Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

1971. Január 7. DUN ANTÜLI NAPLÓ Szigorított börtönre ítélték Lopott autóbusszal furikázott Már több esetben volt bün­tetve jogtalan használatért Tóvári Ferenc 25 éves baksai traktoros. A fiatalembert, — főként, ha szeszesitalt fo­gyasztott, — különös szenve­dély keríti hatalmába: jár­művet akar vezetni. Akár te­hergépkocsi, traktor, de leg­inkább az autóbuszokat kedveli. 1970. szeptember 3-án jog­talanul használta a baksai termelőszövetkezet egyik ze- torját és Téseny községbe éí- ve az árokba borult. Szep­tember 27-én délelőtt italo­zott, majd Pécsett, a Volán 12-es vállalata piactéri par­kolóhelyéről feltört egy autó­buszt és Patacsra ment vele. A magas partoldallal szegé­lyezett úton nem tudott a busszal megfordulni, s mi­után a jármű keresztben áll­va fennakadt *— otthagyta. Október 3-án ismét egy ze- tort vitt el engedély nélkül és fuvart vállalt vele. Ugyan­csak szeszesital fogyasztása előzte meg az október 26-i Ikarus 66-os farmotorós autóbusz elvitelét. Erről az esetről egyébként lapunkban is beszámoltunk. A kérdéses alkalommal Kaposvárra ki­rándult, majd az esti órákban Pécsre visszatérve a városban furikázott. Mivel az időpont nem látszott alkalmasnak a jármű visszavitelére, Baksa felé indult. Ekkor azonban már körözték az eltűnt tár­sasgépkocsit és Görcsönyben egy gépkocsivezető felismer­te. megállította. Az ügyben tegnap hirdetett ítéletet a Pécsi Járásbíróság. Bűnösnek mondotta ki a vád­lottat 4 rendbeli jogtalan használatban, valamint ittas vezetésben és ezért 1 év négy hónapi szabadságvesztésre ítélte. A büntetést szigorított börtönben kell az elítéltnek letölteni. Vasárnapi szabadegyetem Mikor nem hibás a gép­kocsivezető a közlekedési bal­eseteknél? Ez a címe a TIT Közlekedési Szabadegyeteme soronkövetkező előadásának, melyre a Bartók klubban, január 10-én, délelőtt tíz órakor kerül sor. Az előadó: dr. Nagykálózy Zoltán lesz. Komlón ugyancsak vasár­nap indul a TIT Közlekedési Szabadegyeteme, melynek el­ső előadását a Május 1. Mű­velődési Házban tartják, Pécs város közlekedési rendjében beállt változások címmel. A komlói előadó Kovács Jenő rerdőralezredes, a B. m Rendőrkapitányság közleke­désrendészeti osztályának ve­zetője. Vj cégtábla a Széchenyi téren Üj cégtáblát szögeztek ki tegnap a Széchenyi tér 9-es számú ház kapujához, a Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatóság Baranya megyei Hivataláét. A hivatal 1971. január 1-től működik a Baranya megyei Vállalaiti- és Szövetkezeti Adóhivatal, a Pécs megyei jogú városi Il­letékkiszabási Hivatal adó­csoportja, valamint a járási tanácsok tsz-csoportjainak jogutódaként A hivatal ve­zetőjévé dr. Faludi Lászlót, a Pécs mj. városi Illetékki­szabási Hivatal volt vezető­jét nevezték ki. A jogelődöktől a pénzügyi revízió és az adóigazgatás feladatait vette át a hivatal. Ennek megfelelően vizsgálja, hogy miként tesznek eleget kötelezettségeiknek a költ­ségvetési kapcsolatok kere­tében a vállalatok, s mindent megtesznek-é a társadalmi tulajdon védelmében. Fel­adataik között újszerű, hogy sokoldalú adatfeldolgozással megfigyeljék a közgazdasági szabályozók hatását és bizto­sítsák a felügyeleti szervek számára az időszerű infor­mációkat. A hivatal adóható­ság is egyben. Mivel a vál­lalatok a negyedéves mérleg benyújtásával égyidŐbeh adóbevallást is tesznek, a revíziók sárón az önadózta­tás helyességét is felülvizs­gálják a hivatal munkatár­sai, hiszen az adómegálla­pítás jogszerűségét és tör­vényességét biztosítaniuk kell. — Minőségileg újszerűén kell ellátni feladatainkat — állapította meg beszélgeté­sünk során dr. Faludi Lász­ló. — Cél, hogy pénzügyi revíziós vizsgálataink tartal­ma a korábbi adószemlélet­ből átváltozzék és a közgaz­dasági szemlélet érvényesül­jön. A vállalatok gazdasági tevékenységét ezért nem a befizetett adók volumene szerint értékeljük. Mondhat­nám úgy is, hogy nem az adó mennyisége a fontos az állam számára, hanem, hogy az adóalapot miként terepi- tik elő a vállalatok: terme­lékenység növeléssel, vagy csak a termelés felfuttatá­sával. Ami a költségvetési sza­bályozókat illeti, 1971-től nem várható lényeges válto­zás, azonban megjelent egy jogszabályrendelet, amely szerint: — A korábbi háromcsator­nás rendszer (részesedési, fejlesztési és tartalékolási alap) bizonyos módosítások­kal fennmarad, de az R nye­reségrész adóztatása meg­változik. Megszűnik az adó­mentes és az alacsony ádó- sáv, ezáltal szűkül a prog­resszió. A progresszió helyett 40—70 százalékos adókulcsok lesznek. Az R alapból vál­tozatlanul tíz százalékot, az F alapból azonban 12,5 szá­zalékot kell kötelezően a tartalékalapba helyezni. Az F nyereségrész adója válto­zatlan marad. Újszerű, lé- hyeges változás az R nyere­ségrésszel összefüggő jövede­lem- és bérszabályozás mó­dosulása. A vállalati átlag­béremelés és létszámnövelés terhei közelebb kerülnek egymáshoz. Kifejezetted hát­rányos lesz a vállalatra néz­ve. ha a népgazdasági' érde­kekkel szembenálló létszám- és bérgazdálkodást folytat. Az indokolatlan és közgaz­daságilag megalapozatlan létszámnövelés kizárólag az R alap terhére történhet A hivatal nemcsak adóz­tat, nemcsak adósokkal Van dolga, amit dr. Faludi László következő kis számvetése is bizonyít. — Pécs és Baranya állami vállalatai és szövetkezetei megközelítően négyszázmillió forint adót fizettek tavaly. A kiállítás sztárja: Autosex Texan A Magyar Galambtenyész­tők Országos Szövetségének keretén belül működő B.28 és B.4-es Galambtenyésztők Egyesülete 1971. január 9— —10-én nagyszabású gazda­sági galambkiállítást rendez Újpesten az I. István tét 14. számú házban működő Úttö­rőház kulturhelyíségében. A kiállításon bemutatásra kerül a híres, hazánkban is meghonosodó Autosex Texan galamb. Ezeknek a galam­boknak a húshozamá — pá­ronként — 10—15 kiló éven­te. A galambhús igen kere­sett külföldön, ezért a Texan galambok tenyésztése új ex­portlehetőséget biztosíthat népgazdaságunknak. Szüksé­ges tehát á húsgalamb-te­nyésztés népszerűsítése és fejlesztése. A kiállítás is ezt a célt szolgálja. A kiállításon láthatók lesz­nek a fehér és színes Kingek, a Strasserek, a francia Car- neau-k, a magyar Óriások, a lengyel Hiúzok, a koburgi pacsirták és a római galámb- fajták is. — Néhány napja farkas- nyomra bukkantak a Zemp­léni hegyekben, a Kemence­patak és a Háromhuta kör­nyéki erdőségekben. Az or­das eddig két szarvastehenet és egy muflont tépett szét. Az erdészeknek még nem si­került becserkészniök a ve­szedelmes ragadozót. A kör­nyéken élő legidősebb embe­rek sem emlékeznék mér ar­ra, hogy ezen a vidéken far­kas garázdálkodott volna. Ennek felét a nyereségadó képezi. Ezzel szemben a vál­lalatok részére kifizetett ár- kiegészítések, dotációk 155 millió forintot tettek ki. Eb­ből az összegből mintegy 140 milliót az árkiegészíté­sek képviselnek. Az árki­egészítésben pedig minde­nekelőtt a kenyérre, vízre és a közszolgáltatásokra kifize­tett összegek szerepelnek. A néhánynapos hivatal ve­zetőjének és munkatársainak leghőbb kívánsága, hogy kor­rekt kapcsolatuk legyen a vállalatokkal, szövetkezetek­kel, termelőszövetkezetekkel. — Annál is inkább, mi­vel céljaink, feladataink bi­zonyos vonatkozásban egy­beesnek. Ezek elérése, telje­sítése segítségük nélkül le­hetetlen. Harsány i Márta Olaj lelőhelyek után kutatnak az Altöldön 1971-ben több mint 255 000 méter fúrást szándékozik el­végezni a Nagyalföldi Kuta­tó és Feltáró Üzem. Ennek nagyobb hányada kutatási célokat szolgál, kisebb há­nyada — 122 000 méter — feltáró fúrás, illetve közvet­len termelő kút kiképzése lesz. A legnagyobb méretű kutató-tevékenység az idén is a szegedi üzemegységre hárul. Algyő térségében, mintegy hatvan termelő fú­rást mélyítenek le. A békési medencében ugyancsak intenzíven dolgoz­nak az idén a geológusok és fúrómunkások. Tizenegy ki­jelölt területen, főleg a Bat- tonya, Pusztaföldvári szerke­zetsor keleti szárnyán végez- I nek kutatást. Az egri üzemegység fő fel adata a nagykunsági új szer kezetek feltárása. Elsősorba: Tiszagyenda, Tiszaroff é Abádszalók térségében kutat nak lelőhelyek után. Mive tavaly új olajmezőre találta Bugacon, szélesítik a Duna- Tisza közi folyószerkezet-ku tató és felderítő fúrásokat i: Az 1971. évi feladatok vég rehajtása érdekében korsze rűsítik, fejlesztik a fúró- é lyukbefejező-parkot. új kite résgátló berendezéseket he lyeznek üzembe. A termeié fejlesztésével kapcsolatos in formációrendszer kialakítás érdekében megkezdték a kor szerű elektronikai adatfeidol gozási rendszer bevezetését. • • Ot év alatt negyvenezer busz A 75 éves Ikarus Gyár jubileumi ünnepséfje Az Ikarus gyár dolgozói szerda délután ünnepséget tartottak vállalatuk alapítá­sának 75. évfordulója alkal­mából. Az Ikarus művelődé­si házban rendezett jubileu­mi megemlékezésen résztvett Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Szépvöl­gyi Zoltán, a Budapesti Párt- bizottság titkára. Ott voltak a vállalat exportbuszait leg­nagyobb mennyiségben vá­sárló Szovjetunió és NDK budapesti kereskedelmi kép­viselői, résztvett az ünnepsé­gen a gyár törzsgárdájának sok tagja. Pósa Györgynek, a vállala­ti pártbizottság titkárának megnyitója után Toldi József vezérigazgató mondott ünne­pi beszédet, áttekintve az el­múlt háromnegyed század eseményeit, utalva a vállalat nagyszabású terveire. A gyár őse az a kis műhely volt, amelyet 75 évvel ezelőtt Uhry Imre kovácsmester lo­vaskocsik javítására alapí­tott. Néhány év múlva na­gyobb műhely váltotta fel a régit, rátértek teherautó-ka­rosszériák javítására is. de még 1920-ban is mindössze 40 munkással dolgozott az üzem. A felszabadulás után 1948. január 30-án adták ét az első öt buszt a fővárosnak. A gyár termelése azóta ugrásszerűen megnőtt: 1949-ben 175, 1968- ( ban 3800, 1970-ben 6000 busz készült az Ikarus-ban. A ma­gyar buszok külföldön is igen népszerűek, az Ikarus ter­mékeinek 80 százalékát ex­portálja. Legfontosabb part­nere a Szovjetunió, amely 1971-re 3000, 1975-re pedig 1 6000 buszt rendelt. Az NDK­ba 1200—1400 buszt szállíta­nak évente, de jelentős téte­leket vásárol több más szo­cialista ország is. Az utóbbi években a nyugati piac is megnyílt az Ikarus buszok számára. Az idén már mint­egy 500 kocsit szállítanak kü­lönböző nyugati országokba. Az igény olyan nagy, hogy a negyedik ötéves tervidőszak­ban több, mint 40 000 buszt gyártanak, az előző öt évbe kibocsátott mennyiség kétsz' rését. 1971-ben 6400-at, 197; ben pedig már majdnem : ezret. A vezérigazgató beszét után Nyers Rezső, az MSZM Központi Bizottsága nevébe köszöntötte a vállalat dóig* zóit, majd dr. Horgos Gyű kitüntetéseket adott át i élenjáró dolgozóknak. Gyarapodik a magnócsalád Űjabb típusokkal bővül a közkedvelt MK „magnócsa­lád”. A Budapesti Rádiótech­nikai Gyár kecskeméti gyár­egységében elkészült az új magnók nullszériája. Az új típusok formára hasonlíta­nak az MK—2l-es nevű ka­zettás hordozható készülék­hez, használhatóságuk azon­ban változatosabb. Az MK— 22-esben például beépített, úgynevezett táprész van, s a magnó villamos hálózatról Is üzemeltethető, egyébként te­lep működteti. A másik, az MK—23-as. alkalmas arra, hogy hangfalhoz csatlakoztas­sák, erősebb hangvisszaadás­ra is képes. Egy tartozék s gítségével pedig hangszó felvétel készítésére is megf lel, s ez feleslegessé teszi külön mikrofont. Egyébké mind a két típus gépkocsi! ban is működtethető. Az magnók most „vizsgáznál Sorozatgyártásuk a másod negyedévben kezdődik, i eddigi kalkuláció szerint, MK—21-es jelenlegi árán k fülnek az újak is forgalomt Az üzem egyébként az idi elsősorban a hazai igények elégíti ki. A kereskedele megrendelésére ötvenez< nagyobbrészt hordozha magnót készítenek. Nem fekszem jól az AKÖV-nél.. A tél feladta a leckét Roncsfürt a kötélpályán A beton talpazat nagy reccsenéssel ketté törött, a kötélpályát tartó hatalmas vasoszlop szinte a földig meghajolt. Az oszlop tetején fürtben lógtak a csillék ron­csai. A szabolcsi tstván-aioia történetében hasonló esetét nem jegyzett fel a krónika. Szerencséjük volt. Ha nem az, a Csertető oldalában ál­ló oszlop dől ki, egy hónap is betelik, mire újra megin­dulhatnak a csillék a kötél­pályán. A helyzet azért sze­rencsés, mert a ké t szomszé­dos oszlop, tehát a kétszeres oszloptáv is elbírja a meg- m-helést így nem marad s-én nélkül az újhegyi mo­só. a kötélpálya tovább üze­mel. Tegnap megkezdődött a felvonulás es a bánya épí- t 'szeli üzemének dolgozói szombat éjjel megkezdik az új alrp betonozását. A C^rtető olde’ába Vol- gV csak t.erepjáró­. t : ni. Magkértük • ,Tézs:fet, a kő- felelős üzemvezető- j t, id Ízzé fel a történteket. — A 14-es oszlop ürés oldalán, nem tudni, a síkos­ság vagy a futómű meghi­básodása miatt, ezt utólag, a roncshalmazból kideríteni nem lehetett, lelépett a kö­télről egy csille. Ahelyett, hogy lepottyant volna, amire völt már példa, elakadt az oszlop tetején a saruban. Később hat csille torlódott itt össze, jobban mondva összegubancolódott. A beton­alap nem bírta a terhet, két- té törött Az együk fele bent­maradt a földben, á másik felével együtt kifordult a vas- oszlop. — Ki vette észtre á hibáit — A gépházban észlelték a rendellenességet, mert a gép túláram miatt leváltott, megállt. Bejárták a pályát és telefonon jeléntették az ese­tet. Azonnal riasztották a kötélpálya lakatosokat. Mi­vel az üzemben Csak két la­katos tartózkodott, a töb­biekért a lakásukra siettek. A helyszínt csak lánctalpas­sal lehetett megközelíteni. A lakatosok éjfél után kezdtek munkához. Nagyon veszélyes munka Volt, ehhez igazán begyakorlott emberek kelle­nek. Egyszerre csak egy em­ber férkőzhetett a csillék­hez; meg kellett sorban néz­nie, melyik közülük a leg­könnyebben kiszabadítható. A munka lassan ment, alig !éltetett látni, sötét volt és nagyon hideg. Nem hittem volna, de reggél hatra le­szedték a roncsokat és lefek­tették a földre a nyolc és fél méter magas oszlopot. — Név szériát kik dolgoz­tak ott? — Csak annyit írjon, Per- necker József szocialista bri­gádja. De az üzem vezetői is azonnal a helyszínen vol­tait, akik Valamit tehetett, mindént megtett. A kis fűthető sátor alátt hamarosan megkezdődik az új oszlop talpazatának ala­pozása. A kötélpálya alatt csak éjszaka dolgozhatnak, az éjszakai műszakban nem járnak a csillék. Különben mindig fennáll a balesetve­szély. Három hét múlva fel­állítják az oszlopot. Bánya ... azt hinné az eíhbetr, Ott nem esik a hó, á tél nem okoz felfordulást. Nem így van. A felhozott szenet el is kell szállítani. A hét elején., már több más üzemből jelentették: csúsz­nak a csillék a kötélpályán, közben összeütődnek, össze­torlódnak. De van számos más nehézség is. A tároló- bunkerekben, mint például Komlón is, összefagyott a szén, lapáttal hozzá sem le­hetett nyúlni. Előkerültek a csákányok. A tél úgyszólván mindenkinek feladja a lec­két, de azért azt még soha senki nem hallotta, hogy a bánya kijelentette volna: ma nincs szén, csak hó van. csali hó van. Miklósvári Zoltán A mi igaz, az igaz: való- ban hőzöngtem a na­pokban, amikor arról érte­sültem, hogy potom 3 forint és egy fénykép ellenében meg kell hosszabbíttatnom a buszbérletemet. Méltatlan­kodva és ordenáré károm­kodások közepette szaladgál­tam a szerkesztőségi folyo­són, hogy miért kell egy olyan „dokumentet” érvé­nyesíteni, amelyhez minden­ki hozzájuthat, ha megveszi. Bürokráciát sejtettem a do­log mögött. Mert az autó­busz-bérlet nem valamiféle speciális igazolvány, amely­nek birtoklása nem minden­kinek adatik meg, hanem válogatott fiúknak, akik — felmutatása mellett — át- i léphetik a rendőrkordont, s vagy mondjuk az Atorfifizi- j kai Kutató Intézetet, eset­leg a Fővárosi Nagycirkusz küszöbét. Nyilván, ilyen esetben érvényesíteni kell. Aztán meggyőztek. A bér­lethez csatolt fénykép öt év alatt sokat változhat, arról nem, is beszélve, akit a kép ábrázol. Ebben nincs semmi bürokrácia, de még csak fel­tételezett haszonszerzési ten­dencia Sem. Na jó. Befizet­tem a 3 forintot, plusz 2 fo­rintot az új igazolvány tok­jáért, elkészült a fénykép is. Másnap vadonatúj bérletet £ kaptam. Csak nem 1973, hanérn 1971-ig érvényesítve. Csupán az enyém szól egy esztendő­re. A többi tízezeré 5 évre érvényes. Első pillanatban azt hit­tem, valaki beköpött az AKOV-nél és a szidalmakért, ordítozasért így büntetnek. ; Vagy ilyen távolságról is ' meghallották volna? A vilá­gon egy ember volt, — e< nebraskai cowboy — aki f gadásból akkorát kiáltó hogy három kilométerre e hallatszott. Az AKÖV szé ház légvonalban sincs tőiül háromezer méterre. Tehát sem stimmel. Vagy talán. uramisten! A napokban éppen az érvényesítés na ján — megjelent riporto miatt álltak bosszút? i állt benne, hogy a selly rezervátumban pontos id ben érkeztek a vaddiszm puskacső elé, bezzeg a pét autóbuszok... Csak ez adhatott okot a ra, hogy „ami biztos az bi tos” alapon, Pécs városábi egyedül én rendelkezem e esztendőre szóló bérlett Megbízhatatlan vagyok. Ho hozom helyre gyatra téved semet? Hiszen olyan pont sak a pécsi buszok, inka előbb érkeznek, mini kési és a kalauzok is oly kedv sek, minden utashoz van e jó szavuk, naponta mindé kivel kezetráznak. párti tesznek az ember alá, fül a kocsikat, ilyen a világ nincs, hallom reggelenké dupla feketét is felszolgi nak, mellé kis konyakki sőt, a napokban — mikor hóvihar volt — a busz t vább futott a végállomási és egyenesen a húzunk i kanyarodott es a sofőr c mondta, holnap ultikárly is hoz, ha van hozzá ke vem... Tetszik most is látni iga gató elvtárs . .. ugye ... ne írok én rosszat a köziek désröl, nem is írtam, sol Hát akkor miért nem fe szem jól az AKÖV-nél?! Rab Fcrent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom