Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-13 / 292. szám
1978. december IS. DUNANTÜLI NAPLÓ Merre tart a lakásépítés? Nem a kényelem a drága Meddig emelkednek még a lakásárak? A csillagos égig? — Az elkeseredett kérdést egy sok év óta szükséglakásban élő olvasónk tette fel, a problémát azonban mások, sót nem is csak a lakásra várók, hanem a hivatalos szervek, a beruházási és városépítési intézmények is érzik. öt év alatt óvatos becslések szerint is legalább 30 százalékkal nőttek a bekerülési költségek, s az áremelkedés változatlanul tart Háromrészes cikksorozatunk első anyagában a tervezőké a szó. Ellentmondások — Mi okozza az állandó áremelkedést, s egyáltalán: merre tart hazánkban a lakásépítés? Bálint János Ybl-díjas, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója, örül a kérdésnek: közvéleményünk meglehetősen keveset tud a lakásépítésben résztvevő tervezők, bonyolítók, illetve kivitelezők gondjairól. — A lakás végtermék, árát éppen ezért tucatnyi dolog befolyásolja. Nézzük a legfontosabbakat: telekár, szanálási arány, közműállapot illetve — építés, építőipari nyersanyagok, kivitelezési technológiák, s nem utolsósorban a kivitelezésben résztvevő munkaerő ára. E felsorolás már önmagában is magyarázatot ad a kérdésre: miért emelkednek az árak, hisz köztudott, milyen mértékben drágultak a telkek, milyen félelmetes arányban nőtt a lebontandó épületek mennyisége, s hogy ma mennyivel drágább az építőipari munkaerő, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. A lakásárakat befolyásoló tényezők közül most részletesebben csak háromról: az építési, illetve gyártási technológiáról, a lakások felszereltségéről, kényelméről és a telekárról, amelyről megítélésem szerint érthetetlenül keveset beszélünk — A klasszikus — téglaalapanyagú — építési mód a múlté —, ezzel a módszerrel nem lehet tömegigényeket kielégíteni. Marad a panel-, ffletve a házgyári és alagút- *salus technológia, melyek térhódítása erőteljes, s melyek mind a hiányzó munkaerő pótlásában, mind a határidők lerövidítésében sokat segítettek Ezek a módszerek tehát úgy-ahogy megfelelnek a mának. Jó előkészítés — Ha minden a tervek szerint sikerül: a IV. ötéves terv végére Pécsett is lesz házgyár... — Ez rendkívül nagyjelentőségű változás lesz —■ de még mindig csak a ma vonatkozásában, hisz a mi házgyári technológiáink még csak egy dolgot tudnak jól: sok lakást termetei. Ennék ellenére sokkal többet kellene ezzel a házgyári témával foglalkoznunk. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 1974-ben már termel a gyár. A tervezett kapacitás 2500 lakás évente. Tételezzük fel, hogy ebből 1500 Pécsett kerül megépítésre. De hol? Már most is az a legfőbb bajunk, hogy nincs előkészített terület. — A csúszások már az építkezések indításával kezdődnek. Itt van például a Déli városrész. Már épülniük kellene a házaknak, s még mindig a közmű-kapacitás körül folyik a vita... S ez a drága! Az előkészítettség hiánya engem személy szerint nagyon nyugtalanít Terveink egy része mögött nincsenek megfelelő, hosszú távra is kötelező érvényű szerződések Mind a gazdaságosság mind az építési ütem növelése szempontjából egy pontos és világos lakásépítési ütemtervre lenne szükség, mely megfelelő geodéziai, közmű, illetve épület-felmérésre támaszkodna. Nem mindegy, hogy mikor, hol építünk. A bekerülési költség figyelembevételével, s persze a sürgető városrendezési szempontokat is szem előtt tartva, rangsorolni kellene az építésre egyáltalán szóba jöhető területeket. Ezt természetesen megfelelő szociológiai felmérésnek is meg kell előznie. Hol, kik, mennyien élnek, mekkorák a családok, milyenek a lehetőségek, kívánságok. Ha mindez megvan — kezdődhet a lakások tervezése. De ehhez azt is tudni kell, milyen technológiára támaszkodunk majd. Az előbb szó volt a házgyárról. Várjuk, számolunk vele, de hogy pontosan milyen technológiával üzemel majd — ma még pontosan talán senki se tudja ... Luxuslakások ? — Sokszor hallani: palotákat építünk, luxus-lakásokat, pedig nagyon sok embernek még egy szobája sincs... — Azzal nehéz vitatkozni, aki szükséglakásban él, albérletben, lakásnak alig nevezhető nedves odúban. Valóban: legíontosább feladatunk sok új otthont teremteni. Ezzel párhuzamosan azonban a jövőre is gondolni kell. Azok a lakások, melyeket ma korszerűnek nevezünk, s melyekre néha azt mondják: paloták — tulajdonképpen messze vannak az igazán korszerűtől, s' még messzebb a luxus-lakásoktól. A távfűtés, illetve a beépített bútorok kulturált életet biztosítanak, növelik a kényelmet, de tulajdonképpen gazdaságos- sági szempontok figyelembevételével kerültek a lakásba. Paradoxonnak hangzik, de igaz: ha beépített bútorok nélkül, kályhás megoldással építkeznénk — az sokkal drágább lenne. Mert: a panel, illetve házgyári technológia például nem teszi lehetővé, hogy minden lakás kéményt kapjon. Ha ezt mégis kierőszakolnánk — nagyon sok pénzbe kerülne Vagy itt van a beépített konyha. Igaz, pénzbe kerül a beépített bútor, tűzhely, de mennyivel többe kerülne, ha ezt elhagynánk, s hagyományos nagyságú konyhát építenénk! A területnél nincs drágább dolog... — Elterjedt a hír: a Szigeti úti új lakásokban már beépített hűtőszekrény is lesz... — Nem lesz. Bár nekem az a véleményem: lehetne ilyen lakásokat is építeni, persze azzal a kikötéssel, hogy a plusz-dolgokat meg kell fizetnie a tulajdonosnak. A lakásokat is differenciálni kellene. Mind az alapterület, mind a felszereltség vonatkozásában eltérőek az igények, s eltérőek az emberek lehetőségei is. Még egyszer mondom: a legfontosabb az, hogy sok lakást építsünk — persze megfelelő színvonalon —, de emellett az uniformizált- ság. az egyhangúság ellen is következetesen küzdeni kellene Végső megoldás Üjmecsefealján épül Pécs első magasháza, örülünk neki, de csak addig, míg szóba nem kerül az ára. Megéri a városképi nyereségért ilyen áldozatokat hozni? — A magasház valóiban drágább, mint mondjuk az ötszintes. Ennek ellenére az a véleményem, hogy ilyen házakat is kell építenünk. A telekárak alakulásáról már volt szó: folyamatos és meredek az emelkedés. Könnyű elképzelni, milyen árak lesznek mondjuk húsz év múlva. Meggyőződésem: akkor már olcsó lesz az előbb említett magasház. Mindent összevetve: a telkek napi értékén túl azok közgazdasági értékét is jobban szem előtt kellene tartanunk. Egyszóval: ebben a vonatkozásban is többet kellene gondolnunk a jövőre. —- Az árakból indultunk ki. Tavaly drágább volt egy lakás, mint azt megelőzően. s ma drágább, mint tavaly. S jövőre? — Még drágább lesz. A végső megoldást csak az építőipari kapacitás és igények egyensúlya. illetve a kivitelezőipar teljes korszerűsítése hozhatja meg. Recin szuper Szőlőpermetezés évente egyszer Nem a viszonylagos kényelem tehát a drága — ez a fenti beszélgetés egyik megállapítása. A másik: szinte minden az előkészítettségen, illetve a technológián múlik. Sorozatunk következő írásai ban éppen ezért a beruházások előkészítői, bonyolítói, illetve a házgyárral foglalkozó szakemberek kapnak majd szót. Békés Sándor Üj gombaölőszer gyártását kezdték meg a peremartoni ipari robbanóanyaggyárban. A recin szuper elnevezésű saját szabadalom vegyi anyag, rezet és cinket tartalmaz, s elsősorban a szőlőben a pero- noszpóra ellen nyújt biztonságos védelmet. A kísérletek tapasztalatai szerint elsődleges érdeme, hogy tartós hatású, így a rézgáliccal, valamint a szintetikus gombaölő szerekkel szemben elegendő évente egyszer a levelekre permetezni. A recin szuperből 1971-ben már 20 tonnát adnak át a mezőgazdaságnak. A Qualitat-jelvény kötele* Névjegykártya a kocsiban Zero defects system — Alles ohne Fehler — Zero de- fetti... Különböző nyelveken ugyanazt jelenti vala mennyi, ami a Szovjetunióból a „Dolgozz kezdettől fogva jól” jeligevei indult el a szaratovi gépgyár dolgozóinak mozgalmaként., azaz a hibamentes munkavégzést. Nálunk legújabban az Autófenntartó Ipari Tröszt indított hasonló mozgalmat vállalatainál. Az év elején kis névjegy- kártya formájában jelentkezett a mozgalom. Ezen X. Y. szerelő közölte a kocsitulaj- doriossal, hogy autóját ő javította és balesetmentes jó utat kíván, s nyilván úgy okoskodott: ha már az, ó neve is ott van a dologban, sokkal jobban kell ügyelnie késs Kísérletek a mezőgazdaságban Mii hozott az idei esztendő? Vezet a Bezosztája — Rostién-kísérletek Kimagasló eredmény leketeribiszkéből Fajtaátalakító keresztezések Baranyában is sokat tesznek évente hozamaik növelése érdekében a mezógazda- sagi üzemek, a kísérleti intézetek. Űj fajták kitenyésztése — kitermesztése — új technológiák bevezetése egyöntetűen ezt a célt szolgálják. Tarcsay Imre, a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi osztályának csoportvezetője az alábbi tájékoztatást adta e kísérletek idei tapasztalatairól, eredményeiről. Búza — kukorica Az idei búza fajta-kísérleti eredmények alapján egyöntetűen megállapítható, hogy kemény búzából egyelőre a Bezosztája vezet. Kisebb területen — gyengébb táperő mellett — még a Miranovsz- kája termeszthető. Puha búzából a Libelula és a Moisson adta a legnagyobb termést — a San Frosperó, San Pasture, Kiszoanbori és az Etodle vetése megyénkben nem indokolt Nagy tetszést váltott ki azonban a szakemberek körében a 28 mázsát adó Kaukázus és a 27 mázsa holdankénti eredményt hozó Auróra, Kukoricák közül a Marton- vásári 530, 570, 431, 602 és 620 mellett jó eredményt lehet elérni a TC 1601-gyel, az SC 1581-gyel, az SK 218-cal, a TC 610-zel, az SC 1587-tel, valamint a TC 431-gyel. Ezen kívül figyelemre méltóak még a Keszthelyi DC 93-as hibridek is. Egyébként ezen kísérletek értékelése még folyamatban van. Takarmány — rostlen Az Iregszemcsel Kísérlett Intézet megyénkben lévő bi- esérdi telepén is folytatja takarmánykísérleteit. Egy ka- tasztrális hold legnagyobb termése hármas hasznosításban 817 mázsa volt. ötvenkilenc szója fajta közül egy iregi fajtajelölt adta a legtöbbet: 19,02 q-t. A zöldborsó fajtakísérletek választ adtak arra, hogy a Szigetvári Konzervgyár körzetében mely fajtákkal érdemes foglalkozni: folyamatos érést és nyersanyagellátást biztosítani. A Budai csemege 2-es zöldborsó 48,6 q-t termett holdanként. Érdekes körülmények között kerültek beállításra a drávaszabolcsi, siklósi és be- remendi tsz-ben a rostlen kísérletek. Még az üzemek sem tudták, hogy milyen fajtákat vetettek el. Érés előtt a meghívott szakemberek a három termelőszövetkezetben megtekintették a megszámozott parcellákat, véleményt alkottak. Egyöntetűen a hazai H—1 fajta nyerte meg mindannyíuk tetszését — a termelési eredmények pedig igazolták a megállapítás helyességét. A Wiera lennel szemben tehát érdemes a jövőben ezt a fajtát előtérbe helyezni. Zöldség — gyümölcs A Kecskeméti Kísérleti Intézetnek Villány mellett területet biztosítottak speciális zöldségfélék továbbfejlesztésére. Érdeklődésre tartott számot négy hagyományos uborkafajta mellett a legújabb kecskeméti fajták kipróbálása. A kísérletezés még nem fejeződött be, de már most megállapítható, hogy a kecskeméti Hamvas, Hókus és Delicatesse termesztésének előtérbe helyezésével a hagyományos fajták visszaszorítása szükséges. Paradicsom fajták közül a kecskeméti Export termett legtöbbet: holdanként 280 mázsát — 87,5 gramm bogyósúllyal. A kecskeméti gépi 51 fajta 203 q-t adott. A legnagyobb bogyó átlagsúly 141,5 gramm volt. A Szigetvári Konzervgyár Nagydobsza, Boly és Mozsgó térségében állított be kísérletet, és bebizonyította: paradicsomból nagyüzemi szántóföldi területen 200—300 mázsa holdankénti termés érhető el. A baksai tsz-ben szamóca. Nagykozárban és Magyarteleken ribiszke fajták megismerése folyik. A hidasi szövetkezetben országosán is kimagasló eredményt értek el fekete ribiszkéből: hatvan új fajta vizsgálata is folyik. Bu- datétényi és fertődi hibridek mellett szovjet és nyugateurópai fajtákat vizsgálnak. Jó terméssel biztatnak a önbeporzó és a hidegtűrő szovjet fajták. A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepén a közelmúltban honosított igen értékes, nagyüzemi művelésre alkalmas Pinot Noir — Kék kisbur- gundi — fajtának Pécs 1-es néven kiváló kiónját szelektálták ki és előzetes elismerésre bejelentették. A szőlő vegyszeres gyomirtásánál 6— 8 kg/kh BUVINOL alkalmazása vált be legjobban: a terület augusztus végéig gyommentes maradt. Állattenyésztés A Szentegáti Állami Gazdaságban fajtaátalakító keresztezést végeznek. A Holstein friz fajta igen jól örökíti a rá jellemző nagy tejtermelő készséget. Száz napos laktációban a Hungarofriz 1754 kilogramm, a tejelő magyar barna 1318 kilogramm, a magyar tarka pedig 1274 kilogramm tejet adott. A tejzsír 72,6 — 62,5 — 48,8 kg volt A purina táp-koncentrátum felhasználásával a kaposszek- csői termelőszövetkezetben 1 kilogramm élősúly önköltsége 24,81 forint, míg az értékesítési ár 33,50 forint. Nyereség tehát a bruttó termelési érték 25,9 százaléka. Igen jó eredményeket értek el még a fehérhúsú bor- júhlzlalásnál a sásdi és a pécsváradi termelőszövetkezetek is. arra. ml kerül kJ a alól. Ez volt a kezdet. A mozgalom tulajdonképpen az év közepén indult h részt venni kívánó szerelők közül alapos mérlegeléssel választották ki azokat a leg jobbakat. akikről köztudott volt, hogy bátran adhatják nevüket a munkájukhoz. De nem is lehetett másképp. A. panasz gyakori volt (ma is az még), s a tulajdonos, aki súlyos tízezreket adott ki a kocsira, magától értetődően igényli a javításnál a legjobb munkát. — Sok a fiatal, kevés gyakorlattal rendelkező szerelőnk, gyakran előfordul, hogy hibás munka kerül ki — állapította meg Meiszte- rits István, a XIV. Autójavító Vállalat főmérnöke. — Valamilyen módon fel kellett rázni a szerelőket, hogy érezzék: nemcsak a vállalat, hanem személy szerint ók is felelősek a gépkocsi javítások minőségéért. A vállalat pécsi, kaposvári és siófoki üzemeiben ösz- szesen 101 szerelő jelentkezését fogadták el. A 35 fős Munkácsy Mihály utcai szervizüzemben mindössze öten varrhatták fel munkaruhájukra a sárga selyemből készült emblémát, a „Hibamentes munkáért” mozgalom jelvényét. Ezek a szerelők a névjegykártya mellett egy ellenőrzőlapot is adnak most már, amelyen a tulajdonos közölheti a javítással kapcsolatos észrevételeit, panaszait. Az egyik szerelőt, Barkó B’erencet egy Skoda S—100- as mellől szólítjuk el. Revízión van a kocsi, de ott vár már egy Polski FIAT és egy Renault is. — Ez a mozgalom gesztus az ügyfél felé, ml pedig maximálisan arra törekedünk, hogy a munkánk, a mi esetleges hibánk miatt senki ne jöjjön vissza. Sokan már név szerint kérik a szerelőt, és ez maga a bizalom jele. — Lát fantáziát a mozgat-. lomban? — Persze, hiszen az a célja, hogy ami munkát mi valamennyien kiadunk a kezünkből, az elsőosztályú legyen. Csak azt nem tudom, hogy néz ki majd ez anyagilag. Prémium, céljutalom, mozgóbér? A forma nem dőlt még el. A lényeg az, hogy a jutalmazás nem marad el. A kísérletnek szánt első félév hamarosan lezárul. A XIV. Autójavítónál úgy néz ki, hogy csaknem valameny- nyi szerelő megkapja a jelvényt, ami azt jelenti, hogy a félévben hibamentesen dolgoztak. A Qualitát-jelvény rangot fog jelenteni annak, aki viseli, a vele együtt használható bélyegzővel pedig a munkalapon személyesen vállal felelősséget a szerelő munkájának minőségéért. Védőpajzs — habból Főpróba januárban A kísérletek első menete teljes sikerrel zárult. A habból képzett védőpajzs képes útját állni a sújtólégrobba- nás okozta tűznek, illetve meg tudja akadályozni a robbanás kiteljesedéséi.. Mint arról még augusztus elején beszámoltunk: a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának szénpor- és gázrobbanás elhárító csoportja Bánhegyi Mihály vegyészmérnök vezetésével egyedülálló kísérleteket kezdett nagy aktivitású habképző anyagokkal. A haboltás ismert tűzoltási módszer, bányában azonban ez idáig nem alkalmazták. A kísérletek oélja: léghabbal lekötni a vájvé- geken keletkező szénport, illetve gázokat. A módszer viszonylag egyszerű: egy habképző berendezés segítségével dugóval zárják el a veszélyes térséget. A habképző a munkahely közelében működik, s a szükséges habmennyiséget négy-öt perc alatt előállítja. A kísérletek a nyár közepén kezdődtek — a György- akna! kutatótáróban. A hab- dugó védelme alatt a bányabeli állapotokat megközelítő viszonyok között eredményesen hajtottak végre nagy hatású robbantásokat sújtcJéges környezetben anélkül, hogy a sújtólégrobbanás bekövetkezett volna. Tisztázódtak az új védekezési, eljárási, anyagi kihatásai is: egy-egy habdugó mindössze 150—200 forintba kerül. A habképző-berendezést az osztály munkatársai alakították ki, s a berendezés ma már ipari gyártásra, illetve termelő-munkahelyen váló bevetésre is alkalmas. A kísérleti táróban mintegy 30 robbantást végeztek habpajzs védelme alatt. Most a kísérletek második menete következik: a valódi bányában való ki próbálás. Ezt megelőzően azonban még egy akadályt el kell az új eljárás útjából gördíteni. A KÖJÁLL. szakemberei meg nem mondták ki az igent — a hab, illetve a habképzőanyagok emberre gyakorolt hatása ugyanis még tisztázatlan. A kutatási osztály munkatársai egyébként házi elemzéseket végeztek — e szerint, nemcsak hogy nem kártékony, de nem is kellemetlen a habanyaggai szeny- nyezett levegő. Árpádtetőn, a volt kőbányában. az aknamélyítók rövidesen megkezdik egy új kísérleti táró építését. Ez már igazi bánya lesz — legalábbis a szó geológiai, banyaműszaki értelmében. A habpajzsos sújtólégrobbanást megelőző módszer főpróbájára itt kerül sor — előreláthatóan már januárban 1
