Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

J2H0, december 23. DUNANTÜLI NAPLÓ Éípecializáll intézetek Átalakuló ban a gyermekvédelem szervezete Baranyában 2100 állami gondozott gyerek van. Téve­dés lenne azt hinni, hogy a nevelőintézeti felvételük automatikusan biztosítja fej­lődésüket, nevelésüket. A nevelőtanárok jól ismerik azt a problémát, amit gyűjtőné­ven „nevelőotthoni ártalom­nak” hívnak. Jelenleg ugyan­is egy nevelőintézetben a legkülönbözőbb gyerekek ke­rülhetnek együvé — mind az életkort, mind a múltjukat tekintve. S ez a „vegyes” hatás, különösen, ha bűnöző gyerekek is vannak a közös­ségben, károsan befolyásolja a többi gyerek fejlődését is. ' Arról nem is szólva, hogy a gyerekek személyisége is el­tér* egymástól: vannak neu­rotikusok, akikkel csak ki­sebb csoportokban lehet eredményesen foglalkozni, s vannak olyanok, akik kife­jezetten csak intézetben ne­velhetők. A megoldás tehát: mindegyik csoportnak külön intézetet biztosítani. Gyer­mekvédő rendszerünk csak most jutott el odáig, hogy a kellő differenciálást elvégez­ze. Az előttünk álló ötéves tervidőszakban kell e mun­ka in tézményhálózatát kié­píteni. Proíilíro/otl oevelöollbouok A gyermeknevelő intézetek profilírozását a körzeti elv érvénjresítésével kel I elvé­gezni. A körzetbe beletarto­zik Tolna, Somogy és Zala megye is. Ez a szemlélet fel­tételezi azt is. hogy az illető megyék az anyagi támoga­tásból is arányosan részt vál­lalnak. Mit is jelent a profilíro- zás? Eddig tehát egy intézet­ben különböző gyerekek vol­tak. Az új rendszer szerint lesz, egy központi gyermek- névelő intézet, —, ennek efődje-a jelenlegi ún. átme­neti otthon Pécsett — amely­ben megvizsgálják, hogy ho­va kerüljenek, milyen neve­lést igényelnek az egyes gye­rekek. Az intézeten belül ne­velési tanácsadó működik, orvos. gyógypedagógus és pszichológu s közreműködésé­vét A megfelelő diagnózis után a gyerekek vagy a neu­rotikusok intézetébe (itt 10— 15-ös Jtis csoportok lesznek) vagy a nehezen nevelhetők intézetébe, vagy a széles kor­határú intézetbe (óvodás kortól a nagykorúságig ne­vel) illetve a túlkorosok in­tézetébe kerülhetnek. . A fenti rendszer alapjai Baranyában1 megvannak, hi­szen a régi értelemben „szé­les korhatárú” nevelőotthon a bakócai és a bükkösül, ahol 1. löl Vili. osztályos korig nevelik a gyerekeket. Egyelőre még nem dőli, el, hogy ezeknek az intézetek­nek mi lesz a szerepük a profilkialakítás után. Csertőn, mint ismeretes, felépül egy nagy, széles kor­határú nevelőotthon. S mint Hideg Gyula, a pécsi „átme­neti” nevelőotthon igazgatója elmondotta, az új irányító és vizsgáló otthon is megépül 1972-ig. Bakócán már eddig is lét­rehoztak egy túlkoros cso­portot azokból a gyerekek­ből, akik nem végezték el az életkoruknak megfelelő álta­lános iskolai osztályt, avagy egyáltalán nem jártak isko­lába. A 200 bakócai gyerek­nek mintegy a 60 százaléka túlkoros. A profilírozásnak a gyer­mekvédelmi munka kiszéle­sedésével kell járnia. Eddig az intézetekben jószerével csak a gondozást tudták el­végezni. Ezután a megelő­zésre és az utógondozásra is több gondot kell fordítani. Az utógondozást pedagógu­sok, ún. „hivatásos pártfo­gók” végzik majd. Ennek többek között az a célja, hogy a büntetésüket letöltött fiataloknak, a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélteknek vagy a próbára kiengedett gyerekeknek segítsen beil­leszkedni a normális életbe. A „családpótlás“ — nélkülözhetetlen A nevetői ntézetek — kény­szerűségből — a család ki­iktatásával. a család nélkül nevelnek. Ugyanakkor társa­dalmunkban nagy szerepe van a családnak, mint a leg­kisebb társadalmi csoport­nak, egységnek. Szükség van tehát a család valamiféle „pótlására”. A nevelőintézetek zártsága az utóbbi időben — örven­detesen — kezd megszűnni. A patronáló mozgalom szép eredményeket ér el. A kol­lektívák, szocialista brigá­dok sokat segíthetnek az in­tézetnek és a gyerekeknek, de csak akkor, ha nem csu­pán kiegészíteni akarják — ajándékokkal, etetéssel —az állami ellátást, hanem a családi szeretet melegéből, a megértés, meghittség légkö­réből is juttatnak a nevelő- intézetek lakóinak. Nem vé­letlen, hogy a patronálok kö­zül sokan kérik, hadd ve­gyek magukhoz a gyereket. A patronáló családok so­kat segíthetnek a gyerekek pályaválasztásában is. Az ál­lami gondozottak hivatás- és pályaválasztása ugyanis meg­lehetősen esetleges, véletlen- szerű. A családokban viszont példákat látnak, pozitív ér­zelmekkel gazdagodnak egy- egy foglalkozás köréből, amelyet a családfő vagy va­lamely családtag művel. A családi nevelést próbál­ják pótolni a nevelőszülők is. Baranyában jelenleg 572 nevelőszülőnél 900 gyerek van. Tgaz, a nevelőszülők (0—15 százaléka nem alkal­mas teljességgel erre a fel­adatra, de a nevelőszülő há­lózat egészében jelen pilla­natban pótolhatatlan. Nem­csak azért, mert 900 gyerek intézeti elhelyezése megold­hatatlan lenne, s nemcsak azért, mert a nevelőszülők­nek kiadott gyerekek neve­lési költsége kisebb, mint a korszerű intézményekben el­helyezett gyerekeké, hanem azért is, mert a családi élet alapvető előnyeit biztosítani tudják: a befogadó család kialakítja a gyerekben a ra­gaszkodás érzését, elmélyül­tebben. hosszabb ideig tud­nak foglalkozni az egyes gyérekekkel, s mindenek­előtt azért, mert érzelmekkel, élményekkel gazdagodnak a gyerekek. Mert ez hiányzik legfőképpen az intézeti gye­rekek életéből. Marafkó László Péter János és fotói A Mécseid Eotóklujj, egyet­len kaposvári tagja. TVlásod- szor lépett eddigi munkássá­gát összegező kamarakiállí- tással a nyilvánosság elé, ez­úttal a Doktor Sándor Mű­velődési Központban. Egy norvég fotószaklapban megjelent, munkásságát mél­tató cikk írója a „fotó ro­mantikusának” nevezte — én inkább a fotó szerelmesének mondanám. Mert valóban amatőr ő, a fogalom való­di, tiszta (és, sajnos egyre ritkábban megtestesülő) for­májában; amatőr, aki nem sajnál időt, fáradságot, sőt komoly anyagi áldozatokat sem a hazai és külföldi fény­képkiállításokon való ered­ményes, bár anyagi haszon­nal nem járó szereplés érde­kében. Csupán csodálni (és a „szakmabelieknek” , irí gyelni) lehet azt a szinte kifogyha­tatlan energiát, amellyel több mint egy évtizede készíti és küldi képeit öt világrész nagy nemzetközi kiállításai­ra, pályázataira. Első kiállí­tást plakettjét 1958-ban; nve- ri a 8. NATIVE NATIONAL EXHTBITlON-ön. a követke­zőt 1959-ben, Calcuttában. Még felsorolni is bosszú len­ne, ami ezután következik: az évek során egyre gyara­podó eredménylistát, vagy azokat az országokat,, váro­sokat, ahol az öt földrészen eddig képeit bemutatták. . De nem csupán érmek, dí­jak, oklevelek, jelzik az elis­merést : eredmény« alapján tagjai közé választotta a nor­vég Inter-Koto-Team, az an­gol Royal Photography So­ciety, nemrégiben pedig a plön-i (NSZK) nemzetközi fotóegyesülés, melynek 1970. évt, rangos kiállítási kataló­gusa címlapján Péter János fotójával jelent meg. Csupán érdekességként: a Magyar Mesejáték a rádióban Főként játékot és szemlél- i tetóeszközöket vásároltak Pé- i esett a harmadik kerületben j lévő általános iskoláit és óvo­dák abból a több mint 800 ezer forintból, amit a kö­zelmúltban adott az Aisóío- kú Intézmények Gondnoksá­gának a kerületi tanács. A tantestületek, illetve az óvó- j dák vezetőségei tetszés sze- j rint használták fel a kapott i pénzt. Egyetlen kikötés volt í csupán: gj arapitani kell az iskolai könyvtárak állomá­nyát. Az érintett 10 általános Is­kolában táskarádiókat, mag­netofonokat, diavetítőket és filmeket, valamint hangleme­zeket vásárolták, A teli szü­netben már táskarádión hall- ! gathatják a délutáni mese j játékokat a napközisek és sorra vetítik az új mese- és ! Ismeretterjesztő filmeket A jövő évi Helikoni Ün­nepségeken első ízben min­den megye megye-centrum­mal is rendelkezik majd, ahol kiállításokat, filmbemu­tatókat, „megye napokat’’ rendezhet, Keszthelyen a szervező titkárok és vezető- képzési felelősök részére a Baranya megyei KISZ. Bizott­ság szervezi meg a tanácsko­zást, amelynek témaja: „A tanitézetí KISZ-vezetők fel- készítési és továbbképzési rendszerének feladatai”. Ugyancsak új az is, hogy a pályázatok résztvevői is megjelenhetnek a Helikonon, ugyanis eddig csupán a mun­káikat küldték el. A Helikonon részt vehet mindenki, aki 1970—71-ben valamelyik középfokú tanin­tézet diákja. A versenyek Baranya megyei döntőit a forradalmi ifjúsági napok ke­retén belül- rendezi meg a KISZ Bizottság. Március 22- én lesz a kamarazenekarok és énekkarok, 23—24-én a szólóhangszer, szólóének, né­pitánc és nepizenekarok, 25— 26-án a vers- és prózamon­dók, 27-én a tánczenekarok és táncdalenekesek valamint a társastánc, 28—29-én a diákszínpadok döntője. Az énekkarokat a zsűri március 22—31. között a helyszínen hallgatja meg. A pályázatok és a művé­szeti bemutatók nevezéseit a KISZ által szétküldött egy­séges nevezési lapokon feb­ruár 15-ig kell beküldeni. A mostani téli szünet is kivá­lóan alkalmas arra, hogy a fiatalok felkészüljenek a du­nántúli megyék nagy erő­próbájára. S Fejér Lipó! matematikai verseny győztesei A Nag> Lajos Gimnázium a Bolyai Matematikai Társulat közreműködésével az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére rendez­te rue.g a Fejér Lipót matema­tikai versenyt, amelyen 15 kö­zépiskola í>3 tanulója indult. A III. osztályosok egyéni versenyé­nek sorrendje: Dombi Péter (Nagy Lajos Gimnázium), Mar­kó Tamás (Széchenyi Gimnázi­um), Bányász István (Nagy La­jos Gimnázium), Nádasdi István (Mohácsi Kisfaludy Gimnázium), Bodor Tibor (Nagy Lajos Gim­názium), Vajda Gábor (Széche­nyi Gimnázium). A IV-esek ver- . senyéhek sorrendje: Angster - Er­zsébet (Nagy Lajos Gimnáziumi, | Varga Márton (Komlói Kun Be- | la Gimnázium), Zsigovics László i (Zipernovszky Károly Gépipari I Technikum), Dömösi Márta (Szé- | chenyi Gimnázium), Bárdos , Gyöngyvér (Siklósi Táncsics 1 Gimnázium). Fojtik János (Sik- j lósi Táncsics Gimnázium). Az t iskolák csapatainak eredménye: j I. Nagy Lajos Gimnázium cs Szakközépiskola, II. Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola, J in. Komlói Kun Béla Gimná- ; zium. As ismeretterjesztés — misszió A századik A századik alkalom — mindegy, hogy születésnapról vagy sportgyőzelemről van s/.ó — mindenképpen ünnep­lést érdemel Ivasivka Má­tyás és Tüskés Tibor tanárok két évvel ezelőtt kezdték el járni Baranya falvait. hogy elvigyék az irodalom es a zene szeretetét. Most a 100. előadásnál tartanak, amelyre Egerágon került sor. 25 köz­ségben jártak eddig a 4—4 előadásból álló sorozattal, és még további községek van­nak hátra, mert nem hagy­ják abba. A szervezők. Me­gyei Könyvtár vezetői sze­rint évek óta nem volt ilyen sikeres sorozat. Joggal tz- gatja az embert a kérdés, va­jon mi a titka a sikerüknek? * — Kezdő tanár koromból j van egy meghatározó élmé- nvem. Dombóváron voltam | Fotóművészek Szövetsége I mindeddig nem vette fel | tagjai sorába, jóllehet kevés I hazánkfia mondhatja magá­ról, hogy pl. 1969-ben 94 ké­pe szerepelt hazai, 78 (!) pe­dig 35 különböző nemzetközi kiállításon Rigától Los ‘Ali­getesig. Az idei „szezont” Ausztrá­liában kezdte; a még távol­ról sem teljes évi kimutatás­ban a kanadai Calgary mel­lett a chilei Valparaiso sze­repel, de nyert, érmet Jugo­szláviában éppúgy, mint dí­jakat Magyarországon. Ezt a valóban .ritka teljesítményt csupán az tudja valósan ér­tékelni, aki saját tapasztala­tai alapján tanulta meg, mit jelent a világ legismertebb fotósait felsorakoztató nem­zetközi seregszemlékre kel­lően. felkészülni. A DISZKRÉCIÓ eddig harmincnál több kiállításon aratott elismerést szerte a világon. Hazai tárlatokon legjobban a ZALAI DOM­BOK c. tájképe szerepelt és a SZTRÁDA, amely véglete­kig leredukált, „kíméletlen” technikával mutatja a tech­nika kíméletlenségét: az egy­mást hajszoló autók utjának szegélyén sorjázó sírkeresz­teket. Teljesen leegyszerűsí­tett. átlósan futó fekete-fe­hér foltokkal érzékelteti csu­pán a gross-motorost, mégis félreérthetetlen . és frappáns ábrázolás ez, csakúgy mint a FAAPRÍTÁS „hagyományos” munkájának a szürrealizmus határáig átköltött bemutatá­sa, különleges fotóeljárások segítségével. Bár erős oldala az ember ­— Teriíszter mintabolt — Jó­kai tér 2. A Centrum Aruház kezelésében. (x) — Áramszünet lesz 23 lg 1—16 óráig Abaligett u., Fábián B. u., Nagy-.Daindol. Nagy-Dalndol- Hegyhát területén. (x) ábrázolás, a kiállításon be­mutatott félszáz kép tanúsá­ga szerint a fényképezés szinte valamennyi műfajá­ban otthonosan mozog, le­gyen az tájkép, csendélet vagy riport. „Fotós szemmel” látja az életet; számára szinte minden téma télen- nyáron, kora reggeltől késő éjszakáig. Jó ez, hiszen így kerülhető el legbizlosabban az egysíkúvá válás, majd a rutin baful ladó önismételgetés kelepcéje. A fokozott elmé­lyülés, szigorúbb válogatás, a részletek mindig maradék­talan kimunkálása — ez az az út, melyen továbbhaladva további sikerekkel gazdagít­hatja a saját és a Mecseki Fotóklub hírét-nevét. még, s egy TIT elóadásr, kértek fel Tüskepusztán. - Petőfiről kellett tartanon1 El is olvastam szépen hozz; a szakirodalmat. Illés köny vét s még néhányat... Az tán a teremben, ahova be mentem, megláttam. hog; karonülő, ölbéli gyermekei és nagymamáit ültek. S miu dent, amit én kigondoltam elterveztem. transzponálj kellett mesévé. Ekkor döb bentem rá, hogy mi is az a; ismeretterjesztés — mondj; Tüskés Tibor. — A téma. a: előadó és a közönség talál kozása — ez a titka a ji ismeretterjesztésnek. Szerin tem ugyanolyan igényessége parancsoló feladat a Kortárs ban kritikát írni vagy Bika Ion Pilinszky János költésze' téről beszélni — Tizenöt évvel ezelőtt él sem mertem volna vállaikoz ni erre — mondja Ivasivk; Mátyás. — Ezt nem lehet pa pírról fölolvasni. Sokkal töbl módszertani tapasztalatot je len tett ez a két év, minths ki tudja hán.y szakkönyve elolvastam volna. Egyébkén a Népművelésben szeretnél beszámolni a tanulságokról „Sztorik” is voltak bőven.. Egyszer Rózsafán tartott ze­nei előadást Ivasivka Mátyás A hallgatók többsége hímzc asszony volt. Amikor Vival­dit mutatta be hanglemezről az egyik asszony közbeszólt „Ez barokk zene”. Ivasivks jobban örült ennek a meg­jegyzésnek, mintha gimnáziu­mi tanítványai szájából hal­lotta volna. A két pedagógus abban is a „beérő termést” látja, bőgj volt tanítványaik közül na­gyon sokkal találkoznak eze­ken az estéken. S a tanít­ványok újabbakat is hoznak magukkal. Ivasivka Mátyás egyik volt kórustagja Bika- Ion az állami gazdaságban könyvelő. Lassan szinte a? egész „teenager” korosztályi elhozta. Előadás előtt böm­bölt a beatzene, de utána fe­szült figyelemmel hallgattak Bartókot vagy Beethovent.' 'Ä — A fiatalok láttán alakult ki az a véleményem — mondja Tüskés Tibor, — hogyi a falvakban a fiatalsá­got a kultúrával is meg kell kötni. Legyenek olyan helyi­ségek, ahova érkezik, hogy haza mennek, ne várja őket köptető büdösség. — Idén Bartók is szere­pelt a programban, Bartók év lévén. Érdekes volt, hogy a fiatalok érzékenyen felfog­ták a bartóki zene lényegét. Egyébként a gyakorlatlan ze­nehallgatóknál annak van si­kere, ha elmondja az előadó, „miről szól” a zene. Ha kap­csolja valamilyen képzőmű­vészeti vagy irodalmi alko­táshoz — mondja Ivasivka Mátyás. A sorozat tehát folytató­dik. Vannak még községek Baranyában amelyek „meg­hódításra” várnak. Idővel jó I lenne filmművészeti előadó - I sokkal vagy gépi zene helyett I élő énekkel bővíteni a soro zatot. Dr. Szász János (móló) Kellemes kurúes&nqi ünnep ehet hindu un h mindéit ke does adsd el ó nhn a U. \ \ „ Megyecen í ru mólt“ h észt hely ért Márciusban megyei helikoni döntök

Next

/
Oldalképek
Tartalom