Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

1970. december 10. DUNANTÜLI NAPLÓ 5 Partnere lesz a városnak... Vendéglátóipari üzletigazgatóság Komlón A terv nem új: évek óta töprengenek már a vezetők azon, hogyan lehetne a ven­déglátóipart úgy decentrali­zálni, hogy a fogyasztók és a vendéglátóipari vállalat ér­dekeit egyaránt szolgálja. A legmegfelelőbb módszernek a területi üzletigazgatóságok létrehozása látszik — ez az a forma, amely lehetővé teszi a helyi lehetőségek fokozot­tabb kihasználását, az adott település igényeinek intenzi­vebb kielégítését... A választás elsőként Kom­lóra esett: Baranya megye vendéglátóipari forgalmának 13—14 százaléka ebből a vá­rosból „jön”, többek között ezért döntöttek úgy a Bara­nya megyei Vendéglátó Vál­lalat vezetői, hogy a megyé­ben először Komlón hozzák létre a területi igazgatóságot. Később — még ebben az év­ben — Mohácson, Harkány­ban, Siklóson kerül sor ilyen jellegű változtatásra, az új év első felében pedig Szigetvá- rott is területi igazgatóság irányítja majd a helyi ven­déglátóipari egységek, üzle­tek munkáját. Az új forma lényeges vál­tozást jelent — amint ezt Görcs Károly, a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat igaz­gatója, szerdán délután Kom­lón, a város vezetőinek és az érintetteknek elmondta — korábban ugyanis a városi kirendeltség tulaj donképpen a központi utasítások végre­hajtásának ellenőrző szerve volt — az árurendelés, disz­ponálás központilag történt, munkaügyi kérdésekben is a központban döntöttek... A területi igazgatóság lét­rehozása azt jelenti, hogy a komlóiak tulajdonképpen ön­álló vállalatként ténykednek, s a helyi lehetőségek, igé­nyek ismeretében egy sor lé­nyeges kérdésben maguk dönthetnek. A Komlón szer­dán létrehozott területi igaz­gatóság éves tervet készít majd, amelyet — a rendelke­zésre álló anyagi eszközök, megyei fejlesztési tervek is­meretében — a központ fogad majd eJ, a tervek végrehaj­tása, ismét csak a helyi szük­ségleteknek megfelelően, a területi igazgatóság feladata lesz. Javulni fog a kontaktus a város és a vendéglátóipar között, az igazgatóságnak koordináló, összekötő szerepe is lesz. Egyszerűen szólva: megvalósul a régi óhaj — a város és a vendéglátóipar partnerként tárgyalhat egy­mással — aminek feltétlenül a vendégek látják majd hasz­nát. Gondolunk itt a komlói szórakozóhelyek eléggé siral­mas állapotára, és más, a munka minőségének javítását célzó dolgokra... — Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei fiókja — Pécs, Kossuth B. u. 11. — értesíti tisz­teit ügyfeleit, hogy az év végi zárlati munkák miatt 1970., dec. 14—15—16—17 és 18-án csak 8—13 óráig tart nyitva. (x) Demográfiai ankét A koraszülöttek gyengébb tanulók? Statisztikai adatok Pécsről Tegnap a demográfiai an­két záró ülésén dr. Tényi Jenő kandidátus, egyetemi tanár elnökletével három előadást hallgattak meg a résztvevők. Adatok a kora­szülések biológiai vonatkozá­saihoz címmel egy demográ­fus, dr. Nemeskéri János kandidátus és egy főorvos dr. Neubauer György előadá­sa hangzott el. Majd három pécsi orvos, dr. Várbíró Béla gyermekgyógyász főorvos, dr. Breila István városi főorvos és dr. Farkas Gábor gyer­mek-ideggyógyász főorvos közös munkáját ismertette dr. Várbíró A koraszülések néhány egészségügyi és tár­sadalmi vonatkozása Pécs városában címmel. Az előadó hangsúlyozta, hogy a koraszülöttség kér­dése — emelkedő tendenciá­ja miatt — nemcsak az egyén, a család problémája, hanem a társadalom egészét is érinti. És sajnos ebben Pécs-Baranya országosan is kiemelt helyen álL Ezután pécsi adatokkal az elmúlt másfél évtized szüle­tési helyzetének alakulását ismertette. Ezek szerint az összes terhességi mutató emelkedik; a születésekre jutó arány viszont csökken, ahogyan ezt az országos ada­tok is jelezték. Nem ismeret­len az abortuszok szerepe sem a képben. Pécsett a ter­hességek kétharmada végző­dött szüléssel 1956-ban. 1968- ban ez az arány pontosan fordított: az abortuszok „ja­vára”. (Jóllehet a szülések száma valamelyest emelke­dett.) A koraszülések okai között általában a szülést megelő­ző vetéléseket, az anya élet­korát, társadalmi-gazdasági helyzetét, az urbanizáció kö­vetkezményeit, a munkába­A Bartók zenei versenyen Lezajlott a középdöntő Vasárnap lezajlott a rádió által meghirdetett Bartók ze­ned verseny középdöntője az ország 24 gimnáziuma csa­patainak részvételével. Pé­cset, mint ismeretes, a Nagy Lajos Gimnázium hét tagú csapata képviseli. A pécsiek helyben válaszoltak a köz­pontilag feltétt kérdésekre, s a rádió kapcsolás útján adott közvetítést az egyes csapatok válaszairól Kétszer hét kér­dés hangzott él, minden kér­désre két perc alatt kellett válaszolni. A feladatok fele Bartók-művek felismeréséből és elemzéséből állt, de sok kérdés hangzott el Bartók és kortársainak kapcsolatáról is. A Kossuth rádió jövő héten, kedden 16 óra 25 perckor közli, hogy melyik nyolc csa- i pat jutott be a döntőbe. állást hangsúlyozzák. Ezek az okok önmagukban vizsgálva nem tűnnek lényegesnek. Azonban egymással össze­szövődve jelentősek. A grafikon szerint Pécs városában különösen az utóbbi 6 évben emelkedik azoknak a szüléseknek a szá­ma, amelyeket abortusz elő­zött meg. S ez a tendencia élesen egybeesik a koraszü­lések számának növekedésé­vel, már 1962-től. E nyolc év alatt a vizsgálatok arra is ki­terjedtek: milyen hatással van ez a jelenség városunk­ban a demográfiai tényezők alakulására. öt kiválasztott év 8243 él- veszületésének adatait vizs­gálva, a koraszülöttek száma 13,5 százalék. Ahol viszont abortusz előzte meg a szü­lést, azoknál már 18 százalé­kos a koraszülés. Az anyák életkora szerinti megoszlás­ban leggyakoribb a koraszü­lés a 19 év alattiak és a 40 év felettiek esetében. A szü­lést megelőző abortuszok ne­gatív hatása a foglalkozás szerinti megosztás adataiban is kitűnik. Feltűnő még, hogy mind az eltartott (htb), mind az egyéb területen dol­gozó anyáknál magasabb a koraszülések százalékos ará­nya, mint a szellemi dolgo­zóknál. A demográfiai tényezők­nek a koraszülésekre kifej­tett együttes hatását vizsgál­va is mutatkozik néhány fontos adat. Egyebek közt életkorban a 20—29 évesek között a legkevesebb a kora­szülés. Ugyanakkor ebben a korcsoportban a legmaga­sabb az abortuszos szülések arányának növekedése is. S ez az emelkedés jól kivehető valamennyi foglalkozási ka­tegóriában is. Különösen a fizikai dolgozóknál. A továbbiakban a szülést megelőző abortuszok hatását, szerepét elemezte és szemlél­tette az előadó, részben a koraszülések, részben a cse­csemőhalálozás szempontjá­ból. Ez utóbbinál is döntő szerepe van a koraszülések­nek. Előadása befejező részé­ben a koraszülött probléma néhány társadalmi vonatko­zását érintette az előadó. Ehhez megvizsgálták (szü­letési súly szerinti csoporto­sításban) az 1968/69-es tanév 1073 pécsi első osztályos ta­nulóját. Eredményeik alapján: a koraszülöttként világra jött első osztályosok jóval na­gyobb százalékban produkál­tak gyengébb osztályzatot. (3,5 alatt a koraszülöttek 28 százaléka volt. A másik ka­tegóriából csak 12,5 száza­lék). Természetesen közöttük is a tanulók mintegy fele 4- esnél jobb volt. A táblázaton világosan látható az is, hogy a jó osztályzatok száma a gyerekek születési súlyával lépcsőzetesen emelkedik. Szellemi visszamaradottság tekintetében a kimutatható arány koraszülötteknél: 6.5 százalék; a másik kategóriá­ban mindössze 2,2 százalék. Hasonlóan kedvezőtlen képet ad az epilepszia előfordulási aránya is. — összefoglalva: a pécsi vizsgálatok is megerősíthetik, hogy a koraszülött kérdés nemcsak okai, hanem káros következményei miatt is mind inkább társadalmi problémává szélesedik. Hiba lenne az okok Bármelyikét is abszolutizálni, csakúgy mint lebecsülni is. így kell értelmeznünk az abortuszek szerepét is. Az abortusz el­kerülhető. Jelenleg azonban még van befolyása a kora­szülöttek számának emelke­désére. Alapvető feladatunk tehát —: megelőzni a kora­szüléseket, — mondotta befe­jezésül dr. Várbíró Béla fő­orvos. Húszéves az MTESZ Ünnepség a Technika Házában Tegnap délután bensőséges ünnepség keretében emlékez­tek meg az MTESZ megala­kulásának 20. évfordulójára a szövetség választmányának tagjai, vezetői. Az ünnepség előtt dr. Kolta János, a pécsi szervezet társelnöke emléke­zett a megalakulás izgalmas napjaira, az elmúlt évekre. — Megalakulása óta tagja vagyok a szervezetnek — mondotta. — Célunk az volt, hogy a műszaki szakembere­ket bevonjuk egy közös programba, és így segítsék aztán társadalmi úton min­dennapi életünket. Akkor ötvenen ha voltunk — most háromezerkétszáz körül já­runk. — Számomra a legemléke­zetesebb és legkitűnőbb mun­kák egyike a pécsi televízió­erősítő megszerzése volt. A posta azt mondta, hogy amelyik város előbb bizto­sítja a berendezések elhelye­zésének, az erősítő felállítá­sának lehetőségét, az kapja meg. így került Pécsre Mis­kolc előtt a tv. ! Az ünnepi ülés Németh István elnöki megnyitójával i kezdődött, majd Török Lász- I ló titkár méltatta az eddigi ; munkát, vázolta a jövő fel- i adatait. I; — Feladataink között sze­j repel a szakmérnök-tovább- ! képzés beindítása is — mon- ! dotta többek között Török j László, majd így folytatta: — Szeretnénk majd egy dél­dunántúli műszaki tovább­képző központ életrehívásá- rói is beszámolni. I Ezt követően dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára üdvö­zölte az MTESZ-választmány tagjait — további jó munkát kívánva, majd az egybegyűl­tek fehér asztal mellett kö­szöntötték az évfordulót. Szerda reggel a Bajcsy-piacon Megfelelő felhozatal, csökkent kereslet A Bajcey-piac is elvesztette nyári színes pompáját. Rég eltűntek a sárga és piros pap­rika-, paradicsomhegyek, friss zöld zöldségeskupacok. A betonasztalokat nyenskáposz- ta, alma, hagyma uralja. De azért a téli, pontosabban a decemberi piacnak is megvan már a maga ünnepi varázsa: fenyőillat. Egy piroskabátos lány most írja ki krétával az elárusító pavilon oldalára: „Fenyőfa kapható. Métere 20 forint.” Most érkezett, szerda reggel a második teherautó­rakomány karácsonyfa a Pé­csi ÁFÉSZ rendelésére. — Lehullatja levelét, mire jön a Jézuska! — mondja neki egy taligát húzó, kucs- más fiatalember. De az asszonyok már vár­ják, hogy a spárgával átkö­tött fenyő-kévéket megbont­sák és válogatnak, erre van is lehetőség, mert szép for- rpás fákat hozott a sofőr. Libavásár még nincs, majd a nagy felhozatal karácsony előtti napokban várható. De azért ízelítőül már tegnap is találhatott a háziasszony tisz­tított libát nylon-tasakba vagy zsírpapírba csomagolva, ízelítőül 200—240 forintért... De hát „ha lúd, legyen kö­vér” — mondja a paraszt­asszony, s ebben nincs is hi­ba. Igaz, belelátni a libába nem lehet, de ha jól kifogja az ember, akkor már a mája is érték, amit lehet külön is kapni, kilóját 100 forintért. — Gomba? — Csak vicc­ből kérdem. — Szombaton még volt, sárga gomba, csiperke, meg gilván-gomba és persze a „laska”, ami tüskön terem. De ma reggel is láttam még gilván-gombát ott a kofák­nál. Azt hiszem az Utolsó kis szállítmány ebben az évben — mondja Varró József né, a MÉK boltvezetője. Vasárnap: fodrászok Baranya-bajnoksága Férfifrizura „tüzzel-vassai11 Gigerli a divat? Uniszex- frizura? A dolog ennél ko­molyabb, hiszen nem egysze­rűen a divat szülte, hanem valami más. Néhány éve — mióta a fiatalok hosszú ha­jat hordanak — egyre ke­vesebb ifjú titán járt azolló és a fésű aLá. A fodrászok előtt két lehetőség kínálko­zott: vagy elvesztik a ke­nyerüket, vagy kitalálnak va­lami újat a fiataloknak. Ép­pen ezen az újon törték a fejüket, mikor az magától jött, egyenesen az utcáról. Ezután már nem . volt más dolguk, mint ezt átvenni és tovább alakítani. Hesz János, a Baranya me­gyei Fodrászipari Szövetke­zet dolgozójg a nyáron tanulmányúton Ausztriában járt, ahonnan új „fegyver­rel” tért vissza — a spirál­vassal. Horst Grafleitnertől, az osztrák Európa- és világ­bajnoktól elleste az új haj­viselet készítését. A hajat először megmossák, majd borotvával alakítják — nem kell félni, a hosszú hajat hosszan is hagyják. Ezután spirálvassal „felcsavarják” — akárcsak a hölgyekét — s szépen lazán megfésülik, elő­re, hátra, választékkal, vagy anélkül, ahogy a vendég pa­rancsolja. Mi a siker titka? A teena- gerek is viselhetnek ápolt, hosszú hajat, s nem látszik a frizurán, hogy frissen nyír­ták, mint ahogy mondani szokás: „Mi az, elütött a fü- nyírógép?” A szakmai körökbe nehéz volt betömi. A tavasa füre­di bajnokságon még a régi, szépen fésült, plasztikus fri­zura hódított. A nagy közön­ségsiker hatására azonban a novemberi pesti országos bajnokságon már a zsűri is értékelte az új törekvéseket, s Linka Dezső országos baj­nok lett. A többi pécsi ver­senyző is jól szerepelt, mind­nyájan az első tíz között vé­geztek. December 13-án, vasárnap a KISZÖV Megye utcai szék­házában rendezik a fodrá­szok Baranya bajnokságát. / pécsi versenyzők remélik hogy az új divat itt is os; tatlan sikert arat. Majd meglátjuk. Panics György A MÉK-nék két pavilonja van a piacon, legtöbb forgal­mat ők bonyolítják le. Bár ez a forgalom is viszonyla­gos: — Nyári szezonban szerdai, szombati piacokon 20—30 ezer forint a bevétel, télen 8, il­letve 20 ezer. Ma kaptunk banánt, narancsot, citromot, de rövid idő alatt elfogy. Hajnalban szállították ki a raktárból az árut: 10 má­zsa káposztát, 5 mázsa almát, 100 kilogramm vöröskáposz­tát, 5 mázsa vöröshagymát, 100 kilogramm zöldségfélét, aztán sütőtököt, kevés kar­fiolt. Egyébként ezek a ter­mékek megtalálhatók a MÉK többi boltjaiban is, annál ke­vésbé a piaci „maszek-stan­dokon” s ez az oka részben annak, hogy ilyenkor már csökken a forgalom a piacon. Almából óriási mennyiség ér­kezik más napokon is. A műit szombaton Nyírségből teherkocsik hozták a Jonatán­almát, itt kilóját hat-hét fo­rintért árulták, elképzelhető, hogy otthon milyen alacsony lehet az ára. állítólag két- három forint. Szállítása még ilyen nagy távolságról is megéri, mert a nyírségi al­matermelő szövetkezetek itt a MÉK-től vásárolnak kuko­ricát, zabot, búzát — miután a távoli megyében e ter­ményféleségekből az idén elég kevés termett — és így tele- fuvarral indulnak dél körül haza. Érdekes „tünet”-ről hallot­tunk a piaci árusoktól, ke­reskedőktől. Azt mondják, az utóbbi években — s ez nyár­ra is vonatkozik — mintha nagyon lassan csökkenne a forgalom. Egyre kevesebb háziasszony piacozik. Azzal magyarázzák, hogy a keres­kedelem egyre nagyobb mennyiségű készételt, vagy gyorsan elkészíthető élelmi­szert produkál, másrészt a várost behálózó zöldségbol­tok — akár MÉK, akár tsz- boltokról van szó — fokozzák az áruválasztékot. Persze nem kell attól tartani, hogy vala­mikor is a piac elsorvad, leg­alább is a nyári szezon csúcs­idejében. A friss gyümölcsöt, zöldség és főzeléknövényt egyelőre nem pótolhatja sem­mi. — b — Két autóbusz és egy teherkocsi az árokban Nem véletlenül bosszan­kodnak a gépkocsivezetők, amikor a lovaskocsik, trak­torok keréktisztogatás nélkül hajtanak rá a műútra. A ke­rekekről lerázódó agyag, sár ugyanis veszélyforrást jelent a gyorsan közlekedő jármű­vek számára, számos karam­bol, baleset fordult már elő emiatt. December nyolcadikán dél­után is valami hasonló tör­tént: a zalátai termelőszövet­kezet szekerei annyira tele­hordták sárral a Zaláta és Kemse közötti útszakaszt, hogy emiatt két autóbusz és egy tehergépkocsi az árokba fordult. A helyszínre érkező Volán mentőgépkocsi egyedül nem boldogult a bajbajutott árművek kivontatásával, ízért újabb mentőautót kel­lett kirendelni, s így, kettős erővel, az éjszakai órákban sikerült ismét elindítani az autóbuszokat, valamint a te­herautót. — A lehetetlen útviszo­nyokért a zalátai termelőszö­vetkezetet terheli a felelősség — így vélekednek a Volán Vállalatnál, s egyben re­ménykednek, hogy az utat mielőbb megtisztítják, közle­kedésre alkalmassá teszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom