Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

6

DUN ANTÜLI N APLÓ

1971. január 27.

A SZERKESZTOSEG

Már szólni sem merünk...

Tulajdonképpen egy jelentéktelen kis utcáról, — nevezetesen Pécsett, a Czinderi utcáról van szó. melyben különösen téli időben lehetetlenné válik a gyalogos forgalom. Ugyanis az utcának csak egyik oldalán van járda. amiről ..gazda” híján sohasem takarítják el a havat.

iiJfe lÁ/hnö

luilftw. /ív V/ ivpyüÖÄ/ \J ü

„Példájuk követni való"4

Amíg a partnerek egymásra hárítják a felelősséget

Sok liizoit sertés megy veszendőbe a tófűi portákon

Az illetékesek

„A bravúroskodás eredménye”

Meghallgattuk az érdekelt gépkocsivezetőt, aki elmondta, hogy ismeri a 31. sz. helyi autóbusz- járat útvonalát és a megadott napon és járaton nem hajtott gyorsan, figyelembe véve a KRESZ ide vonatkozó előírásait. Tekintettel a vezetőnk által elmondottakra, valamint a megnevezett tanúkra, gépkocsivezetőnk előadását részben elfogadtuk. de figyelmeztettük, szolgálatának körültekintőbb ellátására.

„Buszvezetés — ámokfutás?”

A fenti panasszal kapcsolatban utasítottuk a forgalmi végrehajtó szolgálatunkat a határozott állásfoglalásra és a menetrendszerűség betartására. A meghallgatott gépkocsivezetőnk előadta, hogy leszállásjelző lámpája meghibásodott, melyet a Tettyén megjavított, azonban a gyors javítás nem járt a kívánt ered- méttiiyel, mert a rázkódás következtében menetközben újra meghibásodott és így nem vehe- tettSí&fdomást a leszállási szándékról. A megállóban pedig azért nem állt meg, mert a gépkocsi teljes kihasztnáltsággal közlekedett és a már hivatkozott jelzőcsengő hibájából pedig úgy tűnt: — leszálló utas nincs. Miután tapasztalta. hogy a jelzőgomb rossz, a továbbiakban a megállókban megállt.

„Hol vannak ilyenkor a vezetők?”

A műszaki telephelyünk elhelyezése a közbeiktatott sorompó miatt nem mondható szerencsésnek, ugyanis a hajnali órákban a sorompózár nagymértékben befolyásolja menetrendszerűségünk biztosítását. Ezekben az esetekben részünkről megvannak a forgalom fenntartásának reális feltételei, azonban a garázsból az indulási időkre a gépkocsik nem tudnak eljutni az indulóállomásokra. Ezen a hiányosságon csak radikális megoldással, felüljáró építésével lehetne segíteni.

„Renitens utasok”

A Siklósról Harkány felé 13.15 órakor induló járatra vezényelt gépkocsi indulásakor a dinamó megszorult, így sajnos mozgás- képtelenné vált A dinamó meg- szorulása előre nem vdlt látható, ezért a gépkocsivezető eljárása nem hibáztatható. A mentesítést végző mikrobusz szerelvény forgalmi személyzete azonban nem a kiadott utasítás szerint járt el és ezért kérjük azokat az utasainkat, akik a leírt eset kapcsán hátrányt szenvedtek. hogy menetjegyeiket szolgáltassák be a Volán 12. sz. Vállalathoz, ahol a viteldíjakat visszafizetik.

A jegykezelő ellen felületes magatartásáért eljárni nem tudunk. mert munkavégzésével kapcsolatos kifogások miatt vállalatunktól elbocsátottuk.

Laki Pál igazgatóhelyettes

„Duhaj-központ...”

Nemcsak a Fenti című cikk megjelenése után, hanem annak megjelenése előtt Is Intézkedtem a városban lévő szórakozóhelyek ellenőrzéséről. Felhívtam a területileg illetéke' rendőrőrsök parancsnokainak figyelmét, hogy amennyiben a lakosság nyugalmát zavarják, azonnal Intézkedjenek. A szórakozóhelyek ellenőrzését . a gépkocsizó járőr-szolgálat napszakonként rendszeresen végzi.

A cikk megjelenése után a III. kerület rendőrőrs parancsnokát utasítottam. az érintett Virágcsokor étterem üzletvezetőiének . figyelmeztetésére, hogy a jövőben messzemenőleg tartsák be az előírt rendelkezéseket és amennyiben hasonló eset történik. vele szemben szabálysértési eljárást indítunk.

Árvái Mihály

i. alezr. alosztályvezető hr

A

mióta a tsz-ünk szerződéses kötelezettségei mellett szívügyének tekinti a háztájiban hizlalt sertések átvételét, illetve értékesítését, azóta nálunk Tófűn is megnőtt az állattartási kedv. De erről éppen a legutóbbi esetünk kapcsán, sajnos már csak múltidőben beszélhetünk. Az történt ugyanis, hogy — mint rendesen — ezúttal is bejelentettük a tsz főagronómusának háztáji sertéseink súlyát, számát, amit ő elfogadott, pontosan megjelölve még a helyet, napot, órát is, amelyiken az Állatforgalmi Vállalat felvásárlója átveszi tőlünk az árut. Nos, az átvétel napján (január 5-én) mi időben el is indultunk, de a nagy hóakadály miatt

Mindezt még súlyosbítja az is, hogy az utca elején a Festék Nagyker raktára van, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az amúgy is szült utcát eltorlaszolják a tehergépkocsik, melyek igen gyakran a járdára is ráfaralnak. Szólni már nem is igen merünk a gépkocsivezetőknek, mert a vérmesebbjeitől olyan cifra „választ” kapunk, melyet egyikünk se tenne kirakatba.

Ezért hát érthető, hogy szívesebben várnánk választ, de inkább mielőbbi intézkedést a kerületünk tanácsától.

Az utca lakói nevében

M. J.

Méltán lehetünk büszkék rájuk

Jó néhány napig töprengtem a Dunántúli Naplót várva, hogy a sok tanú közül valaki szót emel a nem mindennapi eseménynek, amelynek magam is szemtanúja voltam.

Még január 14-én, egy vidám kis úttörő csapat ródli- versenyt rendezett a Komló- kenderföldi domboldalon. Vidámak, egészségtől kicsattanó gyerekek, akik a verseny után az iskola felé igyekezvén egy égő ruhás idős nénit láttáik kiszaladná a Kazinczy utca 11. szám alatti házból. Mielőtt bárki felnőtt közbe avatkozhatott volna, ők már cselekedtek. Közre fogták a nénit, és bámulatos ügyességgel, gyorsasággal, hozzáértéssel eloltották a lángoló ruhát. Majd látva azt, hogy a néni súlyos égési sebeket szenvedett, késedelem nélkül a közeli iskolába futottak, hogy mentőkért telefonáljanak, akik percek alatt megérkeztek és kórházba szállították a sérültet.

A megkapó jelenet után hamarosan megtudtam, hogy a lelkes kis csoport irányítója — a náluknál alig idősebbnek látszó Góla tanárnő volt. Méltán lehetünk hát büszkék rá és kis tanítványaira, akik példaképei lehetnek minden úttörőnek.

Kovács János

Komló.

többször is elakadt a zetorunk a kb. 35 má- zsányi sertéssel, s így egy órás késéssel érkeztünk meg az egyházaskozári átvevőhelyre, Nagy megdöbbenésünkre közölték velünk, hogy betelt az átvételi darabszám, és hiába tiltakoztunk, nem vettek át tőlünk egyetlen sertést sem. Vissza kellett hát fordulnunk az agyonijesztett, agyonrázott hízókkal, melyek azóta sem esznek.

Közel három hete várjuk, hogy majd csak átveszik tőlünk, miközben a hízóink szemlátomást romlanak Mi, akik úgy tudjuk, hogy a városnak nagy szüksége van a húsra, hentes árura, sajnos azt kell hinnünk, hogy „rosszul tudtuk”.

A szemtanú

jelentkezését

kérem!

Mit mond a tsz főattronómusa

Köszönetét szeretnénk

mondani a sellyei körzeti általános iskola nevében, a MÁV pécsi fűtőháznál működő „Régi forrás" szocialista brigádnak.

Ez a brigád önként felajánlotta. hogy iskolánkat patronálja, vállalását kiválóan teljesítette; gyakorlókertünk részére vízvezetéket fektettek le, csapot szereltek, így a kert öntözése sokkal könnyebb és gyorsabb, szemléltetőeszközöket ajándékoztak az iskolának, valamint ' virágtartókat gyártottak az osztályok szépítésére, stb. Tudomásunk szerint a brigád munkája mindenben kiváló. amellyel iskolánk tanulóinak szép példát, mutatnak a szocialista munka, a közösségi szellem kialakítása és az önként vállalt segítés terén. Szívesen vennénk a brigád további patronálását és azt. hogy ez a szép példa nyilvánosságra kerülve más vállalatot s brigádot is hasonló segítésre ösztönözne.

Varga Sándor

körzeti igazgató

December 28-án reggel 8 óra körül a Landler Jenő utcában a Barbakán előtti járdán elcsúsztam, eltörtem a bokámat. Kérem azt a két férfit, aki felsegített, hogy szíveskedjenek velem címüket közölni, mert igazolnom kell, hogy valóban a Barba- kán melletti járdán estem el.

Özv. Bettiik Miklósné Pécs, Nyíl u. 12.

TELI „CSENDELET

'

' ' ’ ■ ' .. . ::^9ÍSS«í^ws^'

Ennyit a levélből, melynek nyomán helyszínen is meggyőződhettünk a panasz jogosságáról. Nem is kellett végiglátogatnunk a portákat, mert érkezésünk hírére. — egy helyütt. — Szalai Kálmánéknál gyűltek Össze a kárvallott gazdák. Megpróbáljuk hát röviden összefoglalni érveléseiket, amelyekből világosan kitűnt, hogy enyhéft szólva is méltánytalanság érte őket. Mindenekelőtt azzal, hogy az egy órás késésük volt az egyetlen ellenérv az átvétel elutasítására. Ezt véleményünk szerint mindenekelőtt a helyszínen lévő tsz főagronómus terhére írhatjuk, akinek csak egy telefonhívásába került volna, hogy meggyőződjön a késés okáról. Annál inkább is. mert személy szerint ő rendelte oda a gazdákat, sőt a felvásárlókat is. tehát ragaszkodnia kellett volna az átadási előjog betartásához.

De hallgassuk meg a tsz főagronómusát. Tóth Szilvesztert is. aki, — hadd jegyezzük meg, — nem győzött meg bennünket érveléseinek helytállásáról.

— A tsz-ünk sohasem zárkózott el attól, hogy szerződéses kötelezettségei mellett felmérje, és elvállalja a háztájiból felkínált, úgynevezett szabadon hizlalt sertések értékesítés ét, de ilyen nagy mérvű kínálat még egyetlen előző évben sem volt. mint az idén. — mondotta. — Mégis elfogadtuk a felkínált

sertéseket, és annak rendje- módja szerint jeleztük a felvásárlókkal az átvétel helyét, időpontját. A bajt az okozta, hogy az Állatforgalmi Vállalat csak száz darabra vállalt diszpozíciót, de a gazdák az átvétel napján 130 sertést szállítottak a helyszínre.

Ö, mint mondotta, mindent elkövetett (kivéve a fentebb említett telefonhívást), hogy „mentse a menthetőt”.

— Ha azon a napon az Állatforgalmi Vállalattól azt a választ kapom, hogy fuvar problémák miatt nem veszik át az árut, ez esetben mi vállaltuk volna a beszállítását is. De sajnos a diszpécserük mereven elzárkózott ez elől. s így kényszerültünk arra, hogy visszafuvaroztassuk a jószágokat.

Közbevetett kérdésünkre, hogy miért nézte el tétlenül más. vagyis a tsz által aznapra le sem kötött sertések átvételét, csak ennyi volt a válasza:

— Ha a tófűiek időben érkeznek, nyilván az övékét rakatjuk fel elsőnek, de sokáig nem várakozhattunk,

! mert ebből még nagyobb bajok keletkezhettek volna a már ottlévő gazdák türelmetlensége miatt.

E . válaszára. — mint már említettük Is, — csak annyi a megjegyzésünk. . hogy .miféle szervezés az, amelyben nem tekintik kötelezőnek, il- leve megmásíthatatlannak a már lekötött, kiértesített gazdák elsőbbségét.

4z At (áttör nalmi Vállalat dissoécsere

környezetére

Ami pedig az Állatforgalmi Vállalat diszpécserének „merev elzárkózását” illeti, ennek is a végére jártunk. Poppini Nándorné, a vállalat árudiszpozense a következőket mondotta:

A Tettyére kirándulók közül jónéhányan megbotrankozva állapítják . __ j^a a vállalatunknak az

m

eg, hogy a gondozott külsejű étterem mellett a Színészház udvara j acJ0tt helyen és időben csak szemetes, gondozatlan, kerítése hiányos. Kicsivel több gondot kellene I száz sertésre van felvásár- forditani az egyébként szép környezetben lévő épületre és közvetlen I j^si lehetősége valóban nem

vállalhat kötelezettséget a százegyedik átvételére. Ha a kozári tsz 130 sertést jelentett volna be, ez esetben ,a következő megoldásokat választottuk, illetve ajánlhattuk volna fel. Vagy azt, hogy a kijelölt napra megfelelő férőhelyes kocsit küldünk, vagy ha ez nem áll módunkban, ez esetben megállapodunk egy kedvezőbb időpontban. S, hogy ez utóbbira mindmáig nem került sor, azon múlott, hogy a kozári tsz csak e hónap végére jelentette be igényét...

Szerkesztői üzenetek

Kovács J. Pécs: Kérdésére közöljük, hogy gépjármű adásvétele esetén az illetéket a szerződésnek az Illetékhivatalnál történt bemutatása után kell leróni, illetve befizetni a kapott csekken.

Cs. K. Pécs: Ha valaki év közben megy nyugdíjba, az év hátralévő idejében a 6000 forintnak megfelelő arányos részt keresheti meg, tehát nem az egész 6000 forintot.

Horváth József Pécs: Hogy felesége megkaphassa a gyermek- gondozási segélyt, szükséges, hogy a szülés előtti 18 hónapból 12 hónapi munkaviszonya legyen és a szülés napján is munka- viszonyban álljoji.

B. M. Siklós: Tanulmányi ösztöndíjat visszamenőlegesen nem kérhet.

K. I. olvasónknak három gyermeke van. Közülük a legidősebb jelenleg katonai szolgálatot teljesít, a középső harmadéves ipari tanuló, míg a legkisebb még általános iskolába jár. Az iparitanuló is- ' kólába járó gyermek után szeptembertől beszüntették a családi pótlék folyósítását.

Kérdése: Jogszerűen szüntették-e meg a családi pótlék fizetését a harmadéves iparitanuló gyermeke után?

A családi pótlék folyósításának j a beszüntetése az iparltanuló I gyermek vonatkozásában jogsze- ! rü volt.

! A 1« 1966. (VI. i.) Korm. sz. j rendelet a 4. §-ában határozza | meg a családi pótlékra jogosult ■ gyermekek körét. E szerint:

| „Családi pótlékra jogosultság í szempontjából azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki

a) tizenhatodik életévét még nem töltötte be;

b) az általános iskola vagy a középfokú iskola nappali tagoJogi tanácsadó

zatán folytatja tanulmányait, vagy első-, illetőleg másodéves szakmunkástanuló és tizenkilencedik életévet még • nem töltötte be;

c) az a), illetőleg b) pontban meghatározott életkor betöltése előtt testi vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége miatt munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette és ez | az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, ennek az állapotnak a tartama alatt.”

Az Idézett kormányrendelet b) pontja értelmében családi pótlékra az ELSŐ, illetőleg MÁSODÉVES szakmunkástanuló jogosult. Tehát a harmadéves iparitanulót már a jogszabály nem veszi a jogosultak körébe, így részére nem lehet tovább fizetni a családi pótlékot.

Ezért szüntették be az ellátás folyósítását szeptember hónapTöbben felvetették, hogy a szabad szombaton végzett munkáért milyen díjazás illeti meg a dolgozót, illetve részükre megjár-e a munkaszüneti napokra érvényes dí- | jazás?

Hasonló jellegű probléma már felmerült, így annak alapján Ismertetjük a Munkaügyi Minisztérium—SZOT együttes határozatának lényegét.

E szerint; a szabadnap és a heti pihenőnap nem azonos fogalmak. A heti pihenőnap a dolgozó hetenkénti hosszabb — legalább 24 órás — pihenését szolgálja. Ezzel szemben, azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a munkahetet hat napnál kevesebb munkanap alatt dolgozzak le, a dolgozóknak a heti pihenőnapon felül szabadnapjuk is keletkezik. Ez utóbbi kedvezmény azonban nem általános a munkahelyeken, mint a heti pihenőnap. Ebből adódik, hogy a szabadnapon — szabad szombaton — történő munkavégzést munkanapon történő túlmunka végzésének Kell tekinteni. Tehát az e napon történő munkaelrendelés tekintetében a munkanapokon történő túlmunkavégzés és túlmunkadíjazás szabályai érvényesülnek.

Ilyen esetben ugyanis a dolgozók a heti munkaidőkereten felül végeznek munkát, ami túlmunkavégzésnek minősül és így a munka elszámolásánál a 6/1967. (X. 8.) Mii M. sz. rendelet 4 § (2) bekezdésében előirt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(A határozat részletesebben megtalálható a Munkaügyi Szemle 1970. évi 10. számának 417. oldalán, 6918/1970. Mü. M.—SZOT határozat.)

íme két válasz, amelyekből — bármily meggyőzőét! hangzanak is, — csak az derült ki, hogy egyik fél sem vállalja magára a felelősséget. Közben múlik az idő, s vele együtt* a kárvallott gazdák türelme is. És ha e türelmetlenségükből eddig csak arra futotta, hogy levélbe foglalják sérelmüket, ez azért van így, mert bizonytalanok az igazukban. Bizonytalanok, mert úgy tudják, s ezt állítólag hangoztatták is előttük, hogy a „szabadon hizlalt” sertést csak szívességből veszi át tőlük a tsz és közvetítésükkel az állami felvásárló. Ez így részben igaz is, mert a tsz-nek valóban jogában áll nem elfogadni, vagy szabadáras ajánlatot tenni a szerződésen kívüli sertések átvételére, de itt másról van szó.

A tsz átvette, sőt el is szállíttatta a sertéseket a fel- vásárlási helyre, tehát ha „csak” erkölcsileg is, de őket terheli a felelősség a történtekért. De véleményünk szerint részben a felvásárló állami vállalatot is, ahol a legtájékozottabbak a húsellátás, — általunk, fogyasztók által is sajnos jól ismert problémáiról. Ugyanis, ha tudomásuk volt, — mert yolt és van is tudomásuk a .tó-, fűiek és, a maróciak portáin maradt sok mázsányi sertésről, akkor talán külön kérés, vagy jelentkezés nélkül is rég megsürgethették volna a veszendőbe menő jószágok felvásárlását.

Pálinkás György

I

»