Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
Ara: 80 fillér VHág proletárjai, egyesüljetek! XXVII. évf. 288. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1910. dec. 9., szerda A tartalomból: Rendkívüli állapot Észak-lrországban (2. old.) Felvételivel vagy felvételi nélkül? (3. old.) Biztonsági tartalékot a mezőgazdaságban! E gy hónapos a mezőgazdaság és az állam kapcsolatait újra rendező kormányhatározat — sorozatban jelennek meg a végrehajtási rendeletek. Szerte az országban számolgatják, milyen hatást várhatunk, mire ösztönöz az intézkedések összefüggő csokra. Ne kerülgessük a forró kását, mondjuk meg hogy a számolás végeredményeit látva az első hatás sokfelé az elkedvetlenedés volt. A mezőgazdaság közelebbről a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete jövőre valamicskével feszítettebb lesz. Éveken át megszoktuk, hogy az új és új kormányhatározatok a lehetőségekbe valami pluszt adtak. A mostani nagyjából azonos a tavalyival, sőt a terhek egy kissé országos átlagban is növekednek. Mivel azonban a változások egyik lényeges vonása a fokozódó differenciálás, helyenként igen tarka a kép. A gyengébb szövetkezetek pluszt kapnak, a magasabb jövedelmi és földadókulcsokba tartozó szövetkezeteknél azonban az elvonás összege jelentősen is emelkedett. Ezek a tünetek szültek helyenként aggodalmat. Mielőtt válaszolnánk ezeknek a mezőgazdasági vezetőknek, akik talán némileg elkedvetlenedtek, megkérjük őket, hogy csupán a napilapokban megjelent információk alapján fussanak végig az állami vállalatok és az ipar ösztönzési rendszerén. Látni fogják, hogy a helyzet ott is azonos, bizonyos pontokon még feszítettebb. Nincsen szó arról, hogy a mező- gazdaság ellen hatna bármiféle tényező. Arról van szó, hogy előtérbe kerültek bizonyos egyéb feladatok — lakásépítés, szolgáltatások, stb. — és ezért a termelőszektorokat általában a hatékonyság fokozására ösztönzik. Tehát arra, hogy a meglévő álló- és forgóalapokat, fizikai és szellemi kapacitást használják ki jobban, ne széliében terjeszkedjenek, hanem fölfelé nyújtózkodjanak. Ezért semmi meghökkentő nincs abban, ha most azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság legfontosabb feladata: a termelés folyamatosságának biztosítása. Súlyos hibát követ el az, aki nehezen összedolgozott számoszlopaiból levont következtetések alapján csökkenti a műtrágyaadagokat, eladja a növendékállatokat, leállítja az építkezéseket. Ez az, ami ellen ösztönözni kíván az állam. Igaz, nehéz esztendőnk van az idén, a termelés folyamatosságának biztosítása nem könnyű. De aki az elért színvonaltól visszalép, az esetleg a csökkenést konzerválja, az idei gyenge termés után „bebiztosít”, jövőre is egy legfeljebb közepes termést. Abból a közepesből pedig valóban nehezen fogja fizetni a jó szövetkezet a progresszív adókat. ' Az ösztönzés további fő irányai is jól felismerhetők. Fokozni a hozamokat, az állattenyésztés fejlődési ütemét úgy serkenteni, hogy az meghaladja a növénytermesztés fejlődését. Erre biztatnak a stabil árak, a szilárd takarmányhelyzet, a beruházási támogatások, a kocalétszámot védő állami intézkedések stb. Talán a baromfi-kapacitás fokozására nem kedvezőek a körülmények, itt inkább a meglévő beruházások jó kihasználása, legfeljebb a saját feldolgozás irányába mutató tapogatózás az ésszerű. Az állattenyésztés beruházásaira ösztönöz a közgazda- sági környezet, de nem egészen az eddig megszokott módon. Az 50 százalékos állami támogatás automatikus a szarvasmarha és sertésférőhelyek bővítésére, de nem jár minden körülmények között Az állam látni akarja, hogy a téesznek csakugyan megvan a saját anyagi ereje, mégpedig nemcsak az építkezésekhez, de a felszereléshez és a benépesítéshez is. Megkívánja, hogy a beruházás új férőhelyeket eredményezzen és biztosítékokat kíván arra is, hogy a felhasznált pénz valóban rövidesen húst termel majd a népgazdaságnak. Ez végeredményben közös cél, hiszen a téesznek is érdeke, hogy az építkezés ne nyúljon el a végtelenségig és a kész istállóban legyen állat is. A z egész légkör azonban óvatosságra int Tarthatatlan, hogy a mezőgazdaság, ahol a bizonytalansági tényező egyébként is nagyobb az átlagosnál, irreálisan túlzott kockázatokat vállaljon egyes gazdasági döntéseknél, főként a beruházásoknál. Lám az idei tapasztalat is megmutatta a mezőgazdáságban, hogy itt fikszre tervezni nem lehet. És megmutatta az idei év azt is, hogyha megfeledkezünk az emberekről, akkor esetleg elveszíthetjük az embereket. Nem csupán a beruházáshoz szükséges tehát a biztonságos anyagi fedezet, de a személyi részesedéshez is. A téeszekben ezek számára a jövőben nagyobb biztonsági tartalékokra van és lesz szükség. A mezőgazdaságra eddig — különösen az utóbbi években — robbanó tempójú fejlesztés, beruházás volt a jellemző, bizonytalansági tényezők árán is. Ügy tűnik, hogy most a „fontolva haladás” időszaka következik. Legalábbis a gazdaságok jelentős csoportjaiban. Fontolva haladunk talán, de változatlanul előre. A passzív védelembe vonulásra, a lendület elvesztésére, a kezdeményező kedv feladására semmi, de semmi nem ösztönöz a némileg megváltozott közgazdasági környezetben sem. F. B. Elkészült Debrecenben az atomgyorsító épülete Kedden Debrecenben átadták rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia atommag kutató intézetének új létesítményeit: az atomgyorsító épületét és az új laboratóriumi központot. Dr. Szalav Sándor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia atommag kutató intézetének igazgatója röviden ismertette az intézet fejlődését, és méltatta az új létesítmény jelentőségét. Elmondotta, hogy jelenleg az ötmillió voltos Van den Graaff-típusú részecskegyorsító épülete áll készen, de a munka tovább folytatódik. A teljes beruházás mintegy hatvanmillió forint értékű. Exportterveink többségét teljesítettük Baranya termékei Japántól Angliáig Hús, konzerv, élelmiszeripari gépek, kender termékek, konfekcióáruk viszik hírünket a világba Karácsonyra készül a posta (4 old.) Hat piros kocsi Bátaszékre (5. old.) A tágyalóteremböl (5. old.) Szinte elképzelhetetlenül nehéz feladat lenne teljes képet adni a baranyai termékek exportjáról. Az év eleji tervekben a megye legtöbb vállalata, gyára, üzeme szerepelteti a rovatot: export. Az ország gazdasági életében nélkülözhetetlenül fontos valután kívül a külföldi piacon elért siker a vállalatok számára hírnevet, megbecsülést is szerez. Ezúttal öt vállalatnál érdeklődtünk: a tervekből mit sikerült az év utolsó hónapjáig teljesíteni. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat éves export előirányzatát teljesítette. Legnagyobb tételben az olasz piacokra szállított élő marha szerepelt — 14 ezer darab —, amelyet az év végéig hiánytalanul leszállítanak. Ugyancsak Itáliába terveztek szállítani 1200 lovat, amelynek mintegy 10 százalékát nem tudják küldeni. Ezzel szemben az olasz, francia és líbiai vásárlók 18—20 ezer juhot kapnak Baranyából. Az év eleji elgondolások szerint ez a szám csaknem 1/4-del kisebb volt. A tervekben nem szerepelt, de kisebb mennyiségben sertéseket is szállítottak Lengyelországba, Csehszlovákiába és Olaszországba is. A vágott marha szállítmányok — hetenként 160 darab — az olasz és francia piacokon találnak gazdára. * Kevesebb jó. hírrel szolgáltak a Szigetvári Konzervgyárban. Az idei kedvezőtlen időjárás — példaként: 12 jégverés — az uborka 40, a paprika 50 százalékát tönkretette. A paradicsomvész tetőzte a károkat, végül is 700 vagonnyi kiesést kellett elkönyvelniük. Az idei terv 2713 vagon, amelyből 2490 szocialista, 225 pedig kapitalista országba került volna. A Szovjetunióba főzelék- és gyümölcs- konzervek, valamint a közkedvelt zöldséggel töltött paprika, a zsakuszka, az NDK-ba és Csehszlovákiába főzelékek és savanyúság került nagyobb mennyiségben leszállításra. Japánban, Ang; liában és Ausztráliában a ; szigetvári dzsemet, Líbiában az uborkát szeretik és kérik. Sajnos az idén nem kaphattak annyit, amennyit kértek és amennyit kedvezőbb időjárás esetén a szigetváriak szállítottak volna. Így I a gyár 1970-es exportja 2000 ! —2100 vagon. * A Sopiana is alatta marad az év eleji tervekben szereplő 60 milliós exporttervnek. November végéig 52 millió 340 ezer forint szerepel a „teljesített” rovatban. Náluk nem a kínálattal, inkább a kereslettel volt a hiba. Néhány tisztázatlan megrendelés és év közi visszamondás miatt alakult ki a mostani 86,4 százalékos exportterv teljesítés. Érdemes azonban megjegyezni néhány leszállított, nagyon értékes gépet. A | Szovjetunióba küldött 10-*-10 darab EK—18-as folyamatos pasztőröző és EK—17-es palacktöltő 24,5 milliót jelentett a gyárnak. Az exporttételek többi részét 32 üvegzáró automata, 28 borsótöltő, és alkatrészek jelentették. * Sokkal kedvezőbb a Hirdi Kendergyár mérlege. A baranyai gyárban csak a nyers ponyvák készülnek, Szegeden történik a kidolgozás: színezés, vízhatlanítás, tűz- ; biztossá készítés. A szovjet exportra gyártott ponyvából 1,2 millió négyzetmétert vállaltak, amelyet december 10- re teljesítenek. Az év visszalevő napjaiban újabb 70 ezer négyzetmétert készítenek el. * Terv: 32 millió forint, ezzel szemben 43—45 milliót teljesítünk — mondották a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnál. Termékeik közül 33—35 millió értékű munkaruha, konfekció áru, kabátok, gyapjú és szintetikus férfinadrágok, sport- ruházat a holland, svájci, líbiai, angliai és nyugatnémet piacokon kerül eladásra. A szovjet, cseh és NDK- beli vevők a férfinadrág és orkándzseki vásárlását szorgalmazzák, 1970-ben 9—11 Az 1968-ban kezdődött és 1972-ben befejeződő nagyszabású sertéstelep-építési program során több mint egy- milliárd forintot fordítanak a megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei tenyésztő- és hizlalóüzemek építésére. Ilyen hatalmas építési programra még nem volt példa Baranya mezőgazdaságában és arányaiban országosan is egyedülálló. A programba az ősszel belekapcsolódott Egyházasharaszti és Szentegát is. Az egyházasharaszti 56 milliós beruházás —, amelynek elkészültével 1972-től évente 10 ezer sertést ad el a tsz, a jelenlegi 3 ezren felül — már teljes lendülettel folyik. A kiszolgálóép iileteket hagyományos módon téglából építik. Sajnos, a súlyos téglahiány fékezi a nagy munkát. (Képünkön az épülő szárító.) Ugyancsak a napokban kezdődött meg Szentegáton egy óriás sertéstelep építése a szentegáti, a görösgali és a szentlőrinci állami gazdaság közös beruházásaként, amely 20 ezer hízott sertést borsát majd ki évente. Az automatizált tenyésztő- és hizlalóüzem két év alatt készül cl. A megyében összesen 21 sertéstelep épüL millió forint értékben ez az igény teljesült is. A Carbon összes termelési értékének 25 százaléka ebben az esztendőben az exportból adódott. Megbeszélésre gyűlnek ösz- sze a magyar szénbányászat és az Egyesült Magyar Szénbányákhoz tartozó bányavállalatok pártbizottságainak vezetői a harkányi bányászüdülőben. A kétnapos tanácskozásra a Mecseki Szénbányák pártbizottságának kezdeményezésére kerül sor. A program szerint — szerdán és csütörtökön — Ga- ramvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója ismerteti a mecseki szénbányászkodás helyzetét és feladatait. Stier József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára a pártbizottság munkájáról, módszeréről Közgazdasági Elet (6. old.) ötvenkétinifliő forintos Kölcsön a fészeKrakóknak Nagy az építési kedv Társasházak Görcsönyben — Jövöre új telkek Soha nem látott ütemben épülnek az új házak, terebélyesednek a települések, — a lakéskérdés mégis egyik legégetőbb gondunk... A tanácsi statisztikákban, jelentésekben, ha arról esik szó, hogy egy év alatt mennyivel rövidült az igénylők névsora, — szerepel egy külön rubrika is, amely azt tünteti fel, hogy mennyivel enyhült a gond az emberek segítségével, pontosabban az ember és az állam összefogásával. A magánerőből, OTP segítséggel épülő lakások, családi házak száma elenyésző az állam által építettekhez viszonyítva, — mégis mindkét „félnek” sokat jelent ez a segítség. Az elmúlt esztendőben Baranyában hétszáznál is több család gondja oldódott meg ily módon: a társasház építkezők pénzét 13 millióval támogatta az OTP, — ez 134 társasház-lakás felépítésére elegendő. Hatszáznál is többen kértek segítséget családi házuk építéséhez, s a saját pénzzel is rendelkező építtetők több mint 36 millió forint kölcsönt vettek fel tavaly. Az idézett számokból is kitűnik: még mindig a családi ház építtetők vannak többségben, társasház építésére csak a nagyobb településeken, városokban szövetkeztek az emberek. Az arány az idén is nagyjából hasonló, de jelentkezett már egy kis falu is társasház építési igénnyel: Görcsönyben például OTP segítséggel öt, négylakásos, emeletes társasház épül. Szent- lőrinc egyébként még a megyeszékhelyet is „lehagyta”, annyira népszerűek lettek az utóbbi évben a városias külsejű mutatós társasházak: az idén öt, egyenként nyolclakásos épületre kértek kölcsönt a szentlőrinciek. Szigetváron két épület épül 18 lakással, Siklóson pedig a fiatalok használták ki a kínálkozó alkalmat, — egy 27 lakásos KISZ-társasházat építenek. Pécsett ebben az esztendőben 36 társasház-lakás- ra kértek kölcsönt az építtetők. A jelenlegi adatok szerint Baranya megyében ösz- szesen 123 család problémája oldódik meg rövid időn belül, a társasház építési akció keretében, — ezekhez az OTP 13 millió forinttal segített ... Az idén is több mint hat- százan döntöttek úgy, hogy lakásgondjaikat családi ház építésével oldják meg, nekik közel 39 millió forint kölcsönt adott az OTP. Kilenc családi ház távolról jött embereknek épül: az árvízsújtotta Szabolcs-Szatmár megyéből Baranyába települtek építettek új otthont maguknak ... összességében az idén több mint 52 millió forint kölcsönnel segített az OTP az építtetőknek, s ez egyben azt is jelenti, hogy 730 család jut új otthonhoz. Az OTP saját beruházásból is épít: ebben az esztendőben majd hétszáz új OTP lakás építését indították, illetve indítják be. Az építési kedv nagy, jövőre várhatóan emelkedni fog a magánerőből építkezők száma, mert több telket is tud majd biztosítani az OTP. 4 r i Ma: kétnapos tanácskozás kezdődik A magyar szénbányászat vezetői Harkányban és a vállalat kommunistáinak helyzetéről ad tájékoztatást. A megbeszélés során szóba kerül majd az iparág helyzete, az 1971. év legfontosabb feladatai, valamint a negyedik ötéves tervidőszak tennivalói, amelyekről a magyar szénbányászat vezető szakemberei adnak tájékoztatót. A vendégek többsége már tegnap délután megérkezett Harkányba, ahol a Mecseki Szénbányák vezetői fogadták őket. Az EMSZ vezetőit ma délelőttre várják a megbeszélés színhelyén.
