, szállításáról. Előzetes felmérések szerint a belkereskedelem az idén körülbelül 17 milliárd forint értékű, a tavalyinál 18—19 százalékkal több vas-műszaki cikket szerez be a hazai ipartól, s ezt számottevő importtal egészíti ki. Mint a KGM-ben elmondták, gondoskodnak arról, hogy valamennyi fontosabb cikk olcsóbb változataihoz is hozzájussanak a vásárlók, sok üzem külföldi li- cencek vásárlásával, új konstrukciókkal készült fel 1971- re. A Hajdúsági Iparművek az idén több, mint félmillió háztartási gépet gyárt, s ezeknek egy része újdonság. A legnagyobb érdeklődés azt az univerzális gépet előzi meg, amely a padlót önműködően mossa, beereszti, keféli, a szőnyeget tisztítja, s mindehhez a vegyszereket is automatikusan adagolja. A vállalat további újdonsága az eddiginél nagyobb teljesítményű centrifuga, ezen kívül az újfajta villanybojler, amelyet poliuretánhabbal szigetelnek, s így kisebb méretei ellenére a víz melegét tovább megőrzi. A Hűtőgépgyár az első félévben hozza forgalomba régóta várt 140 literes háztartási hűtőszekrényét, amely mélyhűtőrekesszel is rendelkezik, s a mirelite-árut is hetekig el lehet tartani benne. Az újfajta frizsider svájci szabadalom alapján készül, s műszaki megoldásai olyan jók, hogy a gyár bátran vállal a gépekért 5 éves garanciát. Ugyanennél a vállalatnál tovább bővül az autoszi- fonok családja. A hagyományos és a gömb alakú szifonok után az új évben piacra kerül a körte alakú kétliteres szódavízgyártó készülék, mégpedig többféle színárnyalatban. A gyár újdonsága lesz az asztali söröshordó is, amelyet a második félévben verhetnek csapra a háziasszonyok. A rádiókészülékek szűkös választéka is bővülőben van. Gyors egymásutánban jelenA jó idő beálltával indul a talajstabilizációs technológia Út készül A homokos talaj száraz időben, az agyagos talaj esőben — kerékíogó. A két talaj egyesítésével viszont olyan útfelület képezhető, amely minősége nem függ az időjárástól. Körülbelül így lehet „megfogni” annak az új eljárásnak lényegét, amelynek bevezetésére az idén kerül sor a Közúti Építő Vállalatnál. Név szerint talajstabilizáció. Köztudott, hogy az útépítés legnehezebb és legmunkaigényesebb fázisa az alapozás. Sok köre van szükség, és sok szállítóeszközre. A kőbányák közelében még csak megy valahogyan ez, de néhány száz kilométeres szállítás igen megemeli a kő árát. Az új épitő- módhoz, melynek kísérleteit közel egy évtizede kezdték meg, nem kell kő. A meglévő földíelületet mechanikai úton, vagy egyéb módszerrel, — mésszel, bitumennel, sóoldattal, cementtel — keverik össze, majd tömörítik. Az így készült alapra kerül a teherelosztó, majd az úgynevezett kopóréteg. Kárpáti János, a vállalat főmérnöke tervei alapján készülnek a Közúti Építő Vállalatnál erre az új technológiára, melynek előnyei szembetűnőek: egy négyzet- méteres útfelület kőalappal 60—70 forintba kerül, stábili- zációs eljárással 40 forintba. Az úi technológia teljesen gépesített. A talajelőkészítót, a marót, a vibrátort, az egyengetőt a D4K típusú traktorra lehet felszerelni, s a traktor-sor egymás után végzi közvetlenül a munkafolyamatokat. Egy óra alatt 200—300 négyzetméter útfelület készülhet így — a hagyományos módszer tízszerese. A gépsor közel egymillió forintba kerül. Február végéig megérkezik az első, s az év második felében még egyet várnak. Elkészült már a IV. ötéves terv előirányzata: közel másfélmillió négyzetméter út épül stabilizációval. A baranyai és a tolnai talajminőségek figyelembevételével a cementes eljárás bevezetésére kerül sor — ez itt a legmegfelelőbb. Érdekessége még az így készült útalapnak, hogy olyan esetben fedőréteg nélkül is megállja a helyét, ha kicsi a forgalom, vagy ha időszakos a megterhelés. Így például az árvízvédelem útjai is így készültek, de a mezőgazdaság számára is előnyös a gyümölcsösöknél, ahol általában csak a betakarításkor van nagyobb járműforgalom. A Közúti Építő Vállalatnál számítanak az esetleges cementhiányra. A talajt mással is lehet tömöríteni, ezért kísérleteznek egyéb anyagokkal: például a Hőerőmű pernyéjével, a bükkösdi meddőkőzetekkel, a bányák meddőanyagaival, a mórágyi murvával is. nek meg a Videoton gyár újdonságai. A második negyedévben forgalomba kerülő Riviéra táskarádióba például úgynevezett kerámia-szűrőt építenek, amely megakadályozza a szomszédos állomások áthallását. Még az idén kibocsátják az új sztereoké- szülék első sorozatát is, amelynek külön érdekessége, hogy nagy teljesítménye ellenére a készülék csupán 8 centi magas, s a rádióskála a doboz tetején helyezkedik el. Mind a Videoton, mind az Orion különleges csatornaváltós tv-készülékeket bocsát ki 1971-ben. E készülékeken a hagyományos csatornaváltót 6 nyomógomb helyettesíti, s a kívánt állomást gombnyomásra állíthatja be a néző. Mindkét televízió-gyárunkban a színes tv-készülé- kek gyártása is előrehaladt, a Videoton már az idén szállítani tud kisebb tételeket, A magnetofonok választékát a Budapesti Rádiótechnikai Gyár az MK—23-as típussal, vagyis az újfajta kazettás magnóval bővítik. A készüléket autó-akkumulátor energiájával és hálózati árammal egyaránt üzemben lehet tartani, s az eddigi legkorszerűbb típushoz képest nagy előnye, hogy a hálózati adaptert a készülékbe beépítették. Az újfajta magnó körülbelül 3200 forintba kerül majd. Az olajkályhák választéka lényegesen bővül az idén, a Mechanikai Művek az eddigi 6 ezer és 10 ezer kilokaloriá- sokon kívül 2500—5000 és 7500 kilokalóriásokat is forgalomba hoz, hogy mindenütt a lakás méretének legmegfelelőbb készülékeket alkalmazhassák. Valamenyi újfajta olajkályhába huzatszabályozót is szerelnek, így a kémények sajátosságaitól függetlenül valamennyi kályhában a leggazdaságosabban lehet majd elégetni az olajat. Régi kívánságnak eleget téve több ezer olajkályhán ablakot is kiképeznek, hogy az átlátszó láng a kandalló hangulatát keltse. Egész sor külföldi háztartási-műszaki újdonság is megjelenik az idén az üzletekben. A belkereskedelem a közkedvelt Szara tov hűtő- szekrényből már csak a modern kivitelű, nagyobb — 95 literes űrtartalmú — készüléket rendelte, szám szerint húszezret. A csehszlovák gázüzemű Elektrosvit hűtőszekrény is új formában jelenik meg. A Keravill és a Centrum Áruház közvetlenül tárgyal egy svéd céggel modern, hazánkban eddig nem ismert, hűtőgépek vásárlásáról. Ugyancsak a Keravill önálló beszerzéséből várható nyugatnémet gyártmányú, egy kiló csecsemőholmi gyors mosására alkalmas „mini” mosógép, valamivel ezer forinton felüli árban. Ezenkívül keresi a vállalat az olcsóbb asztali rádiókészülékek beszerzési lehetőségeit. Tovább bővül a magnetofonok választéka. A kereskedelmi vállalatok Lengyelországból vásárolnak a Grundig licenc alapján készült ZK-jelű készülékekből újabb típusokat, egyebek között a tranzisztorizált, önműködő felvételi színszabályozóval is ellátott ZK—125 és ZK—145- jelű készülékeket. Gondoskodtak a magnetofonokhoz Agfa és japán Maxwell szalagokról. A televízió-választékot az NDK-ból importált kétnormás, nagyképcsöves készülékekkel bővítik. Ankét a Mecsekről Természetvédelem és városépítés , Lapunk tegnapi számában jeleztük, hogy visszatérünk „Pécs természetvédelméről és városépítésről” — szóló an- kétra, amely hétfőn délután zajlott le a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság székházában. Előadást tartott Tóth Zoltán városi főépítész, Somogyi Béla, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályáOlcsó a tojás, drága a bab Háziasszonyszemmel a komlói piacon Kucsmás férfi dörzsölgeti kezét a komlói piactéren. Rajta kívül még heten topognak az elárusító asztalok mellett. Hideg van, a vevő is kevés. Azt hinné az ember tévedés, pedig a kedd hivatalos piaci nap. Bizony szegényes a kínálat, az ember öt perc alatt végigjárhatja a babos zacskókat, zöldséges kosarakat. — Fizetés előtt mindig gyengébb a piac, és egyébként is a csütörtök és szombat az igazi bevásárlások napja. Én azért ilyenkor is kijövök, mert az ismerősök várnak, keresnek — mondja Hoff er Jánosné. Az idős asszony hét éve árul rendszeresen a komlói piacon, ide hordva a felesleget a kertből és szőlőből. Előtte az asztalon kis kupacban zöldség és sárgarépa, csöves csemege tengeri, fekete retek, cékla, hagyma. Az áru szép, de jóval drágább, mint a MÉK-boltokban. Keletje van a zöldpetrezselyemnek, amelyet a hó alól szedett kora reggel. Néhány lépéssel odébb hagymára alkuszik egy férfi. — Legalább egy forintot engedjen belőle, nagyon drága érte a nyolc forint! — Ilyen finom édes hagymát nem kap másutt, ez kimondottan salátának való! Mindig korán eladózok, ha nem kell, majd elviszi más. Háziasszony-szemmel nézve bizony sok minden hiányzik innen. Alig van kelkáposzta, savanyított pedig egyáltalán nem kapható. Az alma apró és fagyos, más gyümölcsöt nem is kínálnak. Igaz, árulnak pirított tökmagot, kenőtollat és házi törött paprikát, de ezek csak hangulati kiegészítői a piacnak. Egyetlen elárusítót vett körül embergyűrű: Lakat Zoltánt, a Komlói ÁFÉSZ baromfitenyésztő szakcsoportjának tagját. A férfi bányász, de szabad idejében tojókat nevel. A barna héjú DE- KALB-tojások frissek, így érthető, högy 1 forint 50 filléres árért szinte kapkodják őket. — Kilenc órára már legtöbbször elfogy a 600—800 darab. A piaci értékesítés mellett szerződéssel is leadok évi 50 ezer darabot az fmsz- nek. Másutt 1,60—1,80 a tojás. Kivétel a mecsekjánosi termelőszövetkezet árudája, ahol már 80 fillérért is kapni törött tojást és a repedtek se drágábbak 1,40-nél. Mire kivilágosodik, megélénkül a forgalom. A vevők mustrálgatják a portékát, az egyetlen soron, aztán legtöbben betérnek valamelyik termelőszövetkezeti pavilonba. Alig egy hete nyitott itt üzletet a nagyberki PANNÓNIA társulás. A boltban szinte minden kapható, amire ilyenkor télen szükség lehet. A polcok roskadoznak az áru alatt, s az árak kedvezők. Itt 50 forint a dióbél kilója, míg néhány méterrel odébb, a kistermelők 60 forintra tartják. A bab kilója 16, 18, 22 forint, míg a kofák literre mérik és csak kb. 70 dekát adnak ugyaneny- nyiért. A fokhagyma 22 forint, jóval kifizetődőbb, mint az 1,50-ért adott fejek. Méltán népszerű a terményt is értékesítő nagynyárádi tsz- pavilon, csakúgy, mint a maximált árakkal dolgozó terménybolt. A tsz-ek által épített állandó elárusító helyek közül a Komlói ÁFÉSZ pavilon-soránál a legnagyobb a forgalom. Vagy 15-en álltak sorba házizsírért, hurkáért, különböző füstölt árukért. Egészséges versenyszellem jellemzi a komlói piacot. A magántermelők jó minőségű termékeire, valamint a tsz- ekből érkező olcsóbb és egyre tetszetősebb, nagy meny- nyiségű árura egyaránt szükség van. Mondhatni, kiegészítik egymást. Bár a város ellátása jónak mondható, a háziasszonyok azért sok mindent hiányolnak még. A számok mindenesetre azt bizonyítják, igen jelentős e téren az előrehaladás. A városi tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint baromfiból, tojásból és zöldségből másfélszeres volt a felhozatal az elmúlt hónapban a korábbi év hasonló időszakához viszonyítva. Wesztl M. Kivesző betegségek A hatásosabb gyógyító eljárások eredményeként a halandóságok okainak alakulásában lényeges változás következett be az évtizedekben. A legszembetűnőbb, hogy egyes betegségek, amelyek a múltban még a lakosság nagy részének halálát okozták, szinte teljesen eltűntek, vagy igen alacsony arányszámban szerepelnek a kórlistákon. Például a fertőző betegségek jelentősége a húszas évek óta egytizedére csökkent, s napjainkban az összes halálozásnak alig valamivel több mint 2 százalékát okozzák. (Az 1910-es és 1920-as években még az elhunytak egyötödének okozta halálát valamilyen fertőző betegség.) Szembetűnő az újszülöttkori betegségek és a fejlődési rendellenességek visszaszoruláSa: az ilyen okok miatt meghaltak aránya 14 százalékról 4 százalékra csökkent. Az újabb, hatásosabb gyógy- eljárások elterjedése magyarázza azt is, hogy az emésztőrendszeri betegségek aránya a halálokok között 10 százalékról 4 százalék alá, illetve a légzőrendszeri megbetegedések aránya 14 százalékról 5 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor az elhalálozások okai között vannak olyan főbb csoportok, amelyeknek jelentősége — főleg az elöregedés, de sok esetben a korszerű diagnosztika, a betegségek jobb felismerésének hatására — lényegesen megnőtt. Így például a keringési rendszer betegségei fél évszázaddal ezelőtt még a halálozásoknak csak alig valamivel több, mint 5 százalékát okozták és arányuk a harmincas évekre sem emelkedett 17 százalék fölé, napjainkban viszont megközelíti a 40 százalékot. Hasonló a központi idegrendszerre ható érsérülések — amelyeknek nagy része agyvérzés eredménye — arányának növekedése. Ez az első világháború éveiben még csak 2 százalékát jelentette a halálozásoknak. Jelenleg évente 15 százalékát okozza. Így együttesen a halálozások több mint 50 százaléka a keringési és érrendszeri betegségek rovására írandó. Igen nagyarányú még a daganatok miatti halálozások arányának növekedése. Az első világháború előtt ezek is csak a halálozások 2 százalékát okozták, napjainkban már körülbelül egyötödét. Pécsett a regionális ésössa- városi érdekeltségű zöldterület funkcóit a mecseki parkerdő látja el. Fejlesztési terve 1966-ban készült el, amelynek főbb célkitűzéseit a város általános rendezési terve is átvette. Három szektorra osztották a Mecsek — zöldterület céljából hasznosítható — területét. Az „A” övezet a jelenlegi parkerdő, mintegy 220 hektáron (Magaslati úttól északra, üdülő, állatkert, vidámpark vonala), a „B” övezet, szintén vagy 220 hektárnyi terület (a Mecsek északi oldalán) és a „C” övezet, amely hétvégi turista-célokat szolgál. (Ehhez tartozik már az orfűi vidék is.) Lényeges, eme övezeteknek kedvező megközelítése. A Mecsekre irányuló, forgalom viszonylag gyors lebonyolítása jelenleg a Hunyadi úton történik. A tervek szerint utat építenek keleti irányból is, az I. kerületi lakóközpont közelében, a Mohácsi út folytatásaként az Engels és Marx utakat metszve egészen a Dömörkapuig, majd később Árpád-tetőig. A kivitelezési munkálatok a Fürst Sándor utcától az Engels útig már folyamatban vannak. Lehetséges, hogy az V. ötéves terv elején az út egészen Dömörkapuig elkészül., A nyugat-mecseki út — amely Űjmecsekaljáról az Ybl Miklós út folytatásaként a Makáron, Donátúson keresztül haladva érne el a parkerdőig — szintén csak 1975 után építhető meg. Több aggódó vélemény hangzott el a város közvetlen környezetén lévő szőlőskertek, gyümölcsösök megóvása érdekében. Itt körülbelül 2200 holdról van szó. Félő, hogy a nagyon távlati városfejlesztési tervek miatt (25—30 év viszonylatában) túl korán kerül sor bizonyos területek rendezésére, a mezőgazdasági termelés alóli kivonására. Egy időszakos — tehát néhány évtizedre szóló iparfejlesztés — akár 150 évre is tönkre teheti a parkerdőt. Felvetődött az is, hogy a Tettye és a Dömörkapu közötti többholdas fenyveserdő is lassan elsorvad, a kőbányában folyó művelés miatt. Pécsbányán a meddőhányó bűze és pora sorvasztja a flórát, hasonlóképpen pusztul a pécsbányai gesztenyés is. Helyeselték a jelenlévők a kiskert-akciót, hiszen a város lakói valóban igénylik a kis parcellákon való pihentető munkálkodást, amellett, hogy fönntartják és fejlesztik a hagyományos szülőkultúrát Viszont ennek is van hátránya: a kis-par- cellákra felhúzott bódék, csúf épületek mindenképpen megbontják — például Dein- dol, Donátus — környékének szép látványát. Várható az is, hogy talán ebben az évtizedben a belvárosi lakásokban megszüntetik a hagyományos tüzelési rendszert, és a szóba kerülhető távfűtéssel megóvják a légtér tisztaságát. Zárószavában Tóth Zoltán városi főépítész ismertette javaslatát, amelyet alkalom- adtán továbbít a város vezetőihez. Véleménye szerint elengedhetetlenül szükséges a parkerdő fejlesztését ,.egy kézbe” letenni. Francia mintára kellene létrehozni egy külön igazgatóságot, amely lebonyolítaná a létesítmények beruházását, üzemeltetését, megóvását és ezzel megteremtődne a mecseki parkerdő egységes érdekképviselete is. a Hőerőmű pernyéjéből, a bükkösdi meddőből, a móragyi murvából nak vezetője. Hozzászólását írott szövegben juttatta el az ülés elnökségéhez Kasza Ferenc, az erdőgazdaság igazgatója, majd a továbbiakban felszólalt még: Molnár István, Boros István, Szilvágyi Sarolta, Várnai Tivadar, Horváth Olivér, dr. Konkoly Thege Aladár, dr. Meláth Ferenc.
