Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

1970. december 30. DUNANTÜLI NAPLÓ 5 Dr. Bencsik István Pécsett Dr. Bencsik István, a Ha­zafias Népfront főtitkára teg­nap Pécsre látogatott. A Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei Bizottságán dr. Ádám Antallal, a Népfront megyei, dr. Pilaszanovich Imrével, a Népfront Pécs városi elnöké­vel és Sztergár Jánossal, a Népfront megyei titkárával találkozott. A főtitkár tegnap délelőtt ellátogatott a községi népfrontvezetők háromnapos tanácskozására az egyéves pártiskolára. Dr. Bencsik István délután a Megyei Pártbizottság épü­letében Novics János és dr. Csendes Lajos megyei titká­rokkal a népfrontmozgalom időszerű kérdéseiről és annak baranyai eredményeiről, táv­latairól beszélgetett. A főtit­kár a Megyei Pártbizottság titkáraival történt eszmecsere után Palkó Sándorral, a Ba­ranya megyei Tanács vb-el- nökével hivatali helyiségében találkozott. Befejezték a páthelyreáílílások Isii szakaszát az fllsó-Tisza vidékén Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság körzetében befejezték a nyári nagy ár­víz idején megrongált gátak helyreállításának első szaka­szát. Mintegy 25—30 millió forintot költöttek eddig a vé­delmi vonalak újjáépítésére. Jövőre több mint 50 millió forintot fordítanak erre a célra. Forgó László, az igazgató­ság vezetője elmondotta, hogy a makói buzgár-csoport által megrongált legkritikusabb szakaszon elkészült egy 400 méter hosszúságú ■ földalatti résfal. Ezt úgy képezték ki, hogy 10 méter mélységben és 50 centiméter szélességben kiemelték a laza szerkezetű földet, amelynek helyére agyagos vízzáró réteget tet­tek. A későbbiekben tovább épül és végső soron 2000 mé­ter hosszú lesz a védőfal, amely kizárja a buzgárok ki­alakulását. 1971 divatja A Divattervező Vállalat sajtótájékoztatója — 1971 divatja szabad vá­lasztási lehetőséget nyújt az egyéni ízlés kielégítésére, mert a sokféleség jellemzi anyagban, színben egyaránt — mondotta Nádor Vera mű­vészeti vezető, a Divatterve- . ző Vállalat keddi sajtótájé­koztatóján. A maxi már „kinövésnek” számít, napja világszerte le­áldozóban van, főként a 20 éven aluliak hordják. Ök egyébként bátran járhatnak továbbra is miniben, főként a melegebb évszakokban. A tervezők tavaszra a midit ajánlják, térd alattitól a lábikrát takaró hosszig. A selyem-, gyapjú és más nyomott anyagok mintája többek között aszir zsánerű, gobelin-hatású, és terjed a kékfestő mintázat is. Divat a bőr- és bőrimitáció minden célra. Divatos lesz a lem- berdzsek, az öves szoknya és továbbra is a nadrág, többféle változatban. Január közepén napvilágot lát a divatirányító tájékozta­tó is. A tavalyi divatprognózis bevált, ám egyre nehezebb a jóslás. Jó informátorhálózatot igényelne, hogy az európai divattal együtthaladva, idő­ben jól tájékoztassák a part­nereket: az ipart és a keres­kedelmet. 1971 első negyedének egyik legfontosabb divat-feladata: felkészülni a KGST öltözkö­dés-kultúrával foglalkozó munkacsoportjának ülésszaka alkalmából február 13—24. között sorra kerülő moszkvai divatbemutatóra. Ide 50 mo­dellt visznek, ezek már az 1972-es év divatját reprezen­tálják. A tavaszi, nyári divatbe­mutatót március 21—23-án tartják a margitszigeti nagy­szállóban. A vállalat egyéb­ként ez évben is több-ruha- és cipőipari nagyüzemben rendez szakmai bemutatót. Az újjáépítés idejére a sé­rült főtöltés-szakasz vízolda­lán 180 méteres ideiglenes körgát épült a biztonsági elő­írásoknak megfelelően. Ezt csak a teljes helyreállítás után bontják le. A beépített 10 000 köbméter földet a gá­tak erősítésére használják fel. A Tisza jobbpartján a ma­kóinál kisebb, de szintén na­gyon veszélyes csongrádi buzgár-sornál föld feltöltéssel kezdték meg a töltés erősí­tését, amit 1971-ben folytat­nak. A körtvélyesi és a za- lotai sérült szakaszokat több­féle védelmi anyagból ké­szült, úgynevezett leterhelő paplannal stabilizálták. Szen­tes határában a szivágyi ré­szen és a Tisza-töltés lábá­nál 2 kilométer hosszúságban kőből és kavicsból rakott, úgynevezett szivárgót készí­tettek az átszivárgó vizek elvezetésére. Amint az idő­járás megengedi, már kora tavasszal folytatják és 1971 végére teljesen befejezik az alsó Tisza vidéki gátak hely­reállítását. KiSZÖV-küldöttgyttléa Ötszáztízmilliós termelési érték A Baranya megyei KÍ- SZÖV tagszövetkezetei az idén ismét remek eredmé­nyeket mutattak fel. A teg­nap megtartott küldöttköz­gyűlés előadója, Tárnái Fe­renc KISZÖV-elnök, abban a kellemes helyzetben volt, hogy beszámolójában me­gyénk valamennyi szövetke­zetéről elismerően nyilatkoz­hatott. Ágazatok szerint elsősorban az építőipari szövetkezetek fejlődése bizonyult ugrássze­rűnek: mintegy 60 millióval termeltek többet, mint egy évvel ezelőtt. S tették ezt annak ellenére, hogy a gép­parkjuk, műszaki ellátottsá­guk még mindig igen sok kívánnivalót hagy maga után. Ám a korszerűtlen körülmé­nyek ellenére is a tervezett­nél 140 lakással építettek fel, adtak ét többet. Ugyancsak jelentős az egyéb szolgáltatóipari tevé­kenység fejlődése is. Me­gyénk valamennyi szövetke­zete — mondhatni így — lel­kiismereti kérdést csinált a lakosság különböző igényei­nek mind magasabb színvo­nalú kielégítéséből. Nőtt a többi között a javító tevé­kenység — a háztartási gé­pek, a cipő és ruházati cik­kek, s az autó- és motor­karbantartás — színvonala egyaránt. A KISZÖV rendel­kezésére álló adatok alapján mind kevesebb a panasz a tagszövetkezetek javító-szol­gáltató tevékenységére. Pon­tosak, gyorsak, reklamáció­mentesek. Mindössze 5 százalékkal növekedett a tagszövetkeze­tek dolgozóinak a létszáma. A tagok számának gyarapo­dása azonban semmiképpen sem járhatott azokkal az eredményekkel, a termelé­kenység ilyen magas fokú emelkedésével. Az ésszerűbb, a korszerűbb munkaszervezés, valamennyi tevékenységi ág­ban az új technológiák be­vezetése vonta maga után a tagszövetkezetek elismerésre méltó eredményeit. A tegnapi közgyűlés részt­vevői részletesen foglalkoztak az elkövetkezendő évek fon­tosabb célkitűzéseivel. Érde­kességként említjük meg, hogy az ötéves terv során hozzávetőlegesen 50 százalék­kal akarják emelni a tagszö­vetkezetek termelését. Igen magas színvonalú po­litikai, nevelő, kulturális te­vékenység folyik megyénk valamennyi kisipari szövet­kezetében. Sőt, a szövetke­zeti sportmozgalom is rangos helyet vívott ki magának. A jó politikai munka egyik jel­lemző adata: a szövetkezeti dolgozók 60 százaléka a mun­kaversenyek részese, összesen 81 szocialista, illetve még e címért küzdő brigádot tarta­nak nyilván a KISZÖV 22 tagszöve tkezeténél. Az idén 14 szövetkezeti tag nyerte el a „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója” megtisz­telő jelvényt. Ketten pedig Megkérdeztük Mit kell tudni a szabvány leyeldíjszabásról Közel másfél évi türelmi idő után, 1971. január elsején hatálybalép az úgynevezett szabvány levéldíjazás. Kántor Sándort, a Pécsi Postaigazgatóság helyettes ve­zetőjét kértük meg, ismer­tesse: milyen változást jelent a rendelkezés a gyakorlat­ban? — Szabvány levélboríték­nak tekintjük a 114x162 mil­A művelődésügyi miniszter irányelvei a nők vazdasáoi és szociális helvzetének megjavítására A művelődésügyi miniszter irányelveket adott ki a nők gazdasági és szociális hely­zetének javításáról szóló ko­rábbi kormányhatározat vég­rehajtásához. Az irányelvek hangsúlyozzák: a művelődés- ügyi ágazathoz tartozó intéz­mények, vállalatok dolgozói­nak jelentős része nő. Szám­arányuk az oktatási intézmé­nyekben meghaladja a 65 százalékot, a művészeti te­rületen ,a 45 százalékot. Ez különösen indokolttá teszi, hogy az oktatási-nevelési, a művészeti és kulturális intéz­mények, illetve vállalatok ki­emelt feladatnak tekintsék a nők szociális helyzetének, életkörülményeinek javítását. Biztosítani kell annak az alkotmányos alapelvnek az érvényesülését, hogy egyenlő értékű munkáért a nők a fér­fiakéval egyenlő munkabért kapjanak, elejét kell venni az esetenként még előforduló hátrányos megkülönböztetés­nek. Fokozott gondot kell for­dítani arra, hogy a művelő­désügyi intézmények, válla­latok vezetésében a nők ará­nya javuljon. Az alsófokú ok­tatási intézményekben az igazgatói, igazgatóhelyettesi munkakört jelenleg mindösz- sze 28 százalékban töltik bé nők. Ez az arány a középis­kolákban még alacsonyabb: Faragott facipő, sajtár és szokröny Kuwaitba, Ausztráliába és Svájcba szállítják a pécsi népművészek munkáit Több új termék készült december hónapban a Pécsi Népművészeti Szövetkezet fa­faragó- és kézimunka-részle­gében. Az ajándéknak való, gazdagon faragott, zömmel használati eszközöket az el­múlt héten elfogadta és mi­nősítette a Népi Iparművé­szeti Tanács zsűrije. A való­ban művészi faragványok a külkereskedelmi vállalatok vezetőinek, valamint a kül­földi üzletemberek tetszését is megnyerték és a szövet­kezet jelentős megrendelést kapott 1971-re. Az NSZK-ba szállítják a hírlaptartónak használható fejőkéket és kétfüles sajtáro­kat. Cigarettartartó és tű­párna a parányi facipő, va­lamint a hangulatos csapos hordó. Kuwaitba kerülnek az ormánsági mini-szökrönyök, amelyek különféle kivitelben dohánytartónak, ékszerdoboz­nak használhatók. Rendelt az újdonságokból több neves svájci és ausztrál kereskedel­mi cég is. Ugyancsak pécsi népművészeti termékekkel ajándékozza meg külföldi üz­leti partnereit a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat. Németh Eleknek, a szövet­kezet faragójának saját ter­vezésű és készítésű sakk-fi­gurái végvári vitézeket és turbános törököket formáz­nak. A Zrínyi fantázia-nevű sakk biztosan külföldön is sikert arat majd. A hazai megrendelések közül említést érdeme], hogy a fővárosi Lu­xus Áruház itt készíttet fe­kete-piros, arany és ezüst szűrrátétes alkalmi ruhákat. 26,5 százalék. Kívánatos ezért, hogy a mostaninál nagyobb százalékban kapjanak nők megbízást igazgatói, igazgató- helyettesi, szakfelügyelői, a felsőoktatási intézményekben pedig tanszékvezetői és más Vezetői feladatok ellátására. Az egyetemek, tudományos intézetek vezetői gondoskod­janak arról, hogy a kutató­munkában nagyobb számban vegyenek részt nők; segítsék elő, hogy tudományos minő­sítést szerezhessenek. A fel­sőoktatási intézményekben mindössze 21 százalék az ok­tatói munkakörökben dolgo­zó nők aránya. Arra kell tö­rekedni, hogy ez az arány­szám növekedjék. A minisztérium támogatja a szülési vagy anyasági sza­badság után munkába álló, illetve többgyermekes, vala­mint a gyermeküket egyedül nevelő pedagógusnők heti kötelező munkaidejének öt napra történő elosztását, ha az igazgatók ezt biztosítani tudják. Lehetőleg kerülni kell a kis- és többgyermekes anyák tanítás előtti és utáni ügye­letre történő beosztását, a kétműszakos, délelőtti, dél­utáni beosztást, a gyakori üres órákat stb. Törekedni kell arra, hogy a kétműsza­kos alsó- és középfokú okta­tási intézményekben a szom­bat délutáni tanítás a heti óraszám megfelelő elosztásá­val megszűnjön. Az iskolai szünetekben a kisgyermekes anyákat, továbbá a gyerme­küket egyedül nevelő peda­gógusnőket mentesíteni kell az iskolai beosztás alól. A miniszteri irányelvek fel­hívják a művelődési vállala­tok, üzemek és intézmények vezetőinek figyelmét: a szak- szervezetekkel együttműköd­ve fordítsanak fokozott gon­dot a nődolgozók helyzetének javítására. liméter méretű, a posta által is árusított, úgynevezett 10 filléres borítékot. Szabvá­nyosnak tekinthetjük még azokat a borítékokat is, amelyek mérete legfeljebb egy centiméterrel nagyobb, vagy kisebb a fent közöltnél. Az ilyen levelet súlykorláto­zás nélkül 1 forintért továb­bítják. Tudni kell, hogy szab­ványméretű levelet csak lera­gasztott borítékban küldhe­tünk forintos bélyeggel. Amennyiben a levelet fűző­géppel, iratkapoccsal, gom­bostűvel zárják le, átkötve, vagy hajtogatva adják fel, már 2 Ft-tal kell bérmente­síteni. A szabványméretű le­véldíjszabás feltételeinek csak úgy felel meg a küldemény, ha egyenletes, sima felületű és a boríték terjedelmét tel­jesen kitölti. — Miért vált szükségessé mindezek előírása? — Szerte a világon, így ha­zánkban is jelentősen nő a levélforgalom. Fontos és szükséges a levelek lebélyeg­zésének, belső feldolgozásá­nak és irányításának mielőb­bi gépesítése. Első lépésként Pécsett ,és a többi megye székhelyén is üzembe he­lyeztek francia gyártmányú, Secap-rendszerű gépeket. Ez a bonyolult szerkezet tízezer levelet pecsétel és továbbít óránként. Kihasználása, meg­felelő működtetése csak a már említett kívánalmaknak megfelelő szabványméretű borítékokkal lehetséges. Tiltakozás a spanyolországi halálos ítéletek miatt A Magyar Partizánszövet­ség országos bizottsága táv­iratban tiltakozott a baszk hazafiak elleni halálos ítélet miatt. A Spanyolország bu­dapesti konzuli és kereske­delmi képviseletének főnöké­hez intézett távirat hangsú­lyozza : „Mély felháborodással ér­tesültünk arról, hogy a bur- goszi katonai törvényszék hat baszk hazafit halálra ítélt. A szabadságért harcoló ha­zafiak ellen hozott ítélet sú­lyosan sérti az alapvető em­beri szabadságjogokat, árnyé­kot vet a bírákra és az íté­let sugalmazóira. Követeljük a halálos ítéletek megváltoz­tatását és a baszk hazafiak azonnali szabadon bocsátá­sát.” kormánykitüntetésben része­sültek. A kisipari termelőszövet­kezeteinknél — éppen a ma­gas színvonalú felvilágosító munkának köszönhetően — az országos, illetve a megyei átlagnál is jóval kisebb a fluktuáció. A mind kedve­zőbb munkakörülmények, a reális munkanormák, a tisz­tességes megélhetést biztosí­tó bérek nyomán széles kör­ben kedvelt munkahelyekké váltak a ktsz-ek. A tegnapi közgyűlés alkal­mával került sor a nőbizott­ság életrehívására is. A kül­döttközgyűlés mellett műkö­dő nőbizottság az OSZT, az OKISZ és a Baranya megyei tömegszervezetek nőbizottsá­gaival karöltve tevékenyke­dik majd annak érdekében, hogy a nők gazdasági, poli­tikai és társadalmi egyenjo­gúsága a kisipari termelőszö­vetkezetekben is mindinkább érvényesüljön. A délutánba nyúló KI- SZÖV-közgyűlés Magvarcsik Gyula KISZÖV-elnökségi tag zárszavával ért véget. f Uj községtörtéoeti munka Villámról Dr. Kovács András: Vil­lány község élete a múltban és a jelenben c. könyve a napokban került az olvasók­hoz. A munka, követésre méltó módon, a községi ta- ! nács gondozásában jelent meg a felszabadulás 25. év- | fordulójának emlékére. j A szerző egy évtizeddel ez- ] előtt készítette el „Villány” i c. községtörténeti vázlatát. A i most megjelent munka min- j den vonatkozásban jelenté- ! kény továbbfejlesztése az j 1959-ben elkészített tanul- ! mánynak. I E mű terjedelme 230 oldal. A feldolgozott gazdasági, tár­sadalmi, művelődésügyi stb. kérdések részletes kifejtése, Villányra vonatkozó könyvé­szeti bibliográfia, németnyel­vű összefoglaló, 16 eredeti fotó, és különböző függelék­be kívánkozó anyag, monog- j ráfikus jelleget kölcsönöz a | könyvnek. I A munka megjelentetését I a villányi tanács a község általános fejlődése és idegen- forgalmának növekedése mi­att tartotta szükségesnek megjelentetni. A szerző ezen az igényen messze túl ment, helyesen nem csupán „ka­lauzt”, hanem tudományos kutatáson alapuló, de nép­szerű stílusban megírt, „tör­ténelmi olvasókönyvet” nyúj­tott át a falu és általában a villányi borvidék története iránt ^deklodoknek. Két fő fejezetben foglalja össze Villány fejlődését. Az első fejezet 92 oldalon a te­rület őskori viszonyaitól a második világháború befeje­zéséig tekinti át a község és környéke történetét. E feje­zetben átfogott hatalmas kor­szakok legkiemelkedőbb ese­ményeinek summázására vál­lalkozhatott csupán, különö­sebb elemzés igénye nélkül. Ugyanitt a koráttekintő feje­zetekhez mérten, kissé rész­letesebb képet kaphatunk a villányi iskolaügy fejlődésé­re. Talán szervesen beépít­hető lett volna, az egyébként logikusan felépülő, történeti korszakokat tárgyaló fejeze­tekbe. A korábbi községtörténeti munka anyaggyűjtésének to­vábbfejlesztése szembetűnően mutatkozik meg a második fejezetben, amely a felsza­badulás utáni fejlődést tár­gyalja. a következő felépítés­ben: Villány és környéke fel- szabadulása, a népidemokra­tikus korszak gazdasági éle­te, politikai-társadalmi-kul- turális élete, a község gaz­dasági és társadalmi intéz­ményei, a falu felszabadulás utáni művelődésügye, egész­ség és sportügye stb. E fel­sorolás —, amely nagyjából a könyv alfejezeteinek cí­mével megegyezik — mu­tatja, hogy a szerző szemben az első fejezet kronológián alapuló és a szintetizálásra törekvő módszerével, itt a tematikus feldolgozást és in­kább adatközlő metódust vá­lasztotta, ami nem szolgál­hatta a munka egységessé­gét. A napjainkig tárgyalt fe­jezetek és egyik-másik ke­vésbé kihangsúlyozott rész további kutatás alapjául szolgálhat. A szerzőnek, aki kitűnő is­merője Villánynak, akit a község is saját helytörténé­szének vall, kitartó szorga­lommal évek óta gyűjtött és most e műben közreadott anyagát haszonnal forgathat­ják a helybeli és környékbeli honismereti szakkörök. Ta­nulságul szolgálhat mind­azoknak, akik a nagy áldo­zatot és szorgalmat kívánó községmonográfia írására vállalkoznak. Az ízléses és tetszetős ki­vitel Kovács András könyv- szeretetéről vall. A mű tar­talmi és stílusbeli fejlődésé­nek eredményeiben dr. Var­gha Károly lektor is osztoz­hat. Kovács András munkája hasznosan beépíthető a jövő­ben megvalósuló baranyai monográfiába. Dr. Szita László 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom