Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
M7#. bot ember I. dunántúli napló Zöldségtermesztésünk kilátásai öt éve stagnál a kínálat — Ábránd-e a megyei önellátás? tállás primőröket korlátlanul! Ha az idei év a mezőgazdaság „nehéz éve”, akkor ez a megállapítás fokozottan vonatkozik a baranyai zöldség- termesztésre, amely évek óta amúgy is „betegeskedik”. Kezdődött azzal, hogy kifagytak az áttelelő primőrök, Baranya hagyományos exportcikkei, a mohácsi ádventi kelkáposzta, a Siklós környéki zöldborsó és a téli saláták. Három hetet késett a tavasz, ugyanennyivel „csúsztak meg” a tavaszi, koranyári primőrök, beleértve a fóliás zöldségféléket is. Mindez kedvezőtlenül hatott a fogyasztói árakra, amelyek néhány cikk kivételével a tavalyihoz képest tovább növekedtek. Növelte az árakat, hogy a primőrök 50 százalékát ezúttal is más megyéből kellett importálni. A nyári, szabadföldi zöldségeknél olyan betegségek léptek fel — paradicsomnál a peronosz- póra és fitoftóra —, amelyek leküzdése egyelőre megoldatlan problémát jelent. Mindez a minőségre is károsan hatott. E rossz időjárású esztendőben a szokottnál is nagyobb mértékben kiütköztek a baranyai zöldségtermesztés gyenge pontjai. Vajon — a kedvezőtlen időjáráson kívül — mi az oka annak, hogy a megye távlati mező- és élelmiszergazdasági irányelveiben megszabott fejlesztési elképzelések nem valósultak meg, s hogy a zöldségtermesztés általános helyzete 1970-ben is tovább romlott. A koncentráltság hiánya Évi 96,5 kilogrammos egy főre eső fogyasztást alapul véve, a távlati terv 400<T vagon feletti megyei fogyasztást és 400—500 vagon exportot jelöl meg 1970-ben, mint követelményt, amit 7000—7200 hold zöldségterületen lehet megtermelni. Ezzel szemben a megye zöldségterülete még a terv elkészítésének időpontjához képest is csökkent, akkor — 1967-ben — a megye szántó- területének 1,57 százalékán — 6850 holdon — termeltek zöldséget, ma csak 1,3 százalékán, szemben a 2,5 százalékos országos átlaggal. A területcsökkenés, ha azt a koncentráltság s a hozamok egyidejű növekedése kíséri, még nem okvetlenül baj. A fő gond Baranyában az, hogy bár valamelyest nőttek a hozamok, a nagyfokú területcsökkenést — 1969-hez képest 1970-ben ez 18 százalékos, a tsz-ekben 27 százalékos volt — nem tudták ellensúlyozni. Ismert tény, hogy a megye zöldségkínálata 1966 óta lényegében stagnál. Továbbra is passzív maradt e téren a megye, tehát saját szükségletét nem képes megtermelni. A megye zöldségtermeszté- tének leggyöngébb pontja a koncentráltság hiánya. A Bács megyei tsz-ek azért jobb partnerei a Baranya megyei MÉK-nek, mert 400— 500—600 holdas egységeken termelnek zöldséget, míg Baranyában a legnagyobb termelő a Mohács szigeti Duna Völgye Tsz is csak 220 holdas kertészetet tart fenn. Nálunk még ma is a 100 hold alatti egységek dominálnak s ezek képtelenek arra, hogy a termesztést gépesítsék, súlyos munkaerő és béruházá- si eszközhiánnyal küzdenek, drágán állítanak elő, versenyképtelenek. Talán a termálvizek hiánya, vagy nem megfelelő volta, a palántanevelés megoldatlansága és a megye ipari jellege az oka annak, hogy Baranyában a szentesi tsz-hez hasonló zöldség főprofilú nagyüzem egyetlen egy sem működik. A kérdés ezért a perifériára szorult vissza a termelőegységekben. Meddig gazdaságos a behozatal? A kérdés üzemi szempontból is több figyelmet érdemel, hisz a lakosság vásárló ereje, a fogyasztás növekedése, a nagyfokú belső ellátatlanság hosszabb távon is biztos értékesítéssel kecsegtet. Nem is beszélve a kiváló természeti adottságokról és a kertészeknek a tsz-ek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében betöltött szerepéről. Ellátási szempontból pedig okvetlen felmerül a kérdés: meddig lehet elmenni a behozatallal ? A kereskedelmi felvásárló szervek tapasztalatai szerint a kemény cikkeknél — burgonya, hagyma stb. — nem okoz különösebb problémát a külmegyei import, a 100 kilométernél nagyobb szállítási távolság. Gyorsan romló, kényesebb zöldséget szállítani a kecskeméti járásból már nagy hiba, ez esetben a minőségi romlás, a szállítási távolság oly mértékben növeli a költséget és természetesen a fogyasztói árakat, hogy az már merénylet a lakosság pénztárcája ellen. Az aktív zöldségpiacú, kivitelre termelő alföldi megyékkel szemben Baranya legnagyobb hátránya, hogy nálunk az ipari konkurrencia miatt lényegesen drágább az élőmunka. Márpedig az ágazat jelenlegi, igen nagy élőmunka igényét csak gépesítéssel lehet leszorítani, ennek előfeltétele a koncentráltság. Ez az egyetlen járható út még akkor is, ha a kertészeti beruházások állami támogatását a minimálisra csökkentik, mint ahogy ez várható. Modellül a burgonyatermesztés szolgálhat, amelyet néhány év alatt a megyében sikerült olyan mértékben koncentrálni, hogy ma már aktív e téren a megye. Primőrökben élre törhetünk Baranya zöldségtermesztésének erőssége ma a fóliás termesztés, s ez az a terület, amelyen a legrövidebb időn belül a legnagyobb sikereket érhetjük el. Nem véletlen, hogy Somos professzor és a kertészeti kutatás más hazai nagyságai is a primőr termesztésben látják Baranyának azt a szerepét, amit az országos ellátásban be kellene töltenie. A siklósi és villányi hegyvonulat szubmedi- terrán jellegű déli lejtőin, a Mecsek déli lejtőjén és a mohácsi hegyvonulat déli oldalán az országban a legjobb feltételei találhatók meg a korai zöldségfélék termesztésének. Kitűnőek kertészeti adottságaik a Dráva és az Almás patak menti tsz-eknek is. Az érdeklődés a koraiság- ra épülő fóliás termesztés iránt nagyobb. Bár a távlati tervben megszabott 100 holdas fólia-felületet nem érte el 1970-re a megye, három év alatt 5 holdról 36 holdra emelkedett a terület. A módszer rohamosabb elterjedését a rossz ellátottság akadályozta, az ipar sem fóliapalástból, sem vázszerkezetből nem tudta kielégíteni az igényeket. Ez a 36 hold nem fedezi a megye primőr szükségletét. Az ellátottság hiánya ez évben js június-júliusban volt a legnagyobb Pécsett. Ez az a két hónap, amikor a tavalyi készlet már kimerült, sa fólia alatt termelt cikkeknek be kellett volna jönniük, hogy az ellátás folyamatosságát biztosítsák. Sajnos, e primőrök felét ezúttal is más megyékből kellett beszerezni. Az 1971. évi kilátások kedvezőbbek, mert új fóliás tez-ek lépnek be, s a régiek is növelik telepeiket. Így várhatóan újabb 20—25 holddal nő meg a fólia felület. Ezek már jobbára kórszerű fóliás sátrak lesznek, amelyekben a termelés könnyebb és gazdaságosabb, mint az üveg, vagy pedig a fólia alagút alatt. A fóliás termesztés akkor jövedelmező, ha a négyzetméterenkénti bruttó árbevétel eléri a 90 forintot, a nettó nyereség pedig a 40—50 forintot. Ezt a baranyai tsz-ek elérték, sőt egyik-másik tsz- ben négyzetméterenként 100 —113 forint volt az árbevétel. A fóliás.termesztés lehetőségei megyénkben szinte korlátlanok. A zöldségtermesztésnek ez az a területe, ahol nemcsak az önellátást oldhatjuk meg, de jelentősen hozzájárulhatunk Budapest ellátásához, sőt az ország exportjához is. Rónaszéki Ferencné Szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása Ismertessék eredményeinket! Az állami gazdaságokban dolgozó szocialista brigádok erkölcsi és anyagi megbecsülésének fokozását, munkájuk, eredményeik ismertetését és a kiváló dolgozók népszerűsítését sürgették a felszólalók az állami gazdaságok szocialista brigádvezetőinek Budapesten megtartott országos tanácskozásán. A kétnapos értekezleten részt- vett dr. Lénért Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is, míg Baranyából öt küldött, a villányi Mizere János, a Keresztes-pusztai Kom Férenc- né, a bolyi Wéber György, a szentegáti Németh László és a bikali Zábó Árpád képviselte a megye tíz állami gazdaságának szocialista brigádjait. A tanácskozáson Kom Ferencné és Zábó Árpád is felszólalt. Beszámolójuk, javaslataik általános helyesléssel találkozott. Az idén először! Figurális csillagszőrő A pécsi stílbútorok meghódították Európát Rajzasztalon a Mecsek garnitúra A Zólyom utcai bejárat portájánál balra kell menni, ott az üvegajtó, rajta a felirat: gyártáselőkészítés. A Pécsi Faipari Ktsz bútortervezői dolgoznak itt. A helyiségben magasan az ablak, nincs túl sok fény. A falon farács, rajta bútorfényképek, autóköltemények képei — színes felület, mely hangulatossá teszi a szobát. Középütt nagyméretű rajzasztalok, műszaki rajzokkal a tetején, csőtoll- készlet, vonalzók tömege. Pontosan úgy néz ki minden, mint egy tervező irodában... Klein János faipari mérnök az osztály vezetője. Arra voltam kíváncsi, hogy ki álmodja meg a ktsz szépvonalú bútorait, a díjnyertes stílgarnitúrákat, vagy a belföldi piacra gyártott modern lakószobákat? Meglep és ugyanakkor megnyugtat a válasz. — Ki álmodja meg? — kérdez vissza Klein János és mosolyogva magyarázza — a piac. A vásárlók. Nekünk, ha eredményt akarunk felmutatni, nagyon is tekintetbe kell vennünk az igényeket. Az álmok tehát a célszerűséget és hasznossági szempontokat figyelembe véve valósulnak meg. A ktsz stílbútoraival már meghódította az európai piacot, sőt nemrég vették fel a kapcsolatokat Kanadával. Ez a kapcsolat is gyümölcsözőnek ígérkezik. Az exportra készülő stílbútorok rajzát Exner Lajos bácsi készíti — ő ezek „atyja”. Rajzait legtöbbször megadott tervek vagy jelölt igények alapján készíti el. A rajzokat aztán bemutatják az üzletfélnél, vagy az ARTEX- nél, s a jóváhagyás után indulhat a gyártás. Kis szériákat bocsátanak ki: 30, 50 vagy legfeljebb 100 darab készül egy exportszériában. — A belföldi piacnak készülő modern garnitúrák prototípusait általában a Pécsi Ipari Vásárra készítjük el — mondja Klein János — ahol mindjárt lemérhetjük, menynyire nyerte meg a közönség és a Bútorért tetszését. Ezután a KERMI vizsgálat következik, s ha állja a próbát a kiállított bútor, kezdődhet a nagy szériában való gyártás,^ Az üzletek a megmondhatói, hogy a vásárlók kedvelik és keresik a ktsz bútorait. A Pécs elnevezésű lakószobából az idén már négyezer készült, szép a Sopiana lakószoba is. A legújabb a Mecsek nevű garnitúra, a jövő évi vásáron mutatják be. A Mecsek lakószoba szekrénye műanyag fiókokkal készül. — Ez praktikus — világosít fel az osztályvezető — és nagyon jó partnerre akadtunk a debreceni Hungária Műanyagipari Vállalat személyében. ök hajlandók gyártani számunkra a fiókokat. A műanyag fiók egy darabból áll, könnyű, s nagy előnye, hogy kimosható. Törekvés egyébként, hogy minél több műanyagot építsenek be a bútorokba, megnehezíti ezt azonban az, hogy nehéz sokszor beszerezni a megfelelőt. Megnéztem a Stuart ebédlőt, amely a tavalyi párizsi bútorvilágkiállításon szerepelt. Az Országházba készült címer és a Nándorfehérvári szoba előterébe készített bútorok képét. Jelenleg az Országház Munkácsy termébe készítenek bútorokat. A képek láttán újból felmerül bennem a kérdés, hol is kezdődik el a folyamat? Ki tervez és hogyan valósul meg a terv? Klein János mellett dolgozik a kollektíva többi tagja, Keszthelyi Lájosné faipari mérnök, Schiller Jenő technikus, Váradi Imréné vegyészmérnök és Bősz Ottó. Vegyészek a bútorgyárban? Jól hallom, hiszen a különböző felületkezeléseket, pácokat, lakkokat s ezek anyagra való hatásait nekik kell ki- kísérletezni. És mindjárt üzemi körülmények között, nem laboratóriumban. így a kockázat nagyobb, de az átfutási idő kisebb — és ez nem utolsó szempont. A kollektíva tagjai megrajzolják elképzeléseiket. Mindenki skiccel valamit, aztán bemutatják, elfogadtatják a vezetőséggel. Ezek alapján készül el a pontos rajz, dokumentáció. Meg kell keresni ugyanakkor a megfelelő anyagot is az anyagosztály bevonásával Melyik a legmegfelelőbb, a legjobban beszerezhető? A vegyészek a kezelőanyagokat kísérletezik, s amikor mindent tudnak már,, a dokumentáció kikerül a gyártó üzemrészhez. A gyártás megkezdődik, az előkészítésnek azonban itt sem szakad vége. Gyártás közben állandóan figyelemmel kísérik a készülő bútort, hátha valamilyen technológiai változtatásra kell sort keríteni... Az álmodás sokkal gyakorlatiasabb formában megy végbe, mint gondoltam. Valóság itt minden, az első gondolattól a késztermékig. Itt a gyakorlat a fontos ... gazdaságosság, a szövetkezet és a vásárló partnerek kölcsönös megelégedése. És ezt a gyakorlatias álmodást egyszerűen munkának nevezik, melynek eredménye az üzletekben, az emberek lakásában látható. Kampis Péter Egy különös üzem, ahol egész évben csakis karácsonyra gondolnak. Az országban egyetlen helyen, a bolyi fogyasztási szövetkezet vegyi üzemében készül a csillagszóró. A bolyiak tavaly illatosított csillagszóróikkal szereztek meglepetést, az idén, újdonságként, figurális csillagszórókat dobnak piacra. A formák változatosak: háromszög, delta, trapéz, kör, harang, karácsonyfa... és így tovább. Mindezt a kereskedelem ösztönzésére Male- tics Miklós üzemvezető és újítókollektívája ötlötte ki és készítette el. A figurális csillagszóró — 3—3 darab — a minigyújtóval színes tasakban kerül az üzletekbe,' ára 4 forint 50 fillér. Nemcsak a gyerekeknek hoz majd örömet, de bízvást mondhatjuk, az idén jó karácsonya lesz a bolyi vegyi üzemben dolgozó negyven asszonynak és lánynak is. A figurális csillagszóf'ó legalább tízszer munkaigényesebb mint a hagyományos, az üzem tehát nem áll le, egész télen lesz munkájuk az asszonyoknak. A bolyi ÁFÉSZ-től az idén különben 15 millió hagyományos és 5 millió illatosított csillagszórót rendelt a kereskedelem. A figurális csillagszóróból, amennyiben nem lesz export, 100—150 ezer darabot készítenek. Az export iránt jugoszláv kereskedők érdeklődtek, bejelentésük szerint 2—2 millió hagyományos és illatosított csillagszóróra lenne szükségük. Klein János mérnök és munkatársa új terven dolgoznak.
