Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
Ara: 8fl fillér Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 291. szám Az MSZMP Baranya rpegizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. december 12., szombat A negyedik ötéves tervben Jelentősen bővül a pécs-baranyai gyermekvédelmi hálózat Új oktatási és gyermekvédelmi intézmények építése és fejlesztése központi támogatással ( Két és fél millió dollárért A Baranya megyei Tanács szakigazgatási szervei, osztályai készítik a megyei oktatási és gyermekvédelmi intézmények fejlesztési és bővítési programját, melyet a I Vj ötéves tervben kívánnak megvalósítani. 55 millió forintot oktatási intézményekre, nevezetesen: 10 milliót óvodák, 20 milliót általános iskolák, 15 milliót általános iskolai férőhelyek és 10 millió forintot középiskolai műhelyterem fejlesztésére fordítanak. A Művelődésügyi Minisztérium és a Megyei Tanács együttes beruházásaként Pécsett — a fejlesztési koncepció szerint a nyugati városrészben — egy Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet épül. Tervezett kivitelezési költsége 9 —10 millió forint Ebből a Művelődésügyi Minisztérium 5 milliót vállalt magára. Az intézet felépítésével megoldódik a Dunántúli Tudományos Intézet problémája is. Ugyanis ma a kutatók egy fedél ’ alatt laknak a működő ifjúságvédő intézettel. A gyermekvédő intézet új helyre .költözése után a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai kedvezőbb elhelyezési körülmények között végezhetik munkájukat a Kulich Gyula utca 22. számú épületben. A nyugodtabb munkavégzés lehetőségeit támogatja a Tudományos Akadémia is. Előzetes ismeretek szerint 1 —2 millió forintot nyújt az építendő Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet költségeihez. A Művelődésügyi Minisztérium központi keretből 5 millió forinttal járul a mohácsi Gyógyítva Nevelő Intézet bővítéséhez. A Csertői Gyermekotthon bővítésére a Megyei Tanács saját erőforrásából 6,4 millió forintot fordított. Az első ütemben elkészült egy négy tantermes iskola és a 40 gyermek befogadására alkalmas pavilon. A Művelődésügyi Minisztérium további segítséget nyújt központi keretéből, úgynevezett széleskorhatárú gyermekotthon építéséhez. A 260 férőhelyes Intézmény létesítéséhez csaknem 30 millió forintot biztosított. Ezzel jelentősei» bővül a pécs-baranyai j gyermekvédelmi hálózat. Megyénkben más jellegű j intézmények építését is tar- ■ talmazza a fejlesztési prog- I rintot ad a Villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola 120 férőhelyes kollégiumának építéséhez. Jelentős támogatást nyújt a Mohácsi Mezőgazdasági Szakközépiskola bővítéséhez, rekonstauk- ciójához. A nagyarányú fejlesztési program a testület elé kerül Végleges alakulásáról a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága dönt. Nagyszabású fejlesztésre készülnek a Porcelángyárban ? Tisztább lesz Pécs levegője Bőráru exportra Kereskedelmi és Vendég- I látóipari Szakmunkásképző ; Iskola épül Pécsett. Az intézményben 8 tanterem lesz. Az iskola 100 férőhelyes kol- ! légiuma pedig együtt épül a j Kodály Zoltán utcában léte- ; sítendő 400 férőhelyes kollé- j giummal. Így az új diákotthonban 500 tanulónak lesz szállása. A Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium szintén támogatja megyénk oktatási intézményeinek fejlesztését. Tizenegymillió foA létesítmény egyik felében már termelnek Készül az új formázócsarnok A Pécsi Porcelángyár elavult kemencéinek cseréje régóta napirenden van. Az elképzelések szerint a következő öteves terv során múzeumba kerülhetnek a századforduló előtt épült, széntüzelésű porcelai légetők. Másrészt több új gép és berendezés vásárlását tervezik. A magasfeszültségű porcelánszigetelők készítését kell megreformálni, korszerűbbet, jobb minőségűt keli gyártani. Beke László, a gyár főmérnöke az alábbiakban vázolta a program jelentőségét. A széntüzelés elavult technológia; sokba kerüL Egy kemence teljes rakományának kiégetéséhez 24 tonna jó minőségű szén kéLL ami jelentősen növeli az önköltséget. A kemence mellett dolgozók kézzel rakodják a porcelánt — egészségre káros . munkahelyen dolgoznak. A kiégetett porcelán minősége a követelmények alatt marad. Másrészt a város levegőjét erősen szennyezik a gyárkémények. A KÖJÁL kimutatása szerint a gyár évente 200—500 tonna piszkot, rak le négyzetkilométerenként Pécsett. S mivel a IV. ötéves terv során a Zsolnay-dom b környékén lakótelep épül majd, egy kicsit előre is keli gondolni. Az elképzelések szerint tehát a negyedik öteves terv során fokozatosan kicserélődnek a szenes égetőkemencék modem gáztüzelésűekre. A program megvalósítása százmillió forintba kerül. Erre hitelt kértek, s mind a gyár, mind a Finomkerámiaipari Művek türelmetlenül várja a döntést: meglesz-e a százmillió? A másik gyári fejlesztés csak 39 millió forintba kerül. Új gépek vétele a cél; többet — a termelés négyszeresére nő — korszerűbbet akarnak gyártani. Eme a gépakcióra már az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság igennel válaszolt, a forintok megvannak. Jövő esztendő első felében megindul a rekonstrukció, és 1972-re már az első nagyfeszültségű porcelánszigetelő új berendezésen készül el. A Pécsi Bőrgyár ebben az évben a tavalyi egymillió- hetvenkilencezer dollárral szemben 2,5 millió dollár értékű bőrárut szállított nyugati exportra. Portugálián kívül valamennyi nyugateurópai államba eljut a pécsi bőr, a legnagyobb vásárlók az angol, ’ francia, nyugatnémet, osztrák és olasz cégek. Az exportált bőrökből a legnagyobb mennyiséget, 1 és háromnegyed millió dollár értékben a ruházati sertésvelur bőrök tették ki. A fennmaradó értékben többek között cipőbőröket, serI tésnubuk, ‘ cipővelur és díszműbőrök voltak. A nyugati i exportbőrök mennyiségét jövő évben elsősorban technológiai fejlesztéssel, beruházás nélkül, hárommillió dollár fölé kívánja emelni a gyár. 1971-re a nagy vevőkkel már egész évre megkötötték a szerződést, az első félévig gyártható mennyiséget már ei is adták és vevőre talált a második félévi gyárimé - j nyok nagy része is A képen: ! a velúr kikészítő műhelyből j már a készáru raktárba ke- I rülnek az értékes bőrök. Az AhÉSZ-ek terve Évi negyvenmillió forint bevásárlóközpontok létesítésére Vezetéken áramlik az algyői olaj Százhalombattára Az öntödei Vállalat rekonstrukciója fontos állomásához érkezett Felépült az új* öntödei csarnok. Az 56 méter hosszú, a kilenc méter széles csarnok világítását tagolt üvegtetővel oldották meg. A Mohácsi Építőipari Szövetkezet dolgozói jelenleg a belső betonozási munkákat végzik a csarnok felében, a másik oldalon azonban már ideiglenes jelleggel megkezdték a termelést A hárommillió forintos beruházással épülő csarnok technológiai-szerélési munkái előreláthatólag jövő év végére befejeződnek. 1972- ben — az új farmázócsarnok teljes átadásakor — a mohácsi vállalat négyezer tonna öntvényt ad a népgazdaságnak, a jelenlegi kétezer 700 tonnával szemben. Pénteken 10 óra 44 perctől az algyői szénhidrogén medence olaja áramlik az al- győ—százhalombattai távvezetékben. A 350 millió forintos költséggel készült, 160 kilométeres vezetéket és berendezéseit a tervezett december. 31-i határidő előtt készítették el a siófoki Kő- olajvezeték Vállalat dolgozói. Az algyői központi olajgyűjtő tankállomásról ezentúl már nem a vasútállomásra, hanem a hatalmas szivattyútelepre bocsátják az olajat. Az egyenként 700’ lóerős Diesel-motorral hajtott szivattyúk óránként 150 köbméter — vagyis csaknem _j3 tartályvagonnyí gazolinnal kevert olajat nyomatnak a csővezetékbe. A Szánkról odavezetett gazolin 10 százalékos bekeverésére azért van szükség, hogy az meggátolja télen az olaj besűrűsödését, megder- medését. Nagy megtakarítást jelent önmagában a távvezetékes olajtovábbítás is, a vasúti szállításhoz képest. Kiszámították, hogy a vasúti szállítás 120 forintba, a vezetékes pedig mintegy 50 forintba kerül tonnánként. Hazánk e legnagyobb olajtávvezetékén előreláthatólag kedden érkezik meg az első olaj, s azután folyamatosan buzóg a százhalombattai finomítóba. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek sokat tesznek annak érdekében, hogy közmegelégedésre lássák el á legkülönbözőbb árucikkekkel a lakosságot. Ahhoz azonban, hogy mindinkább a lakosság szolgálatának rendeljék alá tevékenységüket, állandó bővülő, korszerűsödő kereskedelmi hálózatra van szükség. Az ÁFÉSZ-ekről azt is elmondhatjuk, hogy évről évre nagy összegeket fordítanak erre a célra. Nemrég megjelent egy j kormányrendelet, amely a j MÉSZÖV megyei választmányára bízza annak a kölcsönös támogatási alapnak a felosztását, amely felett eddig'Budapesten rendelkeztek. Ez azt jelenti, hogy jan. 1 -töl a kölcsönös támogatási alap felhasználásáról úgyszólván minden szövetkezet maga dönthet, hiszen valamennyi ÁFÉSZ delegáltja ott ül a választmányban, amikor egy- egy összeg odaítéléséről van szó. A kölcsönös támogatási alapot elsősorban centralizált beruházásokra, bevásárló központok létrehozására fordítják. Az a cél, hogy a beruházások a szövetkezeti rendszer egészének fejlesztését, tevékenységi körének bővítését szolgálják, mind kereskedelmi, mind szolgáltatási, mind • iparfejlesztési vonatkozásban. A MÉSZÖV azt ajánlja a szövetkezeteknek, hogy olyan helyeken — városokban és nagyobb községekben — ahol a szövetkezeti tagságnak már kialakulóban lévő bevásárlási központja van. például Sziget- várott. Mohácson, Komlón. Sásdon, Siklóson, Sellyén, Pécsváradon, Szentlőrincen, tegyék komplettebbé a bolthálózatot. Nyissanak olyan új boltokat, amelyek működésével elérhető, hogy a falusi lakosságnak ne kelljen fárasztó utazásokat tennie a megyeszékhelyre, nagyobb vásárlásainak lebonyolításé - ra. Az a cél tehát, hogy az élelmiszerektől az iparcikkekig mindent megkapjanak a vevők egy-egy vásárlási központban. Ilyen alapon Szigetvárott. például indokoltnak tartják bútor-lakberendezési áruház. Komlón ABC áruház. Sásdon üzletház, Pécsváradon vendéglő építését. "Pécsi terv, . amely ugyancsak az ÁFÉSZ- ek erőfeszítéséből valósul meg: 000 négyzetméteres ABC áruház a Megyeri Kertvárosban. valamint a • Sörgyár alatti területen, a .ME- ZŐBER irodaházában 1200 négyzetméter alapterületű iparcikk, esetleg ABC áruház. A kölcsönös támogatási alap csak mintegy felét teszi ki annak az összegnek, amelyet az ÁFÉSZ-ek hálózatfejlesztésre fordítanak. 1971-ben mintegy 20 milliós kölcsönös támogatási alap felhasználására lehet számítani. Ezenkívül a szövetkezetek saját fejlesztési alapjukból ugyancsak 20 millió forintot költenek az üzlethálózat fejlesztésére és korszerűsítésére. /
