Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

1971. Január 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Az öregek a családban Valljuk be, sokszor előfor­dul, hogy türelmetlenek va­gyunk az öregekkel. Nem is rossz szándékból, csak azért, mert öreges tempójukkal, lassúbb lépteikkel nem tud­ják átvenni a fiatalabbak lendületét. Nem jól van ez így. Gyakran így van ez azon­ban nemcsak általánosság­ban, hanem a családban is. Az idős ember öreges szoká­saival kissé „kilóg” a család­ból. Pedig nagyon sok csa- I Iádban élnek együtt öregek, ' fiatalok, falun, városban egy- i aránt. Az újpesti Domus Aruház Addig, amíg az öreg mun­kaképes, dolgozik, segít, „ér­demei vannak", a maga ere­jéhez mérten kiveszi részét a család munkájából, — nem domborodik ki annyira az eltávolodás ha vannak is a különböző korosztály, életfel­fogásának ellentéteiből adó­dó viták. De ha beteges, gyenge, mikor már szinte ön­magának is terhére van, ak kor a családban is — kevis kivétellel — rosszabbodik ; helyzete. A fiatalabbak „bo garasnak”, elviselhetetlenne tartják az öregkorral termé­szetszerűen járó jelenségeket és nem öregkori állapotba hanem egyéni szeszélynek vélik minden lépésüket, meg­nyilvánulásukat. Azokat a „hibákat” sem nézik el szí­vesen, melyeket a munkaké­pes korban még elnéztek. A fiatalabbak sajnos sok esetben nem tudják, vagy nem akarják átérezni az öre­gek helyzetét és emiatt sok családban feszült a viszony. Ez helyenként odáig fajul, hogy az öregek minden tény­kedésében rosszat keresnek és szinte ellenséges szemek­kel figyelik minden mozdu­latát DOMUS ÁRUHÁZ Componibile, Vanessa, Aji- ante Upapa... Csak azok számára hangzanak idegenül ezek a nevek, akik ritkán fordulnak meg bútorboltban és még sosem jártak az Új­pest és Rákospalota határá­ban fekvő Domus Áruház­ban. A Componibile, Vanessa, Ajlante, Upapa mindenek­előtt lágy vonalakat, külön­leges, hamvas-szőttes huza­tokat, s ezen kívül természe­tesen korszerű bútorokat jelent. A Domus Áruház egyidőben kínálja a magyar, a szovjet, az olasz, az NDK, az NSZK, a csehszlovák, a jugoszláv, s ki tudná felso­rolni valamennyit? — bútor­ipar termékeit. A választék nemcsak a bú­torfajtákból bőséges, hiszen az áf-skála is igen széles. Az NSZK gyártmányú Baccara ülőgarnitúra, mely nagy­anyáink divatját idézi (egy kahapé és két fotel) 37 ezer forintba kerül, ugyanakkor viszont 18 ezer forintért kí­nálják a BÜBIV Maya nevű lakószobáját, amelyen épp azt a finom szőttes kárpitot láthatjuk, mint a legmoder­nebb olasz foteleken. A Do- m us ban olyan bútor is van, aminek még nem tudják az árát. Ilyen a Tiki elnevezésű konyhabútor, amely korsze­rűségével, célszerű beosztásá­val minden háziasszony ál­ma. A szekrénysorba tányér és bőgretartók, lecsurgatók helyettesítik a polcokat; a mosogató ajtajának nyitása­kor automatikusan emelkedik féí a szekrény alsó részében elhelyezett szemetes vödör fedele; elektromos berende­zés gondoskodik a páradúsí­tásról és a szagelvonásról; a szekrénysorból kifordítható, szabályozható magasságú munkaasztal és forgó szék gondoskodik a háziasszony kényelmes munkájáról. A Tiki-t Jugoszláviában gyárt­ják és a következő években valószínűleg nagy mennyisé­get rendelünk majd belőle. A Domus Áruház —, amelybe tömegével járnak ki Pestről az emberek, és ame­lyet naponta többszáz vidéki vásárló is felkeres — úgy jött létre a Bútorértékesítő Vállalat jóvoltából, hogy se­hol az országban nem volt egyetlen olyan nagyobb te­rem, ahol az értékesítésre szánt bútorokat bemutathat­ták volna. A BÚTORÉRT le­mondott egy nagy raktárról, ezt átalakították, berendez­ték, s azóta nemcsak a bútor­boltok vezetőinek mutatják itt be otthoni környezetben a konyha- és szobaberende­zéseket, hanem a vásárlást a fogyasztók számára is lehető­vé teszik. A két és fél ezer négyzetméter alapterületű áruházban 36 boxban, a for­galomban levő bútorok teljes választékát láthatják a vá­sárlók és hozzájuthatnak egyéb lakberendezési cikkek­hez, szőnyegekhez, függö­nyökhöz, képekhez, világító- testekhez, kerámiákhoz is. A havi bútorforgalom hét mil­lió forint. Ez 120—150 vagon­rakománynak felel meg. Ha nem is a Domus Áru­házból, de a Bútorértékesítő Vállalattól Pécsre is szállíta­nak minden bútorújdonság­ból, itt azonban helyszűke miatt nem tudják valameny- nyit bemutatni. Nem rosszabb tehát a bútorellátás, mint Budapesten, csak az eladás körülményei kedvezőtleneb­bek. Ezen igyekszik segíteni a BARANYAKER, amikor Űjmecsekalján bútorraktárat épít és a Mecsek Áruház je­lenlegi bútorraktár szintjét a Domus mintájára lakberen­dezési osztállyá alakítja. n. M. Az ősz hajszálakról A haj színe a hajszálak vastagságától és a bennük lévő bőrfesték — pigment — mennyiségétől függ. A fes­tékanyag azonos a bőrben lé­vő pigmenttel, ennek tulaj­donítható, hogy a halvány bőrű émberek általában sző­kék, a barna, kreol bőrűek Viszont rendszerint barna vagy fekete hajúak. A vé­kony hajszál kevés festék­anyaggal szőke, a vastag és sok festéket tartalmazó pedig fekete. A vörös színű haj vastag és kevés festőanyagot tartalmaz. Az ősz hajszál azért fehér, mért hiányzik belőle a fes­ték, belső csatornáját levegő tölti ki. Az ószülés folyamata úgy megy végbe, hogy a nor­mális színű hajszálak folya­matosan kihullanak, és he­lyűkbe festékmentes, légtar- talmú újak nőnek. Egyik percről vagy óráról a másikra való megőszülés nem létezik (habár sok ilyen „legenda” van forgalomban), bármilyen nagy megrázkód­tatás is érje az embert. Ugyanakkor azonban nem­egyszer fiatalok, sőt kisgyer­mekek hajfürtjei között is felfedezhetők fehér foltok. Ezek anyajegyszerű elválto­zások. A korai őszülésnek az örökletes hajlamon kívül vi­taminhiány, hosszú, súlyos betegség is előidézője lehet. Kevesen tudják, hogy az idült mérgezésekben szenve­dők, így az alkoholisták is, valamint az ideges vagy in­gerült, természetűek jóval ko­rábban őszülnek. Bizonyos gyógyszerek huzamosabb sze­dése is fehérré változtathatja a hajat, ez azonban csak át­meneti állapot, mely a gyógyszer szedésének abba­hagyása után megszűnik. »Süssünk, főzzünk otthon!' Sertésborda szigetvári módra A szigetvári Kertvendéglő konyhafőnöke. Pető Imre az alábbi vasárnapi étrendet ajánlja kedves háziasszonya­inknak: Ebéd; 1. Csirkegulyás csu­szatésztával, 2. Sertésborda szigetvári módra, rizzsel, 3. Diósszelet. Vacsora: 4. Töltött sertés- oldalas pirított burgonyával, salátával. 1. Csirkegulyás: hozzáva­lók: 40 dkg csirkeaprólék, 6 dkg zsír, 20 dkg hagyma, 1 gerezd fokhagyma, kevés pirospaprika, paradicsompü­ré, pár szem köménymag, só, kis lecsó, bors. A finomra Vágott Vörös­hagymát kevés zsírban meg- fonnyasztjuk, majd piros paprikával megszórjuk és a csirkeaprólékot belétesszük, megsózzuk. Gyakori keverés­sel megvárjuk, míg a leve elfő, ezután hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát, kis lecsót, egy kávéskanál paradicsompürét, pár szám köményt, borsot, felöntjük másfél liter vízzel és főzzük. Ha a leves kész, csuszatész­tát szaggatunk bele. Csuszatészta: egy tojással, kevés vízzel és annyi liszt­tel, amennyit felvesz, metélt­tészta keménységű tésztát gyúrunk. Ezt kisodorjuk és linzerszaggatőval (középen lyuk, széle csillag alakú) ki­szaggatjuk. Vagy a levésben, vagy külön sós vízben kifőz­zük. 2. Sertésborda szigetvári módra: hozzávalók: 60 dkg karaj, 15 dkg kolbász, 10 dkg sonka, 10 dkg szalonna, 15 dkg ecetes uborka, 10 dkg liszt, kevés paradicsompüré, só, bors. A karajt felszeleteljük, jól kiverjük, a széleit bevag­daljuk, hogy a sütésnél ne ugorjon össze. Meg­sózzuk, lisztbe márt­va kevés zsíron aranysárgá­ra sütjük. Ezután a kockára vágott kolbászt, szalonnát, sonkát, uborkát kis zsíron felhevítjük, kevés paradi­csompürét teszünk bele, kis liszttel megszórjuk, borsoz- zuk és kevés vízzel felen­gedjük. Végül beletesszük a bordaszeleteket és készre pá­roljuk. Forrón, rizskönettel tálaljuk úgy, hogy a szele­tek tetejére az összevágott raguból egy-egy kanállal teszünk. 3. DiósszeJét: hozzávalók: 25 dkg liszt, 12 dkg’vaj, vagy margarin, 21 dkg cukor, 1 vaníliás Cukor, 6 tojás, kb. 15—20 dkg darált dió, 5 dkg mazsola, kévés sütőpor, rum, citramhéj. A 12 dkg vajét eldörzsöl­jük a 25 dkg liszttel, hozzá­adjuk a 6 dkg porcukrot, 1 vaníliás cukrot, 1 egész to­jást, kávéskanál rumót és egy fél citrom részéit héját Az egészet jól összegyúrjuk és két vékony lapra sodor­juk. Az egyiket beletesszük a tepsibe, arra rákenjük a tölteléket és a tetejére a másik lapot helyezzük. A lapot villával megszurkál- juk, hogy ne hólyagosod jón fel. Töltelék: 5 tojássárgát 15 dkg cukorral kikeverünk és annyi darált diót teszünk hozzá, amennyi az öt to­jás súlya. Hozzákeverünk 5 dkg mazsolát és egy kés­hegynyi sütőport, majd la­zán az öt tojás felvert hab­ját. Ezzel megtöltjük a tész­tát, a tetejét megkenjük to­jássárgával és közepes tűz­nél sütjük. Ha megsült, fel­szeleteljük és vaníliás cu­korral meghintjük. 4. Töltött sertésoldalas: hozzávalók: háromnegyed ki­ló oldalas, 2 zsemle, 4 to­jás, 1Ö dkg kolbász, 10 dkg máj, bors 1 fej vöröshagy­ma, kevés zöldpetrezselyem, 10 dkg zsír. Az Oldalast kicsontoEMk, megsózzuk. A két zsemlét beáztatjuk, majd kinyomjuk és hozzáadjuk a tojásokat. Közben a kolbászt és a má­jat ledaráljuk. Kevés zsír­ban hagymát pirítunk és a finomra vágott zöldpetrezse­lyemmel együtt a zsemlé­hez öntjük. ízlés szerint sóz­zuk, borsozzuk, majd a kol­bászt, a májat is hozzátéve, jól összekeverjük. Ezzel a töl­telékkel az oldalast megtölt­jük, összegöngyölitjük, zsinór­ral szalámi formára összeköt­jük, majd megsütjük. Tála­lásnál a zsinórt levéve szép szeletekre vágjuk, pirított bur­gonyát és bármilyen sava­nyúságot adhatunk hozzá. Ez a család minden tag­jának elviselhetetlen állapot. Elsősorban azonban az öreg­nek. aki élete telén egyedül marad minden gondjával, bajával, halálfélelmével. Úgy érzi, terhére van mindenki­nek. Sivár lesz körülötte minden. Mindenkiben és mindenben csalódottan vár­ja, hogy a halállal megsza­baduljon mindentől, ami ked­ves volt, amit családnak ne­vezett, amiért élt. küzdött, dolgozott. A meghasonlás hangulata természetesen kihat az egész család életére. A fiatalabb- nak tulajdonképpen az öreg egy élő rossz lelkiismeret, aki mindig arra figyelmez­tet puszta jelenlétével is, hogyan nem szabad visel­kedni. És mégis... Gyermek- nevelés szempontjából is mér hetetlen károkat okoz. pedig mindez, mert a gyermek sem formálódik egészséges irányba. Érzelmi viszonya az öregekkel kapcsolatban el­deformálódik és előre veti árnyékát annak is, hogy ők is így fognak bánni szüleik­kel, ha eljön az idő. Mert eljön... Az idő könyörte­lenül halad el mindenki fe­lett és lassan mindenki elér­kezik ahhoz a korhoz, ami­kór lépteit már nem tudja a fiatalokéhoz igazítani. Az öregség természetes ál­lapot ugyan, de mindenkép­pen a legnehezebb korszák az ember életében. A testi ellátottságon kívül e korban nagy szüksége van szeré­té t r e ! Ebbe a szóba pedig minden belefér. Ha a sze­retet szemüvegén keresztül nézzük az öreg családtagot ta­lálunk mentséget kissé kü­löncnek tűnő viselkedésére is. , Mégértjük, hogy jobban kell óvni a testi és lelki meg­rázkódtatásoktól őket, akik gyakran nem is kívánnak különleges törődést. Egy szál virág, egy szelet csokoládé, vágy egyéb figyelmesség égy kedves sdmogatás, szerető, megértő szó kimondhatatlan boldogságot, sokszor az éle­tet jelenti a számukra. Hi­szen az öreg — mint azt mondják — sokszor már mint egy gyerek a gondos­kodáson keresztül méri a szerete tét. Gondolkozzunk el ezeken egy kicsit és ha hiba van családunkban ezen a téren; sohasem késő változtatni raj­ta. Adjunk több szeretetet az öregeknek, akik mögött leg­többször küzdelmes, kevés örömmel teli életút van. A mi felszabadult, fiatalabb életünk boldogságából nyújt­sunk át az öregeknek is, akiknek az aranynál is töb­bet ér egy szerető szó, s így a lelki ismeretünk is nyugodt lesz. A munkahelyeken is gyak­ran kiszalad a fiatalok szá­jából egy-egy meggondolat­lan, lebecsülő, gyakran bántó megjegyzés, szó az idős dolgozókra. As idős dolgozóknak pedig számtalan érdeme van, amiről sok helyen, egyre ke­vesebbet beszélnek. Gondolkozzanak ezen el a fiatalok, s amikor égy idős munkás a munkahelyen ne­hezen birkózik meg felada­tával, ne nevessenek rajta, ne szólják le. Segítsenek ne­ki abban, amihez testi erő kell, és fogadják meg azokat a jótanácsokat, intelmeket, amelyeket az öregektől kap­nak, hiszen ezek a tapasz­talatok évtizedes munkák során kristályosodtak ki. Egyik a fiatalos lendüle­tét, erejét, a másik tapasz­talatait és megmaradt erejét adja a munkába. Mindegyik­re egyformán szükség van, így alakul ki az egymás iránti megbecsülés légköre a munkahelyeken is. Szeressük, védjük az öre­geket, ezzel saját Öregségünk széppé tételén is munkálko­dunk, mert ha ezt látják a fiatalok tőlünk, ők is ezt a példát fogják követni. Mit kell tenni ha... az utast baleset éri? A mindennapi élet során az emberek túlnyomó többsé­ge tömegközlekedési eszkö­zökön utazik (autóbusz, vo­nat, hajó). Ezen utazások al­kalmával rendszeresen igény­beveszik az Állami Biztosító utás-balesetbiztosítását is. Baleset bekövetkezése után sokan nem tudják, hogy mi­ként kell kérni kártalanítá­sukat, illetőlég a balesetét követő eljárást nem ismerik. Ezért a lényeges tudnivalókat összefoglalóan ismertetjük. 1. Érvényes menetjeggyel és utasbiztositással rendelke­ző személyt ha közlekedési baleset ér, akkor a balesetet követőén haladéktalanul kell kérni kárának megtérítését 2. A báleset bejelentést — kártérítési igényt az Ál- lámi Biztosító lákhely sze­rinti fiókjánál kell megten­ni a balesetet kővető 3 napon belül. Pécsett, az Állami Biz­tosító Városi Fiókjánál. 3. A bélését megtörténte után a balesetet azonnal je­lenteni kell annak a közle­kedési vállalatnak az alkal­mazottjának, amelynél a bal­eset érte az utast (autóbusz, vonat, hajó). A bejelentést még a közlekedési vállalat területének elhagyása előtt tegyük meg. 4. A bejelentés megtétele­kor mutassuk fel az érvényes utasbiztosítás igazolására szolgáló jegyet stb. A bal­esetről jegyzőkönyvet vesz­nek fel. Helyes, ha tanúként megjelöljük a tömegközleke­dési járművön szolgálatot tel­jesítő személyek nevét, kér­jük meghallgatásukat. 5. Az utasbiztosítás hatály^ akkór kezdődik, amikor az utas az érvényes menetjegy, utazási igazolás és utaébiz- to6ítás birtokában az utazás megkezdése Céljából a közle­kedési vállalat személyfor­galmi célokra szolgáló állo­más területére lép, illétve amikor a közlekedésre szol­gáló járművére felszáll és tart az utazás alatt a bizto­sítás érvényességén belül mindaddig, míg az utazás be­fejeztével a személyszállítás­ra szolgáló járművet, illetve az állomást, megállót annak területét el nem hagyja. 6. Baleseti sérülés esetén az Állami Biztosító a köt­vényfeltételek szerinti össze­geket fizeti. 7. Nemegyszer tapasztal­tuk, hogy az utasok elszen­vedett sérüléseiket nem jelentették a közlekedési vál­lalat illetékes emberénél, vagy csak nagyon későn kér­ték kártalanításukat, amikor már a tényleges helyzet ne­hezen állapítható meg. Ezért jónak tartjuk, ha a közleke­dési eszközökön történt bal­esetet még akkor is bejelent­jük, ha a baleset után látszó­lag nem maradt vissza sé­rülés, betegség. Ez esetben a később bekövetkező betegség esetére is a baleset meg­nyugtatóan igazolható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom