Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971 Január 20. Podgornij elutazott Kairóból Egyhetes hivatalos látoga­tását befejezve kedden Kai­róból hazaindult Moszkvába Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke. Mint is­meretes, Anvar Szadatnak, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnökének meghívására résztvitt az asszuáni vízierő­mű felavatásának ünnepsé­gein. Nyikolaj Podgornijjal együtt elutaztak az EAK-ban láto­gatást tett szovjet küldöttség tagjai is. A kairói nemzetközi repü­lőtéren, amelyet a Szovjet­unió és az EAK zászlói díszí­tettek, Anvar Szadat elnök, Husszein El-Safei és Ali Szabri alelnökök, Mahmud Favzi miniszterelnök az Arab Szocialista Unió legfelső vég­rehajtó bizottságának tagjai és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták a vendége­ket. ♦ 4 LENINGRAD: Leoingrádban hétfőn megkezdte munkáját az 57. nemzetközi szőrme-aukció, amelynek ,első vásárlója egy angol szűcs-cég volt: 250 darab nyércet vásárolt 15,— dollárért darabonkint. 4- KAIRO: Tito jugoszláv elnök február első felében látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, s ez alkalommal megbeszéléseket folytat Anvar Szadat elnök­kel — közli a keddi A1 Ah- ram. + ZÜRICH: A zürichi tó ke- Jeti partján hétfőn este egymás­ba rohant két helyi személy* vonat. A szerencsétlenség követ­keztében legalább heten vesztet­ték életüket és tizenhármán sú­lyosan megsebesültek. Sokan szenvedtek könnyű sérüléseket. A helyi hatóságok attól tarta­nak, hogy a roncsok között to­vábbi holttestekre bukkanhat­nak. 4 MOSZKVA: Vlagyimir Sztyepakovot, az SZKP KB propagandaosztályának ed­digi vezetőjét kinevezték á Szovjetunió új belgrádi nagykövetévé. Ivan Bene- gyiktov, aki 1967 márciusa óta képviselte hazáját Béig- rádban, más megbízatást kap. 4 CARACAS: Caracasban befejezte munkáját a Vene­zuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának 21. plénuma. A részvevők egy­hangúlag jóváhagyták a KB beszámolóját, valamint más dokumentumokat,, amelyek a párt 4. kongresszusa elé ke­rülnek. A pártkongresszus megnyitását január 23-ára tervezik. ♦ TITUSVILLE: Betty Gris- som asszony Virgil Grissomnak, az Apollo-program három év­vel ezelőtt elpusztult űrhajósá­nak özvegye 10 millió dolláros kártérítést nyújtott be a flori­dai Titusville bíróságán az 1967. januárjában felrobbant parancs­noki kabin építője, a North American Rockwell Inc. cég el­len. Grissom assí.óny szerint a cég „hanyagsága” miatt tör­tént, hogy földi gyakorlatozás közben az Apollo-űrhajó pa­rancsnoki kabinja felrobbant, és a benne tartózkodó három ki­jelölt űrhajós, Grissom, White és Chaffee elégett. 4- BELGRAD: Dr. Húszán Kathibnak, a KB tagjának vezetésével hatnapos látoga­tást tett Jugoszláviában a Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttsége. A Pa­lesztinái vendégek megbeszé­léseket folytattak vendéglá­tójuk, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetség (népfront) meg- bízottaival, valamint a JKSZ és más politikai szervezetek képviselőivel. A látogatásról kiadott közös közlemény szerint a megbeszélések első­sorban azzal a politikai és anyagi támogatással foglal­koztak, amelyet a Palesztinái mozgalom Jugoszláviától kap. ♦ Repülőgép­szerencsétlenség Eddig ismeretlen okokból hétfőn délután a zürichi re­pülőtér közegében lezuhant egy bolgár utasszállító ;repü- lőgép — jelenti az ADN. A gép Majna-Frankfurtból Pá­rizs és Zürich érintésével Szófiába tartott. A repülő­gépen 39 személy — utasok és a személyzet tágjai — tartózkodott, akik közül né­gyen maradtak életben. Bolgár kormányküldöttség indult a szerencsétlenség színhelyére, hogy a kataszt­rófa okait és körülményeit megvizsgálja. Szovjet tiltakozás A Szovjetunió külügymi­nisztériuma a szovjet kor­mány nevében kedden beje­lentette tiltakozását az NSZK kormányánál amiatt a provo­káció miatt, amelyet január 16-án követtek el Bonnban a szovjet nagykövetség ellen. Bűnös neonáci elemek január 16-án zavargásokat rendeztek a szovjet nagykövetségnél, kárt tettek a nagykövetség épületében, miközben az NSZK hivatalos hatóságai nem foganatosították a szük­séges intézkedéseket az ar­cátlan garázdálkodás meg­szűrt teté6ére. A szovjet kormány köve­teli, hogy szigorúan büntes­sék meg a provokációk szer­vezőit és végrehajtóit, tegye­nek hatékony intézkedéseket a szovjet nagykövetség biz­tonságának és normális rrturt- kafeltételeirtek biztosítására és az ilyenfajta akciók meg*- ismétlődése lehetőségének megakadályozására. A szov­jet kormány felhívta »2 NSZK kóímányának figyel­mét arra, hogy a nyugat­német hatóságókat terhéli a felelősség a tőrtérttekért és minden abból eredő követ­kezményért Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykövet« kormá­ny* nevében sajnálkozását fejezte ki * történtekért és közölte, hogy a neki átnyúj­tott nyilatkozatot haladékta­lanul tudomásár« hozza kor­mányának. Január 17-én a Szóvjetunió Canberra! nagykövetsége el­len is provokációs cselek­ményt követtek el. Ezzel kap­csolatban a szovjet külügy­minisztérium, a szovjet kor­mány megbízásából, erélye­sen tiltakozott az ausztráliai kormánynál, követelte a bű­nösök szigorú megbüntetését és hatékony rendszabályok foganatosítását a Szovjetunió ausztráliai nagykövetsége biztonságának és normális munkafeltételeinek szavato­lására Ausztrália ideiglenes mÓ6zk- vai ügyvivője kifejezte az ausztráliai fél hivatalos bo­csánatkérését a történtekért. Megkezdődtek a magyar—finn tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) hetnének. Megvannak a le­hetőségek az ipari kooperáció és az azzal összefüggő kérdé­sek változatos formáinak fej­lesztésére. A két miniszterelnök egyet­értett abban, hogy a finn— magyar gazdasági kapcsola­tok — és az elmondható más országok vonatkozásában is — szorosan összefüggnek az európai biztonság kérdései­vel, hiszen a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti szélesebb körű érint­kezés elősegítheti a feszült­ségek leküzdését. A magyar kormány elnöke a megbeszélések során hang­súlyozottan aláhúzta, hogy a gazdaságirányítás reformjá­nak eredményeként a gazda­sági-kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztésében megvaló­sítható lenne a két ország vállalatainak közvetlen érint­kezése. Ez természetesen nem nélkülözheti a magas szintű kapcsolatok fenntartását. A tárgyalófelek teljes egyet­értésben megállapították, hogy a hagyományos terüle­teken meglévő jóviszony ked­vező hatása egyéb ágazatok­ban is elősegítheti az ipari kooperáció fejlődését, az áru­forgalom kívánatos növeke­dését, a tudományos-techni­kai együttműködés szélesíté­sét. Megállapodtak abban, hogy a kulturális területen kialakult együttműködést is tovább fejlesztik, elősegítik a kulturális intézmények szo­rosabb kapcsolatát, tudósok, művészek kölcsönös cseréjét. ■ A nap további hivatalos eseményei közé tartozott, hogy Urho Kekkonen finn köztársasági elnök fogadta Fock Jenő miniszterelnököt és Péter János külügyminisz­tert, majd a mintegy félórás szívélyes eszmecsere után ebédet adott tiszteletükre az elnöki palotában. A keddi program befejezé­seként a magyar miniszter- elnök és a külügyminiszter részt vett a finn—magyar ke­reskedelemfejlesztési társa­ság ünnepi ülésén. Olavi Sa­lonen, volt miniszter, a tár­saság elnöke üdvözölte Fock Jenőt, aki a megjelent nagy­számú közéleti személyiség — közöttük Karjalainen mi­niszterelnök, Leskinen kül­ügyminiszter és Mattila kül­kereskedelmi miniszter — je­lenlétében nagy érdeklődés­sel kísért előadást tartott a finn—magyar gazdasági együttműködés eredményei­ről, továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. Felszólalt az ülésen Mattila külkereskedelmi miniszter is, aki méltatta a finrt—magyar kereskedelemfejlesztési társa­ság eddigi tevékenységét és sok sikert kívánt további munkájához. Miniszterelnökünk felesége á nap folyamán külön prog­ramon vett részt: délelőtt Martti Ingman budapesti finn nagykövet feleségének és Ró­nai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete feleségének tár» saságában felkereste a finn főváros egyik nevezetes lát­nivalóját, az „Arabia” cse­répedény gyárat, amely a ha­sonló üzemek között a leg­nagyobb .egész Európában. Délután a finn miniszterel­nök feleségének társaságában a finn formatervezési köz­pontba látogatott el. * Fock Jenő miniszterelnök szerdán egésznapos vidéki körútra indul Péter János külügyminiszter és Arne Ber­ner finn kereskedelemügyi miniszter társaságában. Mi­niszterelnökünk két jelentő­sebb helységet látogat meg: Hyvinkäeäe-t és Tampere-t. Az előbbiben a Kone rész­vénytársaság liftgyárának megtekintése a látogatás cél­ja. Ebben az üzemben éven­te körülbelül háromezer lift készül el, a termelés csak­nem háromnegyed részét ex­portálják. Az országjárás másik állomása Tampere amely testvérvárosa Miskolc- nak. Fock Jenő és a kísére­tében lévő személyiségek lá­togatást tesznek a tarrjperei tanácsnál, amely ebéden látja vendégük a magyar delegá­ciót. Miniszterelnökünk és kísérete szerdán az esti órák­ban érkezik majd vissza Helsinkibe. Kosziéin fogadta Schrödert Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök kedden a Kremlben fogadta Gerhard Schrödert, a nyugatnémet parlament külügyi bizottsá­gának elnökét, a CDU el­nökhelyettesét és megbeszé­lést folytatott vele időszerű politikai kérdésekről. A ta­lálkozón jelen volt Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete is. Keressük a gazdasági együttműködés további lehetőségeit Fock Jenő benéde, a finn—magyar kereskedelem fejlesztési társaság ünnepi ülésén Fock Jenő miniszterelnök a finn—magyar kereskede­lem fejlesztési társaság ün­nepi ülésén, kedden délután beszédet mondott. Finnországi látogatásunk eredményességének mérlegét korai lenne még megvonni. Annyit azonban máris el­mondhatok, hogy megbeszé­léseink a finn vezetőkkel igen barátiak és hasznosak voltak — mondotta tqbbek között Fock Jenő. Kétoldalú kapcsolataink nagy múlttal és komoly ha­gyományokkal rendelkeznek. Mostani látogatásunk egyik célja természetesen az. hogy megkeressük azokat a terü­leteket, amelyeken kölcsönös egyetértésben, mindkét nép hasznára tovább léphetünk. Ezen a fórumon azonban el­sősorban a gazdasági együtt­működés további lehetőségeit kívánom érinteni. Magyarország azok közéoz országok közé tartozik, ame­lyeknél döntő szerepe van a külkereskedelemnek. Mutatja ézf'önmagában az a'tény is,‘ hogy nemzeti jövedelmünk közel 40 százaléka realizáló­dik a külkereskedelmi forga­lomban. Országunk nyersanyagok­ban meglehetősen szegény, szükségleteink jelentős részét import.ból fedezzük, s ezekért késztermékekkel kell fizet­nünk. Ezért egyre nagyobb mértékben részt kívánunk venni a nemzetközi munka- megosztásban. Ügy is mondhatnám, hogy kevés olyan országa van Európának, amely ily nagy mértékben lenne érdekelt a nemzetközi gazdasági együtt­működésben, mint Magyar- ország. A szocialista országok mel­lett a tőkés országokkal szé­les körű és sokoldalú ipari­gazdasági együttműködésre törekszünk. Az ilyen együttműködés minden érdekelt fél számára komoly előnyökkel jár, hasz­nos mind a benne részvevő vállalatok, mind pedig az államközi kapcsolatok szem­pontjából. A kooperációnak sok meg­jelenési fórmája ismeretes. Van azonban egy lényeges ismérve, éspedig az, hogy bármilyen formáról is legyen szó, ezek mindegyike túl­megy a szokásos kereskedel­mi árucserén és modernebb, fejlettebb formája a gazda­sági kapcsolatoknak. Ugyan­akkor sokkal elmélyültebb, szorosabb, hosszabb távú, kölcsönös bizalmon épülő kapcsolatokat igényel a part­nerek részéről. Kihatásában Új piaci lehetőségek feltárá­sát, a kétoldalú árucserefor­galom jelentős emelkedését eredményezheti. Mindez nagyban elősegíti az állam­közi kapcsolatok erősödését is. A kooperációs lehetőségek köre egyre bővül. Mind töb­ben kezdik felismerni, hogy a fejlődés elsősorban csak a kapcsolatok szélesítése útján lehetséges. Mi ezt felismertük és al­kalmazzuk is. Jelenleg 34 közös vállalkozásban veszünk részt, gyógyszergyártás, gép­gyártás, könnyűipar stb. te­rületen, Közös vállalkozá­sunk van gyógyszeripari te­rületen Ausztriával, az NSZK-vaT,' "Angliával. Gép­ipar területén Franciaország­gal, Mexikóval stb. Példaként szeretném meg­említeni az Eurco néven megalakult magyar—francia vegyes vállalatot, amely a napokban kezdte meg mű­ködését. Ügy vélem, hogy a magyar —finn relációban a koope­ráció területén még nem tár­tuk fel a kínálkozó lehetősé­geket. Jóllehet a jelenleg is érvé­nyes hosszúlejáratú árucse­reforgalmi egyezményünk egyik cikkelye utal az ipari- műszaki kooperáció elősegí­tésére, sőt ennek alapján lé­tesült egy öt évre szóló gaz­dasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dás is, mégis úgy érezzük, hogy kevés, amit eddig tet­tünk. . . Eddigi tapasztalataink pe­dig nagyon jók. Itt csak utalni szeretnék arra, hogy Magyarország egyik jelentős papíripari be­ruházása Lábatlanban koo­peráció keretében történik. Szeretném határozottan ki­jelenteni: a magyar kormány támogatja és segíti a két or­szág vállalatai között létesí­tendő termelési, kutatási és kereskedelmi együttműködé­seket, amelyek mindkét fél érdekeit szolgálják és tartós kapcsolatokat biztosítanak. Ezután beszélt azokról * fejleményekről, amelyek a« utóbbi években Magyaror­szágon végbementek, s ame­lyek ma döntően meghatá­rozzák országunk gazdasági fejlődését, majd ismertette a gazdaságirányítás reformjá­nak bevezetését, eredmé­nyeit. Fock Jenő ezután így foly­tatta: Fejlődésünk eddigi ered­ményeire támaszkodva, most magasabb szinten folytatjuk a szbciaüzmus építését Ma­gyarországon. Feladataink tervszerű megvalósításának feltételei adottak. Eddigi eredményeinkre és vívmá­nyainkra, nemkülönben a testvéri szocialista országok­kal kiépített és szüntelenül fejlődő együttműködésünkre támaszkodva meg tudjuk ol­dani feladatainkat. ' Engedjék még; hogy gaz­daságirányítási rendszerünk egyik fontos, a külkereske-; delemmel is kapcsolatos jel­lemzőjéről bővebben szóljak. Konkrétan a vállalatok ön­állóságára, széles, önálló külkereskedelmi joggal is felruházott tevékenységére gondolok. Reformunk min­den segiséget megad az arra igényt tartó vállalatoknak, hogy minél eredményesebb nemzetközi gazdasági együtt­működést folytassanak kül­földi partnereikkel, örömmel vennénk, ha a finn vállalatok felismernék ézeket a lehetőségeket és minél nagyobb, mértékben élnének azokkal. amelyek kihasználását a magyar kor­mány a maga részéről támo­gatja. Szerény eredményeket — mint már említettem — ugyan elkönyvelhetünk, ez azonban még csak a kezdetet jelentheti. Megítélésünk sze­rint kívánatos lenne, ha a két ország vállalatai között az eddiginél nagyobb léptek­kel haladna előre ez a tevé­kenység. Erre a feltételek adottak fejezte be beszé­dét a magyar miniszterel­nök. Csehszlovákiai utazás (7.) Ékszerek és üveggömbok A csehszlovák tokaji bor ugyan soha nem lesz világmárka, a Jabloneci bizsukat azonban szerte a világban ismerik. A Bijoux de bohémé védjeggyel ellátott „ék­szereket” 117 ország lányai és asszonyai hordják. Csehország­inak nincsenek gazdag arany- és gyémántbányái, de á bizsuban valóságos aranybányára leltek az ügyeskezű, fantáziadús cseh mesterek. Miból készítik az „ék­szereket”* A legolcsóbb anya- gokbóL Például homokból, mert ébbÓI készül az üveg. Ólésó fé­meket használnak még, bórt, textíliát és fát. Csináljuk utá­nuk. Jablonec Prágától hetven kHo>- méterre, északra, égy völgyben fekszik. Az dt Prágából majd­nem négy órás, közben érintjük Mlada Boleslavot -*■ a Skoda- Müveket. Hógy miért négy óráé ez az út? Sok az eszkimó, kevés a fóka. Az országút meglehető­sen keskeny, a jármű rengeteg. Baktató teherau' ókkal az. élű- kön egész konvojok trettuek* • szemből Jövő forgalom miatt le­hetetlen elózni. És persze a köd. A JABLONEX Külkereskedel­mi Vállalat modern Irodaépülete olyaú mint egy ékszerdoboz. Az Is. A meglehetősen fényűzően berendezett irodaépület minta- termeiben 2M) ezer mintadarabot Őriznek. A mintakollekció áz utóbbi években minden évben 26 ezer darabbal szaporodik. Ne­künk soknak tűnt, de mint megjegyezték — az üzletkötésre événknét Ide seregló külkeres­kedőknek nem. A telhetetlen kereskedők nem egyszer meg­jegyzik: Csak ennyi van* A gyártás nágy tradíciókkal rendelkezik.Történelmi okmányok szerint as Ovegdlsztárgyak és » bizsu gyártását már 1376-ban megkezdték. Akkor helyezték ugyanis üzembe — JablonectÖl is kilométernyire — SklenaMce- ban áZ elSÓ üveghutát. A jablo- úeel üveghuta később kezdte meg termelését, 1.146-ban. áz ak­kori MSeno aad hisou-bau, amely UM Jablonec egyik város­negyedét képezi A legelső ter­mékek az üveggombok voltak. Ezek még ma is a jabloneci exportcikkek közé tartoznak. A termelést ma Jablonec oad Nl- sou körzetében összpontosították öt nagy nemzeti vállalatba. Ezek közül a legnagyobb, a közelmúlt­ban Jablonec oad Nlsouban épült üzem. Fémbizsu gyártásá­val foglalkozik. Zelezny Brodban úgyszintén új üzem kezdte meg működését. Itt Ovégblzsut gyár1 tanak. A bizsulpaTban ts éter embert foglalkoztatnak. Sok kö­zöttük a csökkent munkaképes­ségű. Gépeket Is alkalmaznak, de a kézi munka dominál. Vendéglátóink róvld tájékoz­tatója után természetesen az volt az élső kérdésünk: Hogyan Csinálják a divatot? Nem titok.-1- Modellőreink állandóan kint- tartózkodnak a nagy ónzágók- bin és figyelemmé! kísérik a mindenkori divatirányzatot. Ne­künk álkalmazkodnunk kell a ruhákhoz. A kérdés tehát elő­ször is az, milyen lesz a leg­újabb ruhadivat. A szövet. A szín. Számit a dekoltázs Is. A nagyobb kivágáshoz más nyak- lánc kell, mint a kisebbhez. A divathóborttól természetesen nem Hagyjuk magunkat befolyásolni. A csehszlovák bizsu magas mű­szaki to művészi színvonaláról á szakemberek, műszaki dolgo­zók és képzőművészek ezrei gon­doskodnak. Kiképzésük és to­vábbképzésük a bizsuipar szük­ségleteinek megfelelően három szakiskolában történik: Jablooec- ban, Zelezny Brodban és Túr- novbsn. A jabloneci képzőmű­vészeti ipari iskola már majd­nem 100 éves. A csehszlovák bizsu kizáróla­gos exportvállalatát, a JABLO­NEX Külkereskedelmi Vállalatot UtVbeo alapították. A maga nemében a világ legnagyobbjai közé tartozik. Ezer főt alkal­maz. A termelés 96 százalékát exportálják, énnek kétharmad részét a tókéz országokba, a többit szocialista piacokra. Leg­nagyobb lévőjük a Szóvjetunió. Egyre bővül a magyar export­juk ts, főleg karácsonyfadíszek­ből. Büszkén említették: a Jablo- neéi bizsu exportja már több mint két évszáZadoa hagyomány- fa tekint vissza, az első külföldi kereskedő 1760-ban látogatta meg Jabloneeet, s a tizenkilencedik század élső felében a Jabloneci bizsut már aá egész világba szállították. A JABLONEX kivi­teli programja nagyon széles­körű és magába foglalja a bizsu nagy választékán kívül a bizsu gyártásához szükséges félgyárt­mányokat, például a csiszolt bö veket. A legfontosabb export cikkeik közül meg kell emliten az üveg és fémbtzsukat, a mű anyagból és fából készült bt zsukat, az üveggyöngyöket é: gyöngyőcskéket, az üveg és fén dlszgombokat, gyürüköveket, ka ráesonyfadtszeket, müvirágoka és gyümölcslmitáclókat, külön böző dísztárgyakat üvegből, fém bői, fából, bőrből és más anya gokból, a vallási tárgykörű cik keket és rózsafűzéreket... Ml vei Is kezdték? üveggombokkal A JABLONEX Vállalat évenh többtucatnyi külföldi vásáron ó kiállításon szerepel. Részt vet az EXPO Világkiállításon Is. Há rom évenként Jablonecban nem zetközi btzsubemutatót rendez oek, ahol alkalom nyílik a Bi Joux db bohémé márkajelzés viselő bizsucikkek összehasonli tására a külföldi, úgy európa mint a tengerentúlt gyártmá nyókkal. Ez az összehazonlftái valahányszor a cseh btzsuipaj világszínvonalát bizonyltja. Megkérdeztem, mi lesz a 71-« év divatja? ■r- Párizs szérint az Idén 1 bolondos lesz a divat. Tovabbr, Is marad a maxi, a midi és i mini ... MIKLOSVAKI ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom