Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

proletárjai, egyesüljetek I Ära: 80 fillér Dunántúli napló---------------------------------------------—......................................................................................................................................................................................................................... .................. X XVUI. évfolyam, 12. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. január 15., péntek l\y~i kot a f Podgomij beszéde a tiszteletére adott fogadáson Egyiptom továbbra is támaszkodhat a Szovjetunió segítségére Ma avatják fel az anzsuáni gátrendszert Ünnepi nagygyűlés Asszuánban , Kairó Nyikolaj Podeam.11, a S'/ovjétunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, aki az asszuáni gátrendszer felava­tásával kapcsolatos ünnepsé­gek alkalmából szerdán az EAK fővárosába érkezett, este beszédet mondott azon a fogadáson, amelyet Anvar Szadat egyiptomi elnök adott a tiszteletére. Podgomij biztosította az EAK vezetőit arról, hogy politikai irányvonaluk vég­rehajtása során „mint ko­rábban, most is támasz­kodhatnak a Szovjetunió­ra". Izrael kalandor politikájá­nak folytatódása arra készte­ti az EAK-ot, hogy politikai és diplomáciai aktivitását olyan intézkedésekkel páro­sítsa, amelyek az ország vé­delmi képességének további megszilárdítását célozzák. A szovjet emberek — mondotta Podgomij — megértést tanú­sítanak eziránt. A két ország kapcsolatai­ról szólva a szovjet államfő hangoztatta a célok azonos­ságát és az egymásnak nyúj­tott támogatás fontosságát az imperializmus és a gyarma­tosítás, az agresszió és a reakció erői ellen vívott harcban, valamint a baráti kapcsolatok továbbfejlesztésé­re irányuló kölcsönös törek­vést. Podgomij kijelentette: „a Szovjetunió és az EAK közötti széles skálájú és sokoldalú kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok, amelyek a teljes egyenjogúságra és a kölcsönös tiszteletre épülnek, példaképül szol­gálhatnak a szocialista és a fejlődő államok közötti igaz baráti együttműködés­re. Országaink politikai együttműködése szorosan összeforrt a tervszerűen fejlődő gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatokkal, amelyek hosszúlejáratú megállapodásokra épülnek és így nagy távlatokkal rendelkeznek. Az _ orszá­gaink közötti gazdasági együttműködés nagy haté­konyságát és termékenysé­gét meggyőzően bizonyltja az asszuáni vízierőmű komplexum.” Ami pedig a katonai együttműködést illeti, a töb- bi területekhez hasonlóan e en a területen sincsenek a két országnak semmiféle rejtett, a béke ügyére nézve veszélyes céljai. E kapcsola­tok értelme az EAK védel­mi képességének megszilár- c tása, hogy készen álljon az i: raeli agresszoroknak való visszavágásra. Egyébként, mint már je­lentettük, ma kerül sor az asszuáni gát- és erőműrend­szer ünnepélyes felavatására. Az ünnepség keretében nagy­gyűlést rendeznek, ahol Pod- gornij és Szadat mond beszé­det. A Minisztertanács ülése Napirenden: az új tanácstörvény tervezete, a Velencei-tó környékének fejlesztési, rendezési programja, a dunai hajózásra vonatkozó magyar—osztrák megállapodás módosítása Nyikolaj Podgomij (balról) és Szadat a kairói repülőtéren A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Dr. Ajtai Miklós miniszterelnökhelyet­tes beszámolt Miloslav Hrus- kovic-csal, a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési vegyesbizottság cseh­szlovák tagozatának elnöké­vel. a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának titkárával folytatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót tudomásul, vette. Az igazságügyminiszternek és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének közös elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a taná­csokról szóló törvényjavasla­tot, és úgy döntött, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megvi- i tatta az igazságügyminiszter A IV. ötéves tervben Korszerűsítik a közvilágítást Dél-Dunántúl városaiban Díszkivilágítást kap a pécsi székesegyház A IV. ötéves tervidőszak­ban Magyarországon 400 ezer új lakás épül. Ez a tény, valamint a reálbérek növe­kedése a lakosság villamos­energia felhasználását is je­lentősen növeli. A DÉDÁSZ területén — Somogy, Tolna. Baranya és Zala megyében — 1975-re összesen 450 ezer egyéni fogyasztóval számol­nak, ami 4,5 százalékkal több a korábbinál. A Dél-Dunántúl Ajkáról, Inotáról, a Dunamenti Erő­műből és a Pécsi Erőműből kapja a villamosenergiát. A fő vezetékek behálózzák az egész Dél-Dunántúlt, s a na­gyobb helységekben, váro­sokban egy-egy transzfor­mátorállomás látja el a fo­gyasztókat. A transzformá­torállomások teljesítményét 35 kV-ról 120 kV-ra fejlesz­tik. 1973-ban Balatonboglár, 1971-ben Nagykanizsa, 1972- ben Szekszárd, 1975-ben Szi­getvár kap új transzformá­torállomást, egyenként 15— 20 millió forintos költséggel. A IV. ötéves tervben a teljesítményigények növeke­désével a DÉDÁSZ kisfe­szültségű hálózata is lépést tart. A jelentkező új fogyasz­tókat, illetve a meglevőket korlátozások nélkül kielégí­tik. A várható terhelésnöve­kedés miatt a transzformátor állomások számát 330-cal növelik. A kisfeszültségű hálózat korszerűsítése évi 45 millió forintba kerül. Azokban a körzetekben, ahol gazdaságosan végrehajt­ható, fokozatosan áttérnek a nullázásos érintésvédelemre. A DÉDÁSZ elsősorban a városok, városiasodó közsé­gek és a Balaton-part áram­ellátását fejleszti. Világo­sabbak lesznek a városok: a közvilágítási lámpákat há­romezerrel növelik. Az üzemzavarok csökkentése és a lakosság jobb kiszolgálása érdekében URH rádiós rend­szert építenek ki, s új szer­vizkocsikat vásárolnák. Pécsett a lakások energia* ellátásán kívül az ipari üze­mek fogyasztását is ki kell elégíteni. Az egész városban áttérnek a földkábeles meg­oldásra, mert városképi szempontból a légvezeték szóba sem jöhet. A IV. öt­éves terv első évében Pécs .várhatóan 26,4 megawatt áramot fogyaszt. A tervidő­szak végére ez a szám 33,3 megawatt lesz. öt év alatt az egy fogyasztóra eső ener­giaszükséglet 40, a lakások fogyasztása 55 százalékkal emelkedik. 1971-től 75-ig a DÉDÁSZ a meglévő villamoshálózat felújítására és bővítésére évenként 31 millió forintot fordít. A közvilágítás kor­szerűsítésére a Városi Ta­náccsal közösen évente mint­egy nyolcmillió forintot köl­tenek. Idén először a Hal tér és a Kossuth tér kerül sorra. A kábeleket már lefektették, s februárban világítanak az új lámpák, 18 méter magas oszlopokon, egyenként 8 da­rab ezer wattos reflektor, világvárosi igényeket is ki­elégítve Teljesül a pécsiek régi kívánsá. i is, új világí­tást kap a Széchenyi tér. A mostani oszlopokat 9,6 mé­terre magasítják, ezekre ke­rülnek a higanygőzarmatú­rák. 1971-ben új világítótes­teket szerelnek fel a Péter, a Szekfű és a Pólya utcák­ban. A város — világítás szempontjából — eddig leg­elhanyagoltabb részét, az Üdülőszálló és a Fenyves­sor környékét is felújítják. Egymillió 800 ezer forintba kerül a 6-os út Pécsre beve­zető szakaszának közvilágítá­sa. A Petőfi laktanyától a Budai vámig terjedő úton 13 méteres oszlopokon 2-szer 400 wattus higanylámpák árasztják majd a fényt. Pécs közvilágításának korszerűsí­tése ebben az esztendőben nyolcmillió forintba kerül. S végül egy érdekesség: a dzsámihoz hasonlóan, még ebben az évben díszkivilágí­tást kap a székesegyház. Ez a beruházás 2,5—3 millió forintba kerüL előterjesztését az 1971—1974. közötti időszak jogalkotási feladatairól. A program első j részében 02 államélet és j a szocialista demokrácia fej­lesztését szolgáló jogszabá- | lyok szerepelnek, a második J rész a gazdasági építés terén szükséges jogalkotási felada- \ tokról szól, a harmadik rész­ben pedig a lakosság élet- | körülményeinek javításával, a közművelődéssel. és az egészségvedelenimel kapcso­latos jogszabály megalkotá­sára, illetve fejlesztésére vo­natkozó tervek találhatók. A kormány a távlati jogalko­tási programot jóváhagyta, s intézkedett, hogy a jogsza­bályelőkészítő munkát annak alapján végezzék. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére a kormány elfogadta a Velencei-tó fejlesztési prog­ramját, amelyet az 1969-ben jóváhagyott regionális ren­dezési terv alapján dolgoztak ki. A program alapvető cél­kitűzése a gazdaságossági kö­vetelményeknek megfelelő és műszakilag megalapozott ja­vaslat kidolgozása a tájegy­ség 4. ötéves tervidőszakban történő komplex fejlesztésé­re.1 A fejlesztés kiterjed az üdülőterület kommunális és egyéb ellátottságának, kultu­rális szintjének emelésére, a természeti és táji értékek vé­delmére. , A mintegy 100 000 vendég üdültetésének bizto­sítása érdekében szabályoz­zák a tó vízszintjét, a partot fürdésre alkalmassá teszik, parkosítják a környéket, bő­vítik a kereskedelmi és ven­déglátóipari hálózatot.' A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a Mező­gazdasági Gépjavító Tröszt és vállalatai tevékenységéről. A jelentés szerint ez év ja­nuár elsején a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt szervezetét úgy korszerűsítették, hogy vállalatai révén alkalmasabb legyen az alkatrészhiány és a nem megfelelő mezőgazdá­sági gépellátás megoldására, A tröszt segíti a komplex ál­lattartó telepek gépesítését, a termelő üzemek műszaki­anyagi ellátását. A gép- és alkatrészgyártás javításához még további intézkedések szükségesek. A kormány a jelentést tudomásul vette. A közlekedés- és posta ügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány jóváhagyta a dunai hajózásra vonatkozó magyar—osztrák megállapo­dások módosítását. A két korrpány képviselői kedvező­en rendezték a hajósok be­utazását, valamint a hajós útlevél felhasználásának egyéb módjait. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Aláírták a magyar—csehszlovák együttműködési vegyesbizottság Jegyzőkönyvét Együttműködés közúti járműgyártásban Elutazott a csehsz ovák kormányküldöttség Az Ady Endre utca higanygőz lámpák fenyőben. Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatá­nak elnöke és Miloslav Hrus- kovic, a bizottság csehszlo­vák tagozatának elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak titkára csütörtökön alá­írta az együttműködési ve­gyesbizottság VIII. üléssza­kának jegyzőkönyvét. A bizottság áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát, s megállapította, hogy a két ország együttmű­ködése dinamikusan fejlő­dik. A vegyesbizottság az 1971 —75. évi tervek kétoldalú egyeztetésének eredményeire és az ehhez kapcsolódó hosz- szú lejáratú áruforgalmi egyezmény előkészületeire fordította a fő figyelmet. Részletesen foglalkozott az ipari kooperáció és a szako­sítás eddigi eredményeivel, ezek továbbfejlesztésének feladataival. Számos intézke­dést határoztak el a munka­megosztás elmélyítésére, ki- szélesítésére, s kijelölték azo­kat a termelési szakágazato­kat, ahol az 1975-ig terjedő időszakban koncentrált erő­feszítéseket akarnak tenni a kapcsolatok bővítésére. Külö­nösen fontosnak tartják az együttműködést a közúti jár- mügyártaebaa, s sae© beiül a csehszlovák személygépko­csi-gyártó ipar fejlesztésében, ezen kívül a gyenge- és erős­áramú elektrotechnikában, a szerszámgépek, automatikus csomagológépek, élelmiszer­ipari és mezőgazdasági gé­pek, elektronikus adatfeldol­gozó rendszerek gyártásában. A bizottság foglalkozott az­zal is, hogy a két ország mi­lyen módon működhetne együtt a vegyipar egyes fon­tos ágazatainak fejlesztésé­ben. A vegyesbizottság meg­vizsgált számos olyan mód­szert, amelyek segítségével a leghatékonyabban valósíthat­ják meg majd a KGST tag­országai által kidolgozandó szocialista gazdasági integrá­ciós programot a két ország gazdasági együttműködésé­ben. A csehszlovák delegáció el­látogatott a székesfehérvári Videoton Gyárba és a köny- nyűfémműbe, a bizottság egyes tagjai ezen kívül szá­mos más ipari üzemet is meg­tekintettek, Miloslav Hruskovicot. a csehszlovák delegáció veze­tőjét Frantisek Dvorsky bu­dapesti csehszlovák nagykö­vet társaságában fogadta Fock Jenő, a Magyar Nép- köztársaság kormányának el­nöke. * A csehszlovák kormány- küldöttség csütörtök délután elutaaot* haaánfcbálL

Next

/
Oldalképek
Tartalom