Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

1970. december 5. DUNANTÜLI NAPLÓ á Milliókat érő összefogás Komlói koordináták Neked is, nekem is... — Ahoi mindenki jól jár Egyszerű dolog: ha kerí­téssel akarom elválasztani a telkem a szomszédétól, s ke­vés a pénzem, — értekezem a szomszéddal, és az érdek- közösség alapján megcsinál­tatjuk együtt... A komlói Kossuth téri volt autóbusz pályaudvart hamar kinőtte a város, nem bírta el a megnövekedett forgal­mat, és közlekedési szem­pontból sem volt éppen ideális helyen. Már régen nyilvánvaló volt, hogy kell helyette egy új, korszerű autóbusz pályaudvar, amely kedvező fekvésű is, és min­denféle szempontból megfe­lel a követelményelmek. He­lyet még csak talált a Kom­lói városi Tanács, csakhogy ez még nagyon kevés, — pénz is kellett hozzá. A meg­oldást ők is megtalálták „szomszédi” alapon, — ame­lyet ilyen szinten már koor­dinációnak hívnak... Az első lépés ez volt: ki­nek érdeke — természetesen a tanácson, vagyis a város lakosságán kívül — az új autóbusz állomás építése? A Komlói Kőbánya Vállalatot érzékenyen érintette a követ szállító kisvasút megszünte­tése, mert a szállítás emiatt a közútra tevődött át, a MÁV-nak, mint a kő egyik legnagyobb felhasználójának sem volt mindegy a dolog, ugyanígy a KPM is érdekelt­té vált, a szintén „kőfogyasz­tó” Tolna megyei Állami Építőipari Vállalattal együtt, — az AKÖV szempontjairól nem is beszélve... Elkezdődött a munka. Az AKÖV ingyen, és soron kí­vül elkészítette a terveket, a kőbánya a szükséges kő­mennyiséget biztosította, az AKÖV elvégezte a fuvart, az építőipari vállalat úgy se­gített, hogy olcsóbban vég­zett el a tanácsnak egy mun­kát, s az így felszabadult pénzt a megálló építésére tudták fordítani, — a MÁV váróhelyiséget adott, az Utasellátó Vállalat büfét nyi­tott, segített a posta és a Hőszolgáltató Vállalat is, a tanács pedig amellett, hogy közben tartotta a munkákat, pénzzel járult hozzá az új megállóhoz... A végeredmény: rövid idő alatt elkészült a korszerű autóbusz pályaudvar, s ha jól utána nézünk a dolgok­nak, mindenki jól járt. Első­sorban persze a komlóiak. Ehhez még annyit érdemes hozzátenni, hogy ha a mun­kában egyedül marad a vá­rosi tanács, három év múlva lett volna talán annyi pénze, Időjárás jelentés Várható időjárás szombatos es­tig: változóan felhős idő. Egy­két helyen futó esővel, hózápor- raL Az Időnként erős északi szél fokozatosan mérséklődik. Az éjszakai lehűlés fokozódik. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet mínusz i, plusz 1 fok között. Legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton 5 fok körül less, hogy elvégeztesse ezt a fon­tos és sürgős munkát. Az ügyes — és az érdekközös­ségen alapuló — koordiná­ciónak nemcsak időbeni nye­resége volt: nyilvánvaló, ha a tanács négymilliót költ az új pályaudvarra, kevesebb pénze marad, vagyis keve­sebb járda épülhetett volna, kevesebb jut a közvilágítás korszerűsítésére, — és más hasonlóan fontos és a lakos­ság szempontjából is lénye­ges munkára. Komlón, a harmadik öt­éves tervben 351 lakás épí­tése volt beütemezve, egé­szen prózaian szólva: ennyi lakás megépítésére volt pén­ze a városi tanácsnak. Ezzel szemben az idén szilveszte­rig 437 lakást adnak át, — pedig a pénz egy fillérrel sem lett több. Illetve több lett, — de megint csak okos gazdálkodással. Valahogy így: a szilvási városrészen meg­indult az építkezés, — itt 120 lakásra volt anyagi fedezete a tanácsnak. Annak viszont minden feltétele — közmű, stb.... — adott volt, hogy ott még egy lakóépületet húzzanak fel. Hát ha lehet, meg kell próbálni. Munká­hoz látott a koordinációs bi­zottság, tárgyalások sorozata következett, — végül csak megépítették a plusz negy­ven lakást, vagyis az új há­zat. Elmentek a Mecseki Szénbányákhoz, a Belügymi­nisztériumhoz, a Komlói Viz­es Csatornaműhöz, a hely­ipari vállalathoz, azzal, hogy: kell lakás? Persze, hogy kellett, és annak sem volt akadálya, hogy erre né­mi pénzt is áldozzanak az érintettek. Az anyagiak fe­jében ők kapták meg az első bérlő kijelölési jogát, — me­gint csak jól járt mindenki. Arról talán felesleges beszél­ni, hogy mit jelent, az egy ütemben, egy felvonulással történő építkezés. — Mi mindenkit szívesen fogadunk, aki nálunk építeni akar. Nem csinálunk tisztes­ségtelen üzletet, kooperációs módszerünk nem azt jelenti, hogy a városi tanács feji az érintett vállalatokat, intéz­ményeket, hiszen egy kis fantáziával mindenki belát­hatja: közösek az érdekek. Sőt, ha valaki nekünk segít tízezer forinttal, biztos, hogy húszezret kap vissza tőlünk, — mondja Martini József, a Komlói városi Tanács terv­csoportjának vezetője Nehéz, még óvatos számí­tásokba is bocsátkozni, — mennyit jelent Komlónak a jövőt látó, okosan szervezett kooperáció. Annyi biztos: éveket, milliókat nyert vele a város, — ugyanígy a „társ­cégek” is. Sikonda gyors üte­mű fejlődése például elkép­zelhetetlen lett volna, ha csak a saját pénztárcájából fizet a városi tanács, — de bőven lehetne sorolni a pél­dákat egészen a város zöld­ségellátásának megszervezé­séig. Persze akadtak kudarcok is, — valamelyik partner, akinek ígéretére alapozva alakították a városfejlesztési terv egy részletét, — vissza­lépett, s így évekig kihasz­nálatlan maradt az előkészí­tett terület. Azért ez sem ki­dobott pénz, de éppen abban az időben, másra talán job­ban kellett volna ... Könnyű mondani: tessék kooperálni, ügyesen gazdál­kodva, jobban kihasználni a rendelkezésre álló pénzeket. A partnerek ritkán kopogtat­nak azzal, hogy pénzt akarok adni, meg kpll keresni őket, a sokszoros érdekközösség­ben megtalálni az ideális kö­zéppontot, milliószor tár­gyalni, törvényes kerülőuta- kat keresni, — egyszóval je­lentős többletmunkával jár. Viszont milliókat hoz. Éppen a komlói példa igazolja, hogy bőven megtérül a be­fektetett energia. D. Kónya József Felkért pécsi hozzászólók A Tankönyvkiadó ankétja Pécsett December 9-én, szerdán délután fél három órakor a pécsi Leöwey Klára Gimná­zium dísztermében ankétot és könyvbemutatót tart a Tankönyvkiadó Magyar Nyelvi és Irodalmi Szerkesz­tősége. Az ankét célja az, hogy a Tanítás problémái c. sorozat, valamint egyéb mód­szertani kiadványok problé­máit megvitassák. Bevezető előadást tart dr. Harsányi Zoltán, a kiadó főszerkesz­tője. Több pécsi szerző és pedagógiai szakember felszó­lal a vitában, így Bécsy Ta­más szakfelügyelő, Csorba Győző, Dancsó Klára tanár, Magassy László tanár, Tüs­kés Tibor. Az ankéton részt vesz Szabó Kálmán, a Tan- könyvkiadó igazgató-helyet­tese és Komár Pálné, az OPI tanszékvezetője. A vá­ros és a megye pedagógusait a rendező szervek szívesen látják a vitán. Két év alatt elrozsdásodott a vezetek Huszonöt forintos légtelenítő szelepek A megoldás végtelenül egy­szerű. Ezért érthetetlen, miért kellett ennek az ügynek az utóbbi években vállalati igaz­gatóktól kezdve oly sok em­bert megmozgatnia. Az újmecsekaljai Ybl Mik­lós utcában lévő „mammut- házról” van szó. A lakók 1967 második felében kezdtek beköltözni. A negyedik eme­letiek egy része alig két év múltán kezdte érezni egy ko­rábbi vita túlságosan is gyor­san jelentkező, következmé­nyeit. Az Építők úti fronton lakók feje felett 1969 tava­szán egyre-másra beázott a mennyezet. A diagnózis ha­mar elkészült: a központi fű­tésnek a födémbe ágyazott légtelenítő vezetéke elrozs­dásodott, s onnan kerül ki időnként olyan mennyiségű víz, ami csak az alatta lévő lakások felé talál utat. Ez 5712 pécsi lakás a távfűtésben A Hőerőműtől a lakásig Tíz km öt óra alatt — Kapacitásbővítés — Pufajka a vezetékben Jobb az újvidéki előrejelzés A Meteorológiai Intézet előrejelzése 1970. december 3- ra Pécs területére: „Hőmér­sékleti maximun + 8 fok, minimum + 3 fok, várható középhőmérséklet + 5 fok; 10—15 km-es óránkénti se­bességű szél; időnként kisebb eső, szitálás”. (Mint tudjuk, kellemes őszeleji idő volt e napon.) Kövesi Károly, a Pé­csi Hőszolgáltató Vállalat üzemvezető-helyettese ennek alapján állította össze szer­da délután 4-től csütörtök délután 4-ig a programot, aminek alapján a Hőerőmű a következő 24 órában szál­lítja a távhőt a pécsi laká­sokba. Fél 8-ig 65, hajnali 4-ig 75, 7-ig 85, délután 4-ig 72 fok. Tízkor az időjárás enyhülése miatt (11—12 fok volt a külső hőmérséklet) 62 fokra, kettőkor pedig a kez­dődő lehűlés miatt 85 fokra módosítottak. Hőerőmű, 12 óra 10 perc. A gépterem energiatermelő egységei sorában a IV. Láng­turbina a hőtermelő-egység. Az 500 fokkal bemenő gőzt egyszer megcsapolják, s 270 fok megy tovább, a levett gőz Pécs ipari üzemeibe megy. E percben a nyugati rendszer felé 40, a keleti fe­lé pedig 29 tonna távozik óránkénti átlagban. A kö­vetkező csapolásnál veszik le fűtésre szoláló hőt, a tovább- menő gőz hőmérséklete már „csak” 170 fok. Világos, hogy ez a turbina csökken­tett mennyiségben termel energiát. A műszerfalon a regisztráló műszer mutatja: a kimenő víz hőmérséklete 62 fok. Mi történik itt? — Az erőművi gőz hőki­cserélőben melegíti fel a kí­vánt hőfokra a távfűtő-háló­zatban keringő vizet — Tető alatt a posta űj műszaki épülete Január 16-án megkezdik az űj központ szereléséi Tegnap a helyére került a posta új műszaki épületén az utolsó előregyártott elem is, ezzel az épület tető alá ke­rült. Az építők most már a tetőszigeteléshez kezdenek hozzá, valamint befejezik a két épületszárnyat — a mű­szakit és a szociálist — ösz- szekötő monolit vasbetonszer­kezet előkészítését. A követ­kező munkafázis szerelésre- kész állapotba hozni a III. szintet, ahol a program sze­rint január 16-án elkezdik az új központ szerelését a svéd szerelők. Ezen a szin­ten megkezdték már a vá­laszfalak építését, a nyílás­zárók elhelyezését és folya­matosan szerelik a vizet, villanyt, csatornát, fűtést. Ez utóbbihoz nagy segítséget je­lentett a távfűtővezetéknek rendkívül rövid idő alatt tör­tént átvezetése a Rákóczi út alatt. Mindent egybevetve: a jövő hónap közepéig a har­madik szinten minden építé­si munkát be kell fejezni, hogy a szerelők a teljesen kész helyiségekben dolgoz­hassanak. Mint a közelmúltban már hírt adtunk róla, a svéd Ericsson-cég által gyártott Crossbar-típusú telefonköz­pont tartozékait szállítják már és a ládák folyamatosan érkeznek Pécsre. Az új mű­szaki épület harmadik szint­jén január második felétől a tartókereteket szerelik és megkezdik a kábelezést, va- j lamint a kábelvégeknek du- j gaszolócsatlakozókkal való el- j látását. Ezekhez csatlakoztat­ják majd 1972-ben a városi telefonhálózat kábelvégeit. I mondja Kamarás Béla üzem­viteli mérnök. A Hőszolgál­tatótól érkező igény, vagy módosítás alapján tolózáron szabályozzák a hőkicserélőbe menő gőz mennyiségét, s a műszer azonnal mutatja a kimenő víz hőmérsékletének változását. — Pillanatnyilag 5712 la­kást fűtenek Pécsett távhő­vel. Mennyi az évi hőel­adás? — 134 milliárd kilokalória. — És az ipari gőz? — 292 milliárd kilokalória. Ez több, mint kétszer ennyi lakás fűtésére lenne elegen­dő, s 16 pécsi üzem veszi igénybe. A tíz órakor jelzett módo­sítás szerint kért 62 fokos víz tehát úton van az új­mecsekaljai HK—I. felé. — Szatmári Béla gőzös üzemi művezetővel valahol a táv­vezeték közép táján, a Hús­ipari Vállalat mögött állunk. Ezüstösen csillogó vezetékek szelik át a magasban a vá­rost. Hozzák, viszik a gőzt, a meleg vizet, a cirkuláció örökös. — A jelenlegi vezetékhá­lózat 70 millió kilokalória óránkénti teljesítőképességű, a HK—I. jelenlegi csúcshő- igénye 55.6 millió kilokalória. De innen látjuk el Üjmecsek- alján kívül a Szigeti város­részt is. A bővítés napiren­den van, az épülő HK—II. már ellátja majd az új vá­rosközpontot, a Szigeti város­részt, az Északi körutat és egyelőre majd a Kertvárost is. Ez is 70 millió kilókaló- riás kapacitású lesz. A teljes távlati bővítés 112 millióra szól, erre készül már most a Hőerőmű is új hőközpont kiépítésével. 12.35-kor a HK—I-ben a bejövő víz hőmérséklete 59 fok, a höveszteség tehát mindössze 3 fok. Ez a kifo­gástalan szigetelést dicséri. A hőközpontban tovább- áramlik a forróvíz a házak­hoz azzal a nyomással, amit a Hőerőműben lévő keringető szivattyúk adnak. A vissza­menő víz kerül be itt ismét a szivattyúkba, s azok nyom­ják az erőműbe, ahol kez­dődik minden elölről. Bezensek Antal igazgató­val beszélgetünk a Hőszol­gáltató Vállalat múltjáról, jelenéről, problémáiról. — 1962 októberében kezd­jük meg Űjmecsekalja né- £ épületében a távfűtést. Akkor 400 lakást fűtöttünk, ma — a helyi fűtőközpon- tokkal együtt — 6766 lakást fűtünk Pécsett A következő Ötéves tervben épülő vala­mennyi állami és szövetkezeti lakás távfűtéses lesz, hasz­nálati melegvízzel ellátva. — Problémák? A nyáron átadott lakásokban eddig ál­talában nem tudtunk próba­fűtést csinálni, mert ez nem szerepelt a műszaki átadás­átvétel feltételei között. A hibák emiatt tömegével je­lentkeztek mindig a fűtési idény kezdetén. A jövőben ezen, úgy néz ki, tudunk változtatni. A másik: sok szennyeződés kerül az új ve­zetékekbe. Ezek dugulást okoznak, s ha kibontjuk a vezetéket, fa- és kődarabok­tól kezdve a pufajkáig szin­te mindent találunk benne. Tavaly december végén emiat.t kellett Űjmecsekalja déli részén kétezer lakásban egy napig szüneteltetni a fű­tést. Elmúlt már 1 óra. Gajdos Imre távfűtési művezetővel az Acsády utcai tízemelete­sek hőközpontjában vagyunk. A bejövő víz hőmérséklete itt is 59 fok, s azé, ami a hőkicserélőn át az épületek rendszerében kering 46 fok. Ez a harmadik zárt rendszer a hőszolgáltatásban, s ez ugyanígy megtalálható min­den házban. — Ezen a hőmérséklel en megy fel a víz — mondja Gajdos Imre. — A külső hő­mérséklettől függően itt fel­mehetünk egészen 90 fokig, de akkor az erőműből 130 fok körüli hőmérsékletű víz indul. A lejövő víz hőmér­séklete mindig 40 fok körül van. Most is. Itt van egy másik hőki­cserélő is, azon keresztül kapják a lakók a melegvizet. Éppen most folyik egy ered­ményesnek látszó kísérlet. Eddig bojlerekben tárolták a vizet és onnan nyomták fel az épületbe. Ügy tűnik, hogy a közvetlen melegvíz- szolgáltatás megoldható, ezért másutt is áttérnek erre a rendszerre. Délután a meteorológia je­lentkezik az új előrejelzés­sel; 5 fokos közéohőmérsék- let. 20—40 kilométeres déli- délnyugati., később 50 kilo­méteres északnyugati szél. kisebb esők. Az ennek alapján összeállított program nap­jából megegyezett az előző napival. Reggel 7-kor azon­ban már módosítást kellett kérni a megérkezett hide0 szél miatt: 65 fokos helyeit 82 fokos vizet kértek az erőműtől. Hársfai István természetesen mennyezetbon­tásokkal, a fűtési panaszolt állandósulásával járt együtt, A hiba kiküszöbölésére csak az ősszel (!) került sor, ami­kor a lakók a népi ellenőrzés beavatkozását kérték. A Hő- szolgáltató Vállalat a radiá- . torokból felfelé vivő légve- _ zetéket elvágta (a csőcson­kok máig is ott éktelenked- nek minden helyiségben) és helyi légtelenítő szelepeket épített be. A panasz ezzel megszűnt, de tisztában vol­tak vele — s így jelentettek ; az elintézés módját a NEB- nek is —, hogy ez csak kényszermegoldás. Idén az Ybl Miklós utcai szárny negyedik emeletén la­kóknál kezdődtek a mennye­zeti szivárgások. Ez indokol­ja, hogy foglalkozzunk az üggyel. — Az épület még tervraj­zokban volt meg, amikor mi már kifogásoltuk a légveze­téknek a mennyezetbe való ' beépítését — mondja Marton István, a Hőszolgáltató Vál­lalat újmecsekaljai hőköz­pontjának üzemvezetője. — Látnivaló volt, hogy ez előbb- utóbb a mi problémánk lesz. Igazunk lett. — Valóban, vitatkoztunk ezen az Általános Épületter­vező Vállalatnál, amikor a terv jóváhagyásáról volt szó-. — erősíti meg Tóth F. Győ- zőné, aki akkor a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál, mint beruházó műszaki el­lenőr volt. — A tervező állí­totta, hogy a módszer ' jó, kénytelenek voltunk elfogad­ni az érvelését — és vele 5 együtt a tervet. A kivitelezés az előírásoknak megfelelően- történt. — Ügy látszik, mégsem volt elég a csöveket csak úgy, szigetelés nélkül a tég- ; laágyba helyezni, ahogy a terv előírta — vélekedik. Merckle László, a Baranya- megyei Építőipari Vállalat szerelési részlegvezetője. — A salakban lévő maró anya­gok hozzáférhettek a csőhöz, ez okozta az idő előtti korro- dálást. A tervezőnek kellett volna annak idején enged­nie ... A valódi okot természete­sen csak akkor lehetne meg-, tudni, ha az egész vezeték- rendszert kibontanák, de ez roppant hosszadalmas és költséges. A Hőszolgáltató Vállalat mégis valami ilyes­mire gondolt még egy éve is, amikor még ideiglenes meg­oldásnak tekintette a hely! ’ légtelenítő szelepek beépíté­sét. Ugyanis a panaszok nem. szűntek meg, csak a jellegük változott meg. A mennyezet­ből nem folyt a víz, ellenben ha nem volt a lakásokban elég meleg, akkor egyes la­kók a szelepeken addig en­gedtek vizet, amíg nem tűnt melegebbnek a radiátor. Ez újabb bonyodalmakat jelen­tett az épület hőellátásában, s ezért is törekedtek vala­milyen végleges megoldásra. A légtelenítő vezeték teljes rekonstrukciójára gondoltak és ezt javasolták a PIK-nek és a MÉV-nek. Azonban nem. történt semmi ez ügyben, ősszel pedig, az elmúlt he­tekben, kezdődtek a beázá- • sok a másik épületszárnyon. . Ekkor jött az egyszerű meg­oldás, illetve annak az öt­lete. — A Duna Intercontinen- tal-ban láttam, hogy a leg- - - felső szinten nincsenek lég- • telenítő vezetékek. hanem minden radiátornál beépítet- • tek egy kis automata légte­lenítő szelepet — mondja Marton István. — Mint meg- . tudtam, kitűnően beváltak a gyakorlatban. Ilyen szelepe-. két szerzünk most be. lm-. , portból jutunk hozzá, dara­bonként mindössze 25 forint- . ba kerül. Reméljük, decem- . bér elején beépíthetjük. Hát ezért egyszerű! Radiá­toronként 25 forint csupán és.- - emiatt küszködtek hónapokig a lakók és a vélt ..eűenfe- ; leik” a Hőszolgáltató Válla- j lattól kezdve. »• ... H. L L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom