Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

1970. december 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Rosszkedvű, fáradt, ideges? Negatív ionok —pozitív hatás Fáj a feje, nehezen léleg­zik, asztmás? Segít Önön is néhányezer negatív ion. Hogyan? Üj csodaszer, gyógyszer? Nem egy megle­hetősen egyszerű készülék, amely negatív ionokat bo­csát ki. Hatása a levegő ion­terápián alapul. Éspedig? A légköri elektromosság hordozóinak az ionoknak élettani hatására már két­száz éve felfigyeltek. Az em­beri szervezet reagálását e hatásokra a múlt század kö­zepe óta tanulmányozzák. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy klimatikus gyógyhelye- . ken például a légzőszervi be­tegségekben szenvedők javu­lását többek között a légkör negatív ionjainak túlsúlya eredményezi. Milyen hatása van a nega­tív és a pozitív ionoknak? Nem az ionok száma, ha­nem a pozitív és a negatív töltésűek aránya mérvadó. A belélegzett negatív ionok hatására normalizálódik a vérnyomás, csökken a fá­radékonyság, növekszik a koncentráló képesség, csök­ken a pulzusszám, a szív ter­helése mérséklődik. Egészségügyi statisztikák tanúsága szerint pozitív ion­túlsúly esetén gyakoribb a • tüdővérzés, emelkedik a vér­nyomás, szaporább lesz a pulzúsfrekvencia, megnő a keringő vér mennyisége, fel­gyorsul a szervezet működé­se.­Szabad levegőben általá­ban- valamivel több a pozi­tív ion, mint a negatív. Me­leg frontbetöréskor, szennye­zett levegőben, égő felületek jelenlétében lényegesen nő a pozitív ionok száma. Kísérleti méréseket végzett Sváb Ferenc, a MEDICOR— ORFI kísérleti laboratóriu­mának vezetője és munkatár­sai az ORFI orvosmeteoroló­giai csoportjával — Budapes­ten, a Duna-parttól a Nagy­körúton, gépkocsival haladva mérték a levegő negatív il­letve pozitív ion-koncentrá­cióját. A folyó partjától el­távolodva hirtelen lecsök­kent a negatív ion-szám. Ex pedig deprimálja, fárasztja az embert Élettani vizsgálatok derítet­ték ki, a negatív ionok ked­vező pszichológiai hatását; rendezi a vegetatív életműkö­dést szinte „kisimítja” ax idegeket Állatkísérletek sorával bá­zonyították, hogy a negatív ionok hatására a vér oxigén- ■ felvétele növekszik, az iz­mokban keletkezett tejsar gyorsabban eloszlik, hama­rabb regenerálódik a szerve­set Terápiás célra így lélegeztetik be a beteggel a negatív ionokat. Á rákellenes küzdelem eredményei a Szovjetunióban Ny. Blohin professzor tájékoztatóba A z Egyesült Államokban ez évben ren- dezték meg az onkológus kutatók X. Nemzetközi Kongresszusát. Ny. Blohin pro­cesszor a nemzetközi rákellenes szövetség elnöke ez alkalomból tájékoztatót tartott a Szovjetunióban folyó rákellenes küzdelem eredményeiről. Bevezetőben elmondta azo­kat a tudományos elképzeléseket, amelye­ket manapság a világ vezető rákkutatói vallanak a rák keletkezéséről és gyógyít­hatóságáról. Mint mondotta, ma a világon mintegy ötmillió rákos beteg van. Jogos a kérdés: miért nem sikerült mindezideig megszabadítani az emberiséget e. szörnyű betegségtől. Dacára annak, hogy orvosok, biológusok. vegyészek és más különböző szakemberek hihetetlen apparátussal vég­zik kutatásaikat ezen a területen. — A vá­lasz egyszerű: A rosszindulatú daganatok természetét legalább olyan nehéz feltárni, mint az élet lényegét. Hit igazolnak a szövettani vizsgálatok A rák keletkezéséről az utóbbi években többféle el­képzelés alakult ki. Ezek át­tekintése majdnem lehetet­len. nem is vállalkozunk rá, maradjunk inkább annál a koncepciónál, amelyet a Blo­hin professzor vezette szov­jet rákkutató intézet munka­társai vallanak. A sejthártyák volnának a felelősek? — J. Vasziljev orvoskutató és L. Gelfand A negatív ionok jótékony hatását a gyógyászatban terá­piás célokra és általános kondicionálásra használják, hasznosítják. Olyan készülé­keket gyártanak, amelyekkel mesterségesen állítanak elő negatív ionokat. Magyaror­szágon a készüléket "a ME­DICOR Művek kutató labora­tóriuma dolgozta ki, mely öt éve működik helyileg az OR- FI-ben, hogy kísérleteit a gyógyítás szolgálatába állitsa. Kísérleti ionizátoraival 3 éve több mint háromszáz asztmás, hörghurutos, légző­szervei megbetegedésben szenvedőt és szénanáthás, allergiás beteget kezelnek. Tizenöt-húsz alkalommal 5— 30 perces belélegeztetéssel. A legjobb eredményt a széna­náthásoknál érték el: 80 százalékban gyógyulnak. Az asztmások között 60—70 szá­zalékban csökkennek a tüne­tek. Gépjárművek belső terének legújabb vizsgálatainál meg­állapították, hogy bizonyos idő múlva a levegőben meg­szaporodnak a pozitív töltésű ionok. Ez a folyamat meg­gyorsul, ha működik a fűtő­vagy szellőzőberendezés, po­zitív töltésű ionok keletkez­nek. Ezt elősegíti más gépjár­művek beszívott égésterméke és a cigaretta zás is. Az utas­fülke levegőjében pozitív ion­túlsúly alakul ki. Több év­tizedes tapasztalat szerint, ez a legtöbb embernél ideges­séget, koncentráló képesség csökkenést okoz gyakran fej­fájással súlyosbítva. Hasonló tünetek tapasztalhatók me­legfront betörésekor. A MEDICOR Művek „Bion 78” miniatűr ionizátora által előállított negatív ionok a környező légtérben semlege­sítik a pozitív ionok nagy részét. A légáramlás segítsé­gével eljuthatnak a fülke többi részébe is. A Bion 78 nevű autó-ionizátor rövidesen forgalomba kerüL Ax Ion-terápia és kondi­cionálás még számos meg­lepetést tartogat. Beláthatat­lan távlatot sejtet. De máris •ok betegség gyógyításában, kezelésében, s munkaterüle­ten érezteti jótékony hatását. Mi voll" előbb: a tyúk vagy a tojás? A Bion Tt «nto-tonizálor retire retro Olyan találós kérdés, mely­re elfogadható feleletet adni a szokásos módon, egy szó­val nem lehet; nem válaszol­hatunk rá avval, hogy a tyúk előbb volt, de azzal sem, hogy a tojás volt előbb a tyúknál. Mert igaz, hogy a tyúk létezését időben megelő­zi a tojás létzése, de viszont tyúk nélkül nincsen tojás. Az időbeli sorrendiség megismét­li önmagát; az egyikkel kel­lene igazolni a csak másik­kal igazolhatót, s így a kér­dés, látszatra legalább is, el­dönthetetlen. Pedig nagyon sokan törték már rajta fejüket, és nem­csak tréfás hangulatban. Még komoly tudósok is — és sokáig valóban még ők is inkább csak szellemes, mint kielégítő, az igazságnak megfelelő választ tudtak ad­ni. Miért? Mert a tyúk és to­jás egymáshoz való viszo­nyában mindaddig, míg a kettőt egymástól elkülönített dolognak tartották — nem vették észre bennük a leglé­nyegesebb vonást: azt, hogy külső megjelenésben egymás­tól feltűnően elütő mivoltuk ellenére is van bennük va­lami egységes, közös tulaj­donság. A tyúk már bizonyos értelemben tojás is, a tojás meg ugyanígy tyúk is. A tyúkban már benne vannak a peték, illetve a tojások, a tojásban meg benne van a tyúk. Lényegében tehát a látszólagos ellentétek egy­másba olvadnak, mint álta­lában az élettelen és élő ter­mészet minden jelenségében; vagy másként kifejezve: a természet minden jelensége tulajdonképpen összefüggé­sek és folyamatok megnyilvá­nulása. A kérdésre helyes választ tehát csak ennek figyelembe vételével adhatunk, körülbe­lül a következőként. Miután a tyúkot nem előz­hette meg a tojása, és ép­pen olyan világos, hogy a to­jás nem létezhetett azelőtt, mielőtt tyúk lett volna — valaminek mind a kettőt meg kellett előznie. Valaminek, aminek mind a tyúkkal, mind a tojással volt valamelyes összefüggése. Mi volt ez a valami? Minthogy madarak a föld­tan és az őslénytan megcá­folhatatlan adatai szerint csak mintegy 150 millió év óta léteznek, és nem az ég­ből pottyantak földünkre, hanem csak rajta keletkez­hettek — nem vitatható, hogy elődeiket is azon álla­tok között kell keresünk, melyek már az ő megjelené­sük előtti időben is léteztek, és hozzájuk úgy szervezeti felépítésben, mint életmeg­nyilvánulásaikban a legjob­ban hasonlítottak. Ez az egyedüli logikus és helytálló következtetés azonban csak tudományos feltevésnek szá­míthatott mindaddig, míg az ősmadarak megkövesedett maradványai a föld mélyéből elő nem kerültek. Kétségbe vonhatta akárki, és sokan, bizony még tudósok is kétel­kedtek benne. Midőn azon­ban 1871-ben olyan állat- maradvány került napvilág­ra. melyről nem volt egy­könnyen eldönthető, hogy gyík-e vagy madár, s végül bebizonyosodott, hogy gyík­szerű tulajdonságokkal felru­házott madár — a feltevés­ből bizonyosság lett. Ezt egy 1877-ben talált második ős­madárlelet is megerősítette. Bebizonyosodott tehát, hogy a madarak ma már nem lé­tező ősgyíkok leszármazottai; belőlük jöttek létre fokoza­tosan ezek szervezeti saját­ságainak a külvilág és az életmód változásai következ­tében történő átalakulása folytán. És magától értető­dő, hogy amint az ősgyfk egyre jobban lett madárrá, ez pedig többek között tyúk­ká, úgy lett az ősgyík tojá­sából is egyre jobban tyúkto­jás. A kérdésre tehát: a tyúk volt-e előbb, vagy a tojás, az egyetlen helyes válasz csak a következő lehet: egyik sem előzte meg a másikat; a gyí­kok voltak előbb, mint a ma­darak, ■ ezek sorában a tyú­kok. De. Boros István, a Természettudományi Múzeum főigazgatója Háztartási gépei szakszerű javítását rövid határidővel vállaljuk. GARANCIÁLIS ÉS FIZETŐ JAVÍTÁS. BARANTA MEG VEI VILLAMOSIPARJ ÉS GÉPJAVÍTÓ KSZ Pécsett: Heim Pál a. 5. Tel.:15-23. K o m I ó n : Dózsa Gy. u. 3. Tel.: 12-36. Mohácson: Tanácsház n. L Tel.: 419. matematikus vizsgálatából azt a következtetést vonták le, hogy a sejtorganellumok hártyáinak szerkezeti és mű­ködési megváltozása okozza a kóros sejtburjánzást Szer­vezetünk minden sejtjének életműködéseit bonyolult bio­kémiai reakciók képezik, amelyeket specifikus enzi­mek katalizálnak — a sej­ten belül és a szomszéd sej­tekkel való kölcsönhatásban. Egyelőre még nem ismerik azt a konkrét okot, ami az egyes sejtcsoportok kóros burjánzását kiváltja. De úgy vélik, hogy ebben jelentős szerepe van a sejthártyák kémiai anyagát képező li- poproteide szerkezeti meg­változásának. Szövettani vizsgálatokkal kimutatták, hogy a rákos daganat szöveteiből hiányzik a sejteket összekötő anyag, amely a normális szövetek sejtjeit szilárd szövetekbe tömöríti. A rákos szövetek e kötőanyag hiányában la­za szerkezetűek, emiatt könnyen roncsolódnak. Az elszakadó sejtek bejutnak a vérkeringésbe, így elsodród­nak a test más helyeire, ott megtelepszenek és újabb kóros sejtburjánzást indíta­nak el. Gének? — V. Sápot pro­fesszor kutatásai alapján azt állítja, hogy a rák keletkezé­sét a gének rendellenes mű­ködése váltja ki. Ismeretes, hogy a szervezet minden sejtje örökli az apától és az anyától származó informáci­ókat. A megtermékenyítés után, a szervezet fejlődésé­ben bizonyos differenciálódás megy végbe — az egységes gónapparátus egyes részei némely sejtekben túlsúlyba jutnak, aktiválódnak, más sejtekbe jutott gének viszont passziválódnak. A gének ilyen mozaikszerű eloszlása hatá­rozza meg az egész szer­vezet bonyolult működését. A normálistól eltérő génműkö­dés egyes sejtcsoportok kó­ros szaporodását indítja el. Sápot professzor úgy véli, hogy ez a daganatképződés kezdeti stádiuma —, amelyet ha idejében felfedezik —, megállítható. Vírusok? — Több szovjet rákkutató vallja, hogy a rákot vírus okozza. L. Zil- ber neves orvos úgy képzeli, hogy a vírus bejut a sejtbe, ott megváltoztatja a sejt ge­netikai felépítettségét, ezál­tal megváltoztatja annak normális biokémiai reakció­it. A környezet rákkeltő hatása Rákkeltő anyagok, dohány­zás? — Más szovjet kuta­tók szerint a környezetnek is van rákkeltő hatása. Egyesek szerint ezen káros hatások fokozatos csökkenté­sével a rák fejlődése any- nyira lecsökkenthető, hogy a kóros góc kialakulásához szükséges idő több, mint az emberi életkor. Sajnos az emberek néha maguk idéz­nek elő intenzív rákkeltő ha­tást önmaguknak, amelyek közül első helyen a tüdőrá­kot okozó dohányzást kell megemlíteni. Továbbiakban nézzünk né­hány modem elképzelést a rák gyógyíthatóságáról, amelyeket a szovjet kutatók vallanak. A rák gyógyítása terén elért jelentős sikerek alapján Blohin professzor úgy véli: a kizárólag sebé­szi beavatkozás ma már túlhaladott. Ugyanis az ope­ráció túlzottan igénybe ve­szi a szervezetet és a ron­csolódás útján leszakadt sej­tek a véráramon keresztül eljutnak távolabbi helyekre és ott áttételeket okoznak. A gyógyszeres kezeléssel kap­csolatban az az álláspont látszik helyesnek, hogy erre a célra alkalmas készítmé­nyek alkalmazása csak ak­kor célszerű, ha a dagana­tok biológiai, biokémiai és sejttani vizsgálatait elvégez­ték. A gyógyszeres kezelések között jelentős szerepe van a belső elválasztású miri­gyek működését befolyáso­ló hormonterápiának. De a különböző gyógyszerek mel­lett nagy fontosságot tulaj­donítanak a szovjet orvosok a sugárkezelésnek is. Takács László Egy gorillacsalád 1 napja G. Shaller érdekes megfigyelése Egy amerikai zoológus, G. Shaller több mint tíz éve él Kongóban. Egyetlen feladata, megfigyelni a vadonélő hegyi gorillák életét Shaller hosz- szabb ideje figyelt egy népes majomcsaládot, amelyhez csak egyetlen hímmajom tartozott A család napi éle­te, beszámoló szerint a kö­vetkezőképpen zajlott A gorillacsalád ébredés után kiadós reggelit fogyasz­tott Az étkezés majoméknál hosszúra nyúlik, több órán át tart, ezalatt semmi más­sal nem foglalkoznak, csak az evéssel. A gorillák majd­nem mindig növényekkel táplálkoznak. Pihenőidő a késő reggeli óráktól délutánig tart Ilyen­kor a család tagjai a földre heveredve pihennek, több­nyire a hím köré csoportosul­nak. A nőstény ma jóm néha a hímhez támaszkodik, vagy a vállára teszi a fejét. De mit csinálnak a majom­gyerekek? Shaller szerint magatartásukban alig külön­böznek az embergyerekektől. Pihenéskor zavarják szülei­ket, ölükbe másznak, időn- kint orronvágják a papát, majd az anyjukhoz simulnak. Egyébként kergetőznek, a liánokon hintáznak, fatörzse­ken csúszkálnak, bukfencez­nek, hanyattfekszenek és mintha kerékpároznának, mozgatják a lábukat. Shaller megfigyelte, hogy a gorillák a nap legnagyobb részét a földön töltik, különö­sen a nagytestű hímek mász­nak ritkán a fákra és akkor is nagyon óvatosak. Délután kettő és öt óra között a csa­lád felszedi a sátorfáját s a hím vezetésével otthagyja a pihenőhelyet. Mintegy félki­lométer utat tesznek, ezután megvacsoráznak, majd to­vább üldögélnek, mintha vár­nának valamire. Végül a hím elkezdi készíteni az éjszakai fekvőhelyet, s lassan a töb­bi is követi példáját. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom