Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam,281.suun Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. december 1.. kedd Folytatás magasabb szinten I internacionalista szellemű, 1 nagyjelentőségű, sokoldalú, tárgyilagos, józanul mértéktartó, őszinte, mélyen- srántó, szocialista humánummal telítődött — ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illette a világsajtó közéletünk nagy eseményét, az MSZMP X. kongresszusát és az ország helyzetéről, a jövő feladatairól ott elhangzott vitát. A jelzők külön-külön is igaz képet festenek az egyhetes tanácskozásról, csokorba szedve azonban még pontosabban adják vissza nemcsak azt, ami elhangzott a szónoki emelvényen, hanem azt a légkört, hangulatot is, amely körülvette, uralta a kongresszusi termet. Erről a légkörről és hangulatról szinte személyes résztvevőként szerezhetett benyomásokat, tapasztalatokat az ország közvéleménye, a sajtó, a rádió, a televízió jóvoltából — ahogy Kádár János találóan fogalmazta vitazáró beszédében: a kongresszusi tárgyalóterem kibővült. Csak össze kell hasonlítani a korábbi kongresszusokról és a mostaniról sugárzott rádió- és tévé-közvetítések adásidejét, a lapok híradásait, s előttünk a sokat- r. idő kép: minden eddigi- v él teljesebb információt kaptak a kongresszus eseményeiről az érdeklődők, a leg- s élesebb nyilvánosság előtt, a nép füle hallatára, szemeiéi iára tárgyalt a párt nemcsak az ország dolgairól, hanem saját legbensőbb ügyeiről is. Aki figyelemmel kísérte a kongresszus többhónapos előkészítő munkáját, az irányelvek sokoldalú vitáját, az alapszervezeti vezetőség- választó taggyűléseket, majd a városi, járási, megyei párt- értekezletek pezsgő eszmecseréit, az láthatja: ez a kendőzetlen nyíltság, ez a ncp előtti teljes kitárulkozás logikusan következik pártunk egész lényéből, az MSZMP vezetésének — immár másfél évtizede bevált •— munkastílusából. Ez a kongresszus is igazolta: o párt széles közvéleményre akar építeni, „a nép okos gyülekezetével” megtárgyalva. közös gondolkodás eredményeként akarja kialakítani politikáját, megszabni ez országépítő munka tennivalóit. Ezért kért még a kongresszus előtt részletes véleményt valamennyi jelentősebb társadalmi szervezettől és mozgalomtól az irányelvekről, a mai helyzet értékeléséről és a kitűzött célokról. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának megállapításaiban tehát a közvélemény állásfoglalása ötvöződött a párt vezető testületének véleményével. A kongresszusi előkészületek után a beszámoló is, a négynapos vita is meggyőzően bizonyította, hogy a párt nem öncélnak tekinti vezető szerepét, hanem a munkásosztálytól kapott, a munkásosztályt, s egyben az egész dolgozó népet szolgáló megbízatásnak. A párt a tömegekkel összeforrva, a néppel együtt dolgozik a népért. Kitapinthatóan érzékelhető volt a kongresszusi teremben, hogy a külföldi testvérpártok előtt is tiszteletet, megbecsülést vívott ki az MSZMP, a magyar munkás- mozgalom. Harminckét testvérpárt — köztük tizenegy szocialista ország és tizenkilenc más európai ország, valamint Nyugat-Berlin testvérpártja — képviseltette magát magasszintű delegációikkal a tanácskozáson. Jelenlétük nemcsak a testvérpártok közötti kapcsolat »udvariassá© normáiból tar. kadt, hanem abból az érdeklődésből és elismerésből is, amelyet az MSZMP következetes marxi—lenini, elvhű internacionalista politikája vált ki a nemzetközi munkásmozgalomban. A kongresszus — amint ezt sok külföldi megfigyelő is megállapította — a szocializmus építésében történő magabiztos haladás demonstrációja volt. A küldöttek teljes egyetértéssel fogalmazták meg a kongresszus határozatában, hogy a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Ennek a IX. kongresszus óta eltelt rövid négy év beszédes bizonyítéka: tovább erősödött a népi hatalom, jelentős sikereket értünk el a társadalmi élet minden területén, emelkedett népünk életszínvonala, erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szilárdult a szocialista népinemzeti egység. Miről esett legtöbb szó a kongresszuson? Mindenekelőtt azokról a kérdésekről, amelyek napjainkban is a közérdeklődés előterében állnak, azokról, amelyeknek az elemzése elengedhetetlenül fontos a szocializmus teljes felépítését szolgáló tennivalók kijelölésében. Imponáló egységgel tett hitet a kongresszus minden küldötte a gazdaságirányítás új rendszere mellett, amely tovább erősítette hazánkban a szocialista tervgazdálkodást, a központi tervezés hatását, segített a kor követelményeihez igazítani a gazdasági munka irányítását. Természetesen nemcsak dicsérték a szónokok ezt a reformot, őszintén beszéltek fogyatékosságairól, megvalósításának gyengéiről is, s keményen bírálták azokat a vállalatolcat, amelyek a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése, a felesleges adminisztratív, vagy más munkaerők felszabadítása helyett a rezsiköltségek duzzasztásával és az árak emelésével igyekeztek nagyobb bevételhez jutni, egyaránt megkárosítva ezzel a lakosságot és a népgazdaságot. A Központi Bizottság beszámolójában és a vitában is sok szó esett a szocialista demokrácia további erősítésének feladatairól. A kongresszus határozata nyomatékkai húzta alá, hogy az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A kongresszus eddigi eredményeink reális értékelésével, a sikerek tudatában, a gondok ismeretében jelölte ki a következő évek tennivalóinak programját. Léteznek-e a feltételei hazánkban a szocialista építés magasabb szintű folytatásának, vagy csak vágyainkat, kívánságainkat fogalmaztuk meg? A kongresszusi eszmecsere erre is világos választ adott. Szocialista rendszerünk és kormányzatunk szilárdsága, hazánknak a baráti szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval való szoros együttműködése, a munkásosztály mind magasabb szintű alkotókészsége., a szocialista brigádmozgalom lendülete, a közügyek iránti fokozott érdeklődés, az irányítás különböző szintjein dolgozó vezetők döntő többségének felkészültsége és rátermettsége, a párt lenini politikája és imponáló cselekvési egysége, a tömegeknek a párt iránti bizalma olyan szilárd alap, amelyre bizton lehet építeni szocialista jövőnk magasabb «iptiéfc Eredményes éret Tár a Mecseki Erdőgazdaság Megoldották Baranya tüzifaellátását Pótolták az időjárás okozta lemaradást — Teljesítették a Mohácsi Farostlemezgyár igényeit A mezőgazdasághoz hasonlóan az erdőgazdaságot is súlyosan érintette ebben az évben a szeszélyes időjárás. A tavaly novemberben leesett hó, mely 60 centis vastagságban borította egész télen át az erdőket, majd az azt követő sok tavaszi és nyári csapadék, rendkívüli módon megnehezítette az amúgy is nehéz terepeken a kitermelt faanyag szállítását. Pedig tűzifára a tavaly télen nagy szüksége volt az országnak, a csak néhány napra elegendő TÜZÉP-kész- leteket gyorsan fel kellett tölteni, s ebből az országos kampányból a Mecseki Erdőgazdaság igen nagy mértékben kivette részét. 52 ezer tonna tűzifát termelt ki és szállított le, december 20-ig az utolsó tételt is útnak indítják Pécs-Baranya és a főváros, valamint a nagyobb alföldi városok lakosságának ellátására. A rossz időjárás s az erőltetett ütem annyira megviselte a szállítógépparkot, oly sok volt a gépmeghibásodás, a javítás — melyet lassított a súlyos alkatrészhiány — hogy a nagy szállítási lemaradásokat az erdőgazdasági dolgozók Hétvégi pihenésük feláldozásával, vasárnapi műszakokkal tudták csak pótolni. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy októberig bepótolták az első tíz hónap lemaradásait, s hogy a Mecseki Erdőgazdaság a nehéz év ellenére teljesíteni tudja belföldi és külföldi kötelezettségeit. Erről a kedvező fordulatról, s a már nagyon közeli év vége biztató kilátásairól, valamint a tavalyinál kedvezőbb téli felkészülésről kaptunk tájékoztatást tegnap az erdőgazdaság pécsi központjában Kasza Ferenc igazgatótól: aki elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére az évi 220 ezer köbméteres fakitermelési tervüket sikerül teljesíteni, sőt az év végéig 4—5 ezer köbméterrel túlteljesíteni. E mennyiségből 38 ezer köbmétert már saját üzemeikben dolgoznak fel. A saját fafeldolgozási kapacitásukat a vajszlói fűrészüzem rekonstrukciójával növelték 17 százalékra. A most épülő korszerű hosszú- hetényi fűrészüzem 12 ezer köbméteres kapacitása 1971- ben lép üzembe, ami lehetővé teszi, hogy jövőre már 50 ezer köbméter fát dolgozzanak fel félkész, illetve készáruvá. Nagy lépést tettek a nehéz erdei munkák, mindenekelőtt a szállítás és rakodás gépesítése terén, mert főként itt volt lemaradásuk, hisz a kitermelés gépesítésében — ezt 95 százalékban már megoldották — a Mecseki Erdő- gazdaság első az országban. Az idén 20 új szállító járművet vásároltak, ezek sajnos csak októberben érkeztek meg, de a most küszöbön álló téli szállításban nagy hasznukat veszik. 1971-re újabb 12 teherautóval, 6 traktorral és 10 rakodó daruval növelik gépparkjukat. Beszereztek egy nagy teljesítményű svéd kérgezőgépet I is, — ez a mobilgép, mely jelenleg Kárászon üzemel, ponta 35—40 űrméter papírfát kérgez le — hogy az olasz megrendelők igényeinek megfelelő papírfát exportáljanak. Még ez év végéig 80 vagon gyertyánfát indítanak el lekérgezve Olaszországba. A mohácsi Farostlemezgyár nyersanyagellátásában vállalt 14 ezer űrméteres kötelezettségüket október 15-ig teljesítették. Az ősz folyamán begyűjtötték 900 mázsa tölgymakkot és rövidesen megkezdik egy ugyancsak fontos lakosság-ellátási feladatuk, teljesítését, 90 ezer karácsonyfát vágnak ki és hoznak piacra az ünnepek előtt. Megépítettek az idén ötmillió forintos költséggel, mintegy 7 kilométer hosszú erdei makadám utat. Sikerrel zárták a vadászati szezont is. Tevékenységük bővülését jelzi, hogy éves termelési értékük 1970-ben Hatszáz méteres hosszúságban járdát építenek Pécs egyik legforgalmasabb utcájában, a Megyeri utat Üjmecsekaljával összekötő Alkony utca déli oldalán. A több mint 1200 négyzetméter felületű aszfaltozott járda az év végére készül el. A képen: a III. kerületi Tanács dolgozói a járda betonalapját készítik. Erb János felvétele el . fogja érni a negyedmil- liárd forintot. A kiesések pótlásával sikerült az eredetileg tervezett 17 millió forint vállalati nyereséget elérni, sőt 2—3 millió forinttal túlteljesíteni. Ez lehetővé teszi, hogy az év végén dolgozóik részére újra fizessenek nyereség- részesedést, amelynek összege nagyjából a tavalyi szinten alakul, amikor a dolgozók 5 heti fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak kézhez. A tartalomból: Egy szer uses, és felelősségtudat (3. old.) Hatvanegy méter alagút elkészült (3. old.) Delhiből jelenti munkatársunk (5. old.) Ma érkezik a Juventus Baranyába (8. old.) A tsxervésések a vendéglátó vállalatnál Üzletigazgatóságok alakulnak Az országban 23, tanácsi irányítás alatt működő, vidéki vendéglátó vállalat van. Közülük — a forgalmát tekintve — az ötödik, hatodik legnagyobb a Baranya megyei. Néhány jellemző adat: a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 1968-ban 233 milliót, 1969-ben 249 milliót forgalmazott. Ez év végére elérik a 270 millió forintot. A jelenlegi körülmények már nem teszik lehetővé a fejlődés hasonlóan magas ütemű fokozását. Szükségessé vált a vállalat átszervezése: a hatáskör decentralizálása. Üzletigazgatóságokat hoznak létre, először Komlón december elején, ezt a mohácsi követi, majd a siklós—harkányi. A szigetvári üzletigazgatóság jövő év első negyedében kezd működni. Két és félszáz állandó és 37 időszakos egysége, üzlete van a vállalatnak. Meglehetősen nehéz ezeket összefogni, hiszen a megye legkülönbözőbb részén dolgoznak. Az üzletigazgatóságok a területükön lévőket közvetlenebbül irányíthatják majd. Az éves terveket ezek a területi központok bontják le az egyes üzleteknek. Munkaügyi vonatkozásban döntési joguk lesz, de a fenntartási, javítási munkákat is a saját hatáskörükben végezhetik el. Az átszervezéssel kapcsolatban megkérdeztük Görcs Károlyt, a vállalat igazgatóját, aki elmondotta: — Ez nem Baranya megyei találmány, a nagy vidéki vállalatok zöme már áttért, illetve rövidesen áttér erre a szervezeti formára. Féléves előkészítő munkánk eredményeképpen már nálunk is megalakulhatnak az üzletigazgatóságok. Tanulmányútjaink, testvérvállala- tok tapasztalatai alapján igen sokat várunk az új formától. Hétmillió forint Pécs közvilágításának korszerűsítésére Díszkivilágítást kap a székesegyház Hétmillió forintot fordított ebben az esztendőben a DÉDÁSZ Pécs közvilágításának korszerűsítésére. Ebből az összegből sok sápadtfényű Izzólámpát higanygőzlámpára cseréltek ki, ahol erre nem volt lehetőség, ott a hagyományos lámpákat sűrítették, ily módon javítva a köz- világítást. December 15-re átadják az Alkotmány utca és az Ifjúság útja új higanylámpasorát. Ez a beruházás 1 millió 200 ezer forintba került. Karácsonyig kigyulladnak az új fények az Ady Endre utcán is. Ebben az évben kapott új közvilágítást a kovácstelepi Urögi fasor, mintegy 500 ezer forint értékben. A DÉDÁSZ legnagyobb munkája a kertvárosi utcák világításának felújítása volt. 5 millió forintért. Jövőre először a Hal tér és a Kossuth tér kerül sorra. A kábeleket már lefektették, s januárban itt is világítanak az új lámpák, 18 méter magas oszlopokon, egyenként 8 darab ezer wattos reflektor, világvárosi igényeket is kielégítve. De teljesül a pécsiéit régi kívánsága is, új világítást kap a Széchenyi tér. A mostani oszlopokat 9,6 méterre magasítják s erre kerülnek a higanygőzarmatúrák. 1971- ben új világítótesteket szerelnek fel a Péter, a Szekfü és a Pólya utcákban. A város — világítás szempontjából — eddig legelhanyagoltabb részét, az Üdülőszálló és a Fenyves-sor környékét is felújítják. 1 millió 800 ezer forintba fog kerülni a 6-os út Pécsre bevezető szakaszának közvilágítása. Az A/l-es laktanyától a Budai vámig terjedő úton 13 méteres oszlopokon 2-szer 400 wattos higanylámpák árasztják majd a fényt. Ezeknek a jövő évi beruházásoknak az összege 8 millió forint. Végül két érdekesség: 1971 —1972-ben — a dzsámihoz hasonlóan — díszkivilágítást kap a székesegyház és a misi na tetői tv-torony.