Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

1970. december 31. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Miniszterek a III. ötéves terv főbb eredményeiről Öt gazdasási tárca vezetője a harmadik ötéves terv befejeztével, az alábbiakban összegezte a tervidőszak főbb tapasztalatait, a tárca legjellemzőbb, legfontosabb ered­ményeit. Kékfény-mérleg A lakossá« segítsége a nyomozásokban Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter A harmadik ötéves terv­törvény az építőipari terme­lés 24—28 százalékos növe­lését írta elő, s bár időköz­ben az előirányzat 34 száza­lékra emelkedett, a tényleges fejlődés ezt is meghaladta: az előzetes adatok szerint mintegy 60 százalékkal nö­vekedett az építőipar terme­lése. A többlet 47 milliárd forint értékű új létesítmény, s így az ágazat öt év alatt lényegében hat évnyi mun­kát végzett el. Meggyorsult a lakásépítkezés. Az építő­ipari dolgozók mintegy 15 000 új otthon átadásával tetéz­ték meg a tervet, amely — mint ismeretes — 300 000 la­kás felépítését határozta meg. Az építési piac egyensúlyá­nak megteremtése érdekében meg kell gyorsítanunk az építési kapacitás bővítését, a hatékony, gyárszerű építés­módok elterjesztését. Ezért is jelentős, hogy a harmadik ötéves terv egyik legnagyobb műszaki fejlesztési eredmé­nye éppen a lakásépítés nagyipari módszerének ki­bontakozása. A tervidőszak első évében kezdte meg Bu­dapesten az üzemszerű mun­kát az ország első házgyára, s most fejezik be Szegeden a hetedik házgyár építését. E korszerű termelési bázisok így most már évente mintegy 20 000 házgyári lakás felépí­tésére nyújtanak fedezetet. Ezen felül a vidéki panel­üzemek évente 3500 új ott­hon falelemeit készítik el. Azon túlmenően, hogy a házgyári építésmód kétszer olyan termelékeny, mint a hagyományos eljárás, tekin­tetbe kell venni azt is, hogy a lakások felszereltsége a szokásosnál jóval magasabb színvonalú. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A tervidőszakban tovább szilárdultak a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei; anya­gi helyzetük jelentősen sta­bilizálódott és a tsz-ek éle­tében a korábbinál jobban érvényre jutottak a szocia­lista vonások. A harmadik ötéves tervnek —, amelyben a mezőgazdasági termelés a tervezettet egy százalékkal meghaladva 16 százalékkal nőtt — egyik lényeges tanul­sága, hogy a gazdaságokra lebontott, kötelező tervmuta­tók nélkül is lehet a bel- és a külkereskedelem igényei­nek megfelelően gazdálkod­ni. A többízben végrehajtott ár- és hitelrendezés, a be­ruházás-támogatási intézke­dések stb. nyomón a mező- gazdaság belterjes irányba fejlődött és termelés-szerke­zete jobban alkalmazkodott a változó igényekhez. Űj fogalmak mentek át a gazdasági élet gyakorlatába. Az értékesítés többcsatornás rendszere több vonatkozásá­ban megszüntette a közpon­tosított kereskedelem koráb­bi monopolhelyzetét. A ter­melők közvetlenül is megje­lentek a piacokon, és egye­bek között a baromfi-, a to­jás* és a gyümölcskínálatot gazdagították. A gazdaságok a helyi adottságok jobb ki­használása, a belső tartalékok mozgósítása érdekében kibő­vítették tevékenységi körü­ket. Ezt bizonyítja, hogy ma már a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységből szár­mazó évi bevétel eléri a 15 milliárd forintot és ez adja a gazdaságok bevételének mintegy 20 százalékát. Az élelmiszergazdaságban mór 300 kooperációs megál­lapodás jött létre, ezekhez 2500 gazdasági egység — többnyire mezőgazdasági nagyüzem — csatlakozott. A mezőgazdasági termelés ■övekedésével összhangban fokozta teljesítményét — mind mennyiségileg, mind minőségileg — az élelmiszer- ipar. A fejlesztés sikerét azon is le lehet mérni, hogy öt év alatt csaknem 20 szá­zalékkal nőtt a hazai élel­miszerfogyasztás. Az élelmi­szeripar öt év alatt körül­belül 300 új terméket hozott forgalomba. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter Eredményeink közül a mű­szaki fejlesztés gyorsulását emelném ki, mert nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy ma már lényegesen jobban el tudjuk látni a lakosságot vas-műszaki cikkekkel, s hogy igen jelentősen bővült termékeink exportpiaca. A gazdasági reform ösztönző hatására mozgásba jött mű­szaki apparátus egyre na­gyobb mértékben vezeti be a legkeresettebb, korszerű, új termékek gyártását. A gépipari cikkek több mint egyharmada cserélődött ki öt év alatt, s megkezdődött az iparág strukturális átalaku­lása. A legnagyobb lépést a közúti járműprogram első szakaszának sikeres befeje­zésével tettük meg, amely­nek nyomán Győrött létrejött hazánk legkorszerűbb motor­gyára, s az itt készülő moto­rok felhasználásával kétsze­resére nőtt az autóbuszgyár­tás. Legalábbis tendenciájá­ban nem kevésbé jelentős a hiradástechnikai és a mű­szeripar átalakulása, ami a magyar elektronikai ipar to­vábbfejlesztését, a korszerű számítástechnikai berendezé­sek gyártását is megalapoz­za. öt év alatt kereken 40 külföldi licencet vásároltak a KGM-hez tartozó vállala­tok, nem sokkal kevesebbet, mint az azt megelőző 18 év alatt együttvéve. A hiánycikklista lényege­sen összezsugorodott. Ügy vé­lem, a lakosság részére ké­szülő vas-műszaki cikkek mennyisége és választéka ma már általában kielégítő, a legfontosabb feladat a mi­nőség további javítása. A vállalatok helyes piaci orientációinak egyik legbiz­tosabb jele, hogy nemcsak a hazai, hanem a külföldi vá­sárlók is egyre nagyobb el­ismeréssel fogadják termé­keinket. öt év alatt a gép­ipar exportja minden eddigi­nél nagyobb mértékben, 52 százalékkal nőtt, s különösen az utóbbi két évben, egész sor nyugati piacot is sikerült meghódítani. Az 1970-es évet, előzetes számítások szerint, a kohó- és gépipar jobb eredmé­nyekkel zárja, mint az el­múlt két évtizedben bármi­kor. Dr. Lévórdi Ferenc nehézipari miniszter Az új mechanizmus ked­vező hatásai iparágunkban is egyre inkább érződnek, vál­lalataink egész sor intézke­dést tettek a munka haté­konyságának és a minőség­nek a javítására. A nehéz­ipar eredményei általában megfelelnek a tervtörvény­ben előírt céloknak. A szá­mítottnál gyorsabban alakul át az ország energia-struktú­rája, s a vegyipari termelés is az előirányzottnál na­gyobb mértékben bővült az elmúlt öt évben. Ami az ország energia­szerkezetének átalakulását il­leti, a felhasznált szénhidro­gén részaránya 1970-re az előirányzott 38 százalék he­lyett elérte a 43—45 száza­lékot. Ez egyben azt is lehe­tővé tette, hogy emelkedett a lakosság rendelkezésére bo­csátott tüzelőanyagok fűtő­értéke. Jelenleg mór több mint 1,3 millió háztartásban használnak főzésre és vízme­legítésre palackos propán­bután gázt, több mint 200 000 háztartásban fűtenek városi gázzal vagy földgázzal, s gyors ütemben terjed az olaj fűtés. Csupán a legutóbbi két év­ben több mint 600 000 olaj­kályhát hoztak forgalomba. Jelentős eredményeket ért el a kőolajipar, amely az idén a többi között 3,6 mil­liárd köbméter földgázt ter­melt. A fejlesztési eredmé­nyek közé tartoznak a szőnyi és a százhalombattai beru­házások, amelyek évente 1 millió, illetve 3 millió tonna nyersolajat tudnak feldolgoz­ni. A villamosenergia-ipar a tervezettnek megfelelően nö­velte termelését, a háztartá­sok ma 61 százalékkal több villamosenergiát fogyaszta­nak, mint öt évvel ezelőtt. Különösen nagyok a jogos igények dinamikusan fejlődő vegyiparunk iránt, amely összességében a tervezett 55 —60 százaléknál is valamivel nagyobb mértékben növelte termelését. Ezen belül azon­ban — részben a nagyberu­házások elhúzódása, másrészt az igények változása miatt — egyes alapanyagok terme­lésének növekedése nem ér­te el a kitűzött szintet. A műtrágyagyártás például öt év alatt megkétszereződött ugyan az 1970-re előirányzott 550—600 000 tonnával szem­ben azonban csak mintegy 520 000 tonna készült. Ható­anyagban számítva a mű­anyaggyártás több mint két­szeresére emelkedett a PVC és polietiléngyár építésének elhúzódása miatt azonban itt sem sikerült elérni a kívánt termelési szintet. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter ■ A könnyűipari ágazatba tartozó csaknem 800 vállalat és szövetkezet öt év alatt mintegy 26 százalékkal nö­velte termelését. Ez mennyi­ségileg is szép eredmény, de a legfontosabb, hogy a köny- nyűipari üzemek termelése egyre jobban megfelelt a piac igényeinek. Ennek je­lentős szerepe van abban, hogy a lakosság ellátása — könnyűipari cikkekkel — az időnként még jelentkező jo­gos választéki és minőségi kifogások ellenére — lénye­gesen javult. Fontos eredmény a mun­kakörülmények javulása, el­sősorban a rövidített mun­kaidő bevezetése minden üzemünkben. Ide kívánko­zik, hogy talán sehol sem örültek annyira az anyasági segély bevezetésének, mint a különösen sok nőt foglalkoz­tató könnyűiparban. Az ipari dolgozók közül ebben az ága­A „Kék fény” óévben su­gárzott utolsó adása a tize­dik alkalom volt arra, hogy a lakosság közvetlenül be­kapcsolódhassák a nyomozás­ba. Az eddigi tapasztalatok­ról dr. Dobos Jáno^ rendőr­őrnagy, a műsor szakértője a következőket mondta: — A Kék fény „nyomozz j velünk” mozgalma jelentős eredményeket hozott. Jellemző erre, hogy a „Kék fény” útján országosan kö­rözött személyek mintegy 75 százaléka az adást követő három napon belül kézre ke­rült. Pécsi Kulturális Rendező Iroda alakul, mely 1971. ja­nuár elsejével kezdi meg a működését — határozott teg­napi ülésén a Pécsi városi Tanács V. B. Az erről szóló írásos anyag rámutat arra, hogy Pécs évről-évre több helyi, területi, országos, sőt nemzetközi kulturális rendez­vényt bonyolít le. Ezek egy­ségesebb megszervezése vé­gett van a Rendező Irodára szükség. A három emberrel dolgozó iroda — irodavezető, szervező-propagandista vala­mint egy gépíró-adminisztrá­tor — a Városi Tanács épü­letében, a félemelet 24-es számú szobájában kezdi meg a ténykedését. Ugyancsak a Városi Tanács V. B. tegnapi ülésén tárgyal­tak Pécs peremterületeinek kulturális életéről. Megálla­pították, hogy az elmúlt években sokoldalú, eleven kulturális élet bontakozott ki e városrészekben. Javul­tak az anyagi-technikai fel­tételek Is, hiszen a Mecseki Szénbányák az utóbbi évek­ben felújította a Petőfi illet­ve Puskin Művelődési Házat és tervében szerepel a Zalka Művelődési Ház rekonstruk­ciója. Tanácsi beruházással felépült a „Jó Szerencsét!” illetve a nagyárpádi és má- lomi művelődési terem, fel­újították a Kodály Zoltán Művelődési Házat, a Vasas I-i illetve patacsi művelődési termet, belső felújítási mun­kákat végeztek a meszesi mű­velődési házban. A következő években folytatják a meszesi művelődési ház bővítését, klub-oldalszárnyat építenek Istenkúton. Feltétlenül szük­ségesnek tartják egy újme- csekaljai művelődési objek­Anyakönyvi hírek PÉCS SZÜLETTEK Bognár Tibor, Sági Barbara, Ritz Gábor, Börönde Magdolna, Aradi Tamás, Benczenlcitner Erika, Molnár Andrea, Csikós Agnes, Reif Anita, Győrfy Csaba, Kasza Miklós, Hollósy Andrea, Horváth László, Bíró Szilvia, Petriesevics Zsolt, Kóródi Zsolt, Scholcz Csilla. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szirtes Gábor és Szemelowszki Éva, dr. Egry Tibor és Soskó Veronika, Pirkhoffer Antal és Jenöfi Ildikó, Domán Gábor és Kiss Mária, Szabó János és Bo- nyár Jolán, Papp István és Bóli Maria, Gyura József és Schmell Zsuzsanna, Grósz Ferenc és Ja- kabovics Jolán, Hodosi József és Sági Julianna, Molnár József és Andics Mária, Papp Imre és Fodor Erna, Rétaljai Dezső és László Ildikó, Kovács Gyula és Tóth Éva, Hajdú János és Fonai Györgyi, Szabó Dezső és Farkas Mária, Kulcsár János és Herényi Hajnalka, Dán Gábor és Barna Rozália, Csille Dénes és Krecz Éva, Bodó András és Keresztes Ildikó, Farkas Béla és Verebes Györgyi, dr. Kármán Miklós és Papp JudU. MEGHAITAK Horváth Dezső, Sudár György, Sajtos Istvánná sz. Simon Irma, Szálát István, Gábriel Nándorné sz. Czeininger Katalin, Kozma István, Patacsi Jánosné sz. Boda Katalin, Nemes-Szücs Istvánná sz. Faragó Zsófia, Szederkényi Engelbertné sz. Pál Mária, Nagy Emil, Erdelyácz János, Csulics Antalné sz. Budai Katalin, dr. Borsodi Pál, Kertész Sándor, Majorosi Dezsőné sz. Steiner Lenke, Ekker László. szigetvar SZÜLETTEK Tormási Gyula, Pap Judit, Tóth Brigitta, Vörös Miklós Pető Agnes, Bogdán János, Má rai Mónika, Perlaki Géza, Csi kész Attila, Bogdány Beáta Panni Andrea, Hegyi Eszter, Máté István, Tormási Ferenc. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Keresztúri János és Fábrik Má­ria, Kalamár Ferenc és Pereéz Ilona, Szőllősi Lajos és Bürge Márta, Szabó László és Takács Anna, Papp György és Jakab Edit. MEGHALTAK Horváth Józsefné sz. Darázsi Mária, Rajz György. tűm megépítését is, mert a Súgván Művelődési Ház egy­magában nem tudja kielégí­teni az uránvárosi igényeket. Az új, uránvárosi művelő­dési objektum megépítése előtt tárgyalni fognak az SZMT és a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat illetékesei­vel is. ! Több peremterületi részen I bővültek a mozik, fejlődött a j könyvtárhálózat is. Dr. Kolta I Ferenc, a Városi Tanács mű- | velődési állandó bizottságá- j nak elnöke elismerően szólott ! e tényekről. Hozzátette azon- j ban, hogy még távolról sem i lehetünk megelégedve a kül- | területi művelődési otthonok, ; termek felszereltségével, a fiókkönyvtárak elhelyezési körülményeivel. A Városi Ta­nács V. B. döntése alapján egyébként még 1971. január 31-ig elkészítik a tanácsi ke­zelésben lévő peremterületi művelődési házak és termek felújítási és felszerelésbőví­tési tervét, a IV. ötéves terv időszakára. Dr. Tamásfy József, a Pé­csi Járásbíróság elnöke rész­letes írásos tájékoztató jelen­tésben számolt be a vb-ülés előtt a Pécsi Járásbíróság munkájáról. Mint ismert, a Pécsi Járásbíróság illetékes­sége nemcsak Pécs város és a pécsi járás, hanem több vonatkozásban a megye egész területére kiterjed, jellemző e bíróság szerepére, súlyára, hogy több mint 2000 büntető­ügyet, csaknem 4600 polgári ügyet tárgyalt 1969-berr. Csaknem 8600 közjegyzői üggyel és közel 10 ezer telek­könyvi üggyel foglalkoztak az elmúlt évben, s mintegy 4800 személy jelent meg a panasznapjaikon. A vb-tagok elismerően szóltak a Pécsi Járásbíróság munkájáról. Mi­vel a lakásügyekkel, a kisa­játítási, birtokháborítási stb. ügyekkel a tanácsok meg a bíróság is foglalkoznak, el­határozták, hogy javítják az együttműködést az államigaz­gatási szervek és a bíróság között. Ez az ügykezelés egy­szerűsítését, gyorsabbá téte­lét vonhatja maga után, te­hát közérdekű. Gyimesi Lászlót, a Pécsi Köztisztasági Vállalat koráb­bi főkönyvelőjét ez év szep­temberében bízták meg a Köztisztasági Vállalat igaz­gatói teendőinek ellátásával. Mivel a megbízás december 31-én lejár, a Városi Tanács V. B. 1971. március 31-ig meghosszabbította azt. Az erről szóló írásos anyag meg­állapítja, hogy 1970 szeptem­bere óta eredményék mutat­koznak a vállalat vezetésé­ben, az elmúlt néhány hónap azonban nem lehetett arra elegendő, hogy az általános helyzet a kívánt mértékben megváltozzék, ézért van a megbízás meghosszabbítására szükség. De a kéthavonként jelent­kező adásokban a bűnügyek csupán kis töredékének fel­derítéséhez kapunk ilyenfor­mán támogatást. Ennél sqk- kal nagyobb jelentőségűnek tekintjük azt. hogy a „Kék fény” segítségével mind szo­rosabbá és rendszeresebbé válik a lakosság, valamint a bűnüldöző szervek kapcsolata. — Egy-egy adás alkalmá­val egyébként 100—200 tele­fonhívás érkezik a Kék fénf szerkesztőségéhez. (Ez lénye­gében telefonkapacitásunk teljes kihasználását jelenti.) A legtöbb értesítés ter­mészetesen a televízión be­mutatott ügyekre, illetve kö­rözött személyekre vonatko­zik de lelkes és szenvedélyes magánnyomozók is megra­gadják ilyenkor az alkalmat, hogy ötleteket adjanak a rendőrségnek. Végül előfor­dul, hogy a drót túlsó végé­ről valóságos szitok áradat zúdul ránk. Ilyenkor tudjuk, hogy a műsor negatív „fő­szereplői” a bűnözők köré­ből érkezik a hívás. Az eddigi tapasztalatok szerint a csalókra vonatkozó bejelentések hasznosíthatók a leginkább. Érthető, hiszert ezkeben az esetekben a bű­nöző szemtől-szembe találko­zik az áldozattal, s a becsa­pott emberek sietve jelent­keznek. ha felismerték a te­levízióban a csalók fényké­pét. vagy trükkjét. Ugyan­csak sok hívás érkezik az olyan betörések ismertetése után is, amikor a tettes jel­legzetes tárgyakat hagyott el, illetve nagy mennyiségű ér­tékes darabot vitt magávaL (így történt a többi között, a Mátyás templomi betörők és az álnyomozók ügyében is.) Nem egyszer előfordult az is, hogy a bemutatott fo­tók láttán a bűnöző önként jelentkezett, mert belátta, hasztalan a további bujkálás. Az adások közötti idősza­kokban a Kék fény munka­társaihoz seregnyi levél ér­kezik, amelyekben különböző egyéni, vagy társadalmi, vélt vagy valódi sérelmekhez ké­rik a rendőrség segítségét. E leveleket, panaszokat gondo­san tanulmányozzuk, s min­den esetben eljuttatjuk az il­letékesekhez. Az érdekeltek 30 napon belül érdemleges választ kapnak a leveleikre. Kanári­parádé Negyven tarka tollú, ked­vesen csivittelö kanári várta a múlt vasárnap — decem­ber 27-én — a szigorú zsűri döntését Pécsett a Belvárosi iskola egyik tantermében. A madárvilág apró dalosai énekversenyre gyűltek össze, izguló gazdáikkal az Első Magyar Nemeskanári Te­nyésztők Országos Egyesülete pécsi csoportjának rendezé­sében. Horváth István — siklósi lakos — zsűri-elnök minden énekest külön meg­hallgatott és kimondta a dön­tést: Szendrő Béla pécsi nyugdíjas madárkája 351 ponttal megnyerte a versenyt. A boldog tulajdonos az Aranykoszorús mestertenyész­tő címet kapta és mellé a díszes serleget. Czigler János porcelángyári munkás kaná­rija 348 pontot szerzett s ez­zel a „dobogó” második he­lyére került. Richter Gusztáv pécsi tenyésztő kanárija har­madik lett. Kovács Gyula pé­csi lakos kedvence a negye­dik helyen végzett a madár- dalosok vetélkedőjén. A ka­nári parádé nevezői és a verseny megtekintői külön elismerésben részesítették Czigler Jánost, aki Böck Já­nos utcai lakásán 87 kanárit tenyészt és tanít énekelni. — nist — Kulturális Rendező Iroda alakul Pécsett Felújítják a peremterilleti művelődési házakat — 4 Fécsi Várusi 7 anács vb-iílose zatban veszik igénybe legtöb­ben az anyasági segélyt, egyedül a minisztériumi vál­lalatoknál 1969-ben 22 000, 1970-ben 23 000 dolgozó asz- szony élt ezzel a lehetőség­gel. Következő lényeges elem a műszaki fejlődés meggyorsu­lása. Szinte minden vállalat­nál vettek új gépeket. Alig van olyan konfekció-, köt- szövő-, bőr- és cipőgyár, ahol ne létesültek volna új mű­helyek, üzemek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom