Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970 december 6, Az Ügyvédi Kamara közgyűlése Magas szakmai színvonal Gyurufu nincs többe i A térképen még egy kis fekete pont, de a térkép hamis, mert ebben a faluban nem lakik senki. Senki, a szó szoros értelmében. Még az a tizenkét ember is elment az ősszel, aki eddig ott élt. Tímár György ibafai plébános, aiki egész könyvhegyet olvasott át, hogy megismerhesse a község múltját, 1332- ig tudott a falu krónikájában visszalapozni. Akkor említették először Gyűrűfűt. Hogy mikor keletkezett, az a történelem homályába vész. Egyet viszont biztosan tudunk: 1970. november 25-én elköltözött idős Huri Szabó József és felesége, az utolsó család, s Gyűrűfű megszűnt létezni. * Többször jártam már Gyűrűfűn, s úgy éreztem isme-, rém. Ha behunytam a szemem, magam előtt láttam házait, szinte külön-külön. S most mégis majdnem zavarba kerültem, amikor fotóriporter kollégának illetve a terepjáró gépkocsi vezetőjének kellett utat mutatni. A nyáron még harangláb állt a falu közepén — most nincs. Mellette volt a nagy iskola- épület, s ezúttal csak egy romhalmazt találtunk a helyén. Az iskola meg a harangláb híján eltűnt az egyetlen fix pont a faluból, minden idegen már itt. Csak az „alvég” meg a „felvég” régi, ha egy ilyen kis faluban alvégről meg felvégről lehet beszélni. Ez itt Cziegler Márton háza az alvégen. Tavaly ősz- szel láttam az öreget utoljára, költözés előtt. A fiát várta Pécsről, időnként az útra kémlelt, nem jön-e már a teherautó. Vagy fél vagony- nyi téglarakás övezte, a lebontott istálló és gazdasági épületek maradványai. Egy kaszanyelet faragott, máig sem tudom, miért. A Kertvárosban ugyanis — ahová készült — nincs mit kaszálni. Most már majdnem egy vagonnyi tégla van Cziegler háza körül, de nem viszi el senki. Pedig lett volna rá idő. Bekukkantunk a ház ablakán: egy malátakávés zacs- . kó hever az ablakdeszkán, egy bajuszos férfit ábrázoló kifakult fénykép, egy korsó meg más lim-lom. A ház ke- rekeskútján még ott a lánc és vödör. A kút mély. vize pedig kitűnő, de nem issza senki. A nyáron még lakat volt azokon a házakon, amelyeket nem romboltak le. Ma már kevesebb a zárt ajtó. Szabad a bejárás, bárki körülnézhet. Nincs sok látnivaló. Üres szobák, törött rokka, ócska ágy, szalmazsákkal, csorbult köcsögök meg korsók, elnyűtt és foszladozó ruhadarabok, tintásüveg, tankönyvek, füzetek, borosüvegek, melyek alján megecetesedett a bor. Szedetlen krizantémok virulnak a házak előtt, pirospaprika-füzér lóg néhány tornácon. Nyikorogva forog a szélkakas, a villanyórákon még ott vannak az ólomplombák, sértetlenül. Fenyők zúgnak a házak körül, olyan szépen, ahogy a fenyők szólnak decemberi éjszakákon. Minden fenyő tetejéből karácsonyfa lehetne Pécsett, ha megérné érte elmenni. Túlságosan messze van Gyűrűfű és útja sincs. Ezért halt ki. * A szomszédos Korpád község még reménykedik. Amikor észreveszik a Geodéziai Vállalat terepjáró kocsiját, megnyílnak a házak ajtói. A kerítéshez jönnek és megkérdik: — Mikor kapunk utat? A nyáron is ezt kérdezték. S hiába a magyarázat: nem ér semmit. Pedig minden világos. Húsz éve még 35 család élt Korpádon, ma pedig csak 21. Ha e 21 családot Pécsre költöztetnék, még egy közönséges uránvárosi panel- házat sem tudna megtölteni. Pécsett egymás mellett állnak a panelházak, mert takarékoskodni kellett a köz- művesítési költségekkel. Olyan panelház, melyhez hétmillió forintos beruházással épült útrész tartozik — nincs. Itt viszont ezt kívánják: utat, hétmillióért. S amikor a számokra hivatkozunk, kész a válasz is: egy uránvárosi panelháznak nincs múltja, hagyománya, Korpádnak viszont van. Történelmi község. Kidőlt az iskola téglakerítése Korpádon, majdnem eltorlaszolta a járdát. Ezt láttam a nyáron, s evvel találkozunk most is. Senki sem takarítja el a romot — inkább kikerülik. S reménykednek, mert három hortobágyi juhászcsalád költözött a faluba az idén. Arról már kevesebben beszélnek, hogy ugyanannyi időközben el is távozott. Aztán mégis fel- ! eszmélnek, s szorongva nézik az üres házakat, a bezárt iskola gazos udvarát, az omló vakolatú kultúrházat és I Pécset, Bükkösdöt meg Csar- nótát emlegetik. Oda akarnak menni lakni. A tárgyi- lagosabbak azt mondják, hogy két év múlva Korpád Is Gyűrűfű sorsára jut. * Nehéz a falutól megválni. Gyűrűfű tanácstagja, az öreg Vajda Józsi bácsi például azt mondotta a múlt év őszén, hogy utolsónak fog elköltözni. Utolsó előttinek ment el, amikor a gondolkodó ember már nem tudott megmaradni. Ekkor már elszállították az oltárt, ledön- tötték a haranglábat és filmesek alkudoztak a faluért. A Hunnia Filmgyár ugyanis meg akarta venni a kihalt község házait. Azt beszélték, hogy kitűnő háborús filmet lehetne Gyűrűfűn készíteni. Az ibafai körzeti tanács meg is kérdezte a Pécsre, Szent- lőrincre, Bükkösdre meg Szigetvárra szétszóródott falu népét, hogy mit kérnek a még álló házakért. Mindenki benyújtotta a kívánságlistát, s amikor összeadták a számokat, majdnem egymillió forint „jött ki”. — Sok lesz kicsit! — töprengett a tanácselnök. — Nem adnak érte ennyit. — Dehogyisnem adnák! — mondták az egykori gyűrű- fűiek. — A filmeseknek még a bőrük alatt is pénz van! Hát nem volt! A tanácselnök szerint ma már háromszázezerért is odaadnák a falut. Ha valaki Gyűrűfűn jár- kel, nem tudja kivonni magát a pusztulás nyomasztó hatása alól. Hajlamos azt érezni: a világ pusztult el itt. Különösen akkor, ha megállapodottnak, öröknek tartja azt a faluképet, amelyet a régi kor oltott belénk. A faluvégi tóban úszkáló pelyhes tollú kiskacsákat, a rokkát, a kukoricafosztást. a faragott bölcsőt. * Ez a világ' elpusztult Gyűrűfűn, van ahol nyomtalanul. Témái József háza helyén például nincs semmi, lassan mindent benő már a fű. Ugyanez a Témái József Űj- patacsra szállította a ház tégláit, cserepeit, ajtóit és ablakkereteit, s felépített egy olyan új otthont, melyhez fogható kevés volt Gyűrűfűn. Széles ablaka van e háznak, nem félnek a naptól. Kétféle bútort látni a lakásban: a régi falusit, meg a modem vonalú városit. Disznót hizlalnak, tyúkokat tartanak, kukoricaföldet kapálnak, amelyet az ÁFOR-tól kaptak, illetményföldként. Ebben tehát még a régi falusi életformát követik. Könyvet olvas viszont a 71 éves nagyapa, amikor belépünk hozzájuk. Azt mondja: sohasem olvasott még annyit, mint amióta Pécsett él. S örvendezik.. Végre nem kell hajnalban felkelni, hogy megetesse a tehenet. Sajnálják a gyűrűfűiek a falut? Sajnálják. Vagy tíz családdal beszéltem, van akinek még a könnye is kicsordul, amikor a falu nevét emlegetik. De semmiféle sajnálat sem tudja őket visszacsábítani. Egyetlenegy olyan gyűrűfűivel sem találkoztam, aki hajlandó volna visszaköltözni. Nagy úr a vízvezeték, az aszfaltozott utca, a kényelem. Semmiféle régies idill nem tud vele megmérkőzni. Magyar László A Pécsi Ügyvédi Kamara tegnap Pécsett a Kamara tanácstermében rendezte meg választói közgyűlését. Az elmúlt három év munkájáról dr. Kertész Ferenc, a pécsi ! Ügyvédi Kamara elnöke szá- | molt be. A beszámoló és a : hozzászólások után a köz- i gyűlés megválasztotta az el- j nökséget. A Kamara elnöke j ismét dr. Kertész Ferenc, j titkára dr. Kovács Jenő lett. Ebből az alkalomból folytattunk beszélgetést az újjáválasztott elnökkel. — Megyénkben a hat ügyvédi munkaközösségben és a három munkaközösségi ki- rendeltségben 62 ügyvéd dolgozik. Hogy lesz valakiből ügyvéd? — Az egyetem elvégzése után erre a pályára hivatást érzők a Kamaránál pályázhatnak ügyvédjelöltségre, azután két évig joggyakorlatot kell folytatni, majd ügyvédi jogtanácsosi vizsgát kell tenni. Vizsga után kérheti bejegyzését a Kamarába s a Kamara elrendeli bejegyzését valamelyik ügyvédi munka- közösségbe — kezdte válaszát dr. Kertész Ferenc. — Jóval több a jelentkező, mint a felvételi lehetőségünk. Kamaránk területén jelenleg négy ügyvédjelölt tevékenykedik, 1971 elején végző joghallgatókból pedig előreláthatóan további négy ügyvéd- jelölt kerül bejegyzésre. — A jelenlegi létszámmal el tudják látni feladatukat? — Igen, de a jövőben meg- | kíséreljük további ügyvédi ügyelet felállítását. A mohácsi járásban Boly és Duna- szekcső, a siklósi járásban Vajszló és Beremend, a sásdi járásban Szászvár látszik alkalmasnak ügyelet létesítésére. — Sokszor veszek részt tárgyalásokon. Gyakran nehéz az ügyvéd szerepe, amikor annak javára kell szavát felemelnie, aki az egész társadalom szemében a közösség megkárosítója. — Valóban így van. De hadd tegyem hozzá: olyan védőre nincs szükség, aki az ügyész minden nyilatkozaté- i ra, vagy a bíróság minden ítéletére helyesel. Az ügyvéd a védelem szerepét tölti be és sohasem válhat ügyfele Hatvanhét ügyvéd dolgozik a megyeben Megszűntek a nagy örökösödési verek vádlójává. Nincs szükség arra, hogy a védő a vádat támogassa, mert a vád képviseletére az ügyész hivatott. — Jelenleg milyen bűntett kategóriák adnak legtöbb munkát a megyében, illetve milyen bűntett kategóriák csökkentek? — Talán a közlekedési ügyekben fordulnak legtöbben hozzánk. De szép számmal van házassági bontóper, kisajátítási, kártalanítási ügy. Vajmi kevés a politikai bűn- cselekményekkel kapcsolatos eljárás. Szinte megszűntek a régi, úgynevezett nagy örökösödési perek. Peren kívüli ügyekkel is sokat foglalkozunk, például ajándékozási, eltartási szerződések, végrendeletek, társasház alapító okiratok szerkesztésével... De ha már a szerződéseket említem,' hadd szóljak a zug- irászatról, mert sajnos akad ilyen is. Hangsúlyozottan je- vaslom: az állampolgárok hivatásos ügyvédhez forduljanak ügyes-bajos dolgaikkal, akik jól ismerik a jogszabályokat. A zugirászok már nem egyszer súlyos károkat okoztak „szívességből” ügyfeleiknek. — Az Igazságügyminiszlé- rium felügyeleti tevékenysége során ebben az évben számoltatta be a Pécsi Ügyvédi Kamara vezető tisztségviselőit a Kamara működéséről. Mi volt a megállapítás? ' — A vizsgálat eredményeként megállapították, a megyei ügyvédség túlnyomó része színvonalas • szakmai munkát végez. A keresetlevelek megalapozottak, a beadványok hangneme korrekt, reális álláspontot képviselnek. — Milyen szakmai továbbképzési lehetőségek vannak? — A marxizmus—leninizmus egyetemet több kartársunk végezte el, jelenleg is számosán tanulnak. A szakmai oktatást az Országos Ügyvédi Tanács irányítja. De megemlíthetem: egy-egy konkrét ügyet esetenként megkonzultálunk a több szem Italban rövid a divat Magyarország ismét előbbre került az italfogyasztás nemzetközi ranglistáján: a legutóbbi adatok szerint már a kilencedik helyet foglalja el. A szomorú adat nyomán a Magyar Vöröskereszt alkoholizmus elleni országos bizottsága átfogó felmérést készített az alkoholfogyasztás növekedését befolyásoló tényezőkről, s „feltérképezte” az italozás gazdasági és társadalmi következményeit is. Hazánkban az alkoholok' fogyasztása az elmúlt két évben 24 százalékkal növekedett. Tavaly már 8,6 liter szeszesital fogyasztás jutott egy főre, s mindinkább tért hódítanak a tömény-italok. Az elmúlt évben az össztermék fogyasztásának mintegy 9 százaléka volt szeszes ital. A vendéglátóiparban 5 év alatt 30 százalékkal nőtt a sz^szfogyasztás, ugyanakkor az ételforgalom csupán 22 százalékkal ertielkedett. A tapasztalatok szerint a túlzott alkoholfogyasztás okozta népgazdasági kár évente 2,5 milliárd forint. Ezen felül évrő évre körül- . belül egy milliárd forint kiesést jelentenek az italozók igazolatlan mulasztásai. A munkafegyelemben, a munka intenzitásában okozott károk számszerűen nem is mérhetők. (Elgondolkodtató tény, hogy a horribilis összeg az alkoholt forgalmazói? hasznának több mint a fele.) Az emúlt évben a közúti balesetek 17 százalékát okozták a saját és mások testi épségét veszélyeztető 'italozók. A munkahelyeken a halálos balesetek 40 százalékának volt oka e káros szenvedély. Különösen szomorú a helyzet a mezőgazdaságban, ahol a balesetek 40 százalékában játszik szerepet az alkohol. Fokozatosan nő az italozás hatása alatt elkövetett bűn- cselekmények aránya: a bűnesetek csaknem egyhar- madának tettesei ittas emberek. többet lát elve alapján. Ez is a szakmai képzést segíti. — Ügyvédeink mindjobban kiveszik részüket a társadalmi tevékenységből, — ez is hozzájárul ismereteik bővítéséhez. Négy ügyvédünk tanácstag, a szakszervezeti mozgalomban, a Hazafias Népfrontban, a Magyar Jogászszövetségben, a TIT, az önkéntes rendőri szervezetben, a Népi Ellenőrzési Bizottságban, a megye sportéletében. a tartalékos tisztek megyei csoportjában is jelentős társadalmi tevékenységet fejtünk ki. A X. kongresszus újabb lendületet adott munkánkhoz. A vezetés színvonalának további emeléséhez elnökségünk egyöntetű álláspontja szerint hatékony segítséget nyú j tana önálló ügyvédi pártalapszer- vezet létesítése. Szervezése már folyamatban van és előreláthatóan a következő évben megalakulhat. — Munkánk további eredményességét magasszínvonalú önképzéssel, szervezett továbbképzéssel, valamint a szocialista jogtudat és világnézet erősítésével kívánjuk fokozni, hogy tovább növeljük az ügyvédség társadalmi megbecsülését, tekintélyét — mondotta befejezésül dr. Kertész Ferenc. Garay Ferenc Jugoszláviában énekel Bárdos Anni Művészpálya — nehéz pálya. Bárdos Anni ma, vasárnap este Pécsváradon Mozart Varázsfuvolájában énekel, holnap hajnalban Jugoszláviába viszik, délelőtt már Eszéken próbál, délután és este két hangversenyen lép fel, kedd hajnalban hazahozzák, de utána rögtön indul Veszprémbe. — Jugoszlávia mégiscsak külföld — kíséreljük meg a gyorsinterjút Bárdos Annival. — Nemcsak egyszerűen külföldi, — feleli — hanem nemzetközi hangverseny lesz. Az Eszéki Népszínházban Franyo Korvát szervezi három ország énekeseiből. A jugoszlá- vok és olaszok mellett egyedül én leszek magyar. A műsor sem kifejezetten könnyű: Verdi és Puccini est lesz az egyik fele, a másik pedig magyar dal és operettest. A két nagy olasz szerző alkotásaiból a következőket éneklem majd: Verdi: A végzet hatalma — Pa- ce-ária, Puccini: Tosca imája, Manón ékszeráriája, Verdi: Traviatájából Germond és Violetta kettősének szopránja és az a-moll ária a harmadik felvonásból. De olasz operát, olasz operaénekesekkel együtt! És egy nap alatt két előadásban! Kívánjanak cnk "iikprí ! — Kívánunk! Azért is, mert ez nemcsak Bárdos Anni sikere lesz, hanem a Pécsi Nemzeti Színházé, Pécsé is! 4 b
