Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

1910. november 10. DUN ANTÜL1 NAPLÓ November 18—21. Gyakorló orvosok első országos tudományos konferenciája Messze van a rendelő az egyetemtől — az orvostudo­mány fejlődik, óríásléptekikel, a körzeti rendelőintézeti or­vosok meg dolgoznak és — sok mindenben lemaradnak a tudománytól. Nem egy kísér­let próbálta már megoldani ezt az ellentmondást. Ezek­nek a kísérleteknek a sorá­ban azonban feltétlenül új­szerű volt a négy évvel ez­előtti pécsi kezdeményezés: a gyakorló orvosok tudomá­nyos konferenciája. Éppen azért, mert kezdett kialakul­ni a kölcsönhatás: nemcsak a körzeti, rendelőintézeti or­vosok nyúltak olyan terület­hez, ami eddig kimondatla­nul is tabu volt a számukra, hanem az emléleti, a kutató orvosok is rájöttek, hogy te­vékenységüket néha hasznos egybevetni a nagy betegtö­meggel dolgozó gyakorló orvosok tapasztalataival. A négy évvel ezelőtt megkez­dett konferencia egyik érté­kes folytatása volt a tavalyi ,.Pécs-baranyai orvosnapok”, éppen mert a város és a megye közös munkája révén jött létre. De sem négy év­vel korábban, sem tavaly nem vettek részt tevékenyen a konferencián más megyei gyakorló orvosok. Ez indo­kolta a mostani konferencia összehívását és nevét: Gya­korló orvosok első országos tudományos konferenciája. Erről tartottak sajtótájé­koztatót szerkesztőségünkban a Pécs városi Tanács V. B. egészségügyi osztályának ille­tékes vezetői tegnap délelőtt. Elmondották: már áprilisban meghirdették ezt a rendez­vényt az Orvosi Hetilapban, így jelentkezett 245 szerző összesen 133 előadással, — sok ugyanis a szerzőtársi munka — valamint várható­an 800—1100 hallgató, akik között remélhetőleg sok hoz­zászóló is lesz majd. Érdekes és sokatmondó viszont ezek­nek a számoknak a meg­oszlása: a 245-ből 167 szerző pécsi, s csak a többi „vidé­ki”, mégpedig 16 budapesti, és 67 más megyéből való. Ezt az aránytalanságot indo­kolja, hogy a kezdeményezés pécsi, itt már értik a jelen­tőségét, a sok ezer falusi körzeti orvos a távolság, a helyettesítési lehetőség hiá­nya miatt nem tud jönni. Bár Bácskából egyedül a bajai járásból négy körzeti orvos tart majd előadást. De nem megnyugtató, hogy a három másik város orvostudományi egyeteméről kevés elméleti ember keresi a kapcsolatot a gyakorló orvosok országos fórumával. Hiszen a Pécsi Orvostudományi Egyetem számos vezetője, kutatója se­gíti a rendezvényt előadásá­Kéazülődés a jubileumra: Úttörő-parádé a Széchenyi téren Jövő év tavaszán rendezik meg V az V. megyei úttörő-találkozót „Tettekkel köszöntjük az úttörőmozgalom negyedszá­zados jubileumát!” — ez a jelmondata annak az úttörő­parádénak, amely ebből az alkalomból kerül megrende­zésre Pécsett, 1971 májusá­ban. Az évforduló adta neve­lési lehetőségek mind jobb kihasználása — ez az egyik célja az V. megyei úttörő­találkozónak. Az itt rejlő le­hetőségek növelik a nevelő­munka hatékonyságát, az úttörőcsapatok tartalmi munkájának pedig komoly erősítést adnak. A megyei illetve városi Üttörő Elnök­ség az ötletek tárházával rendelkezik, hogy színessé, változatossá, igazi tömeg­demonstrációvá tegye az úttörőtalálkozó programját. Közös határozatuk alapján kétnapos találkozót rendez­nek. Ezen a találkozón részt vesz Baranya megyéből 600 pajtás, akik kiváló munká­juk alapján megkapják a „jubileumi nyakkendőt”. Ez különleges emblémával ellá­tott piros selyem nyakkendő lesz. Részt vesz továbbá Bu­dapestről a VI. kerületből — ez Pécs város testvérkerü­lete — 20 úttörő és úttörő­vezető. Ezen • kívül Lvovból, Pécs testvérvárosából vár­nak 20 pionírt és két pionír­vezetőt, akik erre az ünne­pélyes alkalomra érkeznek városunkba. A találkozón Pécs város valamennyi út­törője és kisdobosa, mintegy 15 ezer kispajtás is részt vesz. A kétnapos találkozó ren­dezvényei közül érdemes megemlíteni néhányat. Ju­bileumi kiállítás nyílik az első napon, amely bemutat­ja az úttörőmozgalom törté­netét. Tömeg játék a Széche­nyi téren — ez a mottója az úttörő művészeti együtte­sek fellépésének. A közel 600 fő a mozgalom történe­tének életképekben való be­mutatására vállalkozik. A megyei úttörő-találkozóval egyidőben kerül sor az út­törővezetők baráti találko­zójára is. Ezen részt vesznek a „veterán” úttörővezetők is, akik a mozgalom kezde­tén, 1946-ban, már kitűntek jó munkájukkal. Felvonulás és dísszemle, amely szintén a Széchenyi téren kerül megrendezésre, demonstrál­ja az úttörőszervezetet. E felvonulás felidézi a 25 év legszebb úttörő eseményeit. A rendezvény második napján a Vidámpark szabad­téri színpadán kulturális be­mutatót tartanak. Itt volt útörők, neves művészek, va­lamint az úttörő kulturális szemlén kiemelkedő telje­sítményt nyújtó együttesek lépnek fel. val. Az is meglepő, hogy a programba mindössze két bányászati tárgyú előadást tudtak belevenni, mintha Pécsett nem lenne két nagy bányászati vállalat, megfe­lelő üzemorvosi szolgálattal. A konferencia nov. 18-án kezdődik és négy napos lesz. A Pécsi Orvostudományi Egyetem számos segítsége közül egyik jelentős: rendel­kezésre bocsátja az új aulát. A négy napon át általában arról tárgyalnak majd, hogy miképpen lehet a legkülön­bözőbb életkorok betegségeit megelőzni, az ilyen jellegű veszélyeztetettséget felkutat­ni, s a korszerű orvostudo­mány friss eredményeit fel­használni a területi betegel­látásban. F. D. Ülést tartott a Természetvédelmi Bizottság Arpádtetötöl Lapisig üdülőterület Villany világítás a ródlipályánY ÍSavközi táborokat a Mecsekre FILM „Megyénk lakosságának egészséges lokálpatriotizmu­sát igyekeztünk támogatni és tesszük ezt ezután is, sze­rény anyagi lehetőségünkhöz mérten, amikor szűkebb ha­zánk természet-, illetve mű­emlékvédelme ezt megkíván­ja ...” — mondotta Palkó Sándor, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának el­nöke, tegnap este, a megye és a város Természetvédelmi Bizottságának — a Technika Házában megrendezett — együttes ülésének megnyitó­ján. Az érdeklődőktől zsúfolásig megtelt teremben előadások hangzottak el a Mecsek fló­rájának védelmével, továbbá a Mecsek környéki műem- védelemmel kapcsolatban. Várnai Tivadar főmérnök, a bizottság titkára, megnyitó előadásában a megye termé­szetvédelméről szólt. Utalt arra, hogy az ipar rohamos fejlődésével növekszik a sza­badidő, következésképpen gondoskodni kell az emberek nemes időtöltéséről. Baranyá­ban kiemelkedő kezdeménye­zések történtek. Abaligeten, Orfűn, Siklóson, Harkányban és a megye számos más he­lyén üdülőterületek létesültek, párhuzamosan ezzel pedig történelmi nevezetességű he­lyek, várak feltárására és helyrehozatalára került sor A továbbiakban elmondot­ta, hogy a jelenlegi 200 hol­das parkerdő — a tubesi, remeteréti, szentkúti erdők­kel — mintegy 450 holdra bővül, egy korábbi határozat eredményeképpen pedig az Árpádtető—Lapis vonaltól délre eső vidék időközben már üdülőterületté vált. Ezen a területen tehát közjóléti létesítmények emelhetők. Várnai Tivadar bizonyos körzeteket rajzolt be a tér­képre, ahol különböző fej­lesztéseket javasol. Említette az Ürög—Jakabhegy közötti — körülbelül 300 holdnyi — területet, ahol — egy korábbi kutatások szerint — a vas­kor embere már gerendavá­rakat épített. Ennek a vidék­nek feltárása már történelmi szempontból is indokolt. El­mondotta a továbbiakban, hogy a kötélpálya induló-ál­lomását a város szívébe ja­vasolja elhelyezni, hogy a Misinára utazók a lehető leggyorsabban igénybe vehes­sék. Egyetért a ródlipálya rekonstrukciójával — amely­nek tervezője egyébként Gál- hidy László mérnök — mert a misinai vízvezetékből nyert vízzel már alig fagypont alatti hőmérsékletnél síkossá tehető — a villanyvilágítás­sal ellátott — pálya. Sürgős­nek tartja a nyári napközis táborok megoldását. A Misi­na gerince védi a déli nap hevétől és a szelektől a hegy bizonyos területeit, így nyári időszakban kellemes klímát nyújt a gyerekek ezreinek. Várnai Tivadar ismerteté­sét a kora esti órákig több — nagyon figyelemreméltó — előadás követte. Csorba Győző szerzői estje „Segítek élni..." A költő, akit tegnap este a Doktor Sándor Művelődési Hártian a versólvasók és a barátok köszöntötték. Nem szívesen lép a nyilvánosság elé személyesen. Nem a pó­diumon, hanem az írott és ol­vasott szóba rejtőzve akar szólni. Csorba Győző ebben a városban született, s ma is Pécsett él. Ide jöttek el teg­nap azok a barátok, akikkel valaha együtt indult el a pá­lyán, Weöres Sándor, Takáts Gyula, de eljöttek a fiatalab­bak közül azok is, akik már az idősebb barátot, a jóta­nácsokkal segítő mestert is­merhették meg benne. Ebben az évben jelent meg A lélek évszakai c. kötete, amely egy több mint három évtizedes pálya legjava ter­méséből nyújt válogatást. A kötet megjelenése adta az alkalmat a szerzői esthez, amelyen a pályatárs és barát, Weöres Sándor Kossuth-díjas költő mondott bevezetőt — Nagy öröm számomra, hogy Csorba Győző barátom­ról szólhatok — kezdte be­vezetőjét Weöres Sándor. — Amikor vele először talál­koztam, már úgy ismertem meg, mint a legkialakultabb hangú költőt. Nem tudom, hogy Pécsett mennyire van­nak tisztában azzal — s bi­zonyára tisztában vannak ve­le —, hogy a mai magyar művészet néhány legnagyobb alakja él itt: Csorba Győző, a költő, Martyn Ferenc, a festő, Lantos Ferenc, a gra­fikus. — Együtt diákoskodtunk, sok ifjúkori emlék fűz össze minket... Amikor beteg vol­tom, eljött, teát főzött ne­kem. Nagy sétákat tettünk Pécs lombos és lombtalan ré­szein. Amikor a körülmények elvittek Pestre, Székesfehér­várra, Csöngőre és még sok­felé, az együttműködésünk nem volt lehetséges. De ér­dekes volt távolról figyelni azokat a változásokat, ame­lyek költészetében végbe­Weöres Sándor és felesége Csorba Győzővel beszélget. mentek. Most, sünikor mind­ketten túl vagyunk az ötve­nedik éven, oeuvre-jéről egé­szen bizonyos, hogy a ma­gyar irodalom nagy kincse marad. — Nem dinamikus, hanem statikus erő rejlik benne. Ke­vés színnel dolgozik. Ma már talán Csorba Győző verseit nem is érezzük annyira dísz­teleneknek, mint jelentkezé­se idején, de akkor még élt Kosztolányi és Babits. Abban a közbeszédre redukálódás­ban, ami a mai magyar köl­tészetben végbemegy, amikor a költők megfogják az olvasó kabátgombját, Csorba Győző versei nagyon is díszesek, szárnyalok, dimenzionáltak. Greco azt írta, hogy a mű­vész égő gyertya egy torony­szobában. Közelről kicsi a láng, de a vándor számára utat mutat. Mindez Csorba Győző verseire is vonatkozik — fejezte be köszöntő szavait Weöres Sándor. A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek, Tímár Évának, Baracsi Ferencnek, ifj. Kő- míves Sándornak előadásá­ban, s Abai Ilona közremű­ködésével a közönség ízelítőt kapott Csorba Győző költé­szetének legszebb darabjai­ból. Ahogy a Magamról, ver­seimről c. tömör prózai val­lomás egyik sora mondja: „Segítek élni — s lám itt a cél...” — így foglalható ösz- sze az a póztalan költői ma­gatartás, amelyet Csorba Győző magáénak vall. Az esten Bánky József zon­gorán Bartók-műveket adott elő. Az est végén Csorba Győző olvasott fel verseiből. Ma es­te Csorba Győző, Károlyi Amy és Weöres Sándor a Tanárképző Főiskolán talál­kozik a hallgatókkal. Marafkó László FILMGYÁR FILMFORGATÁSHOZ KERES 940 év körüli autóbuszt „Film” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Rómeó és Julia Beat-Rómeó hódította meg Shakespeare-nek a mai ifjú­ságot. Franco Zeffirelli nagy port felkevert és nagy elis­merést kiváltott filmje végre megérkezett Magyarországra is — a korábbi pécsi film­szemléken sajnos hiába vár­tuk — s most úgy merjük leírni ezt a szót: „beat”, hogy Zeffirelli megtisztította minden rossz mellékíztől. Egyszerű, természetes, kor­szerű és szép képet rajzolt meg a ma ifjúságáról, egyben minden kor ifjúságáról. Nem volt könnyű dolga: viharok kísérték, sőt kritikusgárdák igyekeztek viharkeverés nél­kül halottá hallgatni. A Ci­nema Nuovo például ezt ír­ta: „Zeffirelli sokkal konven­cionálisabb és jóval kevésbé modern, mint Shakespeare”. A Life viszont: „Aki ezt lát­ta, soha sem tudja másképp elképzelni Rómeót és Júliát. Egyetlen művelt embernek sem szabad elmulasztania ezt a filmet.” A hosszú viták mellett azonban így nyilat­kozott maga a rendező: „Gyűlölöm azokat az előadá­sokat, amelyek megmereví­tik, megfagyasztják vagy ép­pen agyonrendezik Shakes- peare-t. Hisz e lángeszű mű­vésznek éppen az a legna­gyobb értéke, hogy minden alkotásában elevenen lüktet az élet, a vér!” A film Zeffirellit igazolta és természetesen Shakespea- re-t. A rendező már korábban heves vitát váltott ki azzal, hogy a Rómeó és Júliát szín­padon is fiatal, tizenéves sze­replőkkel játszatta el, csak­úgy, mint ebben a filmben, Olivia Hussey-vel és Leonard Whiting-gel. így azonban ki­tágította a shakespeare-i Ró­meó és Júlia problémát, a szerelem örök igazságán túl társadalmi igazsággá tette, jobban, mint eddig bárme­lyik rendezője. A szemben­állás nem olyan, hogy egyik oldalon a Capulet-Montague család viszálya, a másikon két szerelmes fiatal sorsa áll, hanem a konok felnőtt gene­ráció kerül itt szembe a tisz­taérzelmű ifjabb generáció­val. Fiatal, kedves vagányok játszanak, legénykednek a filmben, s ez a játék, — mint minden igazi játék — néha öntörvényűén véressé válik. Úgy játsszanak, hogy az ki­csit korokon túli játék, s ez már maga felveti a kérdést: miért „örök” Shakespeare Rómeó és Júliája? Zeffirelli filmjéből világosan kitűnik; nem azért, mert a szerelem örök, hanem mert Shakes­peare az ifjúság életkori sa­játosságait, jellemét, egyálta­lán lélektanát sokoldalúan, pontosan írta körül. Ugyan­úgy, ahogy többi alkotásá­ban: ebben is a későbbi pszichiátriai megállapításo­kat előzte meg pontos drámai fogalmazásával. Annyira, hogy Rómeót mai londoni, pécsi, varsói kedves, szerel­mes beat-gyerekeknek egya­ránt el tudjuk képzelni. Kel­lett persze hozzá Zeffirelli rendezői tendenciája is: al­katban, játékmodorban, gesz­tusokban, érettségben kísér­tetiesen mai ennek a film­nek minden fiatal szereplője. Mai és költői, mozdulatban, hangban, szemvillanásban, vagányságban. Talán csak a reneszánsz itáliai környezet és — kellemes meglepetés­ként — a gyönyörű közép­kori szerzetes-vesperas dalla­maira komponált kísérőzene köti össze a középkorral, s teszi egyben időtlenné a tör­ténetet. De maisága lenyűgö­ző, legplasztikusabb alakja, példája ennek Mercutió, akit John McEnery formál filo­zofáló vagánynak, cinikusan őszinte, bohémségében is hús-vér jóbarátnak. A film külön értéke, hogy a színház- és filmművészet történetében annyiszor látott 25—40 éves Júliák és 25—45 éves Rómeók után tizenéves, hamvas játé- kú művészek hagytak ben­nünk egy valóban eredeti Rómeó-Júlia képet. Földessy Dénes 1 A sajtótájékoztató résztvevői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom