Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. Január «. raflZGMMSÁGlQlEl MKRLLGhS: ^ Közgazdasági Társaság munkája Informaciok —* elsókézböl — A Közgazdusagi Egyetem kihelyezett lugozaia ni lehetőségeket teremteti —- Aktív klubélet Beszélgetés dr. Várszegi Károllyal Bő vilinek kapcsa I a ta ink Afrikával ***■ *»«»•«*»* > * * A TI • * *r'ú *.»«»*«*** *4* *>*****._ «** a«*** *-*4 * * • UK»***» , • « «««-•»«< *4 **■(#*-* ► • *« ** *■*.«* ♦ * *»«* * * ♦ ♦« W7** * • * *;♦*a ♦ a****.*«**« ♦♦#>» • • « +Jr%* •» ♦ ..... ♦ ♦«*j****v* ****** *. * A A♦■***.♦ 4 <♦>•.**»»* »*♦**■“■ «»a-aar*«*«*«*.**»!**«»? ♦***/* • * * •>^»vr> *««♦****/ A»* • « *«4*•*«*•>(••« 4 *#»♦♦■'**#*♦***«*♦*»♦♦« •«•*] 5 * ♦ * a mJ * « ** «AB * ♦ a • * ♦ « » ♦ * fl ' * ♦ « *T5 «. « » ♦ * *■* * 4_ T»*MI#M»****«*«**I bt #«♦•*♦*<*♦ «•* * y *«4«4« e «*» * «•■« # A * * ♦ * A *. • >'♦«**** 4 > * *4«* I» •**•♦*♦*» *** •**'** Ü jgt • *4 jj ♦*-•**•*♦** * . * • >;»< W * ♦ *•*♦.* «4*44 *# ■áMVMUunimH« * *V at-*»#*#».**. *♦* b.»*** *+>4t«-*44? Sí ? *♦ * ♦ *4** **** «*♦♦**4 • * % • « 4 **♦**♦» *.*.# ÉMMMMMI ....... ~ "*****+*■ * +%&*■*&*■++■*'*•** + * • A***A**l»A.««C**^r.» ****«;#.< • Jn «... A. «.I«.a. . . . . . . . íCttP;. KlRW>'-K(iZT HUMPH » * *> in:; ■ •** c** Egy jó közgazdászért ma már ugyanolyan közelharcot vívnak á vállalatok, mint a legjobban képzett műszaki szakemberekért. A közgaz­dászok munkájának jelentő­sége a hagyományos pénzügyi és kereskedelmi szakmákon kívül az iparban és mezőgaz­daságban is ugrásszerűen megnőtt. A felszabadulás évében mindössze 2—3 közgazdasági egyetemet végzett szakember élt Baranyában — ma fél­száznál több, a Magyár Köz- gazdasági Társaság megyei csoportjának pedig 230 tag­ja van. A számszerű fejlő­désen kívül a szemléletben is gyökeres változás állott be, hisz mig régebben csak az elméleti közgazdászok fi­gyeltek országos problémák­ra — ma egyetlen, kisüzem­ben dolgozó közgazdász sem hagyhatja számításon kívül azokat. Ezzel együtt termé­szetszerűleg megnövekedtek a követelmények, a legalapo­sabban elsajátított egyetemi színvonalú elméleti tudás is csak rendszeres továbbkép­zéssel, a felmerült problémák konzultációs jellegű megvi­tatásával ér valamit. A vidékén elsők között megalakult baranyai csoport titkárával, dr. Várszegi Ká­rollyal beszélgettünk a Köz- gazdasági Társaság elmúlt félévi munkájáról, idei ter­veiről. — Melyek voltak a Társa­ság kiemelkedő érdeklődést kiváltó rendezvényei az el­múlt esztendőben? — Az év második felében 20 előadás — és az azt kö­vető viták — keretében fel­dolgoztuk a megye iparában, mezőgazdaságában, kereske­delmében és pénzügyi életé­ben felmerült legaktuálisabb problémákat. így többek kö­zött elhangzott Buda István munkaügyi miniszterhelyettes előadásában a „Közgazdasági szabályozó-rendszer módosí­tása” című előadás. Fekete János,, a Nemzeti Bank el­nökhelyettese „A tőkés világ pénzügyi rendszerének és valutájának problémáiról” tartott előadást. Az agrártu­dományi egyetemek és köz- gazdasági egyetemek proíesz- szorai a mezőgazdaság leg­érdekesebb tervezési és egyéb ökonómiai kérdéseiről adtak tájékoztatást. Ezenkívül szá­mos, a megye legfontosabb társadalmi és gazdasági kér­déseiről tárgyaló előadás hangzott eL — Baranya gazdasági és politikai vezetői résztvesznek a Közgazdasági Társaság munkájában? . — Illusztrálásul, úgy gon­dolom, elég ha csak néhány nevet említek. Dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára a Társaság elnöke. A baranyai csoporton belül mű­ködő Gazdasági szakemberek klubjában aktívan tevékeny­kedik Garamvölgyi. Miklós, a posta igazgatója, Bérezi Pál 'a" Bőrgyár, Nemeskéri László, az Állami Építőipari Vállalat, dr. Bácskai Fri­gyes, a BARANYAKER, Ru- gási Endre, a Sörgyár, Mi­sefa László, a Textil Nagy- ker, Fáy Mihály, a Mohácsi Farostlemezgyár igazgatója, s ezzel csak egy töredékét is­mertettem a népes „család­nak”. — Ezek szerint a Közgaz­dasági Társaság hatása meg­felelőképpen érvényesül a ■megye gazdasági és társadat mi életében .... — Nagyon jó eszköz és fó­rum arra, hogy a gazdaság­politikai célkitűzéseket első- kézből, a tárgyban legjobban informált előadóktól hallhas­sák a gazdasági vezetők és közgazdászok. De nemcsak hallhatják, hanem meg is vi­tathatják, s a párbeszéd köz­ben újabb tisztázatlan prob­lémák vetődhetnek fel. Jó példa volt erre Buda István előzetes tájékoztatása. A gon - dolati és elméleti felkészítés megelőzte a gyakorlati vég­rehajtást, maradt idő meg­fontolni: mi az, amit tenni kell, és mi az, amit tenni le­het...? — A fiatal közgazdászok is sokat hallatnak magukról! — Valóban. Az elmúlt év második félévében 6 szak­mai rendezvény és számos összejövetel szerepel admi­nisztrált rendezvényeik kö­zött. Az előadások: Számítás- technika, Baranya munkaerő- helyzete, Település-hálózati információk rendszerezése, él­ménybeszámolók ... Legfon­tosabb azonban, hogy a fia­tal közgazdászok között ki­alakultak a baráti kapcsola­tok, és a szakmai érdeklődé­sen kívül baráti szálak is összekötik a társaságot. — A. fiatalok az elmúlt év ószén jelentős erősítést kap­tak a Közgazdasági Egyetem Pécsre helyezett tagozatával. Minek köszönhető, hogy Pécs kapta e kihelyezett tagoza­tot? — A megye rengeteget tett azért, hogy ide kerüljön. Csak néhány példa: a Mecseki Szénbányák biztosította a kollégiumot, a volt vasasi munkásszállón. Az Orvostu­dományi Egyetem időben biz­tosította a helyiségeket. Pé­csett jelentős szeljejni bázis volt, amelyből biztosítani le­hetett az oktatási garnitúra zömét. Neveket is említhet­nék: dr. Nagy József, Bihari Ottó s dr. Hoóz István... — Milyen hatással van az egyetem Baranya közgazda- sági életére? — Enyhíti a felsőfokú kép­zettséggel rendelkező szak­emberek hiányát. Bár ez el­sősorban nem Baranyára jel­lemző, inkább néhány kör nyező, szomszédos megye gondjain segít. Aktivizálta Baranya, sőt égész Dunántúl gazdasági szakembereit. Fel­tehetően javítja majd a ve­zetés színvonalát is. hisz az egyetemről, a tervező és elemző szakról olyan szak­emberek kerülnek ki, akik a gazdasági jelenségeket képe­sek alaposan és jól elemez­ni: ennek alapján pedig ké­pesek reális terveket készí­teni. A piackutató szakról ki­kerülő hallgatók pedig keres­kedelmi gondolkodást visznek majd az iparba és mezőgaz­daságba, ezeken a területe­ken ugyanis nagyon elszok­tak az ilyesfajta tevékenység­től. — Végezetül az 1971. év első felének terveiről szerel­nénk hallani! — A legjelentősebb elő­adás: Az elektronikus szá­mítógépek területi központ­jainak kialakítása . . . _ •? v y — Arról van szó. hogy fel­mérjük, mire is van szüksé­ge Baranyának, A törekvés az, hogy ne csak Budapesten, hanem vidéken is létrehozza­nak számítási központokat ... Napirendre kerül a vállala­tok belső mechanizmusának korszerűsítése (ez most első­| rendűén fontos), a mezőgaz­dasági szakosztályon belül ! pedig a legfontosabb beruhá- | zási és tervezési, programo­zási feladatokat tárgyaljuk meg. Még januárban sor ke­rül a vámrendszer elméleti és gyakorlati kérdései című elő­adásra, a későbbiekben pedig a konvertábilis szocialista va­luta megvalósításáról tartunk előadást, összesen 28—30 ren­dezvényünk lesz az első fél­évben. Lombosi Jenő %3: *.*«>*>«, *>***** * I ISfapaMM _ _ _ __ r*»****y t i* * 2 * * * *r* * * * •* 4 * + p + r t «•••»♦♦♦••♦-••»♦♦«’♦♦•A*******. HJ ■» a* t ♦* *■»*•*♦♦ «« »»» *r »♦•****#* »fft ***':* A 9 A* *%**♦* Á ».♦♦**■ + t* ***♦«»♦♦«*****♦ ►***» «. **♦ ♦ ‘»-fill* Éé • * ■*** '*«>»♦* ♦>■*%*#*•*** ♦ t, *♦»«*♦**«» AWjij ««-*.*« ** y ■ •••fl V»**| * «*♦* Afl * *1 A * 13Wuo ♦ ,».^**** 4 *■*IÁ?♦***♦•«»•'5, .... ■■**+**** *«»•«»«! » - * t i « ^ • * . « H t . f »♦*■**^***#♦11 ft:::: so.° ^m'-| ■ÜM# •»* *■* * f A-*.A A.* • ».♦ ♦.****A^*| Világgazdasági hírek Tíz év alatt ötszörösére növe­kedett a magyar—indiai keres­kedelem. \7. utóbbi években az. Indiából vásárolt cikkek skálája mintegy 50—60 fajta árura ter­jedt ki, s ezek között a könnyű­ipari fogyasztási cikkek: mellett gépipari termékek is szerepel­tek, többek között vasúti teher­vagonok, melyekből 197! végéig 1500 gördül a magyar síneken. Exportunk struktúrája egy év­tized alatt sokat változott és csökkent a késztermékek, gépek, ugyanakkor növekedett az acél­termékek, v egyi cikkek és gy ógy­szerek részaránya. A további együttműködésre biztatóak a ki­látások. it Csaknem 7,5 százalékkai maga­sabbak a megélhetési költségek Angliában ma, mint egy eszten­deje. Az áremelkedések már ed­dig is a cikkek széles skáláját érintik, bár a nyári és őszi bér­emelések hatása nem érződik még a fogyasztói árakon. A Fi­nancial Times legutóbbi közvé­lemény kutatása az elkövetkező hónapokra újabb áremelkedése­ket helyez kilátásba. Hatalmas szénhidrogén készle­teket rejt az Északi-tenger mé­lye — egyre szaporodnak az erre mutató jelek a geológusok bizo­nyos szkepticizmusa ellenére. Anglia, Norvégia és Hollandia partjainál élénk fúrási tevékeny­ség folyik 15 mesterséges szige­ten. Az eddig, részben ismert északi-tengeri készlet egész Eu­rópa energiaellátását alapvetően módosíthatja és befolyásolhatja a közel-keleti olajbehozata! vo­lumenét. Hágánk külpolitikájának alapvető törekvései közé tar- i tozjk kapcsolataink kiépítése | a fejlődő országokkal gazda- j sági és politikai függetlensé- ; gük megszilárdítása érdeké- ! ben. E törekvések jegyében I vettük fel a közelmúltban | diplomáciai kapcsolatainkat | három közép-afrikai, ország- í gal: a Közép-Afrikai Köz­társasággal. Egyenlítői Gui­neával és a brazzavillei Kon­góval. Az említett országok közül a Közép-Afrikai Köz­társaság (területe 622 984 km3, lakossága 1,48 millió fő) és a brazzavillei Kongó (Kon­gói Népi Köztársaság, terü­lete 342 000 km2, lakossága 870 ezer fő) 1960-ban nyerte el függetlenségét Franciaor­szágtól, míg az Egyenlítői Guinea (területe 28 051 km3 lakossága.281 ezer fő), a ko­rábban autonómiával rendel­kező spanyol tengerentúli terület 1968-ban vált önál­lóvá. Mindhárom fejlődő, mező­gazdasági ország a trópusi őserdők övezetében fekszik, csupán a Közép-Afrikai Köz­társaság ésaaki részére hú­zódnak be szavannák. En­nek következtében az érin­tett országoknak csak ki­sebb részén folytatnak mo­nokulturális jellegű mező- gazdasági termelést. A Kö­zép-Afrikai Köztársaság pél­dául Franciaország egyik leg­I nagyobb gyapotszállítója, as j Egyenlítői Guinea legfonto­sabb terméke a Fernando Po szigetén termeit kakaó és kávé, inig a brazzavillei Kongóban földimogyoró, ká- ,vé, kakaó termelése folyik a külkereskedelem számára. Mindhárom ország exportjá­ban jelentős helyet foglal el a trópusi őserdőből nyert nemesfa. Jelentősebb iparral csak brazzavillei. Kongó ren­delkezik, ahol az ipari ter­melés a nemzeti össztermék mintegy 10 százalékát szol­gaitatja. Gyémánt, színes­fém-ércek, kőolaj, foszfát ki­termelésén túl fejlődik a fel­dolgozóipar. amelyhez, a szo­cialista országok is segítséget nyújtanak. Külkereskedelmi forgal­muk elsősorban volt gyar­mattartóik felé irányul, de az utóbbi időben .megélőn-. leültek kereskedehid kapcso­lataik a világ más országai- val is. A Kongói Népi Köz­társaság és a Közép-Afrikai Köztársaság az Európai Gaz­dasági Közösség társult tag­ja. E két országgal hazánk is tart fenn kereskedelmi kapcsolatot: 1969-ben a Kon­gói Népi Köztársaságba irá­nyuló kivitelünk 287 400 de­viza forint volt, behozata­lunk viszont meghaladta a 792 000 deviza forintot. A Közép-Afrikai Köztársaság­nak 45 000 diri értékű árut adtunk el 1969-ben. A British Leyland a harmadik? Milyen lesz a Kama men­ti óriás teherautógyár, fel­építésére mély nyugati cé­gek kapják a megbízást? Legutóbbi Közgazdasági élet. oldalunkon összefoglaltuk azokat a lapértesüléseket, amelyek a kámai teherautó- gyárral kapcsolatban addig megjelentek. Most ismertet­jük a legújabb fejleménye­ket, A Reuter jelenti: A Káma menti gyáróriás felépítésére egyes jól értesült források szerint a Daimler-Benz kap­ta a megbízást. A nyugatné­met cég azonban vonakodik attól, hogy egyedül vállalkoz­zék az egész ten' kivitelezé­sére és annak sem őrülne túlságosán, ha a konzorcium csupa nyugatnémet cégből állna. Mint ismeretes, az el­képzelések szerint a kámai teherautógyárat különböző nyugati cégekből álló nem­zetközi konzorcium építené fel. A francia Renault ré­széről már tárgyaltak szov­jet hivatalos személyiségek­kel és a Fiat, valamint a holland DAF cég tárgyalá­sairól is tudni vélnek Lon­donban. E két utóbbi cég jö­het szóba a vállalkozásnál, mint lehetséges harmadik partner, a British Leylandon kívül. A Reuter szerint London- í ban ügy tudják, hogy a j Datmier-Benz AG. felkéri l majd a British Leyland Mo­(jjabb hírek a Kama menti gváróriáHró! tor Co.-t és a francia Re­nault céget, hogy működje­nek közre a mintegy 3 mil­liárd dolláros hatalmas szovjet teherautógyár felépi tésében. A British Leyland szóvivője azonban közölte, hogy eddig még cégét köz­vetlenül nem keresték meg ebben az ügyben. Stuttgartban a Daimler- Benz szóvivője a londoni sajtóértesülésekkel kapcso­latban kijelentette: csak köz­vetlenül a Szovjetuniótól érkezhet olyarj felszólítás a British Leyland vállalathoz, hogy vegyen részt a Káma menti . teherautógyár felépí­tésében. A British Leyland, Anglia legnagyobb gépkocsiipari konszernje egy ébként súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. A 60 ezer munkást foglal­koztató Austin-Morris vál­lalat igazgatója bejelentette, hogy az anyagköltségek 12 millió fonttal, a bérköltségek 9 millió fonttal emelkedtek az előző évihez képest Londonban egyébként élénk figyelemmel kísérik a kámai teherautógyárral kapcsolatos fejleményeket. Űjabb talál­gatásokra adott okot, hogy a múlt év decemberében brit gazdasági delegáció járt Moszkvában. Scott-nak, a londoni kereskedelmi kama­ra szovjet tagozata elnöké­nek vezetésével. Feltetelezé- sek szerint a küldöttség a tervezett Káma menti te­herautógyár építésében, il­letve finanszírozásában törté nő esetleges angol részvétel­ről tárgyalt a szovjet fővá­rosban. Scott elutazása előtt kijelentette: a küldöttség nem utazna Moszkvába, ha elfogadták volna azt a szé­les körben elterjedt véle­ményt,, hogy a Daimler-Benz már megkapta a megbízást a teherautógyár felépítésére. Ez a megjegyzés Londonban találgatásokat indított el ar­ról, hogy a British Leyland tárgyal-e a szovjet kormány­nyal. A Leyland éppúgy ér­dekelt a teherautógyár-üz­letben, mint akár a Fiat vagy' a Renault, de eddig még tagadta, hogy' tárgyalá-i sokat folytatna szovjet hiva­talos személyiségekkel. A tröszt szóvivője szerint csak rutinjellegű kapcsolatokat tartanak fenn. Egy újabb fejlemény: Moszkvában járt a Daimler- Benz küldöttsége. A küldött­séget. amelyet Schleier, a cég elnöke vezetett, fogadta Ta- raszov szovjet gépkocsiipari miniszter. A húszfőnyi nyu­gatnémet delegáció a Káma mentén létesítendő teher­autógyár építéséről folytatott tárgyalásokat a Szovjetunió gépkocsiipari és külkereske­delmi minisztériumával. A Daimler-Benz részvételéről az óriási gyár felszerelésé­ben egyébként a múlt év őszén tárgyaltak, amikor Taraszov a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodott. És mi van Fordékkal? Mint ismeretes, az amerikaiak is szerettek volna részt venni a kámai teherautógyár felépí­tésében. A tárgyalásokat ma­ga az autókirály, Henry Ford vezette. A tárgyalások a múlt év áprilisában azonban meg­szakadtak, azt követően, hogy a Nixon-kormány egyes tagjai, különösen pedig Laird hadügyminiszter („Nem aka­rok Észak-Vietnamban . Ford teherautókkal találkozni.. nemtetszésének adott' kifeje­zést És most Fordék Jugo­szláviával, vigasztalódnak? Nos, a Világgazdaság a Fi­nancial Times nyomán meg­írja: A Ford Motor Co. meg­kezdte az előkészületeket mezőgazdasági berendezései­nek jugoszláviai értékesíté­sére, s lehet, hogy ilyen jel­legű gyárat állít fel Jugo­szláviában. Törnie jugoszláv külkereskedelmi miniszter- | helyettes Belgrádiján kijelen- j tette: A Ford cég tárgyalá- J sokat folytat a belgrádi gep- i ipari intézettel évi 200 ezer mezőgazdasági járművét elő­állító közös gyár építésére. A Ford detroiti szóvivője el­ismerte. hogy folynak előze­tes megbeszélések, de még nem jutottak el abba a stá­diumba, hogy valóban „tár­gyalásoknak’’ minősülhetné­nek. A szóvivő Törnie közlé­seit nem volt hajlandó kom­mentálni. A Financial Times tudósítója szerint: A jelek arra mutatnak, hogy Fordék diszkrét megbízást kaptak a kormánytól jugoszláviai ter­veik kidolgozására, miután a szovjet teherautógyár építé­sére vonatkozó elképzelések — éppen a Nixon-kormány ellenkezése miatt — meg­buktak, Ezek után nyilván csak vonakodva kezdenek hozzá egy másik szocialista országgal kapcsolatos „nyi­tányhoz" (MZ) A > Magyar fényreklámok tenge- ren túlra. A mexikói COPS.A Consessiones Publicitarias S. A. cég színes fényreklám berende­zések — publicolorok — vásár­lásáról szerződött az EL/EKTBO IMPEX-szel. A. magyar fényrek­lámokat augusztus közepéig kell felszerelni Mexikóváros főterén. A COPSA képviseleti megálla­podást is kötött a magyar fény­reklámoknak az amerikai kon­tinensen és Spanyolországban történő árusítására. 1972-től e cikkből 1 millió dolláros évi for­galmat bonyolít le a mexikói cég. Jól értesült források szerint: a Daimler*Benz kapta a megbízást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom