Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

1070. november 13. DUNANTÜLI NAPLÓ A ! Rekordév a MEZŐBER-nél 482 millió forint értékű építési munka a tsz-ekben — 50 szakosított telepet építenek Húszezer építőmunkás kongresszusi versenye PÉCS SZÜLETTEK Vieri Judit, Váczi Ildikó, Bóka Enikő, Szűcs Zoltán, Becker István, Ravadics Tünde, Gréczi László, Stefán Andrea, Radnai Péter, Király Zsolt, Czigler László, Vida Attila, Takács László, Tóth Tamás, Frey An­gela, Hajdú Csaba, Schmidt Or­solya, Szokodi Szilvia, Marton Szilárd, Csida János, Lakatos István, Patacsi Erika, Orsós Timea, Bandi Rita, Hegedűs Attila, Balog Éva, Ernszt József, Vér Andrea, Torma Beáta, Hein Gábor, Katona Gábor, Tonna Beatrix, Lukácsi Orsolya, Gajdos Gábor, Reiger László, Földi Ist­ván, Mátrai Szilvia, Gazsa Szil­via, Kádár Zsolt, Boros Anikó, Horváth Trisztán, Nagy Mária, Kert Attila. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Paulusz Elemér és Varga Éva, Bakos József és Pozsgai Györ­gyike, Nagy Ferenc és Lőczi Rozália, Thois Günther Hartwin és VValter-Terényi Mária, Békeft József és Niessel Mária, Keczeli László és Császár Agnes, Vajda Gábor és övári Magdolna, Szabó László és Inkcller Edit, Jancsó Sándor és Franczia Agnes, Kiss Miklós és Morhauzer Katalin, Szűcs Zoltán és Fercncsics Anna, Kiss Vilmos és Tóka Rozália, Szenté Róbert és Takács Rózsa, Kovács István és Antal Edit, Kiss László és Radnai Etelka. MEGHALTAK Móka László. Spiró Ödön, Kosa Vincéné sz. Mátyás Anna, Kolos György, Topp Jánosné sz. Gál Etelka, Madarász Józsefné sz. Kovács Erzsébet, Bencze József, Takács Géza, Bogár András, Szondi Józsefné sz. Bán Erzsé­bet, Takáts Gyuláné sz. Jllés Mária, Bogdán Lászlóné sz. Pet- rovics Gizella, Löhrbach Meny- hértné sz. Schmidt Teréz, Hor­váth Lajos, Rófusz Mihály, Biés Jánosné sz. Fésűs Mária, Panek Lajosné sz. Lengyeltóti Mária, Palkó Kálmán, Szőke József, Kozma Józsefné sz. Martin Anna, Langovics Antalné sz. Marton Erzsébet, Varga Zoltán, Téry Gyuláné sz. Cjváry Ilona, dr. Lackó Józsefné sz. Kolman Jo­lán, Radics Pál, dr. Reitter Fe­renc, Máté Istvánné sz. Klárics Rózsa, Kuba Antalné sz. Kontra Erzsébet, Benedek Józsefné sz. Fekete Mária. KOMLÖ SZÜLETTEK Orsós Katalin, Leipold Gab­riella, Papp Emőke, Földi Er­zsébet, Buzási Zoltán, Schulteisz Oiána, Krajnsz Katalin. Bencze Ákos, Orsós Rozália, Létai Zol­tán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kalina János és Tumó Etelka, Vakulya András és Lehotkai Er­zsébet, Rádíer László és Geresdi Eszter, Fóris József és Győré Erzsébet. MEGHALTAK Barma András, Rein János, Mar­jai József. MOHÁCS SZÜLETTEK Bari Zsuzsanna, Kovács József, Stang Attila, Tóth Gábor, Nagy Rozália, Sírok Krisztina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Pozsgai János és Egédi Zsu­zsanna, Pap János és Vikár Er­zsébet, Hauptmann György és Ritzl Mária, Heréb János és Csernik Margit, Gaál Péter és Téglás Mária. MEGHALTAK Flódung György, Haksits Ka­talin. Währing József, Péri Jó­zsefné sz. Kiszl Mária, Konrád Vince. SZIGETVAR SZÜLETTEK Csonka László, Paizs Zsolt, Neumann Mária, Módenszieder Zsolt. MEGHALTAK Takáts István, Horváth János, Fekete Józsefné sz. Keserű Ju­lianna, Verkman József. — A negyedik 5 éves terv kiskereskedelmi hálózatfej­lesztésének koncepciója Pé­csett és Baranyában címmel ma délután fél 3-kor a Tech­nika Házában vitaindító elő­adást tart Kamarás Sándor, a megyei, és dr. Bőbei Hu­bert, a Pécsi városi Tanács kereskedelmi osztályának munkatársa. PÉCSETT VAGY KÖRNYÉKÉN 100—1000 m--es RAKTÁRNAK ALKALMAS, JÓL ZÁRHATÓ HELYISÉGET KERESÜNK FMSZ-i Közös Vállalkozás Pécs, Kossuth Lajos tér 8. Telefon: 13-25. ügyintéző: Lovász. . . ■ i ­Tegnap a beremendi Dó­zsa Tsz-ben adtak át két nyolcszáz férőhelyes hizlal­dát, egy falkásítót a hozzá tartozó tíz tonnás hídmér­leggel és szúró-boncolóval. A Dózsa Tsz azok közé az üze­mek közé tartozik, amelyek minden követ megmozgattak annak érdekében, hogy épülő új beruházásaikat mielőbb üzembe állítsák. A tegnapi műszaki átadást Beremenden rövidesen követte a második és egyben végső, már befe­jezés előtt állnak az évi öt­ezer hízó kibocsátású sertés­telep szociális épületei is, rö- > videsen elkészül az új Col- man szárító és a hat darab egyenként 60 vagonos bor- sodnádasdi típusú fém siló, amelyben szemes terményt fognak tárolni. A sombereki és szalántai tsz-ek után Be- reménd lesz a harmadik a megyében, amely felépíti és határidőre, tehát az év vé­géig üzembe is állítja új ser­téstelepét. Vajon hogy állnak a töb­biek, mi kerül még átadásra az év végéig? Erre a kér­désre a MEZÖBER megyei kirendeltségén kértünk vá­laszt, hisz ez a vállalat bo­nyolítja le a termelőszövet­kezeti építkezések 90 száza­lékát, s az állami gazdasá­gokban folyó beruházások jelentős részét is. Mint el­mondották a vállalat fenn­állása óta nem volt ilyen erős évük, mint a mostani, amikor a mezőgazdaság ré­szére 482 millió forint érté­kű építési munkát adnak át, s ez 33 százalékkal, vagyis 110 millió forinttal magasabb az előző évi összegnél. A megyében 19 sertéstelep és 31 szakosított szarvasmar­ha-telep építésének lebonyo­lítását végzi a vállalat. Ezek építése 1968-ban kezdődött meg, s átadási határidejük a következő: a 19 sertéste­lepből 1970-ben négyet, 1971- ben kilencet és 1972-ben ha­tot kell átadni. Az ez évre tervezett négy telep átadása december 31-ig lényegében meg is történik. A 31 szakosított szarvas­marha-telep átadási üteme­zése a következő: 1970-re a megyében nem terveztek át­adást, 1971-ben 13 és 1972- ben 18 telepet állítanak üzembe. Ezzel szemben egy — Űjabb felajánlások. A Kossuth-bányai Győri István és Szilágyi Sándor szocialista brigádjai november 11-én be­fejezték éves tervüket. Győ­riék eddig 626 folyóméter vá­gatot építettek, s most vál­lalták: az év végéig továbhi 120 folyómétemyit építenek. Szilágyi Sándor csapata alig több mint tíz hónap alatt 230 ezer tonna szenet termelt. Pót vállalásuk: 30 ezer tonna. A szépnevű, 23 éves szén- < tesi fiatalember Dibernardo Ferenc lehetett az a külön­leges egyéniség, aki nem hiá­nyozhat az ilyeö kollektívá­ból. — Gyerekkorom óta moz­donyvezető akartam lenni — mondja. — Most dieseles let­tem, de azért addig nem nyugszom, amíg nem szerzek képesítést a gőzösre is. Palla István, a MÁV Pécsi Igazgatóság vontatási osztá­lyának vezetője közbeveti, hogy az nehezen megy majd, mert aligha lesz már ilyen tanfolyam, a fiatalember azonban nem tágít: — Tüzeltem már mozdo­nyon jó néhány hónapig, is­merem a „szakmát”. Tudom, Dieselen „elegánsabb”, de azért szeretném bebizonyí­tani, hogy ott is megállóm a helyemet. Virtus? Aligha. A Diber- nardo-papa is mozdonyveze­tő, gőzösön kezdett, most mo­toroson jár, de a fiú fűtött már neki is. Talán a családi telep a vártnál gyorsabban felépült, s rövidesen ót is adják a Baksai Tsz rádfa- pusztai tehenészeti telepét, amely szekszárdi műanyag panelből készül. Az év második felében új nagy megrendelők jelentkez­tek. A szentegáti Állami Gaz­daságban egy 100 milliós — 20 ezer hízó kibocsátású — agárdi típusú — sertéstelep építését kezdték meg, a zen­gőaljai Állami Gazdaságban pedig zárt konstrukcióban egy 85 milliós sertéstelep, az egyházasharaszti tsz-ben egy ugyancsak zárt konstrukció­ban épülő 52 millió forintos sertéstelep munkálatait kezd­ték meg. Az építkezések üte­mezés szerinti áthúzódása 1971-re is igen nagymérvű lesz. Húszéves a posta hírlapszolgálata A postai hírapszolgálat be­vezetésének 20. évfordulója alkalmából csütörtökön ün­nepséget rendeztek a Posta­vezérigazgatóságon. Az ün­nepségen megjelent Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnö­ke. Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigaz­gatója összegezte a hírlap- terjesztés két évtizedes fej­lődését. A posta húsz esztendővel ezelőtt hozta létre az egész országra kiterjedő hírlapter­jesztést. Azt megelőzően leg­alább kétezer olyan település, falu, lakott helység volt az országban, ahol nem árusí­tottak újságot. Éppen ezért a számszerű fejlődés vidéken a legszembetűnőbb. Falvakban, tanyákon 20 éve 4—5 féle la­pot lehetett kapni, ma leg­alább 50 félét kínálnak a postások, a hírlapterjesztők. Az elmúlt két évtized alatt a forgalom több mint három­szorosára növekedett, 1950- ben 350 millió sajtóterméket adtak el, az idén több mint egymilliárddal számolnak. Az előfizetők száma a húsz év előtti 1.5 millióról 0 millió fölé emelkedett. A „stando­kon” és az egyéb árusító­helyeken a húsz évvel , ezelőt­ti havi 8 millióval szemben ma már 30 millió lappéldány fogy. A legutóbbi 10 esztendő alatt 600 korszerű hírlap- pavilont és egyéb árusítóhe­lyet létesítettek, s jelenleg az országban 50 hírlapbolt is működik. A posta a következő évek­ben újabb 300—400 hírlap­árusító helyet állít fel, csak­nem 90 millió forintot for­dít a hírlapterjesztés gépesí­tésére, gépjárművek, kerék­párok, kiskocsik beszerzésére. hagyományt ápolná a máso­dik vizsgával. Családi hagyomány. Ez vit­te a mozdonyvezetői pályára Fazekas Ernő szegedi fiatal­embert is. Dédapja is vas­utas volt, nagyapja is, szülei is. Autószerelő szakközépis­kolában érettségizett, katona­ság után jelentkezett Diesel­mozdonyvezetőnek. Tegnap letette a hatósági vizsgát, s hétfőn már mozdonyra is ül Szegeden. Dombóvárról indult dél­előtt a különvonat a 39 vizs­gázóval, s mire Pécsre értek, sikeresen le is vizsgázott va­lamennyi. Közülük 13-an idő­sebbek, „átképzősök”, akik a gőzmozdony után mennek a Dieselre, a többi fiatal, zö­mükben érettségizett. Á vizsgabizottság elnöke, Töl­gyes Lajos, a KPM vasúti főosztályának gépészeti szak­osztályvezetője kedvezőnek ítéli ezt: — A korszerű vontató jár­mű vezetéséhez művelt em­ber kell. — A tanfolyammal egyébként is elégedett; a 4.1­400 ágyas gyermekkórház Miskolcon A negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb egész­ségügyi beruházásaként több mint 80 millió forintos költ­séggel 400 ágyas gyermek­kórházat építenek Miskolcon, a. szentpéterkapui kórházvá­rosban. Az új egészségügyi intézmény tervei elkészültek, építését jövőre kezdik meg. Az ötszintes épületben eme­letenként külön kezelőhelyi­ségek, valamint az ápolónők ügyeleti szobái kapnak he­lyet. Külön részlegben ren­dezik be a gyermeksebészetet. Ugyancsak külön helyezik el az anya-szállást is. A gyer­mekkórház megépülése után az eddig használt egyik épü­letben 150 személyes csecse­mőotthont, a másikban pedig száz személyes nővérszállást rendeznek be. Tegnap délelőttre tervezték a meszesi rádiórelé mellé az új antennatorony felállítását. A pró­baemelés során azonban a relé talpánál lévő csuklópántok de- formálódása miatt a szakembe-, rek a programot jövő hét kedd­re tolták el. Ha a keddi emelés sikerül, a szakaszonként pirosra, Illetve fe­hérre festett, 85 méteres, cső­A Pedagógus Szakszervezet kulturális tevékenységéről tanácskoztak tegnap a Neve­lők Házában. Előterjesztésé­ben a Pedagógus Szakszer­vezet Baranya megyei Bizott­sága első helyen az agitá­ció- és propaganda munká­val foglalkozik. A legkülön­bözőbb szakterületeken (tár­sadalombiztosítás, üdültetés, köznevelés stb.) önálló és felelősségteljes munkának te­kintik ezt az alapszerveze­tekben, az aktivisták köré­ben. Tevékenységüket arra es átlag sokkal jobb volt, mint a korábbi Diesel-moz­donyvezetői tanfolyamokon elért eredmények. És elége­dett a fiatalokkal is, akik kellő komolysággal indulnak el pályájukon. A felelősségérzet egyébként valamennyiüket áthatja. Sok milliós értékű a szerelvény, amit visznek; de az utasok életét ki lehet-e fejezni fo­rintban? És erre kell nekik vigyázni. Ha a gőzösön hiba van, azt hallani, de a Diese­len csend van, s ebben a csendben kell megtalálni a baj forrását. És ez a művé­szet. Ehhez már tudástöbb­letre van szükség. Mint ahogy több kell majd ahhoz is, ha a most végzettek közül an­nakidején néhányan — talán valamennyien! — villany­mozdonyra tesznek vizsgát. De ez még távoli dolog. — Egyelőre a Diesel megy. És nincs megállás. Jövő héten 35 fővel indul már az új tan­folyam, nyolc hónap múlva pedig a következő. H. t A kongresszusi munkaver­seny tapasztalatairól, a me­gye építőiparának ezévi ered­ményeiről tárgyalt tegnap az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének megyei bizottsága. Megállapították, hogy Bara­nya megyében 702 szocialista brigád 9515 fővel, valamint 113 gazdasági egység 9561 fővel csatlakozott az áprilisi bejelentés után a kongresz- szusi munkaversenyhez, amelynek pozitív eredménye­ként értékelték, hogy a má­sodik negyedév-végi lemara­dás után a harmadik negyed­év végére az építőipari vál­lalatok és gyárak nagyrészt teljesítették az erre az idő­szakra előirányzott termelési és gazdálkodási programju­kat. Az év első kilenc .hónap­vázas, háromszög alapterületű toronyról sugározza adását nem­sokára a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója. Ez az új fémtorony nemcsak esztétikailag szebb a december végéig lebontásra ke­rülő fatoronynál, hanem 25 mé­terrel magasabb is. A rádióhall­gatók vételi lehetősége Is javul — igaz, hogy csak kis mérték­alapozzák, hogy a tanulók és a felnőttek körében minden pedagógus hivatott propagan­dista. A szakszervezeti kultu­rális tevékenység középpont­jában az eszmei-politikai ál­talános és szakműveltség emelése áll. Baranyában ezért a pedagógusok túlnyomó többsége részt vesz az ideo­lógiai továbbképzésben. Az általános műveltség emelését segíti a Nagy Lajos Gimná­ziumban létre hozott huszon- kétezer kötetes megyei peda­gógus báziskönyvtár is. Eredrnényesen működik a pedagógiai társaság pécsi és megyei tagozata: ankétokat, vitafórumokat szerveznek. A szakszervezet különböző mű­vészeti események kedvezmé­nyes látogatásáról is gondos­kodott. Egyre ,több helyen működik a pedagógus klub. továbbá kirándulásokat, or­szágjárásokat. külföldi utakat kezdeményez a szakszervezet. Ebbén különösen a pécsi Ne­velők Háza jeleskedett ki­magasló eredményekkel. Kü­lönös gondot fordítottak a fizikai dolgozók gyerekeinek tanulmányi segítésére. Az el­múlt évben a megyebizottság csaknem 400 általános isko­lai és 164 középiskolai ta­nuló részére szervezett elő­készítő tanfolyamokat. A szakszervezet kulturális szervező munkájában problé­mát jelent a pedagógusok igen szűkre szabott szabad ideje. Jó részben ez is oka annak, hogy nevelőink nem a kívánt, nem a szükséges mértékben látogatiák a mú­zeumokat és a színházi elő­adásokat. Ezért a legsürge­tőbb tennivalóként jelentke zik a megyebizottság állás- foglalása szerint a pedagó­gusok iskolai és társadalmi túlterhelésének enyhítése. jában több, mint 1,7 milliárd forint értékű termelést való­sítottak meg, ami 1,9 száza­lékkal magasabb a tervezett­nél. Az eredmény jelentősé­gét fokozza, hogy ugyanak­kor a munkáslétszám 1,5 szá­zalékkal csökkent. 99,3 szá­zalékról 103,5 százalékra nőtt az egy munkásra jutó terme­lési érték, s a tervezett 187 milliós eredménnyel szemben 207 milliót hoztak a vállala­tok. Az elért eredményeken be­lül a kivitelező ipar teljesít­ménye volt a legdinamiku­sabb. 354 főnyi létszámcsök­kenés ellenére is 100,5 száza­lékra teljesítették termelési térvüket a kivitelező vállala­tok. s eredményük 59 millió forint volt, 6 millióval több a tervezettnél. Az építő­anyagipar összességében 100,2 százalékra teljesítette terme­lési tervét. A téglaipar, a cementipar, a beton- és vas­betonipar azonban elmaradt, s a megyei szinten jelentkező 8 millió forintos veszteséget éppen az első kettő produ­kálta. A téglaipar és a ce­mentipar — a megyei bizott­ság megállapítása szerint — aligha teljesíti a kongresszusi munkaverseny keretében vál­lalt kötelezettségeit. A bútor- és a faipar a létszámgondok és az alacsony bérszínvonal ellenére is 104,5 százalékos termelést, valamint 9 milliós többleteredményt hozott. A Mohácsi Farostlemezgyár vállalta, hogy az év elején faanyag-hiányból adódó le­maradását behozza és terven felül mintegy 420 ezer négy­zetméter farostlemezt gyárt. Ezt a vállalást időarányosan teljesítették. Az eredmények alapján megállapították, hogy az első félévben kialakult kedvezőt­len helyzet a harmadik ne­gyedévben lényegesen javult, emelkedett a szocialista mun- kaVerseny tartalmi színvona­la is. Nem mutatkozott meg azonban ez a lakásépítési program teljesítésében. Az előirányzott 830 lakásból csak 556-ot adott át a kivitelező- ipar, amely létszámhiányra, a létszám összetételére és a gázközműépítő kapacitás hiá­nyára hivatkozik. Közreját­szott azonban ebben még az is, hogy a megyében a terve­zettnél mintegy 5 millió da­rabbal kevesebb volt a tég­lagyártás. Ezzel, valamint az árvízsújtotta vidékekre irá­nyított téglamennyiséggel együtt a megyei igények ki­elégítése mintegy 16—18 mil­lió téglával elmaradt. Ugyan­ilyen gondot okozott az álla­mi és magánépítkezéseknél a cement- és mésztermelés le­maradása. A téglaipar nagyfokú le­maradását egyrészt a tavaszi kedvezőtlen időjárás és a görcsönyi téglagyár kapacitá­son aluli üzemeltetése, vala­mint a krónikus munkaerő- hiány, vezetési és munkaszer­vezési hiányosságok okozzák. A lemaradás az év végéig mérséklődhet, de behozni azt már nem lehet. A pozitív és negatív ered­mények alapján önkritikával állapította meg a megyei bi­zottság: ha már az év elején jobban számbaveszik és moz­gósítják- az erőket, több ener­giát fordítanak a meglévő munkaerő ésszerűbb felhasz­nálására és ha a harmadik negyedévhez hasonlóan már korábban a munkaszervezés­re, á munka hatékonyságára, a szocialista munkaverseny­ben rejlő lehetőségek jobb kihasználására összpontosít­ják a figyelmet, lényegesen jobb eredményeket érhettek volna el. Az ülésen az a vélemény alakult ki. hogy az eredmé­nyek növelése, a lemaradá­sok behozása, illetve mérsék­lése érdekében az év hátra­lévő részében határozott mű­szaki és szervezési munkára, kollektív összefogásra van szükség a megye építőipará­ban és nagyobb felelősségér­zettel kell felhasználni a munkaversenyben rejlő lehe­tőségeket. Vizsgáztak az új Diesel-mozdonyvezetők A csukló nem bírta ... A% antennaállítás elmaradt ben. Több szabad időt! Kulturális tennivalókról tanácskozott a Pedagógus Szakszervezet Baranya megyei Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom