Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam,281.suun Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. december 1.. kedd Folytatás magasabb szinten I internacionalista szellemű, 1 nagyjelentőségű, sokol­dalú, tárgyilagos, józanul mértéktartó, őszinte, mélyen- srántó, szocialista humánum­mal telítődött — ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel il­lette a világsajtó közéletünk nagy eseményét, az MSZMP X. kongresszusát és az or­szág helyzetéről, a jövő fel­adatairól ott elhangzott vi­tát. A jelzők külön-külön is igaz képet festenek az egy­hetes tanácskozásról, csokor­ba szedve azonban még pon­tosabban adják vissza nem­csak azt, ami elhangzott a szónoki emelvényen, hanem azt a légkört, hangulatot is, amely körülvette, uralta a kongresszusi termet. Erről a légkörről és han­gulatról szinte személyes résztvevőként szerezhetett benyomásokat, tapasztalato­kat az ország közvéleménye, a sajtó, a rádió, a televízió jóvoltából — ahogy Kádár János találóan fogalmazta vitazáró beszédében: a kong­resszusi tárgyalóterem kibő­vült. Csak össze kell hason­lítani a korábbi kongresszu­sokról és a mostaniról sugár­zott rádió- és tévé-közvetíté­sek adásidejét, a lapok hír­adásait, s előttünk a sokat- r. idő kép: minden eddigi- v él teljesebb információt kaptak a kongresszus esemé­nyeiről az érdeklődők, a leg- s élesebb nyilvánosság előtt, a nép füle hallatára, szeme­iéi iára tárgyalt a párt nem­csak az ország dolgairól, ha­nem saját legbensőbb ügyei­ről is. Aki figyelemmel kísérte a kongresszus többhónapos előkészítő munkáját, az irányelvek sokoldalú vitáját, az alapszervezeti vezetőség- választó taggyűléseket, majd a városi, járási, megyei párt- értekezletek pezsgő eszme­cseréit, az láthatja: ez a kendőzetlen nyíltság, ez a ncp előtti teljes kitárulkozás logikusan következik pár­tunk egész lényéből, az MSZMP vezetésének — im­már másfél évtizede bevált •— munkastílusából. Ez a kongresszus is igazolta: o párt széles közvéleményre akar építeni, „a nép okos gyülekezetével” megtárgyal­va. közös gondolkodás ered­ményeként akarja kialakí­tani politikáját, megszabni ez országépítő munka tenni­valóit. Ezért kért még a kongresszus előtt részletes véleményt valamennyi jelen­tősebb társadalmi szervezet­től és mozgalomtól az irány­elvekről, a mai helyzet érté­keléséről és a kitűzött cé­lokról. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának megállapításaiban tehát a közvélemény állásfoglalása ötvöződött a párt vezető tes­tületének véleményével. A kongresszusi előkészületek után a beszámoló is, a négy­napos vita is meggyőzően bizonyította, hogy a párt nem öncélnak tekinti vezető sze­repét, hanem a munkásosz­tálytól kapott, a munkásosz­tályt, s egyben az egész dol­gozó népet szolgáló megbíza­tásnak. A párt a tömegekkel összeforrva, a néppel együtt dolgozik a népért. Kitapinthatóan érzékelhető volt a kongresszusi terem­ben, hogy a külföldi testvér­pártok előtt is tiszteletet, megbecsülést vívott ki az MSZMP, a magyar munkás- mozgalom. Harminckét test­vérpárt — köztük tizenegy szocialista ország és tizen­kilenc más európai ország, valamint Nyugat-Berlin test­vérpártja — képviseltette magát magasszintű delegá­cióikkal a tanácskozáson. Jelenlétük nemcsak a test­vérpártok közötti kapcsolat »udvariassá© normáiból tar. kadt, hanem abból az érdek­lődésből és elismerésből is, amelyet az MSZMP követke­zetes marxi—lenini, elvhű internacionalista politikája vált ki a nemzetközi mun­kásmozgalomban. A kongresszus — amint ezt sok külföldi megfigyelő is megállapította — a szo­cializmus építésében történő magabiztos haladás demonst­rációja volt. A küldöttek tel­jes egyetértéssel fogalmazták meg a kongresszus határoza­tában, hogy a magyar társa­dalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializ­mus teljes felépítésének út­ján. Ennek a IX. kongresszus óta eltelt rövid négy év be­szédes bizonyítéka: tovább erősödött a népi hatalom, jelentős sikereket értünk el a társadalmi élet minden területén, emelkedett népünk életszínvonala, erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szi­lárdult a szocialista népi­nemzeti egység. Miről esett legtöbb szó a kongresszuson? Mindenek­előtt azokról a kérdésekről, amelyek napjainkban is a közérdeklődés előterében áll­nak, azokról, amelyeknek az elemzése elengedhetetlenül fontos a szocializmus teljes felépítését szolgáló tenniva­lók kijelölésében. Imponáló egységgel tett hitet a kongresszus minden küldötte a gazdaságirányítás új rendszere mellett, amely tovább erősítette hazánkban a szocialista tervgazdálko­dást, a központi tervezés ha­tását, segített a kor követel­ményeihez igazítani a gazda­sági munka irányítását. Ter­mészetesen nemcsak dicsér­ték a szónokok ezt a refor­mot, őszintén beszéltek fo­gyatékosságairól, megvaló­sításának gyengéiről is, s ke­ményen bírálták azokat a vállalatolcat, amelyek a költ­ségek csökkentése, a munka jobb megszervezése, a feles­leges adminisztratív, vagy más munkaerők felszabadí­tása helyett a rezsiköltségek duzzasztásával és az árak emelésével igyekeztek na­gyobb bevételhez jutni, egyaránt megkárosítva ezzel a lakosságot és a népgazda­ságot. A Központi Bizottság be­számolójában és a vitában is sok szó esett a szocialista demokrácia további erősíté­sének feladatairól. A kong­resszus határozata nyoma­tékkai húzta alá, hogy az államélet, a szocialista de­mokrácia fejlesztése a szo­cializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A kongresszus eddigi eredményeink reális értékelésével, a sikerek tu­datában, a gondok ismereté­ben jelölte ki a következő évek tennivalóinak program­ját. Léteznek-e a feltételei hazánkban a szocialista épí­tés magasabb szintű folyta­tásának, vagy csak vágyain­kat, kívánságainkat fogal­maztuk meg? A kongresszusi eszmecsere erre is világos választ adott. Szocialista rendszerünk és kormányza­tunk szilárdsága, hazánknak a baráti szocialista országok­kal, különösen a Szovjet­unióval való szoros együtt­működése, a munkásosztály mind magasabb szintű al­kotókészsége., a szocialista brigádmozgalom lendülete, a közügyek iránti fokozott ér­deklődés, az irányítás külön­böző szintjein dolgozó veze­tők döntő többségének felké­szültsége és rátermettsége, a párt lenini politikája és im­ponáló cselekvési egysége, a tömegeknek a párt iránti bizalma olyan szilárd alap, amelyre bizton lehet építeni szocialista jövőnk magasabb «iptiéfc Eredményes éret Tár a Mecseki Erdőgazdaság Megoldották Baranya tüzifaellátását Pótolták az időjárás okozta lemaradást — Teljesítették a Mohácsi Farostlemezgyár igényeit A mezőgazdasághoz hason­lóan az erdőgazdaságot is súlyosan érintette ebben az évben a szeszélyes időjárás. A tavaly novemberben le­esett hó, mely 60 centis vas­tagságban borította egész télen át az erdőket, majd az azt követő sok tavaszi és nyári csapadék, rendkívüli módon megnehezítette az amúgy is nehéz terepeken a kitermelt faanyag szállítását. Pedig tűzifára a tavaly té­len nagy szüksége volt az országnak, a csak néhány napra elegendő TÜZÉP-kész- leteket gyorsan fel kellett tölteni, s ebből az országos kampányból a Mecseki Er­dőgazdaság igen nagy mér­tékben kivette részét. 52 ezer tonna tűzifát termelt ki és szállított le, december 20-ig az utolsó tételt is útnak in­dítják Pécs-Baranya és a főváros, valamint a nagyobb alföldi városok lakosságának ellátására. A rossz időjárás s az erőltetett ütem annyira megviselte a szállítógéppar­kot, oly sok volt a gépmeg­hibásodás, a javítás — me­lyet lassított a súlyos alkat­részhiány — hogy a nagy szállítási lemaradásokat az erdőgazdasági dolgozók Hét­végi pihenésük feláldozásá­val, vasárnapi műszakokkal tudták csak pótolni. Nagy­részt ennek köszönhető, hogy októberig bepótolták az első tíz hónap lemaradásait, s hogy a Mecseki Erdőgazda­ság a nehéz év ellenére tel­jesíteni tudja belföldi és kül­földi kötelezettségeit. Erről a kedvező fordulat­ról, s a már nagyon közeli év vége biztató kilátásairól, valamint a tavalyinál kedve­zőbb téli felkészülésről kap­tunk tájékoztatást tegnap az erdőgazdaság pécsi központ­jában Kasza Ferenc igazga­tótól: aki elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárás elle­nére az évi 220 ezer köbmé­teres fakitermelési tervüket sikerül teljesíteni, sőt az év végéig 4—5 ezer köbméterrel túlteljesíteni. E mennyiségből 38 ezer köbmétert már sa­ját üzemeikben dolgoznak fel. A saját fafeldolgozási kapacitásukat a vajszlói fű­részüzem rekonstrukciójával növelték 17 százalékra. A most épülő korszerű hosszú- hetényi fűrészüzem 12 ezer köbméteres kapacitása 1971- ben lép üzembe, ami lehe­tővé teszi, hogy jövőre már 50 ezer köbméter fát dol­gozzanak fel félkész, illetve készáruvá. Nagy lépést tettek a nehéz erdei munkák, mindenek­előtt a szállítás és rakodás gépesítése terén, mert főként itt volt lemaradásuk, hisz a kitermelés gépesítésében — ezt 95 százalékban már meg­oldották — a Mecseki Erdő- gazdaság első az országban. Az idén 20 új szállító jár­művet vásároltak, ezek saj­nos csak októberben érkez­tek meg, de a most küszöbön álló téli szállításban nagy hasznukat veszik. 1971-re újabb 12 teherautóval, 6 traktorral és 10 rakodó da­ruval növelik gépparkjukat. Beszereztek egy nagy telje­sítményű svéd kérgezőgépet I is, — ez a mobilgép, mely jelenleg Kárászon üzemel, ponta 35—40 űrméter papír­fát kérgez le — hogy az olasz megrendelők igényei­nek megfelelő papírfát ex­portáljanak. Még ez év vé­géig 80 vagon gyertyánfát in­dítanak el lekérgezve Olasz­országba. A mohácsi Farostlemezgyár nyersanyagellátásában vál­lalt 14 ezer űrméteres köte­lezettségüket október 15-ig teljesítették. Az ősz folyamán begyűjtötték 900 mázsa tölgy­makkot és rövidesen meg­kezdik egy ugyancsak fontos lakosság-ellátási feladatuk, teljesítését, 90 ezer karácsony­fát vágnak ki és hoznak piacra az ünnepek előtt. Megépítettek az idén öt­millió forintos költséggel, mintegy 7 kilométer hosszú erdei makadám utat. Sikerrel zárták a vadászati szezont is. Tevékenységük bővülését jelzi, hogy éves termelési értékük 1970-ben Hatszáz méteres hosszúságban járdát építenek Pécs egyik legforgalmasabb utcájában, a Megyeri utat Üjmecsekaljával összekötő Alkony utca déli oldalán. A több mint 1200 négy­zetméter felületű aszfaltozott járda az év végére készül el. A képen: a III. kerületi Tanács dolgozói a járda beton­alapját készítik. Erb János felvétele el . fogja érni a negyedmil- liárd forintot. A kiesések pót­lásával sikerült az eredetileg tervezett 17 millió forint vál­lalati nyereséget elérni, sőt 2—3 millió forinttal túltelje­síteni. Ez lehetővé teszi, hogy az év végén dolgozóik részé­re újra fizessenek nyereség- részesedést, amelynek össze­ge nagyjából a tavalyi szin­ten alakul, amikor a dolgo­zók 5 heti fizetésüknek meg­felelő nyereségrészesedést kaptak kézhez. A tartalomból: Egy szer uses, és felelősségtudat (3. old.) Hatvanegy méter alagút elkészült (3. old.) Delhiből jelenti munkatársunk (5. old.) Ma érkezik a Juventus Baranyába (8. old.) A tsxervésések a vendéglátó vállalatnál Üzletigazgatóságok alakulnak Az országban 23, tanácsi irányítás alatt működő, vidé­ki vendéglátó vállalat van. Közülük — a forgalmát te­kintve — az ötödik, hatodik legnagyobb a Baranya me­gyei. Néhány jellemző adat: a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 1968-ban 233 milliót, 1969-ben 249 milliót forgal­mazott. Ez év végére elérik a 270 millió forintot. A jelenlegi körülmények már nem teszik lehetővé a fejlődés hasonlóan magas ütemű fokozását. Szükségessé vált a vállalat átszervezése: a hatáskör decentralizálása. Üzletigazgatóságokat hoznak létre, először Komlón de­cember elején, ezt a mohácsi követi, majd a siklós—har­kányi. A szigetvári üzletigaz­gatóság jövő év első negye­dében kezd működni. Két és félszáz állandó és 37 időszakos egysége, üzlete van a vállalatnak. Meglehe­tősen nehéz ezeket összefog­ni, hiszen a megye legkülön­bözőbb részén dolgoznak. Az üzletigazgatóságok a terüle­tükön lévőket közvetleneb­bül irányíthatják majd. Az éves terveket ezek a területi központok bontják le az egyes üzleteknek. Munkaügyi vonatkozásban döntési joguk lesz, de a fenntartási, javítási munkákat is a saját hatás­körükben végezhetik el. Az átszervezéssel kapcso­latban megkérdeztük Görcs Károlyt, a vállalat igazgató­ját, aki elmondotta: — Ez nem Baranya me­gyei találmány, a nagy vi­déki vállalatok zöme már áttért, illetve rövidesen áttér erre a szervezeti formára. Féléves előkészítő munkánk eredményeképpen már ná­lunk is megalakulhatnak az üzletigazgatóságok. Tanul­mányútjaink, testvérvállala- tok tapasztalatai alapján igen sokat várunk az új formától. Hétmillió forint Pécs közvilágításának korszerűsítésére Díszkivilágítást kap a székesegyház Hétmillió forintot fordított ebben az esztendőben a DÉDÁSZ Pécs közvilágításá­nak korszerűsítésére. Ebből az összegből sok sápadtfényű Izzólámpát higanygőzlámpára cseréltek ki, ahol erre nem volt lehetőség, ott a hagyo­mányos lámpákat sűrítették, ily módon javítva a köz- világítást. December 15-re átadják az Alkotmány utca és az Ifjú­ság útja új higanylámpa­sorát. Ez a beruházás 1 mil­lió 200 ezer forintba került. Karácsonyig kigyulladnak az új fények az Ady Endre utcán is. Ebben az évben ka­pott új közvilágítást a ko­vácstelepi Urögi fasor, mint­egy 500 ezer forint értékben. A DÉDÁSZ legnagyobb mun­kája a kertvárosi utcák vi­lágításának felújítása volt. 5 millió forintért. Jövőre először a Hal tér és a Kossuth tér kerül sorra. A kábeleket már lefektették, s januárban itt is világíta­nak az új lámpák, 18 méter magas oszlopokon, egyenként 8 darab ezer wattos reflek­tor, világvárosi igényeket is kielégítve. De teljesül a pécsiéit régi kívánsága is, új világítást kap a Széchenyi tér. A mos­tani oszlopokat 9,6 méterre magasítják s erre kerülnek a higanygőzarmatúrák. 1971- ben új világítótesteket sze­relnek fel a Péter, a Szekfü és a Pólya utcákban. A város — világítás szem­pontjából — eddig legelha­nyagoltabb részét, az Üdülő­szálló és a Fenyves-sor kör­nyékét is felújítják. 1 millió 800 ezer forintba fog kerülni a 6-os út Pécsre bevezető szakaszának közvilágítása. Az A/l-es laktanyától a Budai vámig terjedő úton 13 mé­teres oszlopokon 2-szer 400 wattos higanylámpák áraszt­ják majd a fényt. Ezeknek a jövő évi beruházásoknak az összege 8 millió forint. Végül két érdekesség: 1971 —1972-ben — a dzsámihoz hasonlóan — díszkivilágítást kap a székesegyház és a misi na tetői tv-torony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom