Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
Ara: 8« «ne* Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló somi.évfolyam.297.»tóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja mo.decembert9..SOTmbat Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság 1971. évi költségvetését Egynapos ülésszak a Parlamentben Pénteken tartotta ez évi ntolso ülésszakát az országgyűlés. Az ülésen részt vett I.osonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Focit Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Renke Valéria, Fehér Lajos, Kállai Gyula Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, ax MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai es a kormány tagjai. A diplomáciái páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. Az 1971. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 8. Interpelláció. Az elfogadott napirend szerint ezótán megkezdődött az 1971. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot Vályi Péter pénzügyminiszter terjesztette elő. YáItI Péter; Teljesítettük a most végződő tervidőszak célkitűzéseit Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. éti állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot olyan időszakban terjesztjük elő. amikor — a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának iránymutatása alapján — a IV. ötéves terv új feladatainak megvalósítására készülünk, Ehhez az 1970. évi gazdálkodás eredményei jó kiin dúló alapot nyújtanak. A most végződő tervidőszakra kitűzött célokat sikerült teljesítenünk, s emellett az ötéves terv végére a népgazdaság fejlődésében több uj kedvező vonás bontakozott ki. Az ipari termelés növekedési üteme meggyorsult, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a tervezettnél nagyobb. A társadalmi munka hatékonyságának javuláséban eredmények mutatkoztak. Az iparban a munka termelékenysége, az 1969. évi stagnálás után, az előirányzottnál jobban nőtt, mivel lassult a létszám növekedése. A fogyasztói piac egyensúlya erősödött, kedvezőbb az áruellátás az ipar és a kereskedelem jobb munkája, a belföldi termelésből és a behozatalból származó áruutanpótlás fokozódása következteben. Nemzetközi versenyképességünk sok területen javuló, ezt bizonyítja az export dinamikus bővülése. A népgazdaság 1970. évi fejlődésében azonban kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. Ezek nagyrészt a rendkívüli természeti körülményekre vezethetők vissza, amelyek fékezték a növekedést. A nemzeti jövedelem ezért a tervezettnél és az előző évinél is kisebb ütemben nőtt. A károk és a kiesések ellenére nem tartottuk szükségesnek, hogy változtassunk a fogyasztás és a felhalmozás tervezett egyenletes növekedési ütemén. A belföldi felhasználás tervezett növekedése ilyen körülményék között behozatali többlet révén valósult meg. Hasonló tényezők határozták meg sz állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulását is. A folyó évben a költségvetési gazdálkodás előreláthatólag. a tervezettnél nagy obb, 3,5 milliárd forint körüli hiánnyal zárul. A hiány kialakulásában jelentős szerepe volt a kedvezőtlen természeti körül - mények miatti jövedelemkiesésnek. Az 1971. évi népgazdasági terv a gazdasági növekedés ütemének fokozódását . irányozza elő. A nemzeti jövedelem 7 százalékkal, az 1970. évinél többel gyarapszik. Az ipar termelése 6 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása pedig 7 százalékkal nő. A mezőgazdaságban — az ez évi visszaesés után — megvannak a termelés gyorsabb növelésének feltételei, a termelés értéke az 1969. évi magasabb színvonalat is 2—3 százalékkal meghaladhatja. A külkereskedelmi forgalom az 1970. évinél valószínűleg mérsékeltebben, de ugyanalckor kd- egyensúlyozottabban fejlődik majd, külkereskedelmi mérlegünk tehát kedvezőbb lesz az ez évinél. A belföldi fel- használás ezért 1971-ben lassúbb ütemben nőhet, mint a nemzeti jövedelem. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás részaránya 75 százalék, a felhalmozásé pedig 25 százalék, tehát a megelőző évihez képest nem változik. Tovább javul a fogyasztói piac helyzete Az 1970. évi jelentős eredmények után 1971-ben tovább javul a fogyasztói piac helyzete. Ehhez szükség van arra, hogy az árualapok növelésével összhangban szabályozzuk a jövedelem kiáramlását A fizetőképes kereslet továbbra is gyorsan, bár az előző évinél valamivel mérsékeltebben nő. A lakosság összes pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A szocialista szektorban — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — a foglalkoztatottság mintegy 2 szá- salékkal bővül, a nominal átlagkeresetek pedig 4 százalékkal lesznek nagyobbak. A kiskereskedelmi áruértékesítés közel 10 százalékkal nő élelmiszerekből — az idei gyengébb terméseredmények ellenére — kiegyensúlyozott ellátási helyzet várható. Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítására hozott intézkedések eredményeként is az 1970- ben megindult kedvező folyamat folytatódik. Különösen a sertés- és a baromfi- termeles fokozódik, ami az ellátásban is érezteti majd kedvező hatását. A belkereskedelem készletei 1970-ben jelentősen nőttek. A készletgyarapodás várható nagysága 3—4 mil- tiárd forint; ezen belül a ruházati készletek “változása a legszámottevőbb. A fogyasztói árszínvonal 1971-ben is valamelyest növekszik. Ennek egy része azonban a lakbéremelés hatása, az önelést a lakosság számára lakbérhozzájárulás formájában teljes egészében megtérítjük. Az árváltozásod megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a lakosság minden aktív kereső rétegénél a jövedelmek gyorsabban nőnek, mint az árak, vagyis a reáljövedelem és a reálbér is emelkedik. A jövő évben a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 5,5 százalékkal, valóságos fogyasztása pedig 6 százalékkal lesz magasabb, mint 1970-ben. a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3 százalékkal nő. A nyugdíjak folyamatosan és automatikusan évente 2 százalékkal nőnek, ami vásárlóértékük megóvását szolgálja. Az indokolatlan áremelések esetén megvizsgáljuk az okokat és intézkedéseket teszünk. Ilyen összefüggésben — többek között — szigorítjuk és operatívvá tesszük az árellenőrzést. Ilyen jellegű beavatkozástól a jövőben sern zárkózunk el, de társadalmi összefogást is várunk az áremelési törekvések fékezésében és a pénzügyi terhek viselésében, elsősorban a vállalatok részéről. A belföldi fogyasztók ellátása azt igényli, hogy a jö~ vö évbén a termékforgalmat szabályozó intézkedések köre átmenetileg szélesedjen. A IV. ötéves tervidőszak egészében viszont a kötöttségek fokozatos feloldására törekszünk. A szocialista szektor beruházásainak összege jövöre mintegy 90 milliárd forint, 5—6 százalékkal több lehet az ez évinél, ennyire van anyagi-műszaki fedezet. Az állami és vállalati forrásokból rendelkezésre álló beruházási kereslet viszont ennél valamivel nagyobb, ezért az igényeket nem lehet maradéktalanul kielégíteni. A beruházások összetétele alig változik. A beruházások rendéltetésében azonban szerkezeti átalakulás megy végbe. Az átlagosnál gyorsabban nőnek az építőanyagipar, a könnyűipar, az építőipar fejlesztését szolgáló beruházások és a lakásépítés. A szerkezeti változás elsősorban a lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy jelentőségű. A beruházási tevékenység folytán tovább gyarapszik a nemzeti vagyon. A jövő évben 71 200 új lakás épül, ebből 27 200 állami erőből. Több nagy beruházás fejeződik be; működésbe lép a Borsodi Vegyi Kombinát PVC II. üzeme, elkészül az évi 2500 lakás kapacitású Debreceni Házépítő Kombinát. Az élelmiszeripar tárolási gondjait enyhíti a Dunakeszi és Békéscsabai Hűtőház üzembelépése. Á jövő évi költségvetés: 193 milliárd forint A népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának biztosítására jövőre erőfeszítések szükségeseit. Importkor-' látozó intézkedéseket nem kezdeményezünk és a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás formái bővülnek. A jövő évi népgazdasági terv céljai kifejezésre jutnak az állami költségvetés előirányzataiban is. A költség- vetés összesen 193 milliárd forintot oszt eL A kiadások 2 milliárd forinttal meghaladják a bevételeket, az államháztartás tehát deficites. A deficites költségvetési gazdálkodás kialakulása — úgy látszik — nem egy-két éves probléma, ezzel több évre számolni kell A költségvetés egyensúlyát néhány év alatt fokozatosan meg kell teremtenünk. Ebbe az irányba kívánunk lépni a szabályozó rendszer január elsején életbelépő módosításával is. Az állami vállalatok, akisipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együtt, közel 160 milliárd forintot, az előző évinél 12 százalékkal többet fizetnek be a költségvetésbe. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetései 23 százalékkal haladják meg az előző évit Ez összhangban van a fellendülő termelés folytán a közös gazdaságok jövedelmeinek növekedésével, a kenyérgabona adókedvezményének megszűntetésével, a városi-községi hozzájárulás bevezetésével, az ipari és a szolgáltató tevékenység bővülésével. A lakosság adó- és más befizetései a pénzbevételek emelkedésével arányosan nőnek. Szükségesnek tartjuk, hogy az adóügyi szervek pontosabban állapítsák meg a magánkisiparosok, kiskereskedők és a szabadfoglalkozásúak adóköteles jövedelmét, és következetesebben adóztassák a nagyobb személyi jövedelemmel rendelkezőket. Az állami költségvetés kiadásainak több mint egy- harmada 63,5 milliárd forint a társadalom közös fogyasztását szolgálja. Ez az összeg 7,4 százalékkal magasabb, mint az előző évi és hozzájárul népünk anyagi jólétének és életkörülményeinek javításához. A társadalmi közös fogyasztás 32 százaléka olyan pénzben: juttatás, amellyel főként az öregekről és a többgyermekes családokról ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGÁ ÜLÉS való gondoskodás valósul meg. A kiadások többi részét az állam egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátás formájában nyújtja a lakosságnak. Ez év. februárjában a párt Központi Bizottsága két fontos határozatot hozott: a nők és az ifjúság helyzeterőL A határozatok — a politikai teendők mellett — megjelölték azokat a gazdasági feladatokat is, amelyek a kormányzatra, a tanácsi és a gazdasági vezetőkre hárulnak. A nők gazdasági, szociális helyzetének javítása végett az elmúlt években több nagyjelentőségű ' intézkedés történt Bevezettük a gyermek- gondozási segélyt, amelyet 1971-ben 160 000 anya vesz igénybe. Tovább bővítjük a bölcsődei és óvodai hálózatot Az Ifjúságról szóló párthatározat feladatunkká tette, hogy a jó munkafeltételek biztosítása mellett az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk az ifjúság művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségeinek javítására. A közművelődés — a rá dió és a televízió, valamint a sport támogatása a következő évben is tovább növekszik, és mintegy 14 százalékkal haladja meg az előző évit. Ennek jelentős része az ifjúság érdekeit szolgálja. Az állami költségvetés 1971-ben 10 millió forintot biztosít a határozat alapján létesített ifjúságpolitikai alap számára. Az általános műveltség további növelésében meghatározó szerépe van a közoktatásnak. Az alsó- és középfokú oktatási hálózat fejlesztésére a költségvetés 1971- ben 430 tnillip forinttal töb- bet irányoz elő. mint az előző évben. Az 1971 évi költségvetés tudományos kutatásra 8 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő, mint a megelőző évben. Az 1971. évi állam: költségvetés új vonása a tanácsok részére átengedett bevételek köréinek bővítése és az állami támogatás öt évre történt meghatározása, ami összhangban van a szocialista államrendszer fejlesztésére irányuló szándékainkkal, 1971-től a tanácsok bevételét képezi valamennyi vállalat illetményadója, és a vállalatok eszközlekötési járulékának meghatározqtt hányada is. Űj bevételi forrás a városi és községi hozzájárulás, amely a leggyorsabban növekvő bevételi elem lesz. A tanácsi költségvetési rendszer lehetővé teszi, hogy a tanácsi pénzalapok: a költségvetés és a fejlesztési alap arányosan alakuljon a terület egész gazdaságának fejlődésével, s egyben segítse az ellátási színvonalban mutatkozó területi aránytalanságok fokozatos mérséklését. Jelentős hitelkedvezmények a kiemelt beruházások részére A gazdasági feladatok sikeres megvalósítását, a munka hatékonyságának növelését és a műszaki fejlődést az állam messzemenően segíti. A bérszabályozás rendszerében kifejezésre jut, hogy a bérszínvonal növelése alapjában csak a termelékenység emelésével, a jövedelmezőség javításával valósítható meg. Az élőmunka vállalati terheinek növekedése az eddiginél takarékosabb létszám- gazdálkodásra ösztönöz. A fejlesztési tevékenység lényeges javítása megköveteli azt. hogy javuljon a befektetett eszközök felhasználása, csökkenjen megtérülési ideje. Ezért a hitelpolitikai irányelvek is magasabb követelményeket állítanak a gazdálkodó szervek elé. Ugyanakkor jelentős hitelkedvezményeket kapnak a népgazdaság számára legfontosabb beruházások. Ilyenek: az építőipar és a hozzá kapcsolódó ipari létesítmények bővítése, a közúti járműgyártás, az alumíniumipar, a számítás(Tolytatás a 3. oldalon) á *
