Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

1970. december 16. DUNANTÜLI NAPLÓ Irodalomtörténet készfii Az ifjúsági irodalom szakemberei Pécsett A Pécsi Akadémiai Bi­zottság és a Pécsi Tanár­képző Főiskola Irodalmi Tanszéke keddre meghívta a gyermek- és ifjúsági irodalom hazai szakembereit, hogy előkészítsék és összehangol­ják a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom története megírásának munkáját Egyelőre két munkaközös­ség alakult Az egyik — amelynek vezetője Bauer Ti- bomé, a Soproni Óvónőkép­ző Intézet tanára — a két világháború közötti magyar gyermek- és ifjúsági iroda­lom tudományos feldolgozá­sát végzi. Ennek tagjai dr. Bellyei László, a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző taná­ra, Abrakovits Endre, az Eg­ri Tanárképző Főiskola ad­junktusa, Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója és dr. Tóth Ist­ván, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola adjunktusa. A másik munkaközösség a felszabadu­lás utáni magyar gyermek- és ifjúsági irodalom történe­tét dolgozza fel,, s ennek ve­zetője dr. Kolta Ferenc, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára Az utóbbi munkacsoport tagjai: Cs. Nagy István, a Szombat- helyi Felsőfokú Tanítóképző tanára Seres József, a Tan- könyvkiadó főszerkesztő he­lyettese, Pál György, a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola adjunktusa és Csulák Mihály író. A munkaközösségek tag­jai 1971. május 15-ig kidol­gozzák saját témájuk tézi­seit, majd a tézisek vitájára június 22-én kerül sor, ugyancsak Pécsett Olaj bőségesen van, a vasúti tartály bocsi kevés 860 tonna olaj megérkezett A termelőszövetkezetek segítsenek az oiaf elszállításában! Tegnapi számunkban han­got adtunk a megye súlyos gázolajellátási gondjainak és az oknyomozással Kaposvárig jutottunk el. Az ÁFOR Dél­dunántúli központja . azon­ban nem sokat tudott monda­ni, csupán azt erősítette meg, amit a baranyai kirendeltsé­gek is állítottak: olaj van elegendő, de szállítási kapa­citás hiányában nem tudják a területre időben eljuttatni. Ezért az illetékes országos szerveket kérdeztük .meg: mi a helyzet az olajjal A MÉM javaslatai Elsőként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium termelésfejlesztési és műszaki főosztályán Szekér Imre nyilatkozott az ügyben. Elmondotta, hogy pár héttel ezelőtt Szeged körzetében ala­kult ki ilyen helyzet, koráb­ban Észak-Magyarországon, most a Dél-Dunántúl „van soron”. Ma reggel, miután ér­tesültek a problémáról, fel­vették a kapcsolatot az Or­szágos Tervhivatallal, az ÁFOR központtal, ahol azt a választ kapták, hogy az or­szág olajkészlete megfelelő. Szőnyben is, Százhalombat­tán is, másutt is van elegen­dő olaj, azonban a szűk szál­lítási keresztmetszet miatt nem jut ki időben rendelte­tési helyére. Ezzel persze a MÉM sem mondott újat, ellenben Sze­kér Imre, készségesen szol­gált három jótanáccsal: elő­ször is azt javasolta keres­sük meg a KPM szállítási ta­nácsát, mint az ügyben egye­Segítőíársunk — a számítógép Megalakult a Neumann János Számitógéptudományi Társulat baranyai tagozata Tegnap délután tartotta Pécsett alakuló ülését a Neu­mann János Számítógéptu­dományi Társulat baranyai tagozata. Az ülésen résztvett és előadást tartott Nemény Vilmos, a társaság vezető­ségi tagja, az Országos Terv­hivatal Tervgazdasági Inté­zetének tudományos főmun­katársa, aki a Neumann- társaság feladatairól, célkitű­zéseiről a következőket mon­dotta: — A társulat névadója, a néhány éve az Egyesült Ál­lamokban elhunyt Neumann János matematikai munkás­ságával megoldotta a gyor­san, nagy pontossággal mű­ködő számítógépek proble­matikáját. Az ő útmutatása alapján épült meg a 40-es évek közepén az első modern számítógép, ami ugyan még elektroncsöves volt, de már előrevetítette azt a szédüle­tes fejlődést, aminek e téren az elmúlt két és fél évtized­ben tanúi lehettünk. — Nálunk 1962-ben kezdte meg munkáját az első szá­mítógép a Központi Statisz­tikai Hivatalban. Azóta ha­zánkban már mintegy 70 gép működik, számuk egyre gya­rapodik és a gazdasági és tudományos élet minden te­rületén nélkülözhetetlen se­gítőtársunkká váltak. A gaz­dasági életben használt szá­mítógépek üzemszervezési, termelésszervezési, ügyvitel- gépesítési feladatokat olda­nak meg. A tudományág na­TERMELÖSZÖVETKEZET ellető­kanászt keres január elsejével. Lakást biztosítunk. „ZÖLDMEZŐ” Mg. Termelőszövetkezet, V a j s z 1 ó. gyón fiatal, magától értető­dő, hogy a vele foglalkozó szakemberek nagy többsége is fiatal, hiszen a szervezett számitógéptudományi szak­emberképzés is csak néhány éve indult meg. — Az e területen dolgozó szakembereket fogja össze 1963 óta a Neumann-társa- ság, amely feladatának te­kinti a számítógépekkel kap­csolatos tudományos munka előmozdítását. A most megalakult bara­nyai tagozat azokat a szak­embereket tömöríti, akiknek a tevékenysége valamilyen formában kapcsolódik a szá­mítógéptudományhoz akár úgy, hogy közvetlenül géppel dolgoznak, akár úgy, hogy megoldandó programokat állítanak össze. A Neumann János Társulatban ismereteik sokoldalú fejlesztésére nyílik lehetőség. dűl illetékes szervet (ezt meg is tettük, de a tanácson min­denki házon kívül volt), má­sodszor: kérdezzük meg az ügyben a MÁV Pécsi Igaz­gatóságát, (azt is megtettük), és végül, hívjuk fel a na­gyobb tartálykocsi parkkal rendelkező mezőgazdasági üzemek, figyelmét: hozzák el esetleg más tsz-ek részére is a finomítóból az olajat, ami­ért az ÁFOE térítést fizet ré­szükre. Ezt ezúttal megtesz- szük, bár erősen kételkedünk benne, hogy ez adná a dolog megoldását. A szállítási tá­volság nagy és kérdés, meny­nyi az ÁFOR-tarifa? Meg- éri-e ilyen nagy távolságról a tsz-nek a szállítás, s egyálta­lán, mekkora az a tartályko­csi-kapacitás, amivel a tsz-ek rendelkeznek?! Úton 3000 tonna olaj Az Ásványolajforgalmi Vál­lalat áruforgalmi főosztályán Balázs Béla osztályvezető tá­jékoztatta lapunkat. Elöljáró­ban közölte, hogy kedden 3000 tonna gázolajat indítot­tak el Baranyába, Tolnába és Somogyba, aminek szerdán meg is kell érkeznie. Kijelen­tette, hogy olajat egyáltalán nem exportálnak — ugyanis az a hír terjedt el, hogy az ÁFOR külföldre kötötte le kapacitását — a MÁV tar­tálykocsikat tehát külföldi szállításra nem veszik igény­be. Majd hozzátette, hogy tu­domásuk szerint a MÁV egyéb árut sem szállít tar­tálykocsin külföldre. Az olajellátási zavar oka az — jelentette ki Balázs Bé­la —, hogy az előző év ha­sonló időszakához képest a tüzelőolaj fogyasztás a ház­tartásokban és az üzemekben megduplázódott. Ez a nagy igény olajjal fedezhető, de szállítási kapacitással nem győzik. Az ÁFOR saját kocsi­parkjával a kiszállításoknak csak egy részét képes elvé­gezni, a zöme vasúton megy. A saját gépkocsipark már a szezon kezdete óta éjjel-nap­pal, sőt hétvégeken, vasár­napokon is üzemel. Ezek az úgynevezett kisegítő szállítá­sok azonban nem győzik az igények kielégítését. A MÁV tartálykocsi-parkja kicsi és ezt a MÁV úgy mozgatja, ahogy ez számára a leggaz­daságosabb. A finomítóhoz, vagy a nagy töltőhelyekhez közel eső tsz-ek valóban vé­gezhetnek közvetlen szállí­tást. ennek költségét a meg­felelő árszabályozó szerint megtéríti az ÁFOR. Olaj szerelvény Új mecsekalján A MÁV pécsi Igazgatósá­gán, dr. Párkányi Ferenc ke­reskedelmi osztályvezető ked­den délután arról tájékozta­tott, hogy egy 25 kocsiból ál­ló olajszerelvény befutott Mecsekaljára. Elmondotta to­vábbá, hogy mivel a pécsi igazgatóság területén nincs olaj töltő állomás, ezért a ko­csiparkkal kapcsolatban nyi­latkozni nem tud. Náluk csak beérkező tartálykocsik van­nak, ezeknek azonban — erre rendelkezés is van — minden esetben zöld utat adnak. Olaj minden nap érkezik Bara­nyába. Ennek azonban csak egy része kerül az ÁFOR-te- lepekre, mivel a régi bere- mendi cementgyár —, amely az idén tért át az olajfűtésre — igen nagy fogyasztó. Idén már nem lesz hiány A pécsi ÁFOR kirendelt­ség tegnap délután megerő­sítette a hírt, hogy megérke­zett az olaj, 860 tonnát kap­tak, amivel — természetesen míg a készlet tart — korlát­lanul ki tudják elégíteni az igényeket. Hozzátették, amíg a készlet tart. A kétnapos oknyomozás után most már teljesen vilá­gos, hogy a MÁV tartályko­csi-parkja nem bírja el a tü­zelőolaj belföldi térítését. Az ÁFOR-központ a hibát abban látja, hogy kellő koordináció híján nem értesültek előre a tüzelőolaj fogyasztás gyors megduplázódásáról. Jobb ké­sőn, mint soha. Most már tudják, s tudja a KPM is. — Rné — Tanulmányúton Angliában Csak a tőkeerős gazdaságok boldogulnak London, Gloucester, Nor­wich. Egy hetet töltött Ang­liában dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács vb-elnökhelyettese. Tagja volt annak a mezőgazdasági küldöttségnek, amely a MÉM szervezésében december 6— 12. között az angol mezőgaz­daságót tanulmányozta. — Bernard Matthews, a világhírű pulykatenyésztő meghívott bennünket nor- wichi telepére. Annak egy részét megnéztük. Matthew- sék computerrel dolgoznak. Egyrészt a genetikai vizsgá­latokat végzik a számítógép­pel, de az készíti a közgaz­dasági számításokat is. — Gyorsan idomulnak a piaci igényekhez. Ha a vevő egy- kettő. vagy három kilós ada­got keres, azt kapja csoma­golva. — A norwichi tapasztalat alapján elmondhatom, hogy a Mezőgazdasági Vállalat boldogasszonyfai telepén jól végzik munkájukat. Évente 600—700 vagon húst adnak fogyasztásra a Matthews cég­től vásárolt pulykák tenyész­tése nyomán. Ez nem csupán a húsellátást javítja, de 4 millió dollár megtakarítást is jelent, ma már nem kell pulykát importálnunk. — Említette, megnézték az angol mezőgazdasági kiállí­tást. — Igen. Londonban. Min­den mezőgazdasági munkát végző gépet bemutattak. Eb­ből keresztmetszetszerűen le­het következtetni az angol mezőgazdaság magas fokú gépesítettségére. Elmondták, hogy a tőkeerős társaságok tudnak prosperálni, a kis parcellák versenyképtelenek az egyébként magas önkölt­séggel termelő szigetország­ban. — Járt a „rózsák háború­ja” színtéren is. — Gloucesterben egy juh­tenyésztő farmon. Közel van a tengerhez. December első napjaiban dús, zöld mező­kön legeltek a juhok. Merinói fajtát tenyésztenek ott, ahol mi jártunk. Ez a juh igen szívós állat, kitűnő a húsa, értékes a gyapja. és szapora jószág. Baranyában 113 ezer fölött van a juhok száma. Juhaink között merinói is található. Gloucesteri tapasz­talataink alapján ajánlom a tenyésztőknek a szaporáság fokozását (Angliában 1,2 évente) ami apaállatok be­szervezésével oldható meg. A juh szaporaság fokozása Gloucesterben arra irányul, hogy évente kétszer hozzon az anya kisbárányt a nap­világra. — Milyen ismereteket szer­zett az ottani sertéstenyész­tésről? — Fehér hússertés élvez előnyöket. A sertéstenyésztés teljesen gépesített. Előnyük nem behozhatatlan. A közeli években elkészülő kombinát­jaink természetesen a mi adottságainknak megfelelő korszerűsítéssel megszüntetik a sertéshúshiányt megyénk­ben, de az országban épülő sertéskombinátok hasonló eredményt produkálhatnak hazánk minden részében. N.I. Akik a hírekben szerepelnek A doktori cím a közérdek Ha csak ennyit mondunk: dr. Majorlaki József a víz- epitéstan műszála doktora lett a napokban — keveset mondottunk. De ha hozzá­tesszük, hogy ez az esenieny szoros összefüggésben van mindennapi vizünk ízével, minőségével, akkor már min­denki megérti, hogy ez a hír közérdekű. Dr. Majorlaki Jó­zsef ugyanis a víz minőségéi vei foglalkozott doktori disz- szertációjában. B’eldolgozta a siófoki, bglatonföldvári és mohácsi felszíni vízművek tíz éves üzemelési tapasztalatait, megállapította, mik idézték illetve idézik elő az ivóvíz kellemetlen íz- és szaghatá­sait, s — ami a legfontosabb — konkrét és részletes mű­szaki javaslatokat tesz ezek megszüntetésére. A doktori disszertáció elfogadása, a mű­szaki doktori cím a bizony­ság arra, hogy a képzett szakemeberekből álló bizott­Egész embert kíván ez a munka 1972-ben végeznek az első egészségügyi szakközépiskolások Hosszú ideje ismeretes, hogy egészségügyi középká- d erek ben országszerte hiány van. Többek között ennek megszüntetése hívta életre az egészszégügyi szakközépisko­lákat is, amelyekből Bara­nyában kettő működik, Kom­lón és Pécsett, a Janus Pan- noniusban. Az utóbbiban 1968-ban indult meg a kép­zés, az első végzősök 1972- ben hagyják el az iskolát. Az új típusú egészségügyi szakközépiskola nem egysza­kos, hanem ún. szakcsopor­tos képzést nyújt. Ez azt je­lenti, hogy érettségi után a végzett fiatalok ápolónőként, csecsemő- és gyermekgondo­zónőként vagy gyermekott­honi gondozónőként, fogász­és röntgenasszisztensként és egészségügyi adminisztrátor­ként helyezkedhetnek el. Kedden a Városi Tanács művelődésügyi osztálya meg­vizsgálta a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépis­kola egészségügyi részlegé­nek munkáját, amely egé­szében pozitívan értékelhető. Az iskolában három terem áll rendelkezésre a gya­korlatok végzésére; köztük egy demonstrációs kórterem és egy önálló csecsemőterem. Az elméleti szaktárgyakat három orvos oktatja, á szak­mai gyakorlatok vezetését egészségügyi középkáderek látják el. A tanulók év köz­ben konkrét munkahelyeken, intézetekben is részt vesz­nek gyakorlatokon. A tapasz­talatok szerint a hivatásra való felkészülésnek ez a mód­ja, a betegek megismerése gondolkodásukban éretteb­bé teszi őket, mint hasonló korú társaikat. Bár kezdettől fogva túlje­lentkezés van az egészség- ügyi szakközépiskolába, az általános iskolákban még mindig nem tudják ponto­san, hogy milyen követel­ményeknek kell eleget ten­niük az ide jelentkezőknek. Sok általános iskolából a gyengébb fizikumú, s gyen­gébb tanulmányi eredményt elért tanulókat javasolják eb­be az iskolatípusba. Bár női munkáról van szó, mégis az ápolónői, asszisztensi munka jó állóképességet, egészséges és jó szellemi képességű em­bert kíván. A szakközépiskola nem je­lent zsákutcát a továbbtanu­lás szempontjából. A jelen­legi két III. osztály tanulói közül is mintegy tízen fog­lalkoznak a továbbtanulás gondolatával ság jónak tartotta a fejlesz­tési javaslatokat. A téma szakmai része tehát eldőlt, most már csak a beruházások időpontjától függ, mikor lesz jobb vizünk. A szokott helyén, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság épületében találtunk dr. Majorlaki Józsefre, a labora­tóriumokkal szomszédos kis irodájában. Közismert sze­rénységéhez híven, szívesen „kihagyta” volna ezt az in­terjút, arra hivatkozva, hogy nem nagy esemény egy ilyen cím megszerzése. 1944-ben lett okleveles ve­gyészmérnök, 1966-ban okle­veles vízellátási és csatorná­zási szakmérnök, és csak most — több mint negyed- százados munkásság után — műszaki doktor. Mások is körülbelül ennyit dolgoznak egy ilyen minősítés megszer­zéséért, tehát ez is azt mu­tatja, hogy nem adják ol­csón a műszaki doktori címet. A tényékhez tartozik még, hogy dr. Majorlaki József­nek nem a kutatás a fő­hivatása. Mint vízminőségi felügyelőnek az a feladata, hogy Baranya és Somogy megye vizeinek tisztaságán őrködjék, s megakadályozza, hogy a vizeket szennyezzék. Az utóbbi években nagyon előtérbe került ez a téma, az újságolvasó nap mint nap találkozik olyan hírekkel, amelyek a vízszennyezés megakadályozásáról szólnak, következésképp mindenki fo­galmat alkothat arról, meny­nyi elfoglaltsággal jár egy ilyen beosztás. Ilyen körül­mények között dr. Majorlaki Józsefnek a legtöbbször csak esténként maradt ideje a ku­tatásokra, a disszertáció meg­írására, amikor mások pi­hentek. Dr. Majorlaki Józsefnek van még egy dédelgetett té­mája: a tisztított szennyvíz ipari felhasználása. Maholnap tíz éve lesz annak, hogy Szilágyi Elemérrel, a Pécsi Vízmű főmérnökével karölt­ve javaslatot tettek erre a Pécsi Műszaki Szemlében, s tíz évig tartó harc, küzde­lem után kezdődnek meg az első kísérletek a jövő évben. A tíz év példája is arra fi­gyelmeztet, mennyi időre van szükség sokszor, mire egy jó gondolat utat törhet magá­nak. Mi sem természetesebb, hogy most is a régi és nagy tervükről beszél. Így búcsú­zik: — Csak egészség legyen! Abban az esetben ez lesz a programom a következő években. Kívánjuk, hogy legyen minél gyümölcsözőbb a két ember — dr. Majorlaki József és Szilágyi Elemér — együttműködése! Hiszen ez is közérdek — nem kisebb je­lentőségű, mint az ivóvíz mi­nősége. — Magyar — Közfiletek, vállalatok, FIGYELEM! Cserkúti kőbányánkban karácsonyi és új évi ünnepek között fa r?r á <• s köret, építőkövet minden mennyiségben KISZOLGÁLUNK. 1971. évre a megvasal- 11 kő tárolását biztosítjuk. „VÖRÖS SZIKLA” TSZ, KÖV ÁGÓSZÖLLÖS. ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom