Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
1971. január 30. DUNANTÜLI NAPLÓ A termelő és fogyasztó érdekében Korszerűsítjük a MÉK tevékenységét Közismert az a gyors fejlődés, amely az utóbbi években a magyar mezőgazdaságot jellemézte. Ennek ellenéré, még korántsem tekinthetjük teljesnek — sem mennyiségében, sem szerkezetileg — a városi lakosság élelmiszer-ellátását. Alap: a termelés Baranya megyében —, de országosan is — jelentős gondot okoz a zöldség-gyümölcs ellátás. Megyénkben még fokozza ezt az a tény, • hogy forgalomba hozott zöldségféleségeknek mintegy 40 százalékát külmegyéből „importáljuk”. Ehhez hozzátehetjük még: bár az összes kalóriafogyasztás 1 főre jutó meny- nyiségét illetően világszínvonalon mozgunk, ugyanakkor ez szerkezetében nem tekinthető korszerűnek, egészségesnek. Az elért fejlődés mellett alacsony a tej- és tejtermékek, a tojás, zöldség- és gyümölcsfogyasztás részaránya. A fogyasztás alapja a termelés; forgalomba hozni és végül elfogyasztani csak azt lehet és csak annyit, amennyit megtermelnek. Ebből kiindulva született meg az a határozat, amely a problémák megoldásának érdekében a zöldség- és gyümölcs-forgalmazás zömét végző MÉK Vállalat korszerűsítését tűzte ki célul. Mi a tervezett változás lényege? A változás egyik célja, hogy a forgalmazás érdekét — mint különérdeket — megszüntesse és a termelés tá- gabb értelmezése alapján biztosítsa a termelés és forgalom egységét. Biztosítsa, hogy a forgalom pozitívan hasson a termelésre és az itt keletkező nyereség jelentős része is a termelés fejlődését szolgálja, s ennek alapján a jelentkező szükségletek jobb kielégítését segítse elő. A korszerűbb szervezetnek tehát a termelői és fogyasztói érdekek egyeztetését és magasabb szintű realizálását kell szolgálnia. A tulajdonosok jogai Mi a kitűzött cél elérésének a biztosítéka? | nológiával kapcsolatot szak- tanácsadást, fólia vásárláshoz kamatmentes kölcsönt, (1968- ban 1,3 millió forintot). Ez évben a Phylaxia bizományosaként biztosítja a megye termelőszövetkezeteinek tápokkal való ellátását. A másik biztosíték, hogy e közös vállalat üzletpolitikáját, egész tevékenységét a tagok, a tulajdonosok határozzák meg. Sokoldalú, és igen sok érdekeltet megmozgató vita után született meg az ..Alapító okirat tervezet”, amely a korszerű MÉK tevékenységi körére, tagsági viszonyára, szerveire, a vagyon és jövedelem felhasználására stb. tesz javaslatot. Egy ilyen rövid cikkben nincs lehetőség a tervezetnek — akárcsak vázlatos ismertetésére sem. A „biztosíték” szempontjából azonban két dolgot szükséges kiemelni: „A vállalat feladata, hogy elősegítse tagjainak alaptevékenységét, elsősorban a burgonya. zöldség- és gyümölcs- félék, valamint más szabadforgalmú élelmiszer-gazdasági termény és termék értékesítésével, beszerzésével, és feldolgozásával a termeléshez, tároláshoz, feldolgozáshoz és értékesítéshez szükséges gépek, anyagok beszerzésével, továbbá szolgáltatásokkal.” Az idézet is bizonyítja, hogy a korszerűsített vállalatnak egyik fő feladata — ami egyaránt szolgálja a termelők és fogyasztók érdekeit — a termelésre való pozitív hatás, a termelés gyorsabb ütemű növekedésének elősegítése. Sok tényezőt lehetne válaszként felsorakoztatni — azonban csupán két alapvető momentumot emelünk ki: Az egyik biztosíték annak a vállalatnak az eddigi tevékenysége, amelynek korszerűsítéséről szó van. Sokszor hangzott el kevésbé dicsérő jelző is a MÉK tevékenységéről — a termelők és fogyasztók részéről egyaránt. Véleményünk szerint — a lehetőségekhez képest — lényegében eredményesen oldotta meg nem könnyű feladatát. E megállapítás bizonyítására említhetjük meg a bolthálózat gyors és magas színvonalú fejlesztését, a kiskereskedelmi forgalom növekedését. 1966-ban Pécsen 34 boltban mintegy 35 millió Ft-os, 1969-ben pedig 45 üzletben 57 millió forint értékű forgalmat bonyolítottak le. Több mint 7 millió forintot fordítottak a hűtőház építésére, amely érdeke volt a termelőknek és természetesen a fogyasztóknak is, hiszen jobb lett az áru minősége. A vállalat helyes üzlet- politikáját bizonyítja, hogy tevékenységét kiszélesítette a nem zöldség-gyümölcs jellegű mezőgazdasági cikkek belföldi és kishatármenti forgalmazásával. Ez nem csupán az áruválaszték bővítését eredményezte, hanem azt is, hogy ennek jövedelmezőbb volta lehetővé tette az alap- tevékenység — zöldség és gyümölcs forgalmazás — terén a termelői fogyasztói érdekek mp^asabb szintű összehangolását. A MÉK jelentős szolgáltatásokat. információt nyújtott és nyújt ma is a termelőknek. így pl. kertészeti tech( A fogyasztó érdekében A másik idézet a jövedelem felhasználásával kapcsolatos: „A részesedési- alap tagok részére történő felosztása a következők szerint történik : A felosztható összeg legalább 30 százaléka a vagyoni betét szerint kerül kifizetésre, biztosítva a vagyoni betét 8 százalékos jövedelmezőségét. A többi a forgalomban való részvétel alapján — az igazgatótanács által külön preferálva egyes, évenként külön megállapított cikkek termelését, — kerül kifizetésre. A fentiekkel bizonyítható, hogy a korszerűsített vállalat a hiánycikkek megszüntetése érdekében, azok fokozott termelését a képzett nyereségből külön is támogatni kívánja. Talán felesleges is leírni, hogy ez szintén érdeke a termelőnek és a fogyasztónak. A termelőknek, mert elősegíti a gazdaságosabb termelést, a fogyasztó pedig várhatóan több, jobb minőségű és olcsóbb áruhoz juthat. Közismert, hogy a népgazdaság sok millió és milliárd forintot fordított a korszerű mezőgazdasági termelés anyagi, technikai alapjainak megteremtésére. Joggal támaszt tehát követelményeket a mezőgazdasággal. az ott dolgozókkal szemben. Jogos társadalmi igény, hogy gyorsabban haladjunk előre — á szükségletek jobb kielégítése érdekében — a zöldség- és gyümölcs termelés terén. Lényegében ezt a célt szolgálja a MÉK korszerűsítése is. A mezőgazdasági termelő és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek feladata, hogy rész-jegyeikkel, termelő tevékenységükkel és okos üzletpolitikájukkal biztosítsák a kitűzött cél elérését. Kertész István Élénkség a sörpiacon Ez a furcsa, de mindenképpen kedves és enyhe időjárás ugrásszerűen megnövelte a sörfogyasztást A hosszú évek gyakorlatában megszokott kereslet januári napokon átlagosan száz hektó palackozott és 150—200 hektoliter hordós sör szokott lenni. Ezekben a napokban 300 hektoliternyi palackozott és mintegy 500 hektoliternyi hordós sört fogyasztanak a baranyai szomjazok. Az ügy külön érdekessége, hogy a Pannónia Sörgyárban akadozik a sör palackozása. Kevés az üveg. Rendszerint vissza szokták vinni a kiürült palackokat, ha máskor nem, de a hó végén, fizetés előtt igen. Most nem teszik, s emiatt plakátokon fogják felhívni a fogyasztók, az üvegtulajdonosok figyelmét, ha késve is, de tegyék meg. Öt hét Svájcban Magyar hetek La Tour de lréme-ben öt hétig dolgozott Svájcban, a Fribourg kantonban lévő La Tour de Tréme-ben, a La Tourhoz címzett Hotel Restaurantban dr. Bolgár András, a Nádor Szálló igazgatója és Szabó Dezső, a Nádor konyhafőnöke. A svájci szálloda tulajdonosa két éve rendezett először magyaros vacsoraheteket a Hungar-Hotels szakembereinek közreműködésével. Idén úgy döntött, hogy ismét magyar szakembereket hív meg, de nem két, hanem öt hétre. A választás dr. Bolgár Andrásra, Szabó Dezsőre, valamint Albert Gusztáv cigányzenekarára és két hostessre esett. Amíg Először is: ine^ kell nyernünk a fogyasztót. r A Mecsek Áruház A Mecsek Áruház az ország negyedik legnagyobb kereskedelmi Kombinátja a budapesti Corvin, illetve a Divatcsarnok és a miskolci áruház után. 1969 áprilisában nyílt meg, abban az esztendőben 90 milliót forgalmaztak. tavaly 155 milliót, az idén — várhatóan — jó húsz millióval többet. Az árukészlet értéke általában 20—25 millió forint között mozog. Az \ áruház dolgozóinak létszáma: 230 fő, ebbői százötvenen foglalkoznak a közvetlen eladással. A 20 éven aluliak száma meg- J haladja a százat. A dolgozók átlagkora: 24 esztendő! A Mecsek Aruház a Baranya Kereskedelmi Vállalaté. í“ Űjmecsekalja központjában megépült szép, impozáns három emeletes áruház és a környezetében lévő üzletek egy mini-üzletnegyedre emlékeztet — Igaz-e, hogy a helyi lakók a városba, a belvárosiak meg ide az áruházba járnak vásárolni? — Erre nem mernék megesküdni. Lehet ugyan, hogy a nyitás utáni kezdeti időszakban az uríyivárosiak még ragaszkodtak a belvárosi boltokhoz. A „Mecsek” egy teljesen új létesítmény, múltja nem volt, tehát a fogyasztónak meg kellett szoknia. Ennek persze feltétele az, hogy fokozzuk az áruválasztékot — mondja Nagy László, az áruház vezetője. — Nem jelent-e konkurren- ciát a Centrum? — Konkurrenciát nem. Hiszen mindkét intézmény állami. Viszont erős verseny^ társ, az biztos. Nekünk is meg kellett hódítanunk a tömeget, hogy ez mennyiben sikerült, azt forgalmunk jelentős növekedése is bizonyítja. A múlt évi százötvenöt milliót nem az uránvárosiak vásárlóerejének köszönhetjük csak, hiszen ahhoz kicsi ez a városrész. Pécs különböző kerületeiből is felkeresik áruházunkat, a megyéről nem is beszélve. Ezt a tapasztalatot pontos tényekkel alátámaszthatom, hiszen például a vásárolt bútorok szállítási útvonala behálózza a várost és a megyét. — Mi a véleményük általában a vásárlókról? — Gondolja, hogy mondanék rosszát? Először is: meg kell nyernünk a fogyasztót. ,Ha ’most- mondanék ".néhány elrettentő- példát, idé be. nem tenné a lábát a vásárló. Különben is szakszervezeti ülés elé való áz ilyen téma. De ha már itt tartunk, azt hiszem hogy némely vásárlót éppen az újság, a tévé, vagy a kábarészínpad „ront” el. Legutóbb például láttam egy karikatúrát, „Hogyan lehet bútorhoz jutni” címmel. A vásárló egy százast dugott az eladó zsebébe... De rendben van, ez humor, ami mindig, túloz és általánosít. Viszont ezer. és ezer levél jelenik meg a lapokban, amelyben a kereskedelmi eladót ostorozzák. Olyan levelet meg soha sem olvastam, amelyben az eladó panaszkodna a vásárlóra. Pedig megtehetné... — A fogyasztónak is vannak tapasztalatai. Szólásmondás : „X. Y. ugyan eladó, de nem kereskedó ...” — Nem tagadom, van ilyen is. De azt is tudomásul kell venni, hogy arra a kereskedői szellemre, amely a múlt rendszerben volt. abban a bizonyos maszek-világban, ma nincs szükség. Mi azt mondjuk, az eladó legyen kiszolgálója a vendégnek, de nem „szolgája”. A túlzott, szirupos előzékenységnek nincs helye. Mert ez a magatartás mindig az eladásra szánt bóvlit takarta. Ma a kereskedelem az önkiszolgálási rendszer felé halad. De a vevőt nem lehet soha sem magára hagyni, kell hogy az eladóval kapcsolatba lépjen, különben a töménytelen áru- mennyiség között nem képes kiigazodni. A vevő az udvariasságot és a gyors kiszolgálást igényli. Igaza van, erre neveljük mi is az áruháznak mintegy 60 tanulóját. — A Mecsek Aruhár — kétségtelen — komoly vonzóerőt gyakorol az emberekre. Ml az oka ennek?- — Mért á vevőt,. lélegzet-' vételhéz hagyja jutni. Ez különben .. minden modern áruházban így van. Az eladótér tágas, „szellős”, nem zsúfolt. A vásárlónak van lehetősége arra, hogy alaposan szemügyre vegyen minden, anélkül, hogy az eladópulthoz szorítsák. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy aki egyszer, pusztán kíváncsiságból, vagy mert éppen van ráérő ideje, bejön, végigjárja az emeleket és elmegy. De legközelebb mint vásárló tér vissza. Mondhatok erre egy kiemelkedő példát is. A belkereskedelmi miniszter meglátogatta az áruházat és felfedezett olyan pohárkészletet, amire éppen szüksége volt. Megvásárolta. Legutóbb a török parlamenti küldöttség tagjai vásároltak. — Milyen szolgáltatást nyújt áz áruház? — Először is a szokásosat: szemfelszedés, ruhaigazítás és a tartós fogyasztási cikkek díjtalan házhoz szállítása, vagy a tv-készülék beállítása, szintén ellenszolgáltatás nélkül. Hasonlóképpen vízpróbát végzünk a mosógépeknél, tekintettel arra, hogy néha előfordult bizonyos meghibásodás, amelyet a vevő csak otthon, használat közben vett észre. Mindezeken kívül lakberendezési tanácsadást is folytatunk. A bútorosztály két helyettes vezetője rendelkezik lakberendezési képesítéssel. A tanácsadás azon túl, hogy ingyenes, még kötelezettségmentes is: vagyis a fogyasztó, kívánságára a helyszínen kap tanácsot arra, hogy különböző méretű lakását milyen bútorral, hogyan rendezze be, hogy az otthonos és célszerű legyen, anélkül, hogy köteles lenne nálunk megvásárolni a berendezést. R. F. Szabó Dezső volt a Hotel Restaurant La Tour konyhafőnöke, a harmincezer lakosú svájci kisváros valóságos zarándokhellyé változott. Az egész svájci francia nyelv- területről érkeztek vendégek, hogy megkóstolják főztjét és elismeréssel adózzanak a magyar konyhaművészeinek. — Genfi, fribourgi, lausan- nei vendégeink voltak ... Sokan száz kilométert utaztak egyetlen magyaros var., i csóréért... — Milyen ételekkel váltottak ki legnagyobb sikert? Dr. Bolgár András gondolkodás nélkül válaszol: — A Nádor-palacsintával, a bográcsgulyással, a töltöttkáposztával, a budapesti bélszínszeletekkel. — Receptet kértek? — Igen. El kellett mondanunk, hogy a Nádor.-pala- csinta mazsolás baracklekvárral töltve, barackpálinkával flambírozva, puncsmár-, tással leöntve készül, hogy a budapesti bélszínszeletek „lelke” a libamájas, gombás barnamártás... — Ez elismerés. — Mi is úgy gondoljuk, utólag talán túlzásnak hat, de csak elismerő véleményeket hallottunk. Igaz, kicsit alkalmazkodtunk a franciás szájízhez, például sok ételhez használtunk francia körítést. Ami a tapasztalatokat illeti: — A svájci út rendkívül érdekes és hasznos volt. Svájc a vendéglátás klasszikus hazája. Itt dolgozni, igazán hozzáértő emberek között, nagyszerű dolog. Minket az a szerencse ért, hogy tanúi lehettünk, hogyan képzik a lausannei vendéglátó főiskolán a hallgatókat. Fél év elmélet, fél év gyakorlat váltják három éven keresztül egymást. A negyedik esztendő a vezetőképző kur.“ zus ... Megfigyeltük, hogy -, az éttermekben,t szállodákban minden tanulóval külön foglalkoznak, egyenként bírálják el munkájukat. Véleményem szerint erre idehaza is több időt és energiát kellene fordítani. — Javaslata ? — Erre még nem volt időm. De remélem, hogy az elkövetkezendő hónapokban alkalmazni tudunk majd néhány jó tapasztalatot. Dehát szervezési dolgokról lévén szó, ez üzleti titok. H. M. Téli munka öregeknek Vcsszőseprű és botszőnyeg az erdőkből Több ezren élnek Baranyában erdőkben, csak föld- úttal ellátott kis településeken. Mivel többségük idős korú, gondot okoz, hogy télidőben, rossz utakon eljárjanak munkába. Számukra jelentős, hogy az Erdei Termék Vállalat pécsi kirendeltsége minden télen kereseti lehetőséget nyújt számukra. Magyarlukafa, Somogyhár- ságy, Pécsvárad, Mekényes és Mohács környékén gyűjtik a vörösgyűrűs som- és> fagyai vesszőt, amelyből de-’ cembertől februárig seprűt kötnek. Ebben a hónapban ötezer erős vesszőseprű készült, amelyet ipari üzemek, így a Gázmű és a Pécsi Porcelángyár vásárol. Gazdasági udvarok, istállók tisztántartásához a termelőszövetkezetek is egyre többet vásárolnak. Ugyancsak a már említeti területeken készítik azokat a másfélszer két méteres botszőnyegeket, amelyeket a Mecseki Szénbányákban használnak. A tölgy, bükk, juhar és hárs ritkításakor nyert botokból álló szőnyeggel a vágatokat bélélik a bányákban.
