Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

1070. november 18. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Ünnepi megemlékezés Jubilál a hírlapszolgálat Kitüntetések, előléptetések Kereken húsz évvel ezelőtt, 1950 novemberében bízta meg a Népgazdasági Tanács a hírlapszolgálat ellátásával a postát. Az évforduló alkal­mából ünnepséget rendezett a posta pécsi igazgatósága. A tegnap délelőtti, az Olim­pia étteremben megtartott ünnepi megemlékezést Lu­kács Ferenc, az MSZMP igaz­gatósági csúcstitkára nyitotta meg. Garamvölgyi Miklós, a postaigazgatóság vezetője ün­nepi beszédében felidézte a postai hírlapterjesztés hős­korát: — Kísérletképpen, 1950. november 1-én Baranya, So­mogy és Tolna megyékben kezdődött meg a hostai hír­lapterjesztés. Néhány hónap múlva csatlakozott Zala me­gye is, majd fokozatosan az ország többi postahivatala. Politikai szükségszerűséggé vált a paraszti tömegek tá­jékoztatásának megjavítása, a kulturális forradalom elő­készítése, a termelőszövetke­zeti mozgalom megindítása. Ugyanekkor különösen a köz­ségekben igen alacsony szín­vonalon folyt a terjesztés. Fel kellett számolni a fehér foltokat, emelték a lapok vá­lasztékát, azután pedig fel­számolták az erőszakosság határát is olykor súroló ter­jesztési módszereket. A postai hírlapterjesztők elé mind nagyobb követel­ményeket állítottak: ne csu­pán pontos és gyors kiszol­gálók legyenek, hanem aktív és személyes közreműködé­sükkel állandóan alakították és növelték az újságolvasók táborát, azaz mindinkább politikai tevékenységgé vált munkájuk. Húsz 'év előtt át­lagosan 4—5 féle; sajtófeWhé-' két ismert á "községek népé­nek zöme, jelenleg félszáz féle sajtóterméket terjeszte­nek. I harmadik nekirugaszkodásra sikerült..,. AU a torony! r A Pécsi Rádió meszesi erő­sítő állomásánál az utca fe­löli fronton ki kellett vágni a kerítést. A nyolcvanhat mé­teres, piros-fehér színű acél­monstrum nem fért el. Kiló­gott még így is a felezővona­lig. A torony önsugárzó rá­diórelé, testébe vezetik majd az áramot. A tervező. Reiner Endre, az UVATERV szak­osztályvezetője. — Meg kellett erősíteni a csuklókat, amint emelés köz­ben fordul a torony, majd végül feláll. A múlt héten már egyszer megpróbáltuk a talpraállítást, de a csuklók nem bírták. Az emelők főnöke magas­ra tartott kézzel jelez. A csörlők megindulnak, patta­násig feszül az acélzsinór. A torony kimozdul méltóságtel­jes fekvéséből, ívben meg­hajlik. Mint egy híd. A szak­emberek körbejárják, az egy­méteres magasságban álló tornyot Most jön majd ki az, A postaigazgatóság területén 1951-ben 125 ezer előfizető volt, most 564 ezer. Kezdet­ben mindössze nyolc árus­bódé működött, most 67 kor­szerű pavilon és öt hírlap­üzlet van már. Az ünnepi beszédet köve­tően került sor az igazgató­ság területén működő leg­jobb hírlapterjesztők jutal­mazására, illetve a kitünteté­sek átadására. A jubileum alkalmából kapta meg a posta kiváló dolgozója kitüntetést Mátyás Géza MEHIV vezető és Trézli Lászlóné kaposvári expedítőr. Miniszteri dicsé­retben részesült Csécs Ferenc bagodvitnyédi . postahivatal vezető és Prantner István szekszárdi kézbesítő. Vezér- igazgatói dicséretben három, soronkívüli előléptetésben négy, igazgatói dicséretben pedig tíz postai dolgozó ré­szesült. Ez alkalommal 73 hírlapterjesztő kapott pénz­jutalmat is. A kitüntetettek ezután kö­zös ebéden vettek részt. Akik a hírekben szerepelnek SZIKSZAI TIBOR „Kevesebbet markoljunk" Az Egyetemi és Főiskolai m f •• I r lanacs ulese A Baranya megyei Egyete­mi és Főiskolai Tanács ked­den délután a KISZ Megyei Bizottságán megtartott ülése a tanács 1970/71-es tanév­ben elvégzendő feladatait ha­tározta meg. A célkitűzések között szerepel: a felsőfokú tanintézetek társadalmi, köz­életi tevékenységének foko­zása, a tanintézetek intenzi­vebb bekapcsolása a város és a megye közéletébe. A követ­kező év tavaszán ismét meg­rendezik a negyedik megyei egyetemi és főiskolai napo­kat, továbbfejlesztik az al­bérleti és munkairoda tevé­kenységét, hatáskörét kiter­jesztik valamennyi pécsi fel­sőoktatási intézményre. A Pécs városi Tanáccsal közö­sen lehetővé teszik a felső- oktatási intézmények műked­velő művészeti csoportjainak szereplését. Fokozottabb fi­gyelemmel kísérik és segítik a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulását, hatha­tós segítséget nyújtanak a továbbtanulásra való felké­szítésben ... A bőséges programból csak néhányat idéztünk, — a munkaprogrammal kapcso­latos vitát így lehetne sum­mázni: felvetették a tanács | tagjai, hogy a vázolt fel­adatok mindegyikének végre­hajtása célszerű lenne, ám a rendelkezésre álló idő ennek határokat szab, — a felada­tokat rögzítő ülésre is csak most, november középén ke­rült sor — jobb lenne keve­sebbet markolni a hatéko­nyabb. elmélyültebb munka ■h'deV'ben. Ilyen értelemben filalt állást a Baranya me­gyei Egyetemi és Főiskolai Tanács, — cs elsősorban a lényeges kérdések megoldá­sára, az ügyet előrevivő kér­dések tárgyalására fordíta­nak nagyobb figyelmet. Hosz- szas vitára, sok nézeteltérés­re adott alkalmat a feladato­kat rögzítő írásos tervezet is, és annak ellenére, hogy egyes kérdések részletes megbeszé­lése, tisztázása fontos volt, — véleményünk szerint a fel­adatok pontosabb meghatá­rozásával, a tanács munkáját elsősorban meghatározó kér­dések kiemelésével már a mostani, első ülésen is töb­bet végezhetett volta a ta­nács. A Beremendi Cement- és Mészművek igazgatójává no­vember elsejével Szikszai Ti­bort, a Megyei Pártbizottság ipari- építési és közlekedési ! osztályának vezetőjét nevez- | ték ki. Milyen érzés egy olyan cementgyár igazgatójának lenni, amely eddig még egy deka cementet sem adott? Biztosan furcsa. A BCM még el sem készült, az építők és a szerelők birtokolják, de a jövendő gyár vezérkarát már kinevezték és megkezdték a szakmunkásgárda szervezé­sét. Aztán milyen ember az igazgató? Erős kezű? Mert itt csak az él meg. . Az egyik építőipari vállalat fő­építésvezetője kérdezte tő­lem, amikor kinevezték a BCM igazgatóját és a beik­tatási ünnepség vendégei fel­kerekedtek, megtekinteni az építkezést. Mit is válaszol­tam? Tudomásom szerint igazgató még nem volt. Párt­ember. Az viszont biztos, az építőipar szerelmese, sőt, megszállottja. Ez különben a beiktatási ünnepségen is el­hangzott. Erős kezű? Vas­kezű? Kerülgettem a témát. Hiszen Szikszai Tiborból úgy árad a szerénység, olyan szelíd a tekintete. Különben is, ha szúrós szeme lenne, a szemüveg úgyis meglágyítaná ezt a tekintetet. Inkább azt mondanám: következetes em­ber. Van benne eltökéltség és szenvedély, hogy valóra váltsa elképzeléseit. És még egy. Alig múlt 40 éves és a Munkaérdemrend arany fo­kozatának birtokosa. Beremenden még minden mozgásban van. Nem egy- könnyű itt kiigazodni. Szik­szai Tibort íróasztalánál ta­láljuk. A beruházási progra­mot böngészi. Jegyzeteket Nők a termelőszövetkezetekben Termelőszövetkezeti nőbizottsági vezetők ülése A termelőszövetkezetekben dolgozó nők érdekvédelmé­nek ellátása első pontként szerepel a tsz nőbizottságok feladatkörében. És ezek a nőbizottságok ma már ha­táskörrel rendelkező fóru­mok — a közgyűlés bizott­ságai. Tegnap délelőtt' a Tudo­mány és Technika Házában tartotta a Mecsek és a Dráva- menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége első nő­bizottsági ülését. Először ül­tek össze a hatvan termelő­szövetkezet nőbizottsági ve­zetői. A több órás ankéton — amelynek során elhatároz­ták, hogy a bizottságok programjukat készítsék el,v terjesszék azt a közgyűlés elé — Szabó József né, a szö­vétség nőfelelőse tartott tá­jékoztatót. A szövetség területén lévő 62 termelőszövetkezetből csu­pán kettőben nem alakulhat­tak nőbizottságok — mon­dotta az előadó, — mivel kevés nő van e két utóbbi­ban. összesen 7548 termelő­szövetkezeti nőtagot tartanak nyilván a szövetség tsz-eiben. Ehhez jön még 1952 bedol­gozó és 1925 családtag. Az értekezlet második fe­lében az egyes terrpelőszö- vetkezeti küldöttek tárták fel problémáikat, tapasztalatai­kat. Majd mint legfontosabb programot elfogadták az egybegyűltek: a nőbizottsá­gok segítsék a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a szövetkezeti élet- és munka- körülmények javítását. készít. Az iroda meglehető­sen sivár képet mutat. Nin­csenek képek a falakon, nin­csenek szőnyegek, virágok. És telefonok. Beszélgetésün­ket éppen a telefonszerelők szakítják félbe. Minden az építőiparhoz köti és innen csak egy rövid lépés az építői anyagipar. Apja kőművessegéd volt, ő is úgy kezdte. Abádszalókiak. Eleinte kisiparosoknál, 1949- től az Általános Lakásépítési Nemzeti Vállalatnál dolgo­zott. Közben elvégezte az építőipari technikumot, épí­tésvezető lett. Pestről került Pécsre. Az Erőmű Beruházási Vállalat itteni kirendeltségén először műszaki ellenőr, majd építési üzemvezető. 1959-ben került a pártapparátusba, 1966-tól a Megyei Pártbizott­ság ipari osztályának veze­tője. — Mivel telnek a napjai? — Az eddigiek főleg is­merkedéssel. Nagy volt a vendégjárás, sokmindenkit kellett fogadni. Ismerkedtem a gyárral. Már építgetjük a létszámot, ma vettük fel a munkavédelmisünket. Aztán megvolt az első igazgatói ér­tekezletem Vácott. Majdnem három napba került, mert nincs még kocsink. Mások­hoz kellett alkalmazkodnom — mondja inkább derűvel, mint bosszúsan Szikszai Ti­bor. Életrajzának irigylésremél- tó fejezete — iskolái. A kő­művessegédből lett igazgató hallatlan szorgalommal ta­nult a technikum elvégzése után is. Pesten és Pécsett a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén összesen öt évet hallgatott. A marxizmus va­lamennyi ágából államvizs­gázott és főiskolai végzett­séget tanúsító oklevelet szer­zett. — Hogyan halad a BCM­építkezés? — Különösebb problémát nem látok. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem volna még mit behozni. Klubdélután a MTESZ-ben Gépek rakodó­munkások helyett A Gépipari Tudományos Egyesület pécsi anyagmozga­tási klubjának életében első ízben fordult elő, hogy egyet­len szakágazat munkájával foglalkoztak. A tegnapi klub­délutánon Tomcsányi György, a pécsi MÁV igazgatóság ke­reskedelmi osztályának gé­pészmérnöke a vasúti rako­dások — pontosabban a va­gonkirakás — gépesítéséről tartott figyelemreméltó elő­adást. A téma aktualitását a három hónapja érvényben lé­vő GB-határozat adta meg, amely a progresszív kocsiál­láspénzek bevezetésével, a ra­kodás meggyorsításán túl a rakodás gépesítésére is ösz­tönözni akarja a szállítás­ban, rakodásban érdekelt vál­lalatokat A rakodás területén széles körben alkalmazott gépek gazdasági hasznát ismertette egyebek között és részletesen foglalkozott az úgynevezett egységrakományok kialakítá­sának módjaival. Ez alatt ál­talában a szabványos csoma­golást értik, de egyre na­gyobb jelentőséghez jut e téren a rakodólapos és kon­téneres szállítás. Az ország­ban jelenleg mintegy 2 millió rakodólap van forgalomban, amiből vasúti szállításnál csak 485 ezer van használat­ban. A MÁV-nak 57 fuva- roztatóval van megállapodása rakodólapos szállításra, az összes forgalom 80 százalékát három vállalat képezi: a Sa- jószentpéteri és az Orosházi Üveggyár, valamint a Mag­nezit Művek. Figyelemremél­tó, hogy éppen a legkénye­sebb áruk tömegszállítása ra­kodólapon történik, ugyan- altkor rengeteg olyan áru van, ami jellegénél fogva ra­kodólapra kívánkozik, szállí­tása mégis hagyományos mó­don történik. Az előadó hangot adott an­nak a véleményének, hogy a sokmillió forintos költséggel épülő raktárbázis nem bizto­sítja minden tekintetben a | korszerű árurakodási techno­lógia alkalmazását. A raktá­rak belső kialakítása emelt­szintű polcok révén alkalmas ugyan a rakodólapos tárolás­ra, az emelővillás targoncák mozgatása is biztosított, vi­szont a vasúti oldalon nincs emeltszintű rampa, tehát a rakodógépekkel nem lehet a vasúti kocsikba bejárni. A nagy érdeklődéssel kísért klubdélután célja az volt, hogy felhívja a pécsi válla­latok figyelmét a jelenlegi tarthatatlan állapotra. A vál­lalatok a maguk részéről is tegyenek meg mindent, hogy fogadni tudják a rakodóla­pon lévő árut. Az egyre ne­hezebb munkaerő-ellátottság előbb-utóbb amúgy is kény­szeríti őket erre. amit fekve nem láthattak. A csavarok jól tartanak-e, elég feszesek-e a sodronyok? Egy intésre a torony ismét vissza­fekszik a bakokra. A jobb feszítőket meg kell erősíteni. Félórás munka. Közben a tervező kérdéseim­re elmondotta, hogy hasonló reléket terveztek már Kíná­nak, Szíriának, Perzsiának is. Összköltség közel másfél- millió forint. A talp, amin majd állni fog a meszesi to­rony, nyugatnémet. Elizolit szigetelő porcelán, belül üres harang alakú. Tizenkét órakor éppen ha­rangoznak, amikor ismét be­indul az emelőgép. Most már végig megy, — mondják. Csak a 45 fokos szöget kerül­je el, 'mert addig veszélyes. Ledőlhet. Nyikorog a támasztóáll­vány, lassan megindul a to­rony felfelé. Hosszan kinyúl­va, hintázik a szélben. Szem­mel ugyan alig észrevehető, de a szakemberek látják, ezt a hintázást. — Vigyázzatok, a kötél be­leakadt a talpfába! Ellent kell tartani minden oldalról. Hat rögzítőkötéllel, — ezek tartják majd a tor­nyot —, irányítják. Már csak az utolsó méterek vannak hátra. A tervező azt mondja: karácsonyra már erről sugá­rozhatja a Pécsi Rádió a mű­sorát. Még egy pillanat, és a to­rony felállt. (Kozma) Gépkocsivezetőket FELVESZÜNK! »f» Vállalat. Pécs, Doktor S u. 14. B. M. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT bádogos szakmunkásokat vesz fel szakipari részlegéhez Jelentkezés Pécs, Rákóczi út 56. szám Munkaügyi osztály. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom