Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
Ara; 1 forint Világ járotetártaí, egyesüljetek! Dunántúlt napio XXV 111. évfolyam, 26. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971 január 31.. vasárnap Igazságosan és méltányosan Néhány nap múlva, feltehetően a hét végén, -egész sor, egymással összefüggő, új jogszabály — kormány- rendelet és végrehajtási utasítás — kerül a nyilvánosság elé a lakásépítésről, elosztásról, a lakbérekről és a kapcsolatos kérdésekről. A rendelkezéseket a kormány már jóváhagyta és ezt követően az építésügyi miniszter ismertette a sajtóval. A bejelentés lényegét illetően, nem jött váratlanul. Ellenkezőleg, már a lakásügy e széleskörű rendezésének és az alapelveknek tavalyi „előrejelzése”, különösen pedig a bérlakások felmérésének megkezdése óta kíváncsian várták az emberek, pontosan mit is tartalmaznak majd az új jogszabályok, és hogyan történik a végrehajtás, egyszóval, hogyan alakul az egész lakásügy a jelzett július 1-i dátum után. Ami pedig a rendezés lényegét illeti, az meg régebben közismert, hiszen már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a pártnak és a kormánynak a munkásosztály helyzetéről hozott határozataiban és a 15 évre kitűzött egymilliós lakásépítési programban. Es itt nyomban hadd jegyezzük meg: a tizenöt évből tíz letelt, és az egymillió lakásból jónéhány ezerrel több áll már hatszázezernél, azaz a tíz esztendőre tervezeti mennyiségnél. A hátralévő mintegy négyszázezer 1975-ig esedékes, s most már elég nagy biztonsággá! tehetjük'hozzá: reális is. Szóval, a kérdés összefüggő rendezésének alapeigon- dolása jé., ideje közismert, mégis egészében eléggé szerteágazó és bonyolult ahhoz, hogy alkalmat adjon félreértésekre, esetleges ferde magyarázatokra és nem csekély, indokolatlan félelemre is. És annyi bizonyos is: a lakáskérdés. amelynek megnyugtató rendezését olyan sok, részben különböző érdekű ember igényli, és amely any- nyi szállal kötődik a gazdasági és társadalmi fejlődés egészéhez, csak igen nagy anyagi és erkölcsi, ha úgy tetszik, politikai erőfeszítés árán ígér általános megnyugtató megoldást. A rendeletek szerkesztői mindezek tudatában dolgoztak. olyan jellemvonásokkal ruházva fel munkájuk eredményét, amelyek rendkívül fontosak az egész rendezés megbízhatósága, hitele szempontjából. Melyek hát ezek a vonások? Mindenekelőtt az alaposság, a körültekintés, A lakásügy egyes problémakörei annyira összefüggnek a gazdasági és társadalmi fejlődés számos kérdésével és mindenekelőtt egymással, hogy nem kevesebb, mint nyolc új jogszabály egyidejű elkészítésére volt szükség, amelyek közül hét néhány napon belül megjelenik, s a nyolcadik — amely telekkérdéssel összefüggésben rendezi a saját tulajdonban levő lakó- és üdülőtelepek helyzetét — néhány hét múlva szintén napvilágot lát. Mit rendez az említett hét Intézkedés? A lakások elosztását és magát a lakásbérletet, a lakbéreket, valamint az albérleti és ágybérleti díjakat, a lakbérnövekedés miatt szükségessé vált állami, illetőleg vállalati lakbérhozzájárulás mértékét, kifizetésének módját, az új lakásba költözők által fizetendő lakásépítési hozzájárulást, illetve lakáshasználatbavételi díjat, a már eddig is ismert lakásszövetkezetek helyzetét, a létesítendő új jellegű lakásépítő szövetkeze- Wc. státuszát,., végül a különböző lakásépítési normákat és az építés pénzügyi feltételeit. Valóságos kérdés-rengeteg, amelyet némi joggal olykor dzsungelnek neveztünk, s amely most kezd át- hatolhatóvá lenni. Áthatol- hatóvá, nem csupán jogi értelemben, hanem — és ez a rendelkezés szelleméből következik — az emberi igazságosság követelménye szerint is. Mindenki tudja, hogy a lakáshelyzet ma, bárhonnan tekintsük is át, sok igazságtalanságot, aránytalanságot jelez; egyesek ingyen jutnak olcsó lakáshoz, mások rendkívüli terheket vállalnak, hogy segítsenek magukon vagy gyermekeiken, a lakbér nem nyújt fedezetet sem az állami, sem a magántulajdonban lévő lakások tisztességes fenntartásához, a bérek egyébként is aránytalanok és így tovább. Mindez már jó ideje rendezésre várt, de mert összefüggött sok egyébbel is, a rendezés váratott magára. Ugyancsak a társadalmi igazságosságra, nem kevésbé szociális törekvésre, méltányosságra vall a rendelkezések sok más jellemvonása. Abból indul ki mindahány: a lakáskérdés megoldása össztársadalmi ügy a lakosság részvétele nélkül aligha elképzelhető; éppen ezért indokolt, hogy minden munkaképes ember — lakásigényének és anyagi képességeinek megfelelően — vállaljon részt a lakásépítés és fenntartás terheiből. Hasonló vonás az is, hogy a tanácsok a jövőben csak meghatározott jövedelmű, illetve szociális helyzetű igénylőknek juttatnak állami költségen épült tanácsi bér-, vagy szövetkezeti lakást, Különösen fontos az az egyértelmű törekvése az egéáz rendezésnek, hogy egyetlen réteg életszínvonala se csökkenjen, egyetlen család se kerüljön nehéz helyzetbe, vagyis hogy a lakás- helyzetet úgy javítsuk és oldjuk meg végül, hogy közben az életszínvonal, a párt politikájával összhangban, fokozatosan emelkedjék. Ilyen értelemben szábályozzák a rendelkezések a lakbéreket és a lakbérhozzájárulást, különös tekintettel a nyugdíjasokra és a keresőképtelenekre; s ilyen szellemben az új lakásba költözés, illetve a lakásépítés feltételeit is, megkülönböztetett figyelemmel a gyermékek számára (még a születendő gyermekekre is!) és az eltartottakra. Miután egész társadalmi fejlődésünket a demokratizmus növekvő igénye jellemzi, természetes, hogy ez csendül ki a lakásrendeletekből is. Alapelv ugyanis, hogy a lakások elosztásában és a lakásállománnyal való gazdálkodásban a tanácsok szerepe lényegesen megnövekszik, ők állapítják meg a lakásigény helyileg méltányos mértékét, egyszersmind azonban időről-időre lakáselosztási és tényleges kiutalási tervet kell készíteniük és azt ki is kell függeszteniük, mindebben kötelezően részt vesznek a jövőben az illetékes társadalmi bizottságok! A rendelkezések messzemenő realitásérzékről tanúskodnak, mert éppenséggel nem vindikálják önmaguknak e nagy társadalmi kérdés egycsapásra való megoldásának képességét, hanem továbbra is a legfontosabbra, a gyorsított ütemű építésre hárítják a legfőbb feladatot. Mégis megteszik, ami tőlük telik: anyagilag, szervezetileg megnyitják az utat a valóban mind.en eddiginél nagyobb mértékű lakásépítés előtt. Új táblák, fényjelző készülékek Enyhítések — szigorítások — Február 1-től érvényes a módosított, kiegészített KRESZ Knf.plr7.rt haladási iránv A Magyar Közlöny pénteki t számában megjelent a bel- 1 ügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter együt- | tes rendelete, amely módosítja, kiegészíti a közúti közlekedés szabályait, népszerű nevén a KRESZ-t. A február 1-én életbe lépő rendelet lényegesebb tudnivalóit szombaton a Parlamentben sajtó- tájékoztatón ismertették. Majdnem 10 esztendeje jelent meg a most is érvényes KRESZ, amelyet — a forgalmi igények, a nemzetközi 'közlekedésben történt változások és egyéb követelmények miatt — ezúttal hetedszer módosítottak, egészítettek ki. A mostani rendelkezés nem jelent teljesen átfogó új szabályozást, hanem csak a halaszthatatlan változásokat, a forgalom jobb , irányítását szolgáló új fény- i jelző rendszert, néhány táb- j lamódosítást, a műszaki felülvizsgálat új rendszerét tartalmazza. A rendelkezések egy része fokozatos alkalmazkodást jelent a nemzetközi előírásokhoz. Új fényjelző készülék A módosított szabályzat intézkedik az új forgalom- . irányító, fényjelző k> szülé- j kék elhelyezéséről, jelzései- j ről, alkalmazásukról. Február : 1-től a lámpa piros színű jelzésére — és érinek megfelelő rendőri karjelzésre — jobbra kanyarodni tilos. Ha a lámpa zöídszínű lencséjében nyü is látható, ak- j kor csak a nyü irányában szabad haladni. Elhelyezhető a jelzőlámpa az úttest fölött, vagy — ha az úttest sávokra van osztva — az egyes sávok fölött is. Ékre egyébként van már példa. Ezeknek a lámpáknak a jelzései az alattuk lévő sávra vonatkoznak, így’ a járművezetőnek csak ezt kell figyelnie, a közlekedés az egyes sávokban a többi lámpajelzéstől független. Mivel a lámpák átalakítása jelentős költséget és időt vesz igénybe, 1973, márciusáig még kétfajta lámpa jelzéseivel lehet számolni. Ez azonban nem zavaró, nem balesetveszélyes, mert az új lámpát a régi készülékből fejlesztették ki. Megváltozik a lakott terület kezdetének és végének jelzése, ennek tábláit december 31-lg állítják fel, közvetlenül az összefüggően beépített terület elé, illetve utána. A rendelet néhány új — az 1968-as bécsi világegyezményben elfogadott — tábla bevezetését is előírja. Ilyen egyebek között a nyolcszögletű stoplámpa, amelyen piros alapon középen fehér színű „stop” felirat látható. Változik a „megállni tilos”, az egyirányú utcát és a besorolás rendjét jelző tábla is. Ezeket a táblákat 1972. december 31-ig cserélik ki, addig a régiek is érvényesek. Kisebb baleseteknél Üj intézkedés: az egyirányú utcában a parkolást a baloldalon is engedélyezik, ha az úttest közepén egy sáv szabadon marad. A „várakozni tilos” táblánál csak a ki- és beszállás, valamint a rakodás idejére szabad megállni. A tompított fényszórót a mozgásban lévő járművek mindenkor korlátozás nélkül használhatják, ■ tiltja viszont a szabályozás az országúton a fényszóróval való szoros követést. Közúton — lakott területen kívül — elakadást jelző háromszöggel kell megjelölni az üzemképtelen járművet, kivéve a motorkerék- ; párt. A háromszöget a kocsi ; mögött 30 méterre kell elhelyezni. A szabálytalanul vá- ! rakozó gépjárművek eltávo- 1 lítását — amely eddig is I gyakorlat volt — most a ren- ; delet is előírja. A mindenkire kötelező ; 1 gépjármű feliősségi biztosí- j tással összhangban szabá- ! lyozták a teendőket a balese- ‘ tek alkalmával. Egyszerűsi- ! tés egyebek között, hogy ha j j a baleset személyi sérüléssel ; 1 nem járt, csupán anyagi kárt j ! okozott, s az nem haladja j meg a 15 ezer forintot, a baleset részesei rendőri intézkedés nélkül, a biztosítóval rendezhetik az ügyet. Természetesen kölcsönösen kötele- ! sek személyazonosságukat j igazolni. Amennyiben a bal- ! esetnél az egyik fél rendőrt hív, megérkezését a másik köteles a helyszínen megvárni. Előírás az is, hogy ha ! a megrongált gépjármű vezetője nincsen jelen — például parkírozó gép sérült meg — a kár okozója köteles személyi adatait a helyszínen hagyni és az esetről az Állami Biztosítót értesíteni. Az új rendelkezés szerint a műszakilag kifogásolható járműért nemcsak annak vezetője, hanem üzembentartója is felelősségre vonható. Szigorítást jelent, hogy lovas kocsit esak hajtói igazolvánnyal lehet vezetni, s 1971. december 31. után a csoportos személyszállításra használt feherautó vezetőjének is „D” kategóriájú — buszvezetői — engedéllyel kell ren- delkznie. A gépjárművek műszaki ellenőrzésének új rendszerét is rögzíti a KRESZ. A gépjárművek forgalmi engedélye, mint ismeretes, a kiállítástól, vagy a legutóbbi sikeres műszaki felülvizsgálattól számított ' 3 év után lejár. Üjra érvényesítéséhez ismételt műszaki vizsga szükséges. Erre azonban ezentúl nem rendelnek be senkit, a jelentkezés önkéntes. A rendelet a levegőtisztaság értelmében a Diesel-üzemű motorok füstölésének megengedett mértékét számszerűen szabályozza. Miután a rendelet csak módosítja, kiegészíti a közúti közlekedés szabályait, ezért nem nyomtatnak új KRESZ-t. A változásokat az érdekeltek a Magyar Közlönyből és a szaksajtóból ismerhetik meg. Készítenek ezenkívül különféle tájékoztatókat a balesetelhárítási szervek, az Állami Biztosító, a Magyar Autóklub. A legutóbbi adatok szárint egymillió ember foglalkozik hazánkban anyagmozgatással. Hihetetlen károkat okoz a népgazdaságnak. hogy munkaerő hiányában napokig vesztegelnek a kirakásra váró vagonok. Éppen ezért rendkívüli jelentőségű az a sűrűáramú pneumatikus vagonkirakó berendezés, amely tegnap készült el a pécsi Polláck Mihály Műszaki Főiskola laboratóriumában. Az eseményt három év óta folyó kutatómunka előzte meg, amelyet az Ipari Robbanóanyaggyár Peremarton gyártelepének felkérésére végzett a Szilikát- és Vegyipari GéMájusban Budapesten ülésezik a BVT Május 13-tól, négynapos programmal Budapesten tartja közgyűlését a Béke-világ- tanács — jelentette be Romes Csandra, a Béke-világtanáes Lenin-békedíjas főtitkára azon a nemzetközi sajtóértekezleten, amelyet szombaton tartott az Országos Be- ketanács Belgrád rakparii székházában. A BVT elnöksége konzultatív csoportjának a napokban Helsinkiben tartott ülésén határozták ezt el. A budapesti közgyűlésnek — hangsúlyozta Romes Csandra — az lesz a feladata, hogy a háborús veszélyek ellen akcióba szólítsa a nemzetközi békemozgalom valamennyi erejét. A közgyűlés színhelyének megjelölésekor — amint a főtitkár elmondta — azért esett a választás Budapestre, mert egyfelől a magyar békemozgalom elismerten fontos szerepet játszik a Békevilágtanácsban, másfelől a magyar főváros az európai népek gondolkodásában, a kontinens biztonsági rendszerének előkészítésében rendkívüli fontossággal bír. Ezzel kapcsolatban Romes Csandra utalt arra. hogy Budapestről tették közzé a szocialista országok, a Varsói Szerződéshez tartozó államok felhívásukat a béke és biztonság megteremtésére. pék tanszékének kollektívája. A feladat, amelynek megoldását a pécsi szakemberektől kérték; a hazai műtrágya- gyártás egyik fontos rész- problémája. A megbízást adó üzembe havonta tízezer tonna nyersfoszfát érkezik, amelyből szuperíoszfátot gyártanak. A külföldről szállított fontos ipari alapanyag összeáll, megkeményedik, mire rendeltetési helyére ér. A vagonokból való kirakása igen nehéz, szinte ásni kell, ugyanakkor nagyon porlé- kony. Erre a munkára egyre kevesebben vállalkoznak. A cél: mielőbb kikísérletez- ni olyan berendezést, amely a nyersfoszfátot gépi úton, zárt rendszerben juttatja el vagonokból az üzembe. A tervek' elkészítése után Marján Gyula főiskolai adjunktus irányításával egy fél üzemi kétcsővezetékes vagonkirakó építésére került sor, amelyen tegnap megkezdték a méréseket. A kísérleti eredmények felhasználásával, még ebben az évben sor kerül egy üzemi méretű, 25 tonna óránkénti kapacitású szállítórendszer elkészítésére, amelyet a pe- remartoni gyártelepen helyeznek üzembe. A későbbiekben. ha az optimális műszaki jellemzőket elérték, az ország valamennyi műtrágyagyárát felszerelhetik az említett berendezéssel, nymodon csökkennek a munkaerőgondok, kevesebb lesz a kocsiállás, olcsóbbá gyorsabbá válik az anyagmozgatás. A nyersfoszfát kirakás gépesítése egyébként a többi szocialista országban is kutatási téma még. Háromévi kutatómunka eredménye Fél use mi vagonkirakó berendezés A Műszaki Főiskola konstrukcióját Peremartouban helyezik üzembe A porszállító berendezés ellenőrző mérése AUJ! Megállni tilos!
