Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

M7#. bot ember I. dunántúli napló Zöldségtermesztésünk kilátásai öt éve stagnál a kínálat — Ábránd-e a megyei önellátás? tállás primőröket korlátlanul! Ha az idei év a mezőgaz­daság „nehéz éve”, akkor ez a megállapítás fokozottan vo­natkozik a baranyai zöldség- termesztésre, amely évek óta amúgy is „betegeskedik”. Kezdődött azzal, hogy ki­fagytak az áttelelő primőrök, Baranya hagyományos ex­portcikkei, a mohácsi ádven­ti kelkáposzta, a Siklós kör­nyéki zöldborsó és a téli sa­láták. Három hetet késett a tavasz, ugyanennyivel „csúsz­tak meg” a tavaszi, kora­nyári primőrök, beleértve a fóliás zöldségféléket is. Mind­ez kedvezőtlenül hatott a fo­gyasztói árakra, amelyek né­hány cikk kivételével a ta­valyihoz képest tovább növe­kedtek. Növelte az árakat, hogy a primőrök 50 százalé­kát ezúttal is más megyéből kellett importálni. A nyári, szabadföldi zöldségeknél olyan betegségek léptek fel — paradicsomnál a peronosz- póra és fitoftóra —, amelyek leküzdése egyelőre megoldat­lan problémát jelent. Mind­ez a minőségre is károsan hatott. E rossz időjárású esz­tendőben a szokottnál is na­gyobb mértékben kiütköztek a baranyai zöldségtermesztés gyenge pontjai. Vajon — a kedvezőtlen időjáráson kívül — mi az oka annak, hogy a megye távlati mező- és élel­miszergazdasági irányelvei­ben megszabott fejlesztési elképzelések nem valósultak meg, s hogy a zöldségter­mesztés általános helyzete 1970-ben is tovább romlott. A koncentráltság hiánya Évi 96,5 kilogrammos egy főre eső fogyasztást alapul véve, a távlati terv 400<T va­gon feletti megyei fogyasz­tást és 400—500 vagon ex­portot jelöl meg 1970-ben, mint követelményt, amit 7000—7200 hold zöldségterü­leten lehet megtermelni. Ez­zel szemben a megye zöld­ségterülete még a terv elké­szítésének időpontjához ké­pest is csökkent, akkor — 1967-ben — a megye szántó- területének 1,57 százalékán — 6850 holdon — termeltek zöldséget, ma csak 1,3 száza­lékán, szemben a 2,5 száza­lékos országos átlaggal. A te­rületcsökkenés, ha azt a koncentráltság s a hozamok egyidejű növekedése kíséri, még nem okvetlenül baj. A fő gond Baranyában az, hogy bár valamelyest nőttek a ho­zamok, a nagyfokú terület­csökkenést — 1969-hez ké­pest 1970-ben ez 18 százalé­kos, a tsz-ekben 27 százalé­kos volt — nem tudták el­lensúlyozni. Ismert tény, hogy a megye zöldségkínálata 1966 óta lényegében stagnál. To­vábbra is passzív maradt e téren a megye, tehát saját szükségletét nem képes meg­termelni. A megye zöldségtermeszté- tének leggyöngébb pontja a koncentráltság hiánya. A Bács megyei tsz-ek azért jobb partnerei a Baranya megyei MÉK-nek, mert 400— 500—600 holdas egységeken termelnek zöldséget, míg Ba­ranyában a legnagyobb ter­melő a Mohács szigeti Duna Völgye Tsz is csak 220 hol­das kertészetet tart fenn. Ná­lunk még ma is a 100 hold alatti egységek dominálnak s ezek képtelenek arra, hogy a termesztést gépesítsék, sú­lyos munkaerő és béruházá- si eszközhiánnyal küzdenek, drágán állítanak elő, ver­senyképtelenek. Talán a ter­málvizek hiánya, vagy nem megfelelő volta, a palántane­velés megoldatlansága és a megye ipari jellege az oka annak, hogy Baranyában a szentesi tsz-hez hasonló zöld­ség főprofilú nagyüzem egyetlen egy sem működik. A kérdés ezért a perifériára szorult vissza a termelőegy­ségekben. Meddig gazdaságos a beho­zatal? A kérdés üzemi szempont­ból is több figyelmet érde­mel, hisz a lakosság vásárló ereje, a fogyasztás növekedé­se, a nagyfokú belső ellátat­lanság hosszabb távon is biz­tos értékesítéssel kecsegtet. Nem is beszélve a kiváló ter­mészeti adottságokról és a kertészeknek a tsz-ek foglal­koztatási gondjainak enyhí­tésében betöltött szerepéről. Ellátási szempontból pedig okvetlen felmerül a kérdés: meddig lehet elmenni a be­hozatallal ? A kereskedelmi felvásárló szervek tapaszta­latai szerint a kemény cik­keknél — burgonya, hagyma stb. — nem okoz különösebb problémát a külmegyei im­port, a 100 kilométernél na­gyobb szállítási távolság. Gyorsan romló, kényesebb zöldséget szállítani a kecske­méti járásból már nagy hi­ba, ez esetben a minőségi romlás, a szállítási távolság oly mértékben növeli a költ­séget és természetesen a fo­gyasztói árakat, hogy az már merénylet a lakosság pénz­tárcája ellen. Az aktív zöld­ségpiacú, kivitelre termelő alföldi megyékkel szemben Baranya legnagyobb hátrá­nya, hogy nálunk az ipari konkurrencia miatt lényege­sen drágább az élőmunka. Márpedig az ágazat jelenle­gi, igen nagy élőmunka igé­nyét csak gépesítéssel lehet leszorítani, ennek előfeltétele a koncentráltság. Ez az egyet­len járható út még akkor is, ha a kertészeti beruházások állami támogatását a mini­málisra csökkentik, mint ahogy ez várható. Modellül a burgonyatermesztés szol­gálhat, amelyet néhány év alatt a megyében sikerült olyan mértékben koncentrál­ni, hogy ma már aktív e té­ren a megye. Primőrökben élre törhetünk Baranya zöldségtermeszté­sének erőssége ma a fóliás termesztés, s ez az a terület, amelyen a legrövidebb időn belül a legnagyobb sikereket érhetjük el. Nem véletlen, hogy Somos professzor és a kertészeti kutatás más hazai nagyságai is a primőr ter­mesztésben látják Baranyá­nak azt a szerepét, amit az országos ellátásban be kellene töltenie. A siklósi és villá­nyi hegyvonulat szubmedi- terrán jellegű déli lejtőin, a Mecsek déli lejtőjén és a mohácsi hegyvonulat déli ol­dalán az országban a legjobb feltételei találhatók meg a korai zöldségfélék termeszté­sének. Kitűnőek kertészeti adottságaik a Dráva és az Almás patak menti tsz-eknek is. Az érdeklődés a koraiság- ra épülő fóliás termesztés iránt nagyobb. Bár a távlati tervben megszabott 100 hol­das fólia-felületet nem érte el 1970-re a megye, három év alatt 5 holdról 36 holdra emelkedett a terület. A mód­szer rohamosabb elterjedését a rossz ellátottság akadá­lyozta, az ipar sem fóliapa­lástból, sem vázszerkezetből nem tudta kielégíteni az igé­nyeket. Ez a 36 hold nem fedezi a megye primőr szükségletét. Az ellátottság hiánya ez év­ben js június-júliusban volt a legnagyobb Pécsett. Ez az a két hónap, amikor a tava­lyi készlet már kimerült, sa fólia alatt termelt cikkeknek be kellett volna jönniük, hogy az ellátás folyamatos­ságát biztosítsák. Sajnos, e primőrök felét ezúttal is más megyékből kellett beszerez­ni. Az 1971. évi kilátások kedvezőbbek, mert új fóliás tez-ek lépnek be, s a régiek is növelik telepeiket. Így vár­hatóan újabb 20—25 holddal nő meg a fólia felület. Ezek már jobbára kórszerű fóliás sátrak lesznek, amelyekben a termelés könnyebb és gazda­ságosabb, mint az üveg, vagy pedig a fólia alagút alatt. A fóliás termesztés akkor jöve­delmező, ha a négyzetméte­renkénti bruttó árbevétel el­éri a 90 forintot, a nettó nyereség pedig a 40—50 fo­rintot. Ezt a baranyai tsz-ek elérték, sőt egyik-másik tsz- ben négyzetméterenként 100 —113 forint volt az árbevé­tel. A fóliás.termesztés lehető­ségei megyénkben szinte kor­látlanok. A zöldségtermesz­tésnek ez az a területe, ahol nemcsak az önellátást old­hatjuk meg, de jelentősen hozzájárulhatunk Budapest ellátásához, sőt az ország ex­portjához is. Rónaszéki Ferencné Szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása Ismertessék eredményeinket! Az állami gazdaságokban dolgozó szocialista brigádok erkölcsi és anyagi megbecsü­lésének fokozását, munká­juk, eredményeik ismerteté­sét és a kiváló dolgozók nép­szerűsítését sürgették a fel­szólalók az állami gazdasá­gok szocialista brigádvezetői­nek Budapesten megtartott országos tanácskozásán. A kétnapos értekezleten részt- vett dr. Lénért Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is, míg Baranyából öt küldött, a vil­lányi Mizere János, a Ke­resztes-pusztai Kom Férenc- né, a bolyi Wéber György, a szentegáti Németh László és a bikali Zábó Árpád képvi­selte a megye tíz állami gaz­daságának szocialista brigád­jait. A tanácskozáson Kom Ferencné és Zábó Árpád is felszólalt. Beszámolójuk, ja­vaslataik általános helyeslés­sel találkozott. Az idén először! Figurális csillagszőrő A pécsi stílbútorok meghódították Európát Rajzasztalon a Mecsek garnitúra A Zólyom utcai bejárat por­tájánál balra kell menni, ott az üvegajtó, rajta a felirat: gyártáselőkészítés. A Pécsi Faipari Ktsz bútortervezői dolgoznak itt. A helyiségben magasan az ablak, nincs túl sok fény. A falon farács, raj­ta bútorfényképek, autóköl­temények képei — színes fe­lület, mely hangulatossá te­szi a szobát. Középütt nagy­méretű rajzasztalok, műszaki rajzokkal a tetején, csőtoll- készlet, vonalzók tömege. Pontosan úgy néz ki minden, mint egy tervező irodában... Klein János faipari mér­nök az osztály vezetője. Arra voltam kíváncsi, hogy ki ál­modja meg a ktsz szépvo­nalú bútorait, a díjnyertes stílgarnitúrákat, vagy a bel­földi piacra gyártott modern lakószobákat? Meglep és ugyanakkor megnyugtat a válasz. — Ki álmodja meg? — kérdez vissza Klein János és mosolyogva magyarázza — a piac. A vásárlók. Nekünk, ha eredményt akarunk felmu­tatni, nagyon is tekintetbe kell vennünk az igényeket. Az álmok tehát a célszerű­séget és hasznossági szem­pontokat figyelembe véve va­lósulnak meg. A ktsz stíl­bútoraival már meghódította az európai piacot, sőt nem­rég vették fel a kapcsolato­kat Kanadával. Ez a kapcso­lat is gyümölcsözőnek ígérke­zik. Az exportra készülő stíl­bútorok rajzát Exner Lajos bácsi készíti — ő ezek „aty­ja”. Rajzait legtöbbször meg­adott tervek vagy jelölt igé­nyek alapján készíti el. A rajzokat aztán bemutatják az üzletfélnél, vagy az ARTEX- nél, s a jóváhagyás után in­dulhat a gyártás. Kis szériá­kat bocsátanak ki: 30, 50 vagy legfeljebb 100 darab készül egy exportszériában. — A belföldi piacnak ké­szülő modern garnitúrák pro­totípusait általában a Pécsi Ipari Vásárra készítjük el — mondja Klein János — ahol mindjárt lemérhetjük, meny­nyire nyerte meg a közönség és a Bútorért tetszését. Ez­után a KERMI vizsgálat kö­vetkezik, s ha állja a próbát a kiállított bútor, kezdődhet a nagy szériában való gyár­tás,^ Az üzletek a megmondha­tói, hogy a vásárlók kedve­lik és keresik a ktsz búto­rait. A Pécs elnevezésű la­kószobából az idén már négy­ezer készült, szép a Sopiana lakószoba is. A legújabb a Mecsek nevű garnitúra, a jö­vő évi vásáron mutatják be. A Mecsek lakószoba szekré­nye műanyag fiókokkal ké­szül. — Ez praktikus — világo­sít fel az osztályvezető — és nagyon jó partnerre akad­tunk a debreceni Hungária Műanyagipari Vállalat sze­mélyében. ök hajlandók gyártani számunkra a fióko­kat. A műanyag fiók egy da­rabból áll, könnyű, s nagy előnye, hogy kimosható. Tö­rekvés egyébként, hogy mi­nél több műanyagot építse­nek be a bútorokba, megne­hezíti ezt azonban az, hogy nehéz sokszor beszerezni a megfelelőt. Megnéztem a Stuart ebéd­lőt, amely a tavalyi párizsi bútorvilágkiállításon szere­pelt. Az Országházba készült címer és a Nándorfehérvári szoba előterébe készített bú­torok képét. Jelenleg az Or­szágház Munkácsy termébe készítenek bútorokat. A ké­pek láttán újból felmerül bennem a kérdés, hol is kez­dődik el a folyamat? Ki ter­vez és hogyan valósul meg a terv? Klein János mellett dolgo­zik a kollektíva többi tagja, Keszthelyi Lájosné faipari mérnök, Schiller Jenő tech­nikus, Váradi Imréné ve­gyészmérnök és Bősz Ottó. Vegyészek a bútorgyárban? Jól hallom, hiszen a külön­böző felületkezeléseket, páco­kat, lakkokat s ezek anyagra való hatásait nekik kell ki- kísérletezni. És mindjárt üze­mi körülmények között, nem laboratóriumban. így a koc­kázat nagyobb, de az átfutá­si idő kisebb — és ez nem utolsó szempont. A kollektíva tagjai meg­rajzolják elképzeléseiket. Mindenki skiccel valamit, aztán bemutatják, elfogadtat­ják a vezetőséggel. Ezek alap­ján készül el a pontos rajz, dokumentáció. Meg kell ke­resni ugyanakkor a megfele­lő anyagot is az anyagosz­tály bevonásával Melyik a legmegfelelőbb, a legjobban beszerezhető? A vegyészek a kezelőanyagokat kísérletezik, s amikor mindent tudnak már,, a dokumentáció kikerül a gyártó üzemrészhez. A gyártás megkezdődik, az elő­készítésnek azonban itt sem szakad vége. Gyártás közben állandóan figyelemmel kísé­rik a készülő bútort, hátha valamilyen technológiai vál­toztatásra kell sort keríteni... Az álmodás sokkal gyakor­latiasabb formában megy végbe, mint gondoltam. Va­lóság itt minden, az első gon­dolattól a késztermékig. Itt a gyakorlat a fontos ... gazda­ságosság, a szövetkezet és a vásárló partnerek kölcsönös megelégedése. És ezt a gya­korlatias álmodást egyszerű­en munkának nevezik, mely­nek eredménye az üzletek­ben, az emberek lakásában látható. Kampis Péter Egy különös üzem, ahol egész évben csakis kará­csonyra gondolnak. Az or­szágban egyetlen helyen, a bolyi fogyasztási szövetkezet vegyi üzemében készül a csil­lagszóró. A bolyiak tavaly illatosított csillagszóróikkal szereztek meglepetést, az idén, újdonságként, figurális csillagszórókat dobnak piac­ra. A formák változatosak: háromszög, delta, trapéz, kör, harang, karácsonyfa... és így tovább. Mindezt a keres­kedelem ösztönzésére Male- tics Miklós üzemvezető és újítókollektívája ötlötte ki és készítette el. A figurális csillagszóró — 3—3 darab — a minigyújtó­val színes tasakban kerül az üzletekbe,' ára 4 forint 50 fillér. Nemcsak a gyerekek­nek hoz majd örömet, de bízvást mondhatjuk, az idén jó karácsonya lesz a bolyi vegyi üzemben dolgozó negy­ven asszonynak és lánynak is. A figurális csillagszóf'ó legalább tízszer munkaigé­nyesebb mint a hagyomá­nyos, az üzem tehát nem áll le, egész télen lesz munká­juk az asszonyoknak. A bo­lyi ÁFÉSZ-től az idén kü­lönben 15 millió hagyomá­nyos és 5 millió illatosított csillagszórót rendelt a keres­kedelem. A figurális csillag­szóróból, amennyiben nem lesz export, 100—150 ezer da­rabot készítenek. Az export iránt jugoszláv kereskedők érdeklődtek, bejelentésük szerint 2—2 millió hagyomá­nyos és illatosított csillagszó­róra lenne szükségük. Klein János mérnök és munkatársa új terven dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom