Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

1971. Január 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ r Értékes Zsolnay-gyííjtemény a Janus Pannonius Múzeum birtokában A Zsolnay család Pécsett élő tagja, Mattyasovszky- Zsolnay Margit, valamint a Baranya megyei Tanács, kö­zött tegnap megállapodás született a Zsolnay Margit tulajdonában lévő védett gyűjteményre vonatkozólag. Ennek értelmében a Janus Pannonius Múzeum tulajdo­nába kerül majd az az érté­kes gyűjtemény, amely a hí­res pécsi gyár alapítójának hagyatékából, a család sze­mélyes tárgyaiból és a gyár egyedi kerámiatárgyaiból áll. A használati tárgyak között régi bútorok, festmények, képek, berendezési darabok találhatók, valamennyi Zsol­nay Vilmosnak, a gyár alapí­tójának birtokában volt egy­kor. Érdekességként meg le­het említeni egy íróasztalt, amelyet Zsolnay Vilmos édes­apja sajátkezüleg készített — ez a bútorgyűjtemény leg­régibb darabja. Ezekből • a tárgyakból a Janus Pannoni­us Múzeum — amint új he­lyére költözik — egy Zsolnay Vilmos emlékszoba berende­zését tervezi. A Zsolnay Margit tulajdo­nában lévő védett kerámia­gyűjtemény mintegy 60 da­rabból áll. Ezek között csupa egyedi tárgy található, s va­lamennyi muzeális értékű. A tárgyak egyben a gyár törté­netéről is képet festenek, köztük va^i ugyanis a legelső évek produktumaitól kezdve a legkésőbbi darabokig mind­az,1 amit a gyár tulajdonosai maguknak készítetlek, azaz egyéni alkotásként hoztak létre. A gyűjtemény egyik legnagyobb és legszebb da­rabjából, egy mintegy egy­méteres nagyságú vázából — egyik oldalán páva, másik oldalán gyümölcskosár és egy kakadu-ábrázolás — két da­rab készült mindössze, de a váza párja Budapest ostro­mánál tönkrement. Egy da­rab készült viszont az élet-, nagyságú kakadu-szoborból, amely szintén a legnagyobb méretű kerámiák egyike. A gyűjtemény legrégibb da­rabja az a két sárga-kék mintás, magyaros tál, ame­lyet Zsolnay Margit édes­anyja készített az 1870-es évek közepén. A tegnapi megbeszélésen szóba került az is, hogy a gyártörténetet — amelyet Zsolnay Teréz kezdett írni, s leánya, Zsolnay Margit nyomdakészre átdolgozott — a Baranya megyei Tanács gondozásában a közeljövő­ben kiadják. Harcban a téllel Sítalp és tea < — Milyen volt az út „belg­rádi" fiúk? A pécsi AKÖV-telep. Ami­kor Belgrádból a dissous- gázpalackokkal befut egy- egy kocsi, akár Rémesék, akár Kálmán Imréék, ez az első kérdés: Milyen volt az útr .fiúk? . — Eszékig tűrhető. Onnan a sztrádáig van egy nehezen járható szakasz. Gidres-göd- rös és csak egy nyomsávon tolták le a havat. Az autó- sztrádán, Belgrádig, minden rendben. Az óvatosság azonban nem árt. A havazások óta a Belg­rádból dissous-gázpalackokat szállító Skodák szólóban jár­nak. A pótkocsikat leakasz­tották. Pótkocsi nélkül^ — ez így nagy luxus. De első a pi­lóták és a jármű biztonsága. A tavalyi maratoni ősz után hirtelen berobbant a tél. De gyorsan kitombolta ma­gát. Az ember felvette a kesztyűt és sikeresen vívja párbaját a téllel. Késesek persze vannak. A menetira- nyítók tudják például a leg­jobban, ha egy vonat késni kezd ... Láncreakciót vált ki. Különösebb gond, nagyobb kiesések azonban nincsenek sem a MAV-nál, sem az au­tóközlekedésben. A közleke­désiek dacolnak a téllel, per­sze közben ember s jármű megsínyli a hideget. Az AKÖV-nél a tél kihí­vására fagybrigádokat hoztak létre. Reggelente különösen a buszokkal van gond, be­fagynak a légajtók. A fagy­brigád éjszakánként gondos­kodik a gépkocsik melegen tartásáról. A pilóták reggel „meleg kocsit” kapnak, a bri­gád segédkezik a motor be­indításánál. A rakodóknak forró tea és kávé dukál. Egyetlen kifogás: A teában nincsen rum. A MÁV-nál a teherszállí­tás nehézségeit tudakoltuk, hiszen ez az ami a legszo­rosabban összefügg a napi élet szükségleteivel. Zökke­nőmentesen érkezik-e a tü­zelő, az élelmiszer, a takar­mánytáp és így tovább? Dr. Párkányi Ferenc, az Igazga­tóság kereskedelmi osztályve­zetője szerint különösebb ne­hézség nincs. — Az ünnepek alatt a ra­kodás lassabban ment. A ra­kodóterek felszabadultak a hó alól, de elég latyakosak. Sok a fagyos áru, kavics, mésziszap. amit nem lehet berakni. Rendkívüli munka- igényes. Ha a címzett kirak­ná a vagonból, a!:kor itt eset­leg beraknák. De a címzet­tek tartózkodnak az átvétel­től. Ezek szerint nincs is ége­tő szükségük ezekre az anya­gokra. A legszükségesebb áruk elszállítására mindig van vagonunk A rossz időben különösen a nagyharsányi kőbányában rakodó munkások szenvedtek.- A szállítószalag meghibáso­dott. A javítást rendkívül megnehezítette a metsző hi­deg. A rakodók télen egyetlen egy dologra néznek szívesen. Ez: a forró citromos tea. Ez van a földön. És a leve­gő országútjain? A reptéren? Telefon a pogányi repülőtér­re. — Mi van a reptéren? — Harminc-ötven centis hó. A vonal túlsó végén meg­ismerem Katona Lajos hang­ját. A vízügyi repülőgép ve­zetőié Kis lengyel sárkányán repültem már nem egyszer vele. — A földön rostokoltok, La joskám ? — Á, dehogy. Mi fölszál- lunk. De csak mi. A légimen­tősök. a növényvédősök és az MHSZ nem. — A térdig érő hóban? — Igen. Sítalppal. Lesze­reltük a gép kerekeit és sí­talpakat tettünk a helyére. Mi állandó ügyeletet tartunk, naponta négy órát vagyunk a levegőben. Igaz, most nincs belvíz, csak jég. Ellenőriz­zük a folyókat. Más mondanivaló nincs. Egyelőre nyugodtan hörböl- hetjük a forró teát. Miklósvári Zoltán Néhány művészi tárgy a hagyatékból Negyvenhat család életveszélyben A II. kerületi Tanács vb-ülésén a veszélyesnek nyilvánított lakásokról tárgyaltak Száznyolcvanhat lakást nyilvánítottak életveszélyes­nek Pécs város II. kerületé­ben 1966—70 között. A lakok közül időközben 141 csalá­dot helyeztek biztonságos fe­dél alá. Jelenleg 46 család él nem kellő szilárdságú talajra épült házban, vágj' olyanban, melynek oldala, vagy födémé dűlőiéiben van. Számtalanszor elmondjuk, leírjuk: Pécs város történel­mi központja, a belváros gyönyörű, de hogy ez a „tör­ténelmi múlt” mennyi meny­nyi gondot okoz a tanácsnak, s mennyi nyugtalanságot a régi házakban lakóknak, az tegnap derült ki abból a fel­mérésből. melyet a II. kerü­leti Tanács igazgatási osztá­lya terjesztett a végrehajtó bizottság elé. Mohácsi jelentés: Elszakad a köldökzsinór... A hőmérő higanyszála le­tornászta magát a mínusz 20 fok közelébe. Mohács most már valóban telel. Onnan túlról, Margltta- szigetről most indul a hajó, a Bendegúz. Törékeny ladik ez a 100 személyes motoros. Óvatos félköröket ír le: a máskor 6 percig tartó út most negyedórává nő. Erős a jégzajlás. Még ked­den reggel leállt a komp és a Révátkelés többi hajója. A Csele és a Teknőc bevo­nult a cigányzátony és az árvédelmi töltés közötti — vi­szonylag nyugodtabb — öböl­be. Csak a Bendegúz jár oda és vissza. — A körülmények kénysze­rítenek — mondja Tóth Fe­renc igazgató. — Évente át­lagosan másfél millió embert szállítunk A téli napokon legalább 300-ra tehető azok­nak a száma, akiknek lét- fontosságú a Mohács és a szi­get közötti közlekedés. Amíg A hófútta vágáuyközöket tisztítják a munkások a villányi kereszteződésnél tehetjük, dacolunk az élet­veszéllyel is. Visszatérő gond a Margitta- sziget kereskedelmi, egészség- ügyi ellátottsága télen. Most végre jót is mondhatunk. Egy hónapra való élelmiszert tartalékoltak az üzletek, hosszú időre elegendő orvos­ságot a gyógyszertárak. Munkás István, a MAHART mohácsi állomásának veze­tője tájékoztatott: — Értesüléseim szerint két vagy három hazafelé igye­kező jugoszláv, illetve román hajó, a veszélyek ellenére is megpróbál leúszni... A MAHART négy uszálya Mohács térségében állomáso­zott. Ezeket, s az általuk von­tatott pontonokat még idő­ben, szerda délután felvon­tatták Bajára. Ott telelnek. És persze eltűnnek a halász­bárkák. Pihenőbe vonultak, javítják a motorokat, és most van idő rendbehozásra is. Egy jégtábla ugyanis be­nyomta az oldalát a szövet­kezet nagy bárkájának. Iz­galmas pillanatokat éltek át a rajta levők. Pufaikával töm­ték el a rést. Csupán a lélek­jelenlétüknek köszönhető, hogy Köpeti József szövetke­zeti elnök és halásztársai ki­jutottak a partra. hogy zárszámadási közgyűlé­sünket együttesen tartsuk meg. Részben Mohácson, részben pedig a szigeti köz­pontunkban rendezzük. Ilyen körülmények között a betegek szállítása is gon­dot okoz. Történt egy eset. Sérültet kellett elszállítani és csupán a telefonösszeköt­tetés volt adott. A mentőket értesíthették. A Dunavölgye Tsz terepjáró gépkocsija szál­lította a hajóállomásig. Dóczi Mihály, a Révátkelési Válla­lat műszaki vezetője rende­letére külön hajó tört utat magának a túlsó partra. Át­hozták a vergődő beteget s még időben átadták a rá vá­ró mentőkocsinak. Statisztikus kellene annak kiszámításához, hogy a téli hónapok milyen kárt okoz­nak a vállalatoknak. Több száz ember napi 3—4 órát hiányzik munkahelyéről. De van jó hír is. A ke­reskedelem a helyzet magas­latán áll. Sikerült a legzor­dabb időkre is biztosítani az egészségügyi ellátást. — A komphajózás erején felül is vállal minden lehetőt... Egyszóval: senkisem várja tétlenül, hogy végleg elsza­kadjon a köldökzsinór ... Szántó István Az életveszélyessé vált la­kások száma évről évre emelkedik. A város alatt hú­zódó rejtett pincerendszerek, a váratlan beomlások csak fokozzák a veszélyt. Az el­felejtett pincerendszer okozta a bajt a Bercsényi utca 5. szám alatti lakóház esetében is, mely pár évvel a teljes felújítás után vált veszélyes­sé, s emiatt onnan 4 lakót kellett elhelyezni. Üjabb jelenség a lakások életveszélyessé válásával kap­csolatban, hogy míg koráb­ban csupán pár lakásos és többségében földszintes la­kóépületek lebontása vált szükségessé, ma már előfor­dul az is, hogy sok lakásos, több szintes épületeket nyil­vánít életveszélyesnek az építési hatóság. A Pécsi Tervező Vállalat és a Geodéziai Vállalat sok­rétű, feltáró és elemző mun­kájával vált nyilvánvalóvá, hogy a Rákóczi út 55. és a 66. szám alatti lakóépületek (az előbbiben 10, az utóbbi­ban 16 lakás van) a gyenge alapozás következtében élet- veszélyesek. Felmerült a kérdés: biztosítható-e az épületek fenntartása alap­megerősítéssel, vagy más építészeti megoldással ? A költségvetés során kiderült, hogy ez a munka költségki­hatásában drágább, mint ugyanennyi új lakás felépí­tése. Ezeknek a lakások nak a kiürítése a II. kerületi Ta­nács igazgatási osztályának feladata. De tudnak-e meg felelő számú lakást biztosi tani? — Amikor a II. kerü leti Tanács VB az 1971. évi lakáskeretet megkapja, az állami térítésmentes lakások kiutalásánál a jelzett két ház lakói az elsők között lesz­nek. A II. kerületi Tanács, amíg segítséget nyújt az életveszé­lyessé nyilvánított épületek lakóinak, addig nem tud ele­get tenni a lakásigénylők kérésének, s ez feszültséghez vezet, mert az egyéb okok­ból igényjogosultak lakáshoz nem jutnak. Előfordulnak olyan essetek, mikor nyomban intézkedni kell a kerület szakigazgatási szerveinek. Ismeretes az Esze Tamás utca 7. és 9. számú ház lakóinak problémája, régészeti ásatások és autóbuszforgalom követke: tében előbb a 7-es számi ház oldalfala rokkant me, majd nemrég a 9-es szám házból kellett a lakókat sür­gősen biztonságba helyezni Életveszélyesnek nyilván! tott épület a Perczel 12. számú ház, ahol nyo lakásban lévő családnál szükséges megfelelő helyis kiutalása, a Bem utca számú ház udvari részén lakásból ezekben a napok ban költöznek a veszélyezte­tett családok. A végrehajtó bizottság tag­jai megállapították, hogy az igazgatási osztály komoly feladatának tekinti az élet- veszélyes lakásokban élők mielőbbi elhelyezését. Az osztály ezt • munkát kelic felelősségtudattal végzi. Bi­zonyítja ezt az is, hogy az életveszélyes lakásokban la­kók közül eddig senkit sem ért baleset. Eredményes munkájuk alapfeltétele, hogy kellő mennyiségű lakás áll­jon rendelkezésükre. N. I. Mohácsi-sziget legfontosabb útja a baracskai. Egy nyom- távnyira járható. A hóeke váltott vezetőkkel, éjjel-nap­pal munkában áll. Traktorra felszereltek egy hótúrót: ez az SZ—100-as a Dunavölgye Tsz tulajdona és állandó ké­szenlétben van. Bármikor „bevethető” ha a szükség úgy kívánja A Dunavölgye Tsz egyéb­ként is nagy erőfeszítéseket tesz. Érdekességként hadd is­mételjük Mayer Árpád fő­könyvelő szavait: — A zord tél számunkra még azt sem teszi lehetővé, Schirilla szombaton átússza a Dunát Schirilla György szomba­ton hagyományosan — ezút­tal tizenötödször — ismét át- ússza a Dunát. A távfutásaival már nem­zetközi hírnevet szerzett sportember lakásáról futva érkezik az Erzsébet-híd pesti hídfőjéhez, itt száll a vízbe 14 órakor. A MAHART jég­törője biztosítja előtte az j sát. utat — az előrejelzések sze­rint 60 százalékban zajló Dunán. Schirilla a Getléri fürdőnél ér célba, utána szo­kásainak megfelelően gőzfür dőzéssel fejezi be nem min­dennapos „sportteljesítmé­nyét”. Schirilla György egyébként ez évben ünnepi 20 éves sportolói páiyafutó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom