Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
ti DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1910. (it*/cuiuci,3. OLAJ HELYETT termálvíz / Előttünk a Dél-Dunántúl térképe. A Dráva és a Balaton közötti területen északdéli irányú dombsorokat látunk, köztük apró, sokszor névtelen patakok és a patakok mellett apró községek. Igái, Csokonyavisonta. Za- lákaros ... Nemrégen még csak a környékbeliek ismerték e községek nevét, ma már gyógyhatású termálvizeiket sokan látogatják a Dunántúlon, sőt a Balatonhoz közel fekvő Igái és Za- lakaros nevére már a Balatonpart vendégei is felfigyeltek. A forró víz a Dél-Du- nántúi területén sok helyen előfordul. Különösen a so- mogy—zalai dombvidék, valamint a Mecsek és a Villányi-hegység környéke, a törésvonalak pereme a fő előfordulási helye a hévizeknek. A föld mélyén a termálvíz részben a középkori tenger vizéből lerakodott mészkövek, homokkövek üregeiben gyűlik össze és mélyebbről feltörő, magmás eredetű forróvizekkel gyarapodik, részben a Pannon-tenger visszamaradt sós vizének tekinthető. A leszivárgó csapadékvíz a kőzethézagokon leszivárog, a mélyben felmelegszik, ezzel is nő a földkéregben a termálvíz mennyisége. A termálvizek megjelenését a felszínen általában mélyfúrás előzi meg: szén, kőolaj és földgáz után kutatnak és csak forróvizet találnak ... Sikondán 1927-ben szén után kutattak és termálvíz ömlött a felszínre. Se szeri, se száma az olajkutatás során feltárt melegvízforrásoknak: az igali, babó- csai, lábodi, görgetegi és még egész sor, ma még teljesen ismeretlen forráshely neve az olajkutatások után vált egycsapásra termálvizéről híressé! De valóban, olyan nagy csalódást jelent az olaj helyett feltörő termálvíz? Az olajbányászat természetesen nem örül ennek, ha a kőolaj vagy földgáz helyett „csak” forróvíz ömlik a felszínre: a feltörő vizeket általában lezárják és csak alapos vegyelemzés és az anyagi fedezet biztosítása esetén kerülhet sor gyakorlati fel- használásukra. Pedig a termálvizek többsége gyógyító hatású ionjai, magas hőmérséklete miatt széleskörűen felhasználható: a feltárásra fordított beruházások rövid időn belül megtérülnek. A Balaton partján A Balaton déli partjának idegenforgalmi jelentőségét nem kell különösebben kihangsúlyozni. Az alacsony vízszint, a tó június—júliusi 24—25 fok C-os középhőmérséklete, a homokos part, a tájképi gazdagság, a magas napfénytartam mindmegany- nyi motiváló tényezője a tópart látogatottságának és gyorsütemű fejlesztésének. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az elő- és az utószezon, a május és a szeptember hónap viszonylag rövid időre hosszabbítja meg a fürdési lehetőséget. Gyakorlatilag tehát hét hónapon keresztül az átlagosnál is kisebb a forgalom a tóparton, sőt a hidegebb hónapokban a vendéglők, szállodák nagy része bezár, mert a levegő lehűlésével megszűnik a fürdési lehetőség, így a látogatottság is. Régóta foglalkoztatja a szakembereket a főszezon meghosszabbításának és ezzel együtt a rentabilitás növelésének lehetősége. Megoldására először a Fonyód közelében fekvő Csisztapusz- ta termálvizének a partra- vezetése látszott célszerűnek, de nemrég a Fonyódtól 10 km-re lévő Táska vizének felhasználása mellett döntöttek. Mellette szólt, hogy négy kútjának vízhozama naponta több mint 5000 köbméter, a kifolyó víz 78,5 C-os, vize az élvezetes során hűtőtorony \*| => fű (o) l I ütL-DUNÁNTÚL TERMÁLVIZEI xwtré&ésái • £ mmmiA : I ta? A „DINAMITKIRÄLY" VEQRENDELETE Hetvenöt évvel ezelőtt, 1895. november 27-én Alfred Nobel svéd vegyész aláírta híres végrendeletét, amellyel hatalmas vagyonát a róla elnevezett díjak létesítésere hagyományozta. A. Nobel a XIX. század nagy feltalálója — a „dinamitkirály” — az 1863-ban felfedezett dinamit és más robbanóanyagok, a gyutacsok gyártásával, valamint a bakuí olajmezők kiaknázásával hatalmas vagyonra (mintegy 50 millió svéd korona) tett szert. Nobel élete ellentmondásokkal, vívódásokkal telített. Találmányaival az emberiséget akarta szolgálni, ugyanakkor élete végéig a pusztítás eszközeit gyártotta. Terve, hogy az örök békét megteremtheti a félelem, vagyis egy elképzelhetetlen, borzalmas robbanóanyag felfedezése, olyan elmélet maradt, amelyben már maga sem hitt. Világosan látta kudarcát, levonta következményeit, s elhatározta: halála után átengedj hatalmas vagyonát azoknak akik a tudományt, az emberiséget, a békét szolgálják. 1893. november 27-én Párizsban a Svéd Klubban, aláírta végrendeletét amelyet négy tanú aláírásával hitelesített. Az aláírással létrejött az az alapítvány, amely Nobel teljes vagyonát képezte. A vagyon évi kamataiból — 5 egyenlő részre osztva — azokat díjazzák, akik a fizika, a kémia, az orvostudomány vagy fiziológia, az irodalom, valamint a béke terén az emberiség érdekében nagyot alkotnak, sokat tesznek. A Nemzetközi Nobel- díjat évenként adják ki az alapító halálának évfordulóján, december 10-én. Az elmúlt hét évtizedben hat magyar tudós kapta meg e neves díjat, a következők: Fizika: Wigner Jenő 1963-ban, kémia: Zsigmondy Richard 1925- ben, és kémia: Hevessy György 1943-ban, orvosi: Bárány Róbert 1914-ben, orvosi, fiziológiai: Szent-Györgyi Albert 1937-ben, orvosi: Békésy György 1961-ben. nélkül is lehűthető. Alkáliéi id rogénkarbonátos, de jód és bróm-ion tartalma is jelentős. Mégis mint strandfürdő lesz számottevő: a 2000 fős termálstrand fedett része egész éven át alkalmas fürdésre, derült idő esetén nyáron strand olásra is. Meg kell jegyeznünk, hogy ez lesz az első termálvizes fürdési lehetőség a déli oldalon, közvetlenül a tóparton. A táskái termálvíz felhasználásának egy harmadik módját is meg kell említenünk: az 1973-ra felépülő tsz-majorban melegházakat fű lenek vele, majd primőráruval látják el a tópart déli részének településeit. A víz gazdaságos felhasználását csak nagyarányú beruházásokkal lehet megoldani. Felsorolni is nehéz lenne azoknak az intézményeknek a nevét, amelyek már eddig is többmillió forinttal járultak hozzá a munkálatok megindításához. A többek között felépül a 400 személyes SZOT üdülő, a 250 fős szakszervezeti vezetőképző iskola és bővül a szolgáltató hálózat is. Egyetlen megoldatlan problémának a felhasznált termálvíz elvezetése látszik. A legkézenfekvőbb megoldás a víz Balatonba vezetése lenne, de a tó biológiai egyensúlyának megbomlásától tartanak. Úton észak felé ... A Jugoszláviából a Dél- Dunántúlra érkező autós látogatók egy része szívesen tart pihenőt valamelyik úl- menti termálfürdőnél, sokan pedig rövidebb-hosszabb gyógykezelésre érkeznek. A barcsi híd megnyitása óta különösen Nagyatád és Csokonyavisonta fürdőinek helyzeti energiája és potenciális lehetőségei növekedtek meg. Mindkét termálvíz al- káli-hidrogénkarbonátos, a visontai ezenkívül gyengén kénes és jódos is, főleg a reumás eredetű mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmasak. A potenciális lehetőség azonban csak kielégítő megközelítési, — korszerű szállás, — étkezési és szórakozási lehetőség biztosítása esetén válik vonzóvá és teszi az említett fürdőket látogatottá. Sajnos, a vasúti ösz- szeköttetés északi és déli irányban egyaránt gyér, a közutak állapota is sok kívánnivalót hagy maga után. A visontai faházak helyett modern szálláshelyeket terveznek, a fedett fürdőrész is átalakításra szorul. Magasabb a vendéglátás színvonala Nagyatádon, ahol 41 főt befogadó szálloda, nyitott és fedett gyógymedence, Strandes kádfürdő áll a látogatók rendelkezésére. A Villányi hegység déli részén fekvő Harkányfürdőt az elmúlt évben több mint 1 millió vendég kereste fel. köztük szép számmal külföldiek, elsősorban Jugoszlá'dá- ból. A megnövekedett forgalom korszerűbb ellátást kíván, ezért felépítik, a főleg külföldi vendégek fogadását szolgáló, 300 személyes szanatóriumot, de lépések történtek a belföldi vendéglátás korszerűsítésére is, amely a szálláshelyek számának és minőségi színvonalának emelésében, valamint egy komplex egészségügyi központ megteremtésében realizálódik. A drávaszabolcsi. híd felépülésével az idegenforgalom további növekedése várható, ezért a közvélemény örömmel vette tudomásul az utóbbi hetekben született konkrét intézkedéseket a fürdő rangjához méltó kiépítésére. Harmadik kategória Különböző színvonalon működő, sőt még felhasználásra nem került termálvizek egyaránt megtalálhatók ebben a kategóriában. Közös sajátosságuk, hogy gyógyíló hatású ionokban gazdagok, így a komlói víz rádióaktivitásával, a csisztapusztai fluor- és magnézium, az oltáréi jód, bróm és sótartalmúval tűnik ki. Magas hőmérsékletű a zalakarosi, inkei, lábodi, és az oltáréi termálvíz. A termálvizek másik csoportja, így a siklósi, si- kondal, kaposvári alacsonyabb hőmérsékletű, 'elsősorban a tisztasági fürdők használják fel vizüket. Jórészük ma még, viszonylag szűk területen ismert, de várható, hogy a következő évtizedekben az igények fokozódásával egyik-másik fürdőhely országosan is ismertté válik! Dr. Vulcs Tibor Hogyan lett a Zsebe-kútból Speck-Brunnen? Százötvenezer történet Szebény vagy Zebegény? - Zsidópokol és Véres mocsár Száraz? Fárasztó? — De- i hogy, nincs izgalmasabb, i mint fellebbenteni a fátylat a múlt titkairól. Reuter Cant illőt kérdezzék meg: im- i már harmincadik éve űzi ezt | a detektív-mesterséget, ál- I dozva rá szabadidejét, sőt j éjszakáinak jó részét is. Megjelent „Zala megye I földrajzi nevei” címen egy | 737 oldalas, nagyalakú mű, amely 22 ezer földrajzi pontról 60 ezer adatot közöl. Munkaközösség hallatlan sok energiával gyűjtötte egybe ... És most tessék elgondolni, Reuter Camillo 150 ezer — nagyrészt baranyai — adatot gyűjtött — egyedül! Az MTA rendezésében március elején nagysikerű előadást tartott az ELTÉ-n. A nemzetközi konferenciákon egyetemi tanárokkal, akadémikusokkal együtt ő is részt vesz, ha helynév gyűjtés a téma. Pécsi erdőmérnök. — Mondja, kérem, miből áll a helynév kutatás? — Végig kell böngészni a fellelhető okleveleket, a régi térképeket, összegyűjteni a nép száján élő helyneveket. Járni a levéltárakat és pici falvakat egyaránt-.. Nos, ebből. — És milyen következteléseket lehet levonni? — Kik voltak az első lakók, s vajon elpusztullak, vagy beolvadtak-e. De a nevek a gazdasági életről is árulkodnak és a néphumorról. Megtudható az évszázaI dók során kialakult nettekből minden, ami jellemző volt arra a helyre, az olt élő emberekre. A másfélszázezer gyűjtőcédula egyike. Sarkában: Büdösfa. — A lakosság kérte a név megváltoztatását. Ezért lett Rózsafa. Érdekelt, kutatni kezdtem a név eredetet. A XVI. században még Vidos- falva. Később Vidosfára rövidült. Az eredeti birtokos család, a Vidos família krímit. Az lS00-as években nemetek végezték az összeírást. Félreértették a nevet és Bi- dosfának jegyezték be- A Vidos név végképp elveszett a község lakói tudatából. A Bidosfa