Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-04 / 284. szám
Ara: 80 (illír Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 284. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. december 4., péntek Ülést tartott a Minisztertanács Határozat a tanácsok tervező munkájáról Napirenden egyes ruházati cikkek és építőanyagok minőségének alakulása — A kormány jóváhagyta a török külügyminiszter magyarországi látogatásáról valamint az osztrák gazdasági vegyesbizottsági tárgyalásokról szóló jelentést NYILATKOZAT az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés lejlesztésénck kérdéseiről A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a Török Köztársaság külügyminiszterének hivatalos magyarországi látogatásáról előterjesztett jelentést. A mindkét ország számára hasznos tanácskozásokról adott beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Osztrák Köztársasággal folytatott gazdasági vegyesbizottsági tárgyalásokról szóló jelentést. A kormány úgy értékelte, hogy a tárgyalások eredményéképpen aláírt jegyzőkönyv további Ösztönzést ad a két ország közötti kereskedelmi forgalom és kooperációs tevékenység kedvező fejlődéséhez. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok tervező munkájáról. Az új, átfogó szabályozás a tanácsokat felhatalmazza, hogy a népgazdasági terv előírásai és az ágazati irányelvek figyelembevételével, gazdasági programjukat saját hatáskörükben dolgozzák ki és hagyják jóvá. A tanácsok a negyedik ötéves terv időszakára már területi fejlesztési tervet készítenek a saját és a területükön működő vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek — a területfejlesztéssel összefüggő — célkitűzései összehangolására. Ezzel kibővül a tanácsolt koordináló tevékenysége. A fővárosi és a megyei tanácsoknál tervgazdasági bizottságokat hívnak életre, melyek a végrehajtó bizottságok javaslattevő és véleményező szervei lesznek. A tanácsi szervek beruházásainak pénzügyi forrása a tanácsi fejlesztési alap. Ennek megalapozása során a célcsoportba tartozó beruházások teljes — a célcsoportos beruházások közé sorolt szövetkezeti lakások esetében a bankhitel összegével csökkentett — költség- előirányzatának megfelelő állami hozzájárulást biztosítanak. A Minisztertanács megtárgyalta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését az egyes ruházati cikkek és építőanyagok minőségének alakulásáról. a minőségvédelmi rendszer működéséről, és a vizsgálat nyomán tett eddigi intézkedésekről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság széleskörű vizsgálatai szerint az elmúlt években nőtt a lakosság által keresett korszerűbb és jobb minőségű termékek aránya, bővült a választék. Ehhez hozzájárult az import növekedése is. Jelentősen emelkedett azoknak az új iparcikkeknek a forgalma, amelyek használati és kezelési tulajdonságai előnyösebbek, mint a régieké. Mindezek mellett azonban nem változott lényegesen és továbbra is ingadozó egyes, évek óta gyártott és forgalmazott. többségében hagyományos termék minősége. A vállalatok a vásárlók jogos kifogásait — ritka kivételtől eltekintve — a rendeletek szellemében orvosolják. Az érvényben lévő minőségvédelmi rendszer megfelelőnek bizonyult, kellő jogi biztosítékokat és gazdasági eszközöket tartalmaz a vevők jogos minőségi igényeinek érvényesítésére. A vizsgálat tapasztalatai szerint a problémáit egy része abból származik, hogy a vállalatok alig élnek a kötbérezés lehetőségével. Nem követelik meg következetesen a minőség tanúsítását, szerződéseikben gyakran felületesen és hiányosan rögzítik a minőségi előírásokat. A népi ellenőrzés a vállalatok egy részénél megállapította, hogy nem fordítanak Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke kitüntetést adományozott magyar állampolgároknak a közös antifasiszta harcban tanúsított bátor magatartásuk elismeréseként. A kitüntetéseket tegnap délután adták át Pécsett a Megyei Tanács épületében. Az ünnepségen részt vett Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, és a nagykövetség több vezető munkatársa. Jelen volt Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizánszövetség főtitkára, No- vics János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb- elnöke, dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság tagjai, Szentistványi Gyuláné, a Városi Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, Pécs Város Tanácsa Végrehajtó Bizottkellő figyelmet az árak és a minőség összhangjára. Gyakran tapasztalható az is, hogy egyes termékeket a tényleges minőségüknél magasabb osztályba sorolva jogtalanul növelik nyereségüket a vállalatok. A fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatra lehetőséget adott a felügyeleti szervek ellenőrző, szankcionáló tevékenységében mutatkozó erélytelenség. A kormány a jelentést és az időközben tett főhatósági intézkedéseket tudomásul vette és felszólította az illetékes szervek vezetőit az e téren még tapasztalható hibák felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ságának elnöke, dr. Ádám Antal egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Baranya megyei elnöke, valamint számos meghívott vendég. Géza Tikvicki nagykövet rövid beszédben köszöntötte a vendégeket. — Ezek az emlékérmek Jugoszlávia népének elismerő és köszönő jelei, a fasiszta megszállók elleni felszabadító harcban való részvételért. Géza Tikvicki nagykövet ezután Ádor János szekszárdi, Biró Lajosné pécsi, Blas- kovits Jánosné pécsi, Búzás Rezső pécs-újmeszesi, Gombos József villányi, Jackó Lajos pécsi, Kónya Istvánná pécsszabolcsi, Magasfalvi Istvánná újpetrei, Méhész Györgyné pécsi, Pesti Dezső újpetrei, Pollák Andor szekszárdi, Szalai József pécsi, Turbuk Menyhért kalaznói, Újvári Lászlóné pécsi és Loffer Béla pécsi antifasiszta harcosoknak adta át a Felszabadító Háború Emlékérme kitüntetést. A kitüntetettek nevében Szalai József mondott köszönetét. „A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének berlini tanácskozásán megvizsgálták az Európában kialakult helyzetet. A tanácskozás megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszítése hatékonyain elősegíti a helyzet egészségesebbé válását az európai kontinensen s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek gyakorlati megvalósítását Megállapították, hogy az utóbbi időben az európai államok viszonyában mind nagyobb mértékben utat tör az enyhülés és a széleskörű jószomszédi együttműködés irányzata. A tanácskozáson képviselt államok üdvözlik az európai helyzet ilyen alakulását, amely megfelel valamennyi — kis és nagy európai nép érdekeinek, s a tartós béke biztosításának világszerte. A továbbiakban is elő akarják mozdítani a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiterjesztését és elmélyítését más európai államokkal, amelyek a maguk részéről hajlandók a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatni. Ezúttal is leszögezték: minden ország viszonylatában szigorúan érvényesíteni kell a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság, s az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK szerződése parafá- lásának nagy nemzetközi jelentőségét. A második világháború és ,a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzetnek és a jelenlegi európai államhatárok sérthetetlenségének elismerése, valamint annak az elvnek a betartása, hogy a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel kell megoldani, s nem szabad erőszakhoz, vagy az erőszak alkalmazásával való fenyegetéshez folyamodni, — mindez rendkívül nagy jelentőségű az európai béke sorsa, s az európai népek békés jövője szempontjából. E szerződések hatályba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb érdekeinek. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag kifejezték szolidaritásukat a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikájával. Az egész európai fejlődés arról tanúskodik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tartós békét kiépíteni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok megteremtése a Német Demokratikus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilyen kapcsolat még nem áll fenn. többek között a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályainak megfelelő kapcsolat megteremtése az NDK és az NSZK között, az NDK felvétele teljesjogú tagként az ENSZ-be. és más nemzetközi szervezetekbe — mindez létfontosságú követelése korunknak és fontos tényezővel járulna hozzá az európai és a nemzetközi biztonsághoz. A tanácskozáson képviselt államok teljes mértékben támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt a jogos követelését, hogy az NSZK eleve hatálytalannak ismerje el a müncheni egyezményt, az abból folyó ösz- szes következményekkel együtt. Elősegítené az európai helyzet javulását, valamint az NSZK és a szocialista országok kapcsolatának fejlődését, ha az NSZK egyértelműen és végérvényesen elhatárolná magát a hitleri rabló politikáját megtestesítő diktátumtól. A tanácskozáson megállapították, hogy más európai kérdések rendezésének feltételei is kialakulóban vannak. Ebben az összefüggésben kifejezésre ' jutott az a remény, hogy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás kölcsönösen elfogadható egyezménnyel fog zárulni, amely megfelel a közép-európai enyhülés érdekeinek, a nyugat-berlini lakosság szükségleteinek s az NDK jogos érdekeinek és szuverén jogainak. A tanácskozás résztvevői kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívása újabb fontos szakasz lenne az európai béke megszilárdításának útján. Hála a már elvégzett előkészítő munkának, megvannak az említett tanácskozás kellő feltételei. Alapjában véve megjelölték a napirendet, meghatározták az értekezlet résztvevőinek összetételét, s széles alapot teremtettek a kölcsönös megértéshez és a pozitív eredmények biztosításához. Az értekezlet összehívásával kapcsolatban álló valamennyi kérdés összeegyeztetése a kétoldalú kontaktusok mellett most többoldalú tanácskozást igényel, minden érdekelt állam részvételével. Sok európai állam emellett foglalt állást. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel fogadták a finn kormány új kezdeményezését, amely szerint az összes érdekelt államok képviselői előkészítő találkozókat tartanának Helsinkiben, az összeurópai értekezlet ösz- szehívásának kérdésében. A tanácskozáson képviselt államok kijelentették: készek részt venni ilyen találkozón, amelyek előmozdítani hivatottak az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését. Semmi sem indokolja az értekezlet összehívásának halogatását, s bármilyen előzetes feltétel kikötését. Mind szélesebb körűvé válik és mind nagyobb tömegeket mozgósít az európai földrész biztonságát és együttműködését szorgalmazó mozgalom. A tanácskozáson részt vevő szocialista államok eltökélt szándéka minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy az európai népek békeakarata megvalósuljon. A tanácskozás résztvevői megállapítják, hogy az európai enyhülés és békés együttműködés ellenségei nem szüntették be veszélyes tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet a NATO agresszív köreinek fokozott tevékenységére, az NSZK revansvágyó és militarista erőinek provokációs mesterkedéseire, valamint arra a szüntelen próbálkozásra, hogy kívülről igyekezzenek megakadályozni az európai kontinensen megindult kedvező folyamatok fejlődését. Kifejezték azt a szilárd meggyőződésükét, hogy az európai békeszerető erők képesek leküzdeni a béke ellenségei által támasztott akadályokat, s együttes erőfeszítéssel megoldani a tartós béke biztosításának feladatát a világ e térségiében. A tanácskozás résztvevői az európai biztonság a feszültség enyhítése és a leszerelés kérdéseiben megerősítik azt az állásfoglalásukat, amelyet az 1966. június 5-i bukaresti nyilatkozatban juttattak kifejezésre. A tanácskozás résztvevői kifejezték országuk pártjának és kormányának azt az elhatározását, hogy a továbbiakban is összehangolt cselekvéssel lépnek fel a nemzetközi küzdőtéren, Európa és az egész világ biztonságának érdekében. Ebből a célból mindegyikük továbbra is a béke, az enyhülés és a széleskörű nemzetközi együttműködés tevékeny politikáját folytatja. A Bolgár Népköztársaság nevében : TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Csebszlovák Szocialista Köztársaság nevében: GUSTAV HUSAK, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, LU BOMIR STROUGAL, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság vében: VVLADISLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében : KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság nevében: WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WILLI STOPH, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Román Szocialista Köztársaság nevében: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára. a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, ILIÉ VERDET, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: L. L BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tőtitkára, A. N. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Jugoszláv kitüntetés magyar antifasiszta harcosoknak Géza Tikvicki nagykövet Ador Jánosnak nyújt át kitüntetést. I i
