Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
1971. január 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 700 lakás — Új strand — Tornatermek — Kórház Szigetvár 1971—1975 Szigetvárt 1966. október 1-én nyilvánították várossá. — Lényegében tehát az 1971—1975-ös tervidőszak az első teljes ötéves terv a város történetében — mondja Tinusz János elvtárs, a Városi Tanács vb-elnöke. — Meghatároztuk a város holnapját. Még egy-két dolgot meg kell beszélnünk tanácsülésen, aztán megkezdődhet a munka a tervek végrehajtásáért. — Kezdjük a beszélgetést a lakásgondokkal. Az ellátottság a megye városai közül a 346 fö/100 lakás mutatóval Komló után a legrosszabb. Miről tájékoztathatjuk a lakosságot a lakásfejlesztést Illetően? — Lényege» fejlesztést terveztünk — kezdte válaszát a VB elnöke. — A IV. ötéves tervben állami, központi beruházásból mintegy 300 lakást kívánunk felépíteni. Ezenkívül az OTP közel 400 lakás elkészítésével járul hozzá a gondok enyhítéséhez. A város saját erejéből gondoskodik megfelelő közműellátásról, az új lakótelepek szennyvízelvezetéséről, jó ivóvíz-ellátásáról. A lakások a Radován téren, az Almás pataktól keletre és a város nyugati részén épülnek feL — Az «J lakótelepek kommunális ellátásáért mit Ígér a kővetkező öt esztendő? — Felépítünk egy 8 tantermes általános iskolát — tornateremmel! A legkisebbek elhelyezési gondjain 40 férőhelyes új bölcsődével kívánunk enyhíteni. A vásárlást új ABC áruház könnyíti majd. A Zrínyi téren a Megyei Tanács támogatásával 1970 második felében étterem kezdi meg üzemelését. A szolgáltatási tevékenység javításáért a Gelka és Patyolat korszerűbb helyiséget épít. Épít áruházat az ÁFÉSZ, ahol bútorokat, iparcikkeket is lehet vásárolni. Ruházati bolt is létesüL — Szigetvár peremkerületei — Hóból, Zalbót, Becefa — autóbuszjáratokkal bekapcsolódtak a közlekedésbe. Hallani azonban, hogy a perem- kerületek lakói panaszkodnak: nem városi, hanem távolsági járat dijait fizetik a buszokon, ami lényegesen drágább. Milyen megoldás várható? — Valóban ex a helyzet Távolsági tarifával járatják a buszokat. Számunkra érthetetlen, miért kell a városhoz tartozó peremkerületi lakosoknak a 2 forintos tarifa helyett több mint a kétszeresét fizetniük egy útért Állandóan napirenden tartjuk ezt a kérdést ismételten tárgyalunk az Autóközlekedési Tröszttel. Reméljük, közös nevezőre jutunk — de úgy tűnik, nagyon vitázó tárgyalásoknak nézünk elébe. A DÉDÁSZ — miután Szigetvárt várossá nyilvánították — a városhoz tartozó peremkerületek lakói számára is alkalmazta az olcsóbb áramszolgáltatást így helyes. Most a közlekedésen a sor. De ha már közlekedésről szóltam, hadd említsem meg: a IV. ötéves tervben a Volán 12-es vállalatával a város közös beruházással új autóbusz-pályaudvart is létesít — Maradjunk még • peremkerületeknél, ha már említettük. Hóból, Zslbót, Becefa milyen fejlődésnek né* elébe? — Hobolban bővítjük az orvosi rendelőt fodrászüzletet létesítünk. Parkosítás, — A Jászberényi Gépjavító Állomáson megkezdték a Vi- noro—200 típusú szőlőzúzó és bogyozógép gyártását. A berendezés óránként kétszáz mázsa szőlőt dolgoz feL — Gyártják a Vinoro-család másik tagját is, amely óránként ötszáz mázsa szőlő feldolgozására képes. A szüretig húsz komplett gépet adnak át a szőlőtermelő nagyüzemeknek. rendezés címén félmillió forintot juttatunk. Zsibót, Becefa autóbuszvárót kap. Szeretnénk a becefai külső szőlőterületen lakók számára is eljuttatni a villanyt — ezt a munkát most mérjük fel. — Ismét Szigetvár. TJgy tudjuk, hogy jelentős kórházi fejlesztés is várható. — Igen. Mintegy 260—270 ágyas elmegyógyintézet létesítése tervezett úgy, hogy ezzel együtt az általános kórházi ágyszám is 200-zal bővülne. Az egész komplexum költsége 145 millió forint. Ebből a következő öt esztendőben 77,1 millió forint kerül beruházásra. — Sok szó esett már a szigetvári ÜJ strandról. Milyen előrehaladásról számolhatunk be? — Szép, új strandunk lesz. A kiviteli tervek előreláthatóan tavaszra elkészülnek. Az építéséhez 15,5 millió forintot a Megyei Tanács ad. A melegvizű strand a vár nyugati részén kerül felépítésre, négy medence áll majd a strandolok rendelkezésére. Mintegy ötezer ember élvezheti itt a strandolás nyújtotta örömöket. A IV. ötéves terv végére megkezdi üzemelését — Ha már a fürdésről, sra- badidő eltöltéséről szóltunk — víkendtelkek kialakítására tesz-e lehetőség? — Igen. A vár északnyugati részén kívánunk telkeket kialakítani. — Még mindig good a szigetvári tanulók, sportolók tornaterme. Nincs. Tudomásunk szerint a lakosság anyaid hozzájárulást is felajánlott az áldatlan helyzet megváltoztatásáért. Várható javulás? *— Valóban nagy gondunk a tornaterem hiánya. De várható a javulás. A gimnázium udvarában már épül egy tornaterem. A tervezett új általános iskolához is csatlakozik majd tornaterem. Ami pedig a lakosság felajánlását illeti: valóban szép példa volt — összesen mintegy 600 ezer forint a felajánlás összege. Ez is hozzájárul a Rákóczi úti Általános Iskola mellett felépülő tornaterem létesítéséhez. A tornatermi gond tehát lényegesen enyhül a következő években. — A leglényegesebb a munkalehetőség. Várható-e ezen a területen változás? — Nem tanácsi hatáskör, de elmondhatom, hogy a konzervgyár rekonstrukciója befejeződött, a cipőgyáré pedig ebben az évben fejeződik be. Van itt bőven új munkaalkalom. A cipőgyárban például a rekonstrukció előtt 720 ember dolgozott, a rekonstrukció befejeztével pedig több mint 1100 lesz a létszámuk. Nem munkahely-hiányról beszélhetünk, hanem új munkásokra van igény. — fis érvtől kezdve jelentőssé nő l helyi tanácsot önállósága. Mit jelent ez Szigetvárott? — Az önállóság fokozása nagyobb felelősséget is ró a tanácsokra. Magunk gazdálkodunk, a bevételekből fejleszthetjük a várost, javíthatjuk a lakosság ellátását. A bevételeink növelését jelenti többek között a közterülethasználati díj, a közműfejlesztési hozzájárulás, az állami tulajdonban lévő kisebb ingatlanok eladása, amelyeknek árából újabb lakásokat építhetünk — és még számos forrás. Jól kívánunk gazdálkodni ezekkel az ösz- szegekkel a lakosság érdekében. Mi úgy érezzük, hogy a III. ötéves terv időszakában igyekeztünk megoldani a város fejlesztésének feladatait. Sok segítséget nyújtott ebben a lakosság is. Így igyekezünk a következő években is dolgozni. Még szebbé kívánjuk tenni városunkat. Ehhez hozzájárul például a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szigetvár városi Bizottsága és a Városi Tanács VB szerződése, amelynek célja: „Havonta egy napot Szigetvárért” társadalmi munkaakcióban a fiatalok 1971-re 35 000 órát vállalnak. Minden erőnkkel és tudásunkkal a következő években is a város fejlődését kívánjuk szolgálni — mondotta befejezésül Tinusz János elvtárs. Garay Ferenc Másfél millió tonna szén az év első két dekádjában A szémbányászat jó starttal kezdte 1971-et: január első 2 dekádjában a bányászok másfél millió tonna szenet termeltek, leküzdve számos nehézséget; a havazások miatt többször késtek vagy meg sem érkeztek a munkásjáratok, időnként a drótkötél- pályák jegesedése okozott üzemzavart, és vissza-vissza- térő akadály a szinte krónikus vagonhiány. Mindezek ellenére az év első 20 napján lényegében teljesítette programját a bányászat. Az Egyesült Magyar Szénbányáknál elmondották: az évi tervet figyelembe véve, az első negyedév programja 7 millió 145 ezer tonna szén kitermelését írja elő, míg tavaly a negyedéves programban mindössze 6 millió 907 000 tonna szerepelt. Bár a többlettermelés jórészt a vi- sontai Thorez külszíni fejtésről származik, de így is a mélyművelésű termelésnek mintegy 100 ezer tonnával kell meghaladnia az 1970 első negyedévit. A termeléstöbbletet részben a műszaki fejlesztés eredményezi, részben pedig az, hogy a 281 napos éves munkarenden belül az első negyedévben 72—73 munkanapon át dolgoznak, igénybe- véve szabad szombatokat s vasárnapokat is, amelyekre nyáron adnak majd ki szabadnapot Ifjúsági klubok Együtt — de nem ugyanazt Divat lett a pince — Réteg-klubok, mősorceere Egyszer csak divat lett a pincébe járni. A pestiek kezdték, aztán a vidégi városokban is megindult a mozgalom: felfedezni az épület alatt meghúzódó, semmire sem használt pincéket, és klubot csinálni belőlük. De hasonló sorsra jutottak az ócska lomtár-szobák, szuterén helyiségek, többre érdemes raktárak is ... Egyszer csak divat lett ifjúsági klubot csinálni, — jóformán nem is számít rangos vállalatnak, intézménynek az a cég, amelyik nem rendelkezik saját Ifjúsági klubbal. A nemrégiben elkészült egyik legfrissebb pécsi ifjúsági klub a postásoké. Százezer forintot kaptak a pince rendbehozására, a többit maguk tették hozzá. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat hatvanezer forintot adott a fiataloknak az új üzemi klubra, ugyancsak ilyen összeggel segített a klubalakításhoz a Pécsi Dohánygyár is. Harminckét ifjúsági klub, — számok nélkül is elképzelhető, — a pécsi fiatalok számottevően nagy tömegének ad otthont esténként, vagy a hét meghatározott napjain. Ez jó dolog, szinte fórumnak is lehetne tekintetű, — azonban sokat levon Kiöregszel, postás bácsi? Postás bácsi. A kézbesítőket hívják így és lassan valóban bácsi-korba súlykoló- dik ez a „hivatal”. Pécsett, de a Pécsi Postaigazgatóság területén a nagyobb városokban, településekben a levélkézbesítők átlagos életkora ötven év. A területen még rosszabb a helyzet, ott hatvan év az átlagkor és bizony akad hetven esztendős kézbesítő is faluhelyen. Hol vannak a fiatalok? Mert jönnek. 1970. december 20-án a pécsi L számú hivatal nyolc fiatalt alkalmazott kézbesítői munkakörbe. Ma, január valahánya- dikán már csak ketten vannak. Az egész évet vizsgálva kiderül, hogy nyolcvan kézbesítő mondott fel a pécsi igazgatóság területén, rajtuk kívül pedig még hatvanan, akik csak hírlapot kézbesítenek. Miért e tömeges elvándorlás? Maguk az illetékesek nyilatkozták kendőzetlen őszinteséggel: nem is csodálkoznak a fiatalokon, hiszen a legtöbben azért hagyják el állásukat, hogy szakmát tanuljanak. Levelet kézbesíteni ugyanis nem szakma. Pénzt kezelni sem az. Furcsa, de való igaz: személyi igazolványban olyan bejegyzés, hogy szakképzettsége postás, olyan nincs. Komfortosabbá teszik a Baranyát? Haricányfürdőn minden évben több ezer tsz-tagot és üzemi dolgozót üdültetnek az Állami Biztosító CSÉB csoprtjai. Mióta a Napsugár Szállót átadták, egy-egy turnusban száznál is többen pihennek a CSÉB-tagok közüL Közismert, hogy a régi Baranya és az új Napsugár komfortja nem azonos. A Baranyában nincs központi fűtés, nincs melegvizszolgálta- tás, hiányzik a tágas társalgó, korszerűsítésre szorulna az étterem, tehát hiányoznak azok a feltételek, amelyek között maradéktalanul jól éreznék magukat a vendégek. Eddig nem volt választásuk a CSÉB-tagoknak, érkezési sorrendben szállásolták el valamennyiüket, kit a Baranyában, kit a Napsugárban. Egy újabb megállapodás szerint azonban magasabb térítési díj ellenében kiköthették az érkezők: ők a Napsugárban akarnak lakni. A következmény: mindenki megajánlotta a magasabb összeget, csakhogy komfortosabb körülmények között tölthesse el a pihenőnapokat Most válaszút előtt áll a Baranya, illetve a szállodát üzemeltető Baranya megyei Vendéglátó Vállalat. Vagy összkomfortossá teszik, vagy a magasabb térítési összeget vállalva átpártolnak a CSÉB tagok a Napsugárba, még olyan áron is, hogy az ÁB igazgatóságok átmenetileg csökkentik a Harkányban üdültetett tsz-tagok és üzemi dolgozók létszámát A postás kézbesítők átlagos keresete, tizenötéves szolgálat után (!) a ruhapénzzel együtt (!) havonta 1700 forint. Erre az sem mondható, hogy nem sok, mert ez kifejezetten kevés. Miért? Abszolút megbízhatóság... Nyugdíjkifizetések Idején a „postás bácsi” nyolcvan-, százhúszezer forinttal a táskájában indul el naponta. Átlagosan napi harmincezer forint húzza táskájukat, s ezt a pénzt már csak azért is, becsülettel kell kezelniük, mert hiszen, százszázalékos kártérítésre kötelezettek. Kapnak úgynevezett „man- kópénzt”, ami hivatott az esetleg előforduló tévedések, „el”-számolások megtérítésére. Havonta egy kézbesítő mintegy nyolcszázezer forintot utaztat át a kezén — mankópénze huszonegy forint ... Legalább nyolc általános iskolai végzettség. Nem is titkolták: oly kevesen vannak, oly nagy szükség van mindenkire, aki erre a pályára szánja el magát, hogy ezt a feltételt már nem tudják megkövetelni. Kérdés, hogy hat elemivel alkalmas- e valaki ekkora pénzösszeg kezelésére? Képes-e megtanulni a posta bonyolult, de szigorú szabályait? Aligha. Jó fizikai erőnlét — aki nem hiszi, hogy szükséges feltétel, téved. Egy kézbesítő a város belterületén napi nyolc kilométer irtat tesz meg gyalog — ex emeleteket nem számítva — de huszonnyolc kilós táskával a vállán... Külterületen sokhelyütt napi negyvenöt kilométert kell egy kézbesítőnek gyalogolni. Ez még táska nélkül is sok. Pihenés? Sem szabad szombat, sem vasárnap ... A fiatalok — mondta Tahi László egyik műsorában — seregestül a főiskolákra, egyetemekre tódulnak. Aki lemarad, szakmát tanul. Minden szakmának becsülete van, biztos kenyeret jelent, megélhetést, jövőt. A kézbesítés nem szakma. Nincs is becsülete. Nem is csodálkozhat senki, hogy ez a pálya nem vonzza a fiatalokat A postás bácsik pedig öregednek — ebben az évben Pécsett az 1. számú hivatalnál hatan mennek nyugdíjba, az utánpótlás gárdája nem erős... Előfordult, hogy valamelyikük nyolc napig nem ment munkába, mert megsértődött valamin. Ha fegyelmi úton felelősségre vonják, vállat von és elmegy. Ezt a pénzt máshol is megkapom, sőt ennél jóval többet — mondja. És a felelősség is,. kevesebb. Igaza van? Addig ezt nem lehet kimondani, amíg vannak olyan emberek, falusi hivatalvezetők, akik a kézbesítő hiánya esetén maguk veszik nyakba a táskát... Ez az öntudat azonban csak a kirívó esetek között található. Még sokakban hiánycikk. Szakmát kell, hogy jelentsen a kézbesítés. A Komarov Gimnáziumban Pécsett postás-szakközépiskola működik. Jövőre érettségiznek — tisztviselők lesznek. Miért ne lehetne a szakmunkásképző iskolákon belül képreznl a postai kézbesítőket? Rangot és becsületet adni ennek a rendkívül kényes és fontos szolgáltatásnak ? Persze, a megoldásnak ez csak egyik oldalát jelentené. Szakmájuknak, sőt bátran kimondom — hivatásuknak — megfelelő anyagi megbecsülés hozná meg a végleges megoldást És a legsürgősebben meg kellene hozni ezeket az intézkedéseket mert a helyzet — nemcsak Pécsett, a Dél- dunántülon, de országosan — már nem rózsás. Egy-két év múlva pedig egyenesen katasztrofális lesz. Hacsak nem vezetik be a csőp>06tát Kampfs Péter Új üzem Baján Oj üzemet kapott a Kismotor- és Gépgyár bajai telepe. A több mint 170 millió forintos beruházási költséggel épült gyárat pénteken György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes avatta feL Ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy a bajai kismotorosok az eddiginél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a hazai járműgyártási program megvalósításához Ez évi 150 millió forint értékű termelésüket a negyedik ötéves terv végéig mintegy megháromszorozzák. a dolog értékéből, hogy a klubok felében sem folyik rendszeres, tervszerű tartalmi munka. Kevésbé szoli- dabban fogalmazva: a klubok egyelőre még nagyobb felében, a táncoláson, magnózáson kívül az égvilágon semmi sem — vagy csak ünnepi alkalmakkor — történik, Olyan rossz dolog ez? Tulajdonképpen nem, hiszen már azzal elértünk valamit, hogy a fiatalok igényeinek megfelelő szórakozóhelyet biztosítottunk, divatossá vált kifejezéssel élve „behoztuk az utcáról”. Igen, csakhogy a klubmozgalom nem tavaly kezdődött, — és azzal már nemigen lehet dicsekedni amit ez alatt a néhány esztendő alatt elértünk. Az ifjúsági klubokban folyó tartalmi munka javítására hirdették meg (három éve először) a Kiváló ifjúsági klub pályázatot. Ez nem volt hatástalan, csak mindhárom évben ugyanazokban, a korábban is jól működő klubokban lendült fel a munka, kevés volt az új csatlakozó. A pályázatot, elképzelhető, hogy valamelyest módosított formában, a következő évben ismét meghirdetik. Divatos kifejezéssé vált ez is: „tartalmi munka”. Mit is értünk alatta tulajdonképp>en, mit reklamálunk az ifjúsági klubokban, amikor a tartalmi munka hiányáról esik szó? Semmiképpen sem azt, amit jóidéig egyedül üdvözítő módszernek tartottunk. A tánc szünetében egy arra hivatott előadó felállt és mondjuk a könnyű olasz operákról beszélt a hallgatóságnak, — akiket csak azért lehetett hallgatóságnak nevezni, mert az előadó iránti tiszteletből viszonylag csendben maradtak... Ázt a né-= ,.v hány embert akit érdekelt p v.- téma, zavarta a többiek kö- ■ • zönye, a többieket meg zavarta. hogy a táncért „cserébe” még ezt is meg kell hallgatni... Egyáltalán nem erről van szó, a klubok közönyössége annyira heterogén — a tervezőmérnöktől a segédmunkásig, — hogy képtelenség bármiféle közös előadást elképzelni. Azt viszont már sokkal inkább, hogy a klubot rendszeresen látogató fiatalok alkalmanként külön tartanak összejövetelt, mondjuk a zenebarátok, a sakk szerelmesei, és azok akiket filmesztétikai kérdések foglalkoztatnak. Mindenféle igényt nem lehet kielégíteni egy-egy klubon belül, — túlságosan is osztódna a tagság, — többek között ezért is szükség lenne, néhány, nagyobb tömeget vonzó, speciális klub létrehozására. Jelenleg talán csak a fiatal utazók klubja működik ilyen jelleggel, ámbár elég gyengén. Jövőre tervezik az ifjúgárdisták klubjának létrehozását. Minden klub más-más hangulatú, szellemű fiatalnak élményt jelent, ha vendégeskedik valamelyik klubban. Miért nem lehet ezt szervezetten megoldani? Például úgy, hogy a klubok alkalmanként vagy rendszeresén műsort cserélnének egymással? Így a tartalmi munka is javulhátna, hiszen ha csak tíz klubot sikerül megnyerni az ügynek, — mindegyikben tíz műsort láthatnak a fiatalok, — egyszeri fáradsággal. A műsorcserék koordinálását a városi KISZ bizottság mellett működő társadalmi kulturális bizottság végezhetné. Népszerűek az ifjúsági klubok, — számuk jövőre még tovább emelkedik — most már csak azt kell elérni, hogy valóban „klubok” is legyenek. D. Kónya József
