Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. január 1. Államférfiak újévi jókívánságai Újévi tűzszünet Dél-Yietnamban Csütörtökön helyi idő sze­rint 0.09 órakor, életbelépett Dél-Vietnamban a DNFF ál­tal meghirdetett, három na­pos újévi tűzszünet. Mint is­meretes, az amerikai saigoni fél csak 24 órás újévi fegy­vernyugvást ajánlott, és ez csütörtökön IS órakor kez­dődik. A dél-vietnami népi erők rádiója, a giai-phong csütör­töki adásában felajánlotta a dél-vietnami zsoldoshadsereg tagjainak, hogy látogassák meg újév napján a felsza­badított területeken élő csa­ládtagjaikat. Az ilyen látoga­tások feltétele: a katonák nem vihetnek magukkal fegyvert A tűzszünet első éráiból érkezett saigoni beszámolók szerint Dél-Vietnamban való­ban elcsitult a esatazaj, a helyűét -r- mint egy ameri­kai szóvivő közölte — „na­gyon csendes". ■f BERN: Nem végleges adatok szerint az utóbbi év­tizedben 10 százalékkal nőtt Svájc lakosságának szúrna. A december 1-én megtartott népszámlálás első adatai sze­rint az országnak 6 257 000 lakosa van.-f HÁGA: Szerdán átnyúj­totta lemondását a Holland- Antillák kormánya Lei to fő­kormányzónak, mivel a sta-' ten (parlament) nem szavazta meg a kormány által beter­jesztett adóemelési törvény- javaslatot. 4- BRESCIA: Az ui törvényt {elhasználva válópert indított fér­te ellen Maria Callas, a világ­hírű énekesnő, A i válás kimon­dása előreláthatólag nem ütközik majd nehézségbe, mivel Callas már 1959 óta különváltan él Gio­vanni Battista MeneghlnitBl. Államosítják a ehilei magánbankokat A Moscow News angol [ nyelvű szovjet hetilap leg­újabb száma megkezdte az j államférfiak újévi jókíván- I ságainak közlését. Nyikolaj Podgornij, a Szov- j jetunió Legfelső Tanácsa El- i nökségének elnöke azt a meg­' győződését fejezi ki, hogy az j újesztendő, amelynek során j összeül az SZKP 24. kong- I resszusa, újabb sikereket hoz : a Szovjetuniónak az építés j és a haladás útján. Nyikolaj Podgornij hang- 1 súlyozza: az építő munkát I végző szovjet emberek alap- I vető érdeküknek tartják a I békét és. a nemzetközi eny­hülést. Ez magyarázza, hogy a szovjet állam sohasem ta­karékoskodott és sohasem fog takarékoskodni e nemes cé­lok elérésére irányuló erőfe­szítéseivel. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke a szovjet heti­lapnak adott nyilatkozatában a többi között rámutat: ha­zánk egész társadalmi és po­litikai tevékenységét áthatja a nép és az egész világ sorsa iránti felelősségérzet. Szocia­lista társadalmat építünk, erősítve baráti kapcsolatain­kat a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Szo­lidárisak vagyunk az impe­rialista agresszió ellen har­coló népekkel, egyengetjük az európai és a nemzetközi biztonság útját, küzdünk a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együtt­éléséért, mivel mélységes meggyőződésünk, hogy az emberiség ragyogó és biztos jövője: a szocializmus és a béke. Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök azt a gondo­latot emeli ki, hogy az új­esztendőben minden erőfeszí­tést meg kell tenni annak ér­dekében, hogy létrejöjjenek a kölcsönösen elfogadható és szükséges feltételek az euró­pai biztonsági konferencia megtartására. Olaf Palme svéd minisz­terelnök méltatva a Szovjet­■f TEHERAN: Hatnapos per után csütörtök hajnalban ítéletet mondott a teheráni katonai bíróság az államelle­ne« összeesküvéssel vádolt személyek első, 18 főnyi cső- ! portja ügyében. Az összees- j küvést öt hónappal ezelőtt ' fedezték fel. A per egyik fő- vádlottját, a 2* éves Ahmad : Szaburit eredetileg életfogy- j tiglani börtönbüntetésre ítél- | ték, tekintettel azonban ar­ra, hogy a kihallgatások so­rán „együttműködött a ha­tóságokkal”, büntetését 3 évi szabadságvesztésre változtat­tuk. Szaburi három társa életfogytiglani börtönbünte­tést kapott, egy vádlottat 15 évi, tizenhármat pedig 3—10 esztendei szabadságvesztésre ítéltek. ■f MOSZKVA: A szovjet autó­in-Art z Ipar a legutóbbi «téves tervbjMszakbaa 3,0 millió járma- Tét gyártett. Alekszandr Taraszov gcpkoesiiparl miniszter nytlatko- <.ata szert n l 1975-lg jelentésen sitvelnl kívánják ennek az Ipar­ágnak a termelését. A Volga melletti Togliatti autógyár, mely­nek a tervek szerint évente 6«# ezer személygépkocsit kell elő­állítania, Jelenleg naponta t6bb mint MA Zslgull-tlpusii gépkoesit gyárt, a Ráma folyó mellett épülő autógyár pedig a világ egyik legnagyobb és legkorsze­rűbb gépkoeslgyártó üzeme lesz. ♦ TE L AVIV: Legújabb hirügynöki jelentések szerint 18 izraeli katona és 1 polgá­ri személy vesztette életét, amikor szerdán földcsuszam­lás következtében kél óriási szikla gördült rá a Neot Ba­kikar nevű település közelé­ben lévő kantinra. ■¥ MONTREAL: Tízezer, il­letve ezer dollár óvadék elle­nében szabadlábra helyeztek nyolc kanadai személyt, aki­ket a Cross és Laporte-ügy- gyel kapcsolatban meghirde­tett szükségállapot idején vet­tek őrizetbe — jelentette be Jerome Choquette québeci igaza ágügy miniszter. Salvador Allende chilei el­nök szerdán este elhangzott rádió- és tv-beszédében be­jelentette, hogy a kormány haladó programjának meg­felelően államosítják a chilei magánbankokat Az erről szőlő törvényjavaslat a jövő héten kerül a kongresszus elé. A bejelentés szerint a kor­mányzat felajánlja a magán­bankok részvényeinek meg­vásárlását Január 11. és ja­nuár 31. között a részvények egy részét bármikor bevált­ható állami kötvényekért ve­szik meg; valamennyi rész­vény megvásárlására kettőtől tizenöt évig terjedő időszak alatt kerül sor. Az államo­sítási intézkedések nem vo­natkoznak a külföldi bankok chilei leányvállalataira, ame­lyekkel a kormányzat „az ország és e bankok jogainak figyelembevételével közvetlen megállapodásokat” kíván köt­ni. A chilei kormány pénzügyi hatósága felügyeleti megbí­zottakat küld minden egyes magánbankhoz. Január l-től körülbelül egynegyedével csökkentik a kamatlábakat, hogy kedvezőbb hitelfeltéte­leket teremtsenek a kisebb beruházásokhoz. A bankok államosításáról szóló bejelentés kilenc nap­pal azután hangzott el, hogy — mint beszámoltunk róla — a kormány alkotmányjogi reformtervezetet terjesztett a kongresszus elé az amerikai kézen levő rézbányáit álla­mosításáról. ♦-f NYUCAT-BERUN: Bom­bamerényletet követtek el szerdán egy nyugat-berlini bank ellen. A robbanás kö­vetkeztében kiütött tűz miatt mintegy tízezer márkás kár keletkezett. Az üggyel kap­csolatban három személyt őrizetbe vettek. A támadók „Szabadságot Spanyolország­nak!” felirattal ellátott pla­kátot hagytak a helyszínen. unió és az NSZK, valamint a Lengyelország és az NSZK közötti szerződés jelentősé­gét, kiemeli, hogy ezek je­lentősen előmozdították az enyhülési folyamatot földré­szünkön. U Thant ENSZ-fótitkár azt a reményét fejezi ki, hogy az újesztendő kezdete lesz a nemzetek és népek közötti együttműködés és összhang korszakának. A nemzetközi közösség együttes erőfeszíté­sei a világszervezet révén el­vezethetik az emberiséget nagy céljai: a béke, az igaz­ságosság és a haladás felé — mutat rá U Thant. Salvador Allende chilei köztársasági elnök újévi nyi­latkozata a Novoje Vremja hetilapban jelent meg. Allen- de hangsúlyozza, bogy a chi­leiek sohasem fogják elfelej­teni 1970-et, amikor az or­szág történelmében a nép először kapott valóban poli­tikai hatalmat s láthatott hozzá a szocialista társada­lom építéséhez. \ Egy év a világpolitikában A televízió legutóbbi kül­politikai fórumán kisebbfaj­ta vita kerekedett abból, hogy a jelen volt újságírók melyiket tartják a legfonto­sabbnak az 1970-es esztendő nemzetközi eseményei közül? Milyen rangsorban említsek a rríost lezáruló év történé­seit: hová kerüljön például a biafrai szakadár mozgalom felszámolása és a nigériai polgárháború befejezése, me­gint hová a chilei népi egy­ség győzelme, és így tovább. Abban többé-kevésbé egyet­értettek, hogy földrészünkön, Európában a szocialista or­szágok és a Német Szövetsé­gi Köztársaság közötti vi­szony új alakulása az 1970-es ev legérdekesebb, leglátvá­nyosabb és egyben legfonto­sabb eseménye. Gondoljuk csak el: a bonni militarista, revansista körök úgyszólván 1970-ig a hivatalos kormány- politika rangjára tudták emelni olyan követeléseiket, hogy az NSZK egyedül kép­viselje a német népet, hogy ismerjék el a nyugatnémet államnak „jogát” az NDK bekebelezésére, hogy egy — általuk tervezett és vágyott egységes imperialista Német­ország egyszer majd akár lengyel, szovjet, cseh terüle­teket is visszaszerezhessen és így tovább. Politikai vaknak kellett lennie annak, aki nem fedezte fel az ilyen bonni követelésekben az egész Eu­rópát fenyegető háborús ve­szélyt! Hiszen hogyan más- liánt tudták volna, akarták I volna megvalósítani e tervei­ket az NSZK revansistál, mint erőszakkal, háborúval ... Nos, 1970-ben Willy Brandt nyugatnémet kancellár két nagyjelentőségű szerződést is aláírt: augusztusban Moszk­----------------f-------,-------------:— í télet Leningrádhan a repülőgép-elrablási kísérlet ügyében Moszkva : A Leningrádi Városi Bíró­ság büntető kollégiuma a na­pokban nyilvános ülésen megvizsgálta annak a 11 sze­mélynek a bűnügyét, akik el­len egy szovjet polgári re­pülőgép eltérítésének kísér­lete miatt emeltek vádat. A bíróság, az ügy. a tárgyi bizonyítékok, a vádlottak és a tanúk vallomásai, a szak­értői megállapítások gondos megvizsgálásának eredménye­képpen megállapította, hogy E. Kuznyecov és M. Dimsic, a bűr ány szervezői 1969 vé­gétől tevékenyen foglalkoztak égj’ bűnöző csoport megala­kításával és a repülőgép el­rablásának előkészítésével, hogy hazaárulást elkövetve külföldre távozzanak. A bű­nösök kitervelték a személy­zet elleni támadást, a pilóták meggyilkolását és a gép el­rablását. A tervezett bűn­tényt a Leningrad melletti repülőtéren, a gép indulása előtt a szovjet biztonsági szervek akadályozták meg. A Leningrádi Városi Bíró­ság büntető kollégiuma bé­bi/,onyítottnafc ismerve el a vádlottak bűnét, a különle­gesen veszélyes állam ellenes bűncselekmény szervezőit, Di.msicet es Kuznyecovot ha- lulra ítélte. A többi vádlottat különböző időtartamú sza­badságvesztésre ítélték. Az OSZSZSZK Legfelső Bírósága, amely semmiségi panasz alapján vizsgálta mqg az ügyet, figyelemb?véve, hogy a géprablási kísérletet idejekorán megakadályozták és a szovjet törvénykezés sze­rint a halálos ítélet rendkí­vüli büntetői ntézkeijés, lehe­tőséget talált arra, hogy Dimsic és Kuznyeeov halálos ítéletét 15 évi szabadságvesz­tésre változtassa. A leningrádi per megfelel az Egyesült Nemzetek Szer­vezete határozatainak. Ezév november 25-én az ENSZ- közgyűlés 25. ülésszaka hatá­rozatokat hozott a gépeltérí­tések elleni harc érdekében. vában és decemberben Var­sóban. A szovjet—nyugatné­met szerződés magában fog­lalja az erőszakról való le­mondást és a második világ­háború után kialakult euró­pai helyzet elismerését, a lengyel—nyugatnémet ok­mányban pedig kiemelten szerepel az Odera—Neisse határ sérthetetlensége. Ter­mészetesen látnunk kell, hogy ezek a történelmi szer­ződések még nincsenek ér­vényben, hiányzik a ratifiká­lásuk, az, hogy a nyugatné­met parlament törvénybe ik­tassa őket és így a Német Szövetségi Köztársaságra kö­telezőkké váljanak. A ratifi­kálásért folyó politikai küz­delem hosszúnak és heves­nek Ígérkezik. Ez' a politikai harc nem­csak a Rajna partján, hanem a világpolitika síkján is meg­kezdődött Az Egyesült Álla­mok is beleszól a nyugatné­metek dolgába. Az év máso­dik felében sokasodtak a je­lek arra, hogy Washington­ban Nixon elnök valamilyen „keményebb” politikába kezd. A „kemény vonal” európai viszonylatban azt hozta ma­gával, hogy az amerikai kor­mány fokozta nyomását NATO-beli szövetségeseire. Igyekszik visszatartani őket a szocialista országok javas­latának elfogadásától. Az európai biztonsági értekezlet előkészületeit, amelyeket már több NATO-állam diplomá­ciája is megkezdett, az ame­rikaiak le akarják fékezni. Ezzel párhuzamosan Willy Brandt kormányával szemben is „bizalmi válságot” terem­tenek: legalábbis lassítani szándékoznak a nyugatnémet kormány és a szocialista or­szágok között a viszony nor­malizálására irányuló tárgya­lásokat. A Közel-Keleten 1970 augusztusában sok reménnyel kecsegtető tűzszünet jött lét­re, bizonyos fokig éppen az amerikai külügyminiszter, Rogers javaslatainak figye- I lembevételével. Csakhamar i kiderült azonban, hogy az amerikai kormány nem gon­dolta komolyan a Rogers-ter- vet, Izrael meg kevésbé.. • Négy teljes hónap telt el | anélkül, hogy megkezdődtek volna — akár közvetve is, a svéd Jarring közreműködésé- j vei ■»* az arab—-izraeli tár- I gyalások. Csak éppen e na­pokban mutat —- valószínű­leg taktikai megfontolásokból -r- némi hajlandóságot az iz­raeli. kormány. Említhetjük a szocialista országok nagy kezdeménye­zésében, az európai konfe­rencia előkészítésében elért haladást, amelyben a magyar diplomácia Is tekintélyes részt vállal. A Szovjetunió sikerrel zárta ötéves tervét, az NDK tovább növelte nemzetközi te­kintélyét, Csehszlovákiában eredményesen folytatódik a konszolidáció — hogy csak néhány szocialista ország pél­dáját említsük. S' ami még ennél is több: a szocialista világrendszer egészének léte­zése és fejlődése meghatáro­zó hatással van minden lé­nyeges nemzetközi esemény alakulására. Látványos bizonyítéka en­nek például az amerikai im­perializmus indokínai politi­kájának kudarca. Szoros ösz- szefuggésben van mindez a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősödésével. Az egész év története igazolja, hogy az 1969-ben megrendezett moszk­vai tanácskozás helyesen je­lölte meg a kommunista és munkáspártok követendő po­litikájának vonalát. Az USA nagy erővel foly­tatja 8 háború „vietnaroizá- lását”; az amerikai katonák — egyre vontatottabbá váló — kivonását a saigoni báb­rezsim hadseregének felduz­zasztásával, felfegyverzésével akarja ellensúlyozni. A há­ború 1970-ben egyébként in­dokínai méreteket ijltött: amerikai segítséggel puccs tört ki Kambodzsában, No- rodon Szihanuk herceg, mi­niszterelnök Kínába mene­kült és ott szervezte meg új kormányát, a népi felszaba­dító hadsereg rövidesen meg­alakult és megkezdte harcát a Lón Nol-féle puccsisták el­len. Az év eseményeinek átte­kintéséből nem maradhat ki a ehüei Unidad Popular, a népi egységfront nagy győ­zelme: dr. Allende személyé­ben baloldali, marxista köz- társasági elnöke lett a dél­amerikai országnak, • a kor­mányba bekerültek kommu­nisták is, az egységes balol­dali program alapján hozzá­láttak a földreformhoz, a bá­nyák államosításához, külpo­litikai téren pedig Chile és a szocialista országok kap­csolatainak bővítéséhez. Mindez ígéretes Latin-Ame- rika egészének jövője szem­pontjából. Nem egy politikai megfigyelő jósolja, hogy a 70-es évtized Latin-Amerika változásának évtizedé lesz. Távirat Kádár Janes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Foek Jenő, a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnöke táviratban üdvözölte a ba­bai vezetőket nemzeti ünne- 1 pük alkalmából. Kuba nemzeti ünnepén Ma tizenkét éve, az 195$. évre virradó éjszakái), drá­mai gyorsasággal zajlottak le a kubai népi felkelés záró­akkordjai. A főváros elleni roham sikere következtében a gyűlölt diktátornak, Ful- gencig Batistának alig ma­radt ideje a menekülésre, de még így is egymUHárd dol­lár értéket hurcolt, magával Kuba nemzeti kincseiből. A főváros elfoglalásával a for­radalom győzelme január el­sején beteljesedett. Hosszú út, kemény harcok sorozató előzte meg ezt a nappt. Fidel Castro 17 tagú csoporttal kezdte meg a fegyveres küzdelmet a By- tista-rendszer megdöntésére, mozgalma azonban csakha­mar az egész nép ügyévé vált Batista rémuralma Ku­bában a legkegyetlenebb la­tin-amerikai diktatúrák kö­zött is különösen hírhedt volt; börtöneiben több mint húszezer hazafit gyilkoltak meg. A szigetország gazda­sága teljes egészében az Egyesült Államok függőségé­be került. Mint Sartre kife­jezte: ha Havannában elin­dult egy gépkocsi vagy fel­gyulladt egy villany, néhány cent láthatatlanul azonnal át­gurult az Egyesült Államok­ba. A nép mérhetetlen poli­tikai, gazdasági és társadalmi elnyomottá ága tette, hogy Fi­del Castro felszabadító moz­galmához tömegesen csatla­koztak a munkások, parasz­tok és véget vetettek Batista uralmának. Az Egyesült Államok ak­kori vezető) hamar felismer­ték, hogy Kubában minősé­gileg más jellegű fordulat történt, mint amilyeneket a sűrű latin-amerikai puccsok során megszoktak. A kubai forradalbm belpolitikailag demokratizmust, a nép jogok kiterjesztését hozta, külpoli­tikai tekintetben pedig szilár­dan antiimperialista lett. Nem csoda, hogy az Egyesült Államok rögtön megszakí­totta diplomáciai kapcsola­tait a forradalom kormá­nyával és mindent elkövetett annak megdöntésére. Befo­gadta, pénzelte és felfegyve­rezte a kubai nép ellenségeit, a Batista-rendszer híveit, zsoldosokat toborzott, szabó- tőröket, merénylőket küldött, majd intervenciós csapatokat küldött s néphatelom meg­döntésére. De minden impe­rialista merénylet meghiúsult Kubában és a nyugati fél­teke első szabad állama rá­térhetett a szocialista építés­re. A forradalmi erők Kubá­ban nemcsak a zsarnokság elleni harcban, hanem az új társadalom építésének idő­szakában Is legendás tetteket hajtottak végre: felvették a küzdelmet a tudatlanság, az elmaradottság, a népbetegsé­gek ellen, lakásokat, gyára­kat építettek és hozzáláttak a korszerű népgazdaság meg­teremtéséhez. A gigantikus vállalkozáshoz nélkülözhetet­len segítséget kaptak és kap­nak a jövőben is a szocia­lista közösség országaitól, mindenekelőtt a Szovjetunió­tól. Hogy a Kuba elleni ösz- szes imperialista mesterkedé­sek kudarcba fulladtak, az a kubai nép elszántsága és hő­siessége mellett mindenek­előtt ennek a testvéri segít­ségnek tulajdonítható. A népi forradalom győzel­mének évfordulóján meleg szeretettel köezöntjük a ku­bai népet és vezetőit. Ismer­jük hősies küzdelmüket, ered­ményeiket, de a nehézsége­ket is. amelyekkel az új élet megteremtése során kell megküzdeniük. Mélységesen meg vagyunk győződve, hogy * kubai nép — kommunista pártja vezetésevei sikere­sen teljesíti az önmaga által kitűzött feladatokat, megvédi a forradalom vívmányait, fel­építi szocialista társadalmát, és követendő példát mutat az egész nyugati kontinens fel­szabadító mozgalmainak. !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom