Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara; SO fillér Dunántúli napló xxvii.évf.289.szám Äz MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 197°-dec.io„csütörtök Figyelnek ránk i tezer javaslat. Megközelí­ti tőleg ennyi hangzott el IJ a legutóbbi, a tanácsvá- ** lasztásokat megelőző je- Iölőgyűléseken. Kedvem len­ne játszani a számokkal: ha egy-egy javaslattevő csak tíz ember, húsz ember érde­kében szólt... De felesleges számolgatni — a pontosan feljegyzett, gondosan nyil­vántartott javaslatok legfőbb jellemzője az, hogy nagyobb közösség — utca, kerület, község, város — érdekében fogantak. Egy új kút, pár méter jár­da, néhány házas villany- hálózat bővítés, megjavított híd, tatarozott mozi — nem nagy ügy, szólni sem lenne érdemes róla, hiszen ebben a ház-monstrumokat építő, gépcsodákat gyártó világban ez igazán természetes. Csak­hogy a kút hiánya is nagy ügy azoknak, akik néhány száz méterről cipelik a vizet, nagy ügy a járda, ha nyakig sárban kell eljutni a ház­hoz, nagy ügy a villany, ha eddig csak a petróleumlám­pa bűzölgött esténként... A tanácsok így kezelik ezeket az ügyeket, s nem­csak a tanácsválasztást meg­előző időszakban — a lakos­ság és az államigazgatás he­lyi szervei közötti kontaktus állandó. Mégis jó a négy- évenkénti összegezés, a köz­érdekű javaslatok csokorba gyűjtése. Lehetőséget nyújt egy-egy időszak munkájának alaposabb elemzésére, a köz- scgfejlesztési tervek reáli­sabb felépítésére. Mi lett ezeknek a javasla­toknak a sorsa? Feljegyez­tek, összeírták, iktatták — s maradt minden a régiben? Szó sincs erről, a tanácsok nagyon is komolyan vették az állampolgárok kéréseit, javaslatait. Mohácson pél­dául éppen az elhangzott vé­leményeket figyelembe véve módosították a középtávú vá­rosfejlesztési tervet, és ha­sonló — jelentős — korrek­cióra került sor, az állam­polgárok tanácsai alapján több baranyai községben is. A javaslatokat rendszerez­ték, a megvalósulás reális lehetőségeinek megfelelően —■ a sorrendet a sürgősség és a pénz határozta meg. Természetesen azok a ja­vaslatok kerültek először megvalósításra, amelyeket a községfejlesztés keretein be­lül meg lehetett oldani, vagyis nem haladták meg a tanácsok anyagi lehetőségeit. Ebben a munkában a javas­lattevők nagyon sokat segí­tettek a tanácsoknak, nem­csak kértek — ellenértéket is adtak: a társadalmi mun­kát, amely nélkül nehezen lett volna elképzelhető —, anyagi fedezet és építő ka­pacitás szűkös volta miatt —, hogy már az első két esz­tendőben a javaslatok 60— 65 százaléka realizálódjék. A tételes felsorolás felesleges lenne —, ennyi méter járda, ennyi út, ennyi híd épült a baranyai községekben, feles­leges már csak azért is, mert ha összességében tíz kilométer járda épült, ez csekély vigasz azokban a községekben élőknek, ahol mondjuk a hiányzó száz mé­ter sem készült el. A másik: a tanácstagok nemcsalt „köz­vetítők", irányítók, ellenőr­zők is, akik figyelemmel kí­sérik, esetenként számonké- rik egy-egy javaslat sor­sit ) Ha három ember leül beszélgetni, abból legalább háromféle javaslat születik — mindenki a közvetlen kör­nyezetét ismeri legjobban. Elképzelhető, ha egy egész megye beszél a tervekről, ügyes bajos dolgokról, a ja­vaslatok milyen tarkasága kerül felszínre. Nyilvánvaló: nem minden témakörben il letékes a tanács, előkerül­nek olyan gondok is, ame­lyek túlnőnek hatáskörén. Mégis, ezekkel is foglalkozni kell, hiszen a tanács a la­kosság „érdekképviselete’ Ilyen esetekben megint csak segítőtársakat kell keresni — vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket. A járásokban — ismerve a községekből ér­kezett javaslatokat — általá­ban úgy oldották meg a dol­got, hogy az érintett válla­latokkal, intézményekkel, szövetkezetekkel közösen töprengtek rajta, együtte­sen határozták meg a fel­adatokat. A mohácsi járás­ban például a pártbizottság vette a kezébe az irányítást, koordinálják azokat a fel­adatokat, amelyek végrehaj­tása nem a tanácsi vállala­tok feladatkörébe tartozik. Szoros együttműködés, jó kapcsolat alakult ki a taná­csok, a posta, a DÉDÁSZ, a Vízügy, az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetek és a termelőszövetke­zetek között — vagyis azok között a legfontosabb vál­lalatok, intézmények között, amelyek a legtöbbet tehet­nek a közérdekű javaslatok megvalósítása érdekében. Ál­talában eredménnyel keresték meg menetrendi panaszok­kal, járat kérésekkel az AKÖV-öt is, hasonlóan rea­gált a tanácsok javaslataira a MÁV... A közérdekű javaslatok megvalósulásának üte­me a jelölőgyűléseket követő években imponá­lóan gyors volt — már az 1968. évet összegező statisz­tika is jelentős eredmények­ről számolhat be: a közsé­gekben tett javaslatok közel hetven százaléka már ekkor realizálódott. A következő években észrevehetően las­sult a tempó — ami a lehe­tőségek ismeretében érthető is: a későbbi évekre azok a javaslatok maradtak, ame­lyek nagyobb pénztartalékot, anyagi befektetést igényel­tek, s megvalósításuk csak egy átfogóbb megyei terv részeként, a Megyei Tanács segítségével vált vagy válik lehetővé. Ezek elsősorban az útépítéssel, egészségügyi in­tézmények építésével, iskolák építésével kapcsolatos javas­latok. Ezek sem kallódnak el: az idén például négy községben avattak új, vagy tantermekkel bővített isko­lát, öt község került köze­lebb a világhoz újonnan ké­szített úttal, új orvosi ren­delők, orvoslakások jelzik, hogy nem feledkeztek meg a tanácsok a javaslattevők ké­réseiről. A következő évi tervekben újabb jelentős be­ruházások szerepelnek... Végül ahelyett, hogy szám­oszlopokat idéznénk, méte­rekkel, százalékokkal fejez­nénk ki azt, amit a taná­csok — a lakosság és válla­latok, intézmények segítségé­vel — tettek, talán a legfon­tosabbat emelném ki: fi­gyelnek arra, amit mondunk. Rendezik a szénbányászat helyzetét Jövőre csaknem egymillió tonna többletszenet kémek a bányászuktól Kétnapos tanácskozás kezdődött Harkányban A tartalomból; Gyerekek, akikkel baj van... (3 old.) Megfelelő munkát amegrokkantaknak (3 old.) Orfüi gondolatok (3 old.) Húszéves az MTESZ (5 old.} Vendéglátóipari üzletigazgatóság Komlón (3. old.) Megkezdődött a magyar szénbányászat helyzetének rendezése, — ez a megálla­pítás jellemezte azt a meg­beszélést, amely szerdán kez­dődött meg a Mecseki Szén­bányák pártbizottságának kezdeményezésére a vállalat harkányi üdülőjében, a szén­bánya vállalatok politikai vezetőinek tanácskozásán. Garamvölgyi János, a Me­cseki Szénbányák igazgatója ismertette a vállalat gazda­sági helyzetét, az idei év rendkívüli erőfeszítést köve­telő munkáját, az „adósság­gal” zárt első háromnegyed­év .utáni talpraállást, amiért külön elismerést érdemelnek a tizenegyezer dolgozót tö­mörítő szocialista brigádok. Jórészt a kongresszusi ver­seny, a bányászok szabad­idejének feláldozása segítette a vállalatot ahhoz, hogy 1970-et számításaik szerint 50 000—70 000 tonna körüli túlteljesítéssel zárhatják. A Mecseki Szénbányák pártbizottságának szervezeti felépítéséről, munkamódsze­réről szóló ismertetés után Tamási István, az Egyesült Magyar Szénbányák elnöke tartott tájékoztatót az iparág helyzetéről, áz 1971. évi fel­adatokról, a szénbányászat negyedik ötéves tervéről. Az energiaigények terve­zettnél gyorsabb ütemű nö­vekedése többletfeladatot ró az energiahordozókat terme­lő iparágakra, így a szénbá­nyászatra is. Ez a legköze­lebbi esztendőben, 1971-ben azt jelenti, hogy az ez évi eredeti programhoz képest jövőre csaknem egymillió tonnával több szenet vár a népgazdaság a hazai bányák­tól. A szénbányászat gond­jainak, problémáinak enyhí­tésére, megoldására hathatós intézkedések történtek és vannak folyamatban. Ilyen például a gépesítés. 1970 a gépbeszerzés rekordéve volt. Tizenhárom komplex önjáró berendezéssel, húsz jövesztő- géppel és negyvenhat mun­kahelyi kaparóval gazdagod­tak a\ bányák. A munkahe­lyeken jelenleg csaknem egy- milliárd forint értékű önjáró berendezés, jövesztőgép és kaparó van beépítve, ami nehéz fizikai munkától mentesíti az embereket. Fo­lyamatban vannak kor­mányintézkedések a létszám- eláramlás csökkentésére, a bányászgárda „fiatalítására” is. A kitermelhető szénva- gyon pótlására állami támo­gatást kapott a szénbányá­szat. Már ebben az évben 1,5 milliárd forintot költenek beruházásra, fejlesztésre. Jö­vőre hasonló összeget tervez­nek ilyen célra, hogy a több­let szénigények teljesítéséhez a feltételeket biztosítsák. Ezenkívül folytatják a vison- tai külfejtés beruházását, fej­lesztését, ahonnan évi 1,8 millió tonna szénre számíta­nak. A kormányzat a tüzelő­ellátási gondok enyhítésére, a többlet-széntermelés ösz­tönzésére a terven felül bá­nyászott szén után tonnán­ként 150 forint bért biztosí­tott az érvényben lévő sza­bályozókon kívül. Ezeken túl még egyéb intézkedések vár­hatók a közeli hetekben, hó­napokban, amelyek a magyar szénbányászat helyzetének javulását eredményezik. Ülésezik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szerdán a Szovjetunió leg­felső Tanácsának ülésszaka megkezdte második munka­napját. Folytatják az első nap beterjesztett tervjavaslat és költségvetési tervezet vi­táját. Nem csupán a küldöttek, hanem az egész szovjet köz­vélemény behatóan tanulmá­nyozza Babakov miniszter­elnökhelyettes és Garbuzov pénzügyminiszter konkrétu­mokra épülő beszámolóját. A jövő évre vonatkozó költségvetés tervezetről és tervjavaslatról szóló expozék gazdag adattárából világosan kitűnik, hogy a szovjet ál­lam miiyen területekre kí­vánja összpontosítani erőfe­szítéseit a jövő esztendőben, Kiemelt helyet kap a jövő évi tervben az elektroener- getika, a vegyipar, a gép­gyártás, valamint a mező- gazdasági termelés fejleszté­se. A beszámolók és a képvi­selők hozzászólásai egyaránt aláhúzzák a szovjet politiká­nak azt az állandó jellegű sajátosságát, hogy szüntelen erőfeszítéseket tesz a lakos­ság életszínvonalának eme­lésére. A hűskérdés mielőbbi megoldása érdekében: Baromfi-feldolgozó üzemet létesítenek Baranyában? Augusztusban már csak a pénzügyminiszter aláírása hi­ányzott ahhoz, hogy Pécsett társulási alapon 1973-ig meg­épüljön egy ezer vagonos ba­romfi vágóhíd és feldolgozó üzem a 146 ezer lakosú vá­ros és megye ellátására. Nyi­latkoztak a társuló üzemek, nyilatkozott a baromfi ipar, jóváhagyólag nyilatkozott a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. Egyedül a fogyasztók nem nyilatkoz­tak, csak örömmel vették tudomásul, hogy a jövőben úgy, mint a szomszédos Ka­posváron, Pécsett is lehet majd állandóan friss, kony­hakész baromfit kapni, ami bizony jelenleg hiánycikk még karácsony előtt is. Tá­mogatta, sőt kezdeményező­ként segítette az ügyet a Megyei Tanács, pártolta a város is. Októberben, öt termelő üzem — a lippói, a mágocsi, a baksai, és a pogányi tsz, valamint a Bolyi Állami Gazdaság — és a BOV köz­reműködésével meg is ala­kult a társulás, amely az alapító okirat szerint a Ba­ranya megyei Baromfi Ter­meltető, -Feldolgozó és For­galmazó Szövetkezeti Közös Vállalat, nevet vette fel, vagy röviden csak így: Pécsi Szövetkezeti Baromfifeldol­gozó. A húsbaromfi termelő üzemek a helyi fogyasztás emelkedésétől várják jórészt — és ez még komoly tarta­lék — jövőbeni értékesítési problémáik megoldását s ez a kaposvári feldolgozón ke­resztül nem megy. A kapos­vári kombinát teljesítőképes­sége máris fékezi — mivel nem tudja felvenni — a ba­ranyai termelést, ami az idén elérte, sőt meg is ha­ladta a 600 vagont. De országosan is szűk a baromfifeldolgozó kapacitás, KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO Foefc Jenő miniszterelnök szerdán Komárom megyébe látogatott, s a bányavidékeken töl­tötte a napot. A szénbányászat jövőjéről tanácskozott a megye part- és állami vezetőivel majd — kspüafc — egy bányába is ellátogatott. i néhány helyen okvetlenül szükséges új vágóhidakat építeni, s a MÉM ezért üd­vözölte a pécsi kezdeménye­zést, ahol helyi erőforrás felkínálásával elsőként jelez­ték a szándékot. A dolog azonban új fordu­latot vett azzal, hogy idő­közben több megyei szék­hely is bejelentette igényét Most ezeket a megyéket az állami támogatás és a hitel szempontjából versenyeztetik. Ott épül fel a korszerű ba­romfifeldolgozó, ahol több saját erőt tesznek le a beru­házás megvalósításához. Pécs természetesen ott van a pá­lyázók között, de a társulás vezetőinek és az illetékes megyei szerveknek eltökélt szándéka, hogy Pécsett min­denképpen fel kell építeni a baromfifeldolgozót, a kérdés csak az, mekkora legyen? Ezért minden lehetőségre számítva, több féle variációt dolgoznak ki, lehet hogy kez­detben egy kisebb kapacitású üzemmel indulnak, amely később fejleszthető. Az ere­deti változatban a feldolgozó 150 millió forintos költség­gel Cserkúton épülne fel ezer vagon évi kapacitással. Ha az időközben felmerült aka­dályok miatt szerényebb üzemnagysággal kell beérni akkor esetleg egy. évi 400 vagonos üzemet indítanának be egyelőre. E célnak megfe­lelni látszik a pellérdi ter­melőszövetkezetben épült — s mivel a tsz nem tudja üzemeltetni, így hát eladna a társulásnak. — modern, nagy esarnokos gépjavító üzem. A társulás már fel is vette a kapcsolatot a pellér­di tsz-szel. a tárgyalások je­lenleg még tartanak. Csak dicsérni lehet a me­gyének azt az eltökéltségét, hogy mindenképpen meg kí­vánja valósítani a pécsi ba­romfifeldolgozót, ezzel meg­akadályozni a baromfihús- termelés visszaesését Bara- ajréban. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom