Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-10 / 263. szám
1910. november 10. DUN ANTÜL1 NAPLÓ November 18—21. Gyakorló orvosok első országos tudományos konferenciája Messze van a rendelő az egyetemtől — az orvostudomány fejlődik, óríásléptekikel, a körzeti rendelőintézeti orvosok meg dolgoznak és — sok mindenben lemaradnak a tudománytól. Nem egy kísérlet próbálta már megoldani ezt az ellentmondást. Ezeknek a kísérleteknek a sorában azonban feltétlenül újszerű volt a négy évvel ezelőtti pécsi kezdeményezés: a gyakorló orvosok tudományos konferenciája. Éppen azért, mert kezdett kialakulni a kölcsönhatás: nemcsak a körzeti, rendelőintézeti orvosok nyúltak olyan területhez, ami eddig kimondatlanul is tabu volt a számukra, hanem az emléleti, a kutató orvosok is rájöttek, hogy tevékenységüket néha hasznos egybevetni a nagy betegtömeggel dolgozó gyakorló orvosok tapasztalataival. A négy évvel ezelőtt megkezdett konferencia egyik értékes folytatása volt a tavalyi ,.Pécs-baranyai orvosnapok”, éppen mert a város és a megye közös munkája révén jött létre. De sem négy évvel korábban, sem tavaly nem vettek részt tevékenyen a konferencián más megyei gyakorló orvosok. Ez indokolta a mostani konferencia összehívását és nevét: Gyakorló orvosok első országos tudományos konferenciája. Erről tartottak sajtótájékoztatót szerkesztőségünkban a Pécs városi Tanács V. B. egészségügyi osztályának illetékes vezetői tegnap délelőtt. Elmondották: már áprilisban meghirdették ezt a rendezvényt az Orvosi Hetilapban, így jelentkezett 245 szerző összesen 133 előadással, — sok ugyanis a szerzőtársi munka — valamint várhatóan 800—1100 hallgató, akik között remélhetőleg sok hozzászóló is lesz majd. Érdekes és sokatmondó viszont ezeknek a számoknak a megoszlása: a 245-ből 167 szerző pécsi, s csak a többi „vidéki”, mégpedig 16 budapesti, és 67 más megyéből való. Ezt az aránytalanságot indokolja, hogy a kezdeményezés pécsi, itt már értik a jelentőségét, a sok ezer falusi körzeti orvos a távolság, a helyettesítési lehetőség hiánya miatt nem tud jönni. Bár Bácskából egyedül a bajai járásból négy körzeti orvos tart majd előadást. De nem megnyugtató, hogy a három másik város orvostudományi egyeteméről kevés elméleti ember keresi a kapcsolatot a gyakorló orvosok országos fórumával. Hiszen a Pécsi Orvostudományi Egyetem számos vezetője, kutatója segíti a rendezvényt előadásáKéazülődés a jubileumra: Úttörő-parádé a Széchenyi téren Jövő év tavaszán rendezik meg V az V. megyei úttörő-találkozót „Tettekkel köszöntjük az úttörőmozgalom negyedszázados jubileumát!” — ez a jelmondata annak az úttörőparádénak, amely ebből az alkalomból kerül megrendezésre Pécsett, 1971 májusában. Az évforduló adta nevelési lehetőségek mind jobb kihasználása — ez az egyik célja az V. megyei úttörőtalálkozónak. Az itt rejlő lehetőségek növelik a nevelőmunka hatékonyságát, az úttörőcsapatok tartalmi munkájának pedig komoly erősítést adnak. A megyei illetve városi Üttörő Elnökség az ötletek tárházával rendelkezik, hogy színessé, változatossá, igazi tömegdemonstrációvá tegye az úttörőtalálkozó programját. Közös határozatuk alapján kétnapos találkozót rendeznek. Ezen a találkozón részt vesz Baranya megyéből 600 pajtás, akik kiváló munkájuk alapján megkapják a „jubileumi nyakkendőt”. Ez különleges emblémával ellátott piros selyem nyakkendő lesz. Részt vesz továbbá Budapestről a VI. kerületből — ez Pécs város testvérkerülete — 20 úttörő és úttörővezető. Ezen • kívül Lvovból, Pécs testvérvárosából várnak 20 pionírt és két pionírvezetőt, akik erre az ünnepélyes alkalomra érkeznek városunkba. A találkozón Pécs város valamennyi úttörője és kisdobosa, mintegy 15 ezer kispajtás is részt vesz. A kétnapos találkozó rendezvényei közül érdemes megemlíteni néhányat. Jubileumi kiállítás nyílik az első napon, amely bemutatja az úttörőmozgalom történetét. Tömeg játék a Széchenyi téren — ez a mottója az úttörő művészeti együttesek fellépésének. A közel 600 fő a mozgalom történetének életképekben való bemutatására vállalkozik. A megyei úttörő-találkozóval egyidőben kerül sor az úttörővezetők baráti találkozójára is. Ezen részt vesznek a „veterán” úttörővezetők is, akik a mozgalom kezdetén, 1946-ban, már kitűntek jó munkájukkal. Felvonulás és dísszemle, amely szintén a Széchenyi téren kerül megrendezésre, demonstrálja az úttörőszervezetet. E felvonulás felidézi a 25 év legszebb úttörő eseményeit. A rendezvény második napján a Vidámpark szabadtéri színpadán kulturális bemutatót tartanak. Itt volt útörők, neves művészek, valamint az úttörő kulturális szemlén kiemelkedő teljesítményt nyújtó együttesek lépnek fel. val. Az is meglepő, hogy a programba mindössze két bányászati tárgyú előadást tudtak belevenni, mintha Pécsett nem lenne két nagy bányászati vállalat, megfelelő üzemorvosi szolgálattal. A konferencia nov. 18-án kezdődik és négy napos lesz. A Pécsi Orvostudományi Egyetem számos segítsége közül egyik jelentős: rendelkezésre bocsátja az új aulát. A négy napon át általában arról tárgyalnak majd, hogy miképpen lehet a legkülönbözőbb életkorok betegségeit megelőzni, az ilyen jellegű veszélyeztetettséget felkutatni, s a korszerű orvostudomány friss eredményeit felhasználni a területi betegellátásban. F. D. Ülést tartott a Természetvédelmi Bizottság Arpádtetötöl Lapisig üdülőterület Villany világítás a ródlipályánY ÍSavközi táborokat a Mecsekre FILM „Megyénk lakosságának egészséges lokálpatriotizmusát igyekeztünk támogatni és tesszük ezt ezután is, szerény anyagi lehetőségünkhöz mérten, amikor szűkebb hazánk természet-, illetve műemlékvédelme ezt megkívánja ...” — mondotta Palkó Sándor, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tegnap este, a megye és a város Természetvédelmi Bizottságának — a Technika Házában megrendezett — együttes ülésének megnyitóján. Az érdeklődőktől zsúfolásig megtelt teremben előadások hangzottak el a Mecsek flórájának védelmével, továbbá a Mecsek környéki műem- védelemmel kapcsolatban. Várnai Tivadar főmérnök, a bizottság titkára, megnyitó előadásában a megye természetvédelméről szólt. Utalt arra, hogy az ipar rohamos fejlődésével növekszik a szabadidő, következésképpen gondoskodni kell az emberek nemes időtöltéséről. Baranyában kiemelkedő kezdeményezések történtek. Abaligeten, Orfűn, Siklóson, Harkányban és a megye számos más helyén üdülőterületek létesültek, párhuzamosan ezzel pedig történelmi nevezetességű helyek, várak feltárására és helyrehozatalára került sor A továbbiakban elmondotta, hogy a jelenlegi 200 holdas parkerdő — a tubesi, remeteréti, szentkúti erdőkkel — mintegy 450 holdra bővül, egy korábbi határozat eredményeképpen pedig az Árpádtető—Lapis vonaltól délre eső vidék időközben már üdülőterületté vált. Ezen a területen tehát közjóléti létesítmények emelhetők. Várnai Tivadar bizonyos körzeteket rajzolt be a térképre, ahol különböző fejlesztéseket javasol. Említette az Ürög—Jakabhegy közötti — körülbelül 300 holdnyi — területet, ahol — egy korábbi kutatások szerint — a vaskor embere már gerendavárakat épített. Ennek a vidéknek feltárása már történelmi szempontból is indokolt. Elmondotta a továbbiakban, hogy a kötélpálya induló-állomását a város szívébe javasolja elhelyezni, hogy a Misinára utazók a lehető leggyorsabban igénybe vehessék. Egyetért a ródlipálya rekonstrukciójával — amelynek tervezője egyébként Gál- hidy László mérnök — mert a misinai vízvezetékből nyert vízzel már alig fagypont alatti hőmérsékletnél síkossá tehető — a villanyvilágítással ellátott — pálya. Sürgősnek tartja a nyári napközis táborok megoldását. A Misina gerince védi a déli nap hevétől és a szelektől a hegy bizonyos területeit, így nyári időszakban kellemes klímát nyújt a gyerekek ezreinek. Várnai Tivadar ismertetését a kora esti órákig több — nagyon figyelemreméltó — előadás követte. Csorba Győző szerzői estje „Segítek élni..." A költő, akit tegnap este a Doktor Sándor Művelődési Hártian a versólvasók és a barátok köszöntötték. Nem szívesen lép a nyilvánosság elé személyesen. Nem a pódiumon, hanem az írott és olvasott szóba rejtőzve akar szólni. Csorba Győző ebben a városban született, s ma is Pécsett él. Ide jöttek el tegnap azok a barátok, akikkel valaha együtt indult el a pályán, Weöres Sándor, Takáts Gyula, de eljöttek a fiatalabbak közül azok is, akik már az idősebb barátot, a jótanácsokkal segítő mestert ismerhették meg benne. Ebben az évben jelent meg A lélek évszakai c. kötete, amely egy több mint három évtizedes pálya legjava terméséből nyújt válogatást. A kötet megjelenése adta az alkalmat a szerzői esthez, amelyen a pályatárs és barát, Weöres Sándor Kossuth-díjas költő mondott bevezetőt — Nagy öröm számomra, hogy Csorba Győző barátomról szólhatok — kezdte bevezetőjét Weöres Sándor. — Amikor vele először találkoztam, már úgy ismertem meg, mint a legkialakultabb hangú költőt. Nem tudom, hogy Pécsett mennyire vannak tisztában azzal — s bizonyára tisztában vannak vele —, hogy a mai magyar művészet néhány legnagyobb alakja él itt: Csorba Győző, a költő, Martyn Ferenc, a festő, Lantos Ferenc, a grafikus. — Együtt diákoskodtunk, sok ifjúkori emlék fűz össze minket... Amikor beteg voltom, eljött, teát főzött nekem. Nagy sétákat tettünk Pécs lombos és lombtalan részein. Amikor a körülmények elvittek Pestre, Székesfehérvárra, Csöngőre és még sokfelé, az együttműködésünk nem volt lehetséges. De érdekes volt távolról figyelni azokat a változásokat, amelyek költészetében végbeWeöres Sándor és felesége Csorba Győzővel beszélget. mentek. Most, sünikor mindketten túl vagyunk az ötvenedik éven, oeuvre-jéről egészen bizonyos, hogy a magyar irodalom nagy kincse marad. — Nem dinamikus, hanem statikus erő rejlik benne. Kevés színnel dolgozik. Ma már talán Csorba Győző verseit nem is érezzük annyira díszteleneknek, mint jelentkezése idején, de akkor még élt Kosztolányi és Babits. Abban a közbeszédre redukálódásban, ami a mai magyar költészetben végbemegy, amikor a költők megfogják az olvasó kabátgombját, Csorba Győző versei nagyon is díszesek, szárnyalok, dimenzionáltak. Greco azt írta, hogy a művész égő gyertya egy toronyszobában. Közelről kicsi a láng, de a vándor számára utat mutat. Mindez Csorba Győző verseire is vonatkozik — fejezte be köszöntő szavait Weöres Sándor. A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek, Tímár Évának, Baracsi Ferencnek, ifj. Kő- míves Sándornak előadásában, s Abai Ilona közreműködésével a közönség ízelítőt kapott Csorba Győző költészetének legszebb darabjaiból. Ahogy a Magamról, verseimről c. tömör prózai vallomás egyik sora mondja: „Segítek élni — s lám itt a cél...” — így foglalható ösz- sze az a póztalan költői magatartás, amelyet Csorba Győző magáénak vall. Az esten Bánky József zongorán Bartók-műveket adott elő. Az est végén Csorba Győző olvasott fel verseiből. Ma este Csorba Győző, Károlyi Amy és Weöres Sándor a Tanárképző Főiskolán találkozik a hallgatókkal. Marafkó László FILMGYÁR FILMFORGATÁSHOZ KERES 940 év körüli autóbuszt „Film” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Rómeó és Julia Beat-Rómeó hódította meg Shakespeare-nek a mai ifjúságot. Franco Zeffirelli nagy port felkevert és nagy elismerést kiváltott filmje végre megérkezett Magyarországra is — a korábbi pécsi filmszemléken sajnos hiába vártuk — s most úgy merjük leírni ezt a szót: „beat”, hogy Zeffirelli megtisztította minden rossz mellékíztől. Egyszerű, természetes, korszerű és szép képet rajzolt meg a ma ifjúságáról, egyben minden kor ifjúságáról. Nem volt könnyű dolga: viharok kísérték, sőt kritikusgárdák igyekeztek viharkeverés nélkül halottá hallgatni. A Cinema Nuovo például ezt írta: „Zeffirelli sokkal konvencionálisabb és jóval kevésbé modern, mint Shakespeare”. A Life viszont: „Aki ezt látta, soha sem tudja másképp elképzelni Rómeót és Júliát. Egyetlen művelt embernek sem szabad elmulasztania ezt a filmet.” A hosszú viták mellett azonban így nyilatkozott maga a rendező: „Gyűlölöm azokat az előadásokat, amelyek megmerevítik, megfagyasztják vagy éppen agyonrendezik Shakes- peare-t. Hisz e lángeszű művésznek éppen az a legnagyobb értéke, hogy minden alkotásában elevenen lüktet az élet, a vér!” A film Zeffirellit igazolta és természetesen Shakespea- re-t. A rendező már korábban heves vitát váltott ki azzal, hogy a Rómeó és Júliát színpadon is fiatal, tizenéves szereplőkkel játszatta el, csakúgy, mint ebben a filmben, Olivia Hussey-vel és Leonard Whiting-gel. így azonban kitágította a shakespeare-i Rómeó és Júlia problémát, a szerelem örök igazságán túl társadalmi igazsággá tette, jobban, mint eddig bármelyik rendezője. A szembenállás nem olyan, hogy egyik oldalon a Capulet-Montague család viszálya, a másikon két szerelmes fiatal sorsa áll, hanem a konok felnőtt generáció kerül itt szembe a tisztaérzelmű ifjabb generációval. Fiatal, kedves vagányok játszanak, legénykednek a filmben, s ez a játék, — mint minden igazi játék — néha öntörvényűén véressé válik. Úgy játsszanak, hogy az kicsit korokon túli játék, s ez már maga felveti a kérdést: miért „örök” Shakespeare Rómeó és Júliája? Zeffirelli filmjéből világosan kitűnik; nem azért, mert a szerelem örök, hanem mert Shakespeare az ifjúság életkori sajátosságait, jellemét, egyáltalán lélektanát sokoldalúan, pontosan írta körül. Ugyanúgy, ahogy többi alkotásában: ebben is a későbbi pszichiátriai megállapításokat előzte meg pontos drámai fogalmazásával. Annyira, hogy Rómeót mai londoni, pécsi, varsói kedves, szerelmes beat-gyerekeknek egyaránt el tudjuk képzelni. Kellett persze hozzá Zeffirelli rendezői tendenciája is: alkatban, játékmodorban, gesztusokban, érettségben kísértetiesen mai ennek a filmnek minden fiatal szereplője. Mai és költői, mozdulatban, hangban, szemvillanásban, vagányságban. Talán csak a reneszánsz itáliai környezet és — kellemes meglepetésként — a gyönyörű középkori szerzetes-vesperas dallamaira komponált kísérőzene köti össze a középkorral, s teszi egyben időtlenné a történetet. De maisága lenyűgöző, legplasztikusabb alakja, példája ennek Mercutió, akit John McEnery formál filozofáló vagánynak, cinikusan őszinte, bohémségében is hús-vér jóbarátnak. A film külön értéke, hogy a színház- és filmművészet történetében annyiszor látott 25—40 éves Júliák és 25—45 éves Rómeók után tizenéves, hamvas játé- kú művészek hagytak bennünk egy valóban eredeti Rómeó-Júlia képet. Földessy Dénes 1 A sajtótájékoztató résztvevői.