azonban semmit sem mondott: Büdösfa lett. Nem viselhették a gúnyolódást, névváltoztatást kértek. Megkérdezi: — Volt már Zebegényben? — Voltam. — Tudja, hogy kapcsolat van Zebegény és Szebény közt? — Hogyan? Az etimológia, a szófejtés- tan segítségével derítette ki ezt a történelmi érdekességet. Valaha egy Zbigniew nevű lengyel birtokot kapott Baranyában. Szokás szerint a birtokosról nevezték el a birtokot. Ám a nyelvtörö névből előbb Szebegény, majd Szebény lett. Csakhogy lengyelünk megkapta a Viseg- ráddal szembeni oldalon lévő Almás községet is. Az Almás név helyébe — a birtokos után — itt is Szebegény, azaz Zebegény lépett. Véménd határában egy forrást Speckbrunnennek ismernek. Magyarul Szalonna- kút. Népmese is kerekedett e név körül. A forrás egyszer elöntéssel fenyegette a községet. Hirtelen nem akadt más: kövér disznóval dugták be a forrás száját. Kedves mese — de csak mese. Régi magyar neve a Sebestyén becézett alakja után Sebők-kút, vagy Zsebe-kút. A német telepesek kimondhatatlannak találták. A rokon hangzású Speck jobban tetszett. A későbbiek fantáziáját birizgálta a furcsa név és mesét szőttek hozzá. — A helynévváltozás tükrözi a táj változását. — Példát kérek. — Hosszúhetény határában van a Bakonya dúló. Bakonya a Bukovina — bükkös — szó torz alakja. Az őslakó szlávok erdők ölén éltek. A honfoglaló magyarok azonban már szántóföldre talállak, a szlávok időközben áttértek ugyanis a mezőgazdasági művelésre és az erdőt kiirtották. Megmaradt az értelmetlen Bakonya elnevezés. Néhány helynév: Kőgyes, Kőgy, Széleskőgy, Kőgytó. A ma embere értelmetlenül ízlelgeti a szót; nem érez mögötte semmit. Pedig szép régi szavunk, annyit tesz mint j kör, köröcske, félkör. Isten I kegykéje volt a szivárvány. De kőgyes a folyókanyar, a patkó alakú tó, s mocsár is. Tehát az alak a fontos. Aztán ha egy ilyen helyre szlávok települtek, akiknek a nyelvéből hiányzik a „ö”, akkor például Kugyosnak nevezik el a községet. S fogalmuk sincs róla, honnan kapta kedves szülőhelyük a nevét, De a magyaroknak sem sokat mond. Értelmesítik. Kecskés lesz a Kegykésből. Sok a Kecskés tó, a Kecskés völgy, s van Kecskéshida is. — A helynév egyaránt megőrzi a nagy harcok emlékét és az egyéni tragédiákét — áthangolva persze a nép nyelvére. Zsidópokol a falu határa, ahol kocsival zuhant szakadékba a házaló kereskedő. Véres mocsár a Drávapart egy pontja, ahol a török idők nagy csatája zajlott le. — És a néphumor? — Megnyilvánul az is. Gatyaszár dűlő, mert kétfelé ágazik. Banyarogyasztó egy horhos, mert megizzasztja, aki felkapaszkodik emelkedőjén. Cigányheverés egy másik. — Mennyi időbe tartana minden baranyai adat fel- gyűjtése? — Ennek a munkának nincs vége. Másfél százezer adatgyűjtő karton: százötvenezer izgalmas történet. Talán sikerül érzékeltetni milyen hatalmas munka volt összegyűjtésük, kutatásuk. Mostanában jelent meg a Vasi Szemlében egy tanulmány Reuter Camillo egyik publikációjáról. Magasztalja munkásságát: .. . csak ilyen szintű, felkészültségű szakember képes . . . Mennyivel magasabb munkájának színvonala, mint... És így tovább. Reuter Camillo kisfiúsán, mint a csinytevő kamasz nevet: — Azt hitte, kizárólag ennek élek. Nem tudja, én erdőmérnök vagyok, aki semmiféle támogatást nem kap ehhez a munkához. Szántó István, Gépóriások a mezőgazdasági iizem tábláján. Szokolai felv. A PÉCSI KESZTYŰGYÁR központi üzeme fejlesztés miatt felvesz kesztyűszabász át képzősöket Átképzési idő 6 hónap, havi 1000,— Ft fizetés. BETANULÁS UTÁN DARABBÉREZES. 20—40 éves korú férfiak jelentkezését varjuk. Cím: PÉCS, VINCE UTCA 11—29. SZÁM.
