Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
191«. november 24. DUNANTÜLI NAPLÓ 9 A Központi Bizottság beszámolója (Folytatás a 8. oldalról) ként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben összehívható- nak tartjuk, és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében. Európa biztonságának sajátos problémáját jelenti, hogy a II. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Németország helyén két német állaim jött létre. Létrejött az első német munkás-paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fontos tényezője, és nem utolsó sorban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai testvériek, szilárd, internacionalista, elvi és politikai alapokon nyugszanak. Együtt küzdünk a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapasztaljuk a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához. Európa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hasonlóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, ,a napokban parafáit szerződést. Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert konkrét kérdésekben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsó sorban, az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztársasággal. Ha a Brandt—Scheel kormánynak, szembeszállva saját országa reakciós, soviniszta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyugat-Németország lakossága életbevágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocialista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű rendezésének. A Magyar Népköztársaság elvben az NSZK-t illetően is, mindenkor az államközi kapcsolatok normalizálásának híve volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel járó széleskörű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszúlejáratú kereskedelmi szerződést, hivatalos kereskedelmi képviseletek működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez összefüggésben van a Magyar Népköztársaság azon szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tip- ró nyílt agresszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, amelyet a minap amerikai légikötelékek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a háború egyben az imperialista politika kilátástalanságának meggyőző bizonyítéka; az agresszorok hosszú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús bűntettek sorozatával sem tudták megtörni a vietnami néo hősi ellenállását. Az amerikai kormány hol taktikai módosításokkal, hol megtévesztő, úgynevezett „hékekezdeményezésekkel” próbálja leplezni agresszív politikájának célját és zsákutcáját. Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalásokat Párizsban, sőt, a kiút keresése helyett, kiterjesztette agresszióját egész Indokínára. Az indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból. Távozzanak Laoszból és Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie a beavatkozását ezen országok belügyeibe, és tiszteletben kell tartania Indokína valamennyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg saját problémáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és az 1969 nyarán kormányunk által diplomá- ciailag elismert Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak a politikai rendezésre vonatkozó javaslatai. Minden téren szolidárisak vagyunk a vietnami néppel, Indokína népeivel, szabadságharcukkal és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helyzetet Közel-Keleten is. Az USA célja, hogy megakadályozza az arab világ haladását, a régi és új gyarmatosítás módszereivel visszaállítsa a nemzetközi tőke pozícióit a világ e térségében. A nemzetközi imperializmus eszközeként s annak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967-es agresszív háborút. A magyar nép szolidáris a szabadságukért küzdő arab népekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot és népét elsősorban saját kormányának imperializmusa és az országban felszított nacionalizmus fenyegeti létében. Ezt az agresszív politikát el kell utasítania mindenkinek, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására, éljen Izraelben vagy bárhol a világon. A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Izrael agresszív háborújával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, amely a népek nacionalizmusának legotrombább formája. Elítéljük a cionizmust is, mint reakciós, antikom- munista, a nemzetközi imperializmust szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az antiszemitizmus egyaránt reakciós irányzat, mindkettő, mindig az elnyomók fegyvere volt a dolgozó osztályok, és az elnyomott nemzetek szabadságharcával szemben. Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják még az agresszióval elrabolt területeket. A közel-keleti helyzet normalizálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab területről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függetlenségét. Támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát, a politikai rendezést tartjuk szükségesnek és törvényesnek; igazságosnak tartjuk a Palesztinái menekültek jogát arra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények között élhessenek, dolgozhassanak ősi hazájuk földjén. Az imperialisták agresz- szióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kényszeríteni kell a békés egymás mellett élésre, azt önként nem fogadja el. E cél érdekében a szocialista országok minden más haladó erővel együtt lépnek fel az agresszió erőivel szemben, hogy megakadályozzanak egy új, termonukleáris világháborút. Csak a békés egymás mellett élés elvének győzelme és gyakorlati realizálása mentheti meg az emberiséget egy önmegsemmisítő új világháborútól. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szocialista országoknak, a szabadságukért harcoló antiimoerialista népeknek. a világ minden haladó és békeszerető erejének egységes frontot kell szembeállítaniuk az imperializmussal. A népek sorsára, a világ- politikai eseményele alakulására döntő hatást gyakorol a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, amely az elmúlt években fejlődésének eredményes időszakát élte át. Történelmi küldetésének megvalósítását a mozgalomban jelentkező elvi-politikai véleményeltérések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az egység megerősítésének útján, erősödött az imperializmus elleni közös harc. A kommunista világmozgalom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leniniz- mus elveiből indul ki, valamint abból, hogy a közös ellenség, az imperializmus, minden elnyomottat, minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltérések vizsgálatánál gondolni kell az egyes pártok helyzetében, körülményeiben, feladataiban meglevő nagy különbségekre is, amelyek bonyolultabbá teszik az ,egységért vívott harcot. Az egység újbóli megteremtésének módja a szilárd elvi politika, az elhajlások elleni következetes harc, az elvtársi nyíltság, az összefogásra irányuló készség. A nemzetközi kommuhista mozgalom egységének megszilárdításában rendkívüli jelentőségű a proletár internacionalizmus eszméje, amely egy évszázada a nemzetközi tőke támadásaival szemben vívott harcban született, azóta erősödik, edződik, ellenáll minden olyan próbálkozásnak, amely a munkásosztály kezéből ki akarja csavarni ezt a fegyvert. Ma, amikor a kommunista mozgalom az egész világra kiterjed, a megvalósult szocializmus világrend- szerré vált, és a testvérpártok nagyon különböző feltételek között dolgoznak, a proletár internacionalizmus eszméjéhez való hűség fontosabb, mint valaha. A proletár internacionalizmus eszméje valamennyi testvérpárttól megköveteli a marxizmus —leninizmus eszméihez valp ragaszkodást, a nemzeti önzés és elzárkózás, a nacionalizmus különböző megnyilvánulási formáinak leküzdését, az áldozatkész szolidaritást. Pártunk és kormányunk, az internacionalizmus elvéből indult ki, amikor — más szocialista országokkal együtt — a testvéri, szövetséges, szocialista Csehszlovákia haladó erőinek megsegítésére sietett. Az akkori, veszélyekkel terhes helyzetben az a szándék vezérelt bennünket, hogy támogatást nyújtsunk Csehszlovákia dolgozó népének a szocialista vívmányok, a hatalom megvédésében. Nem önző célokat követtünk, mi az események • menetében mindvégig csak egyet kívántunk és kívánunk ma is, azt, hogy szocialista módon oldódjanak meg a párt és a társadalom kérdései Csehszlovákiában. Őszintén örülünk, hogy csehszlovák elvtársaink határozottan kézbe vették és intézik ügyeiket, annak, hogy pártjuk és országuk ismét ott van, megbecsült, egyenjogú harcosként a szocializmus nemzetközi seregében, őszintén nagy sikereket kívánunk a szocialista haza építésében a csehszlovák testvérpártnak, a Husák elvtárs által vezetett Központi Bizottságnak, a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresszus határozatainak alapján, s a testvérpártok nemzetközi tanácskozásain közösen kialakított állásfoglalásokhoz tartva magát, végezte nemzetközi tevékenységét, erősítette internacionalista kapcsolatait. Pártunk képviselői a beszámolási időszakban részt vettek a kommunista mozgalom különböző nemzetközi értekezletein; 54 testvérpárttal folytattunk kétoldalú megbeszéléseket. Pártunk erejéhez mérten igyekeztünk kapcsolatokat kiépíteni antiimperia- lista pártokkal, szervezetekkel és mozgalmakkal; • kapcsolat létesült több szocialista párttal. Ehhez járult az a megtisztelő megbízatás, hogy pártunk házigazdája lehetett az 1968-as budapesti konzultatív találkozónak és részt vett a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi találkozójának előkészítésében. Nemzetközi mozgalmunk kiemelkedő fontosságú nagy eseménye volt a beszámolási időszakban, a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozása, amely jól szolgálta a testvérpártok egységtörekvéseit, kapcsolataik javulását, az imperializmus elleni közös harci platform kialakítását. Pártunk a tanácskozás állásfoglalásait teljes mértékben magáévá tette, és harcol megvalósításukért. Minden testvérpárttal internacionalista egységre, a haladás összes erőivel akcióegységre törekszünk az imperialista ellenséggel szemben. Pártunk megítélése szerint nélkülözhetetlen a kommunista és munkáspártok közös, széles körű nemzetközi véleménycseréje, mozgalmunk nemzetközi tapasztalatainak összegezése, a közös elvi állásfoglalások kialakítása. Jelenleg, amikor a kommunista mozgalomnak nincs nemzetközi szervezete, a széleskörű, rendszeres nemzetközi tanácskozások szolgálnak erre megfelelő keretül. Ezért pártunk mindenkor támogatta a nemzetközi kommunista és munkáspártok találkozóinak összehívását, és támogatni fogja az a jövőben is. A Központi Bizottság megítélése szerint pártunk nemzetközi tevékenysége, kormányunk külpolitikája az elmúlt négy évben eredményes volt. Pártunk továbbra is mindent megtesz azért, hogy elvi, internacionalista politikával biztosítsa népünk számára a szocialista építés nemzetközi feltételeit, és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelemből. A napirend szerint ezután Brutyó János, a KEB elnöke előterjesztette a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni: a Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata is az, hogy pártunk eszmeileg, politikailag és szervezetileg egységes, a pártfegyelem szilárd. A párt a lenini elvek szellemében tölti be hivatását. A párttagok betartják a szervezeti szabályzat előírásait, a kommunista erkölcs normáit. A párt egészét tekintve ez az általánosan jellemző, amely akkor is igaz, ha a párttagok között akadnak fegyelemsértők és rendbontók. A pártfegyelem megsértésének okait vizsgálva, azt látjuk, hogy még sok ember tudatában és életfelfogásában jelen vannak, sőt esetleg újratermelődnek a polgári erkölcs egyes vonásai: az önzés, a harácsolás, a protekcionizmus és más egyebek. A párt nevelő erejével arra törekszünk, hogy az ilyen jelenségek megszűnjenek. Nevelőmunkánk fő eszköze a meggyőzés, a közösség példamutatása, de amikor szükséges, felelősségrevonást, pártbüntetést is alkalmazunk. A pártbüntetést sem tekinthetjük megtorlásnak, hanem elsősorban a nevelés eszközének. Az emberek megja- vulásában, fejlődőképességében bízva nevelünk még akkor is, ha valakit súlyosan meg kell büntetni, ki kell zárni a pártból. Figyelemreméltó, hogy a párttagság túlnyomó többsége a szilárd pártfegyelem híve. Ezzel szemben egyesek nézetei szerint ma már nincs szükség olyan kemény pártfegyelemre, mint a korábbi években. Ennek érdekében: tovább erősítjük a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Varsói Szerződés és a KGST országaihoz, a szocialista világrendszerhez, a testvérpártokhoz fűződő szoros, baráti, internacionalista kapcsolatokat; szolidárisak vagyunk a tőkés országokban harcoló osztálytestvéreinkkel; támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat, fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival; a kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés megvalósítására, normalizált viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk; védjük építőmunkánk legfőbb feltételét, a békét. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójának végéhez értem. Pártunk eleget téve a társadalom eszmei, politikai vezetőjeként reá háruló feladatoknak, nagy és eredményes munkát végzett az elmúlt négy évben. Munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó, szorgalmas munkájának, a kommunisták és pártonkí- vüliek együttműködésének köszönhetjük, hogy a IX. kongresszus határozatait végrehajtva, újabb lépést tettünk előre a szocialista társadalom építésének útján. Most fel kell mérni a megtett utat, és előre kell tekintenünk. Szocialista építőmunkánk hazai és nemzetközi feltételei adottak. Pártunk a marxizmus—leninizmus elveihez hűen, a munkásosztállyal, a dolgozó néppel összeforrva, nemzetközi osztálytestvéreinkkel együtt küzdve nagy feladatokat oldott meg a múltban, és még nagyobb feladatok megoldására képes a jövőben. A Központi Bizottság úgy véli, minden feltétel adva van ahhoz, hogy munkánkat az eddiginél magasabb szín! A hatalmon lévő párt tagjainak önkéntes és tudatos fegyelme a proletárdiktatúra védelmének, a szocialista viszonyok erősödésének egyik fontos feltétele. Ezért a párt semmiféle engedményt sem tehet a fegyelem tekintetében. Brutyó János ezután részletesen beszélt a fegyelmi helyzetről, majd így folytatta: Elvtársak! Az egyik leggyakoribb vétség, amit pártfegyelem szempontjából vizsgálnunk kell, a népgazdaságnak okozott kár elkövetése; a két kongresszus között eltelt időszakban emiatt mintegy 4100 párttagot kellett felelősségre vonni és kapott pártbüntetést. E vétségeknek, amelyek gyakran kapcsolódnak a magánéletben tapasztalt kisiklásokhoz, indítéka többnyire a nagylábon élés, a mohóság, az erkölcsi lazaság. Pártunkban olyan közszellemet kell teremteni, amelyben a kommunista szerénység megbecsülendő és követendő erény, sőt kívánalom. Egy kommunista rangja és tekintélye sohasem alapulhat azon, hogy milyen autóval jár, mekkora a hivatali szobája és milyen annak berendezése, hanem csakis eredményes munkájából, emberségéből, szerénységéből, feddhetetlen magatartásából fakadhat számára közmegbecsülés, tisztelet. A pártmunka sok területén támaszkodhatunk a pártfegyelmi munkában szerzett tapasztalatokra. Külön is felhívjuk a figyelmet a tagfelvételi és a kádermunkára. Nem ritka az olyan eset, amikor egy párttagot fegyelmi úton felelősségre vonnak és akkor derül ki, nem is tudta, hogy amit elkövetett, az pártfegyelmi vétség. Ezért már a tagfelvételnél helyes meggyőződni arról, hogy a pártba lépő elvtárs ismeri-e vonalon folytassuk. A legutóbbi négy évben elért eredményeinkre támaszkodva erősítsük tovább pártunk vezető szerepét, szilárdítsuk a munkáshatalmat, fejlesszük tovább államéletünket, szélesítsük a szocialista demokráciát, erősítsük a marxizmus—leninizmus pozícióit, a szocialista közfelfogást és közerkölcsöt, hajtsuk végre népgazdasági terveinket, a IV. ötéves tervet, emeljük tovább népünk életszínvonalát. Ezt követeli pártunk célja, munkásosztályunk, népünk, nemzetünk érdeke; ez egyben a mi legfontosabb hozzájárulásunk nemzetközi osztálytestvéreink harcához. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, vitassa meg és hagyja jóvá a beszámolót, a Szervezeti Szabályzat módosítására előtérjesztett javaslatokat. A Központi Bizottság javasolja a kongresz- szusnak, hogy erősítse meg pártunk eddigi fő irányvonalát és határozatában mondja ki: pártunk és népünk társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen. A Központi Bizottság mélyen meg van győződve arról, hogy pártunk X. kongresszusa hivatása magaslatán, eredményesen elvégzi azt a munkát, amelyet az egész párt, dolgozó népünk bizalommal vár tőle: kijelöli az előrevezető utat! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak kongresszusa! Éljen munkásosztályunk, népünk, hazánk, a Magyar N épköztársaság! Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunizmus, a béke! Kádár János beszédét gyakran szakította félbe a résztvevők tetszésnyilvánítása, s a Központi Bizottság beszámolójának elhangzása után hosszan zúgott a lelkes, ütemes taps. a szervezeti szabályzatot, tudja-e, milyen követelményeknek kell majd megfelelnie. Nem tágíhalunk attól, hogy a tagfelvételek során csak minden szempontból feddhetetlen emberek kerülhetnek a párt soraiba, megakadályozva, hogy méltatlan vagy kártevő elemek furakodhas- sanak közénk. Az utóbbi időben is előfordult, hogy olyan személyeket vettek fel a pártba, akik korábban köztörvényes bűncselekményeket követtek el vagy a felszabadulás előtt az akkori hatalom elnyomó szerveinek tagjai voltak, mások pedig részesei voltak az 1956-os ellenforradalmi cselekményeknek. Ezeket később természetesen ki kellett zárni a pártból. A IX. kongresszus óta eltelt négy év alatt a párt bevételei negyvenöt százalékkal, a kiadások 25 százalékkal emelkedtek. A pártmunka költségeinek fedezésére szükséges anyagi eszközök alapvetően két forrásból származnak: a bevételek kétharmad része a tagdíjjárulékokból, egyharmad része pedig a pártvállalatoktól folyik be. Tisztelt kongresszus! , Kedves Elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a Központi Bizottság beszámolójával. Ezt tolmácsolva javaslom a beszámoló elfogadását. Kérem a kongresszust, vitassa meg és fogadja el az előterjesztett és szóbeli beszámolónkat a Központi Ellenőrző Bizottság IX. kongresszus óta végzett munkájáról. Brutyó János nagy tapssal fogadott beszed? u4'n az elnöklő Fock Jenő bezárta a kongresszus hétfői ülését. A kongresszus kedden reggel folytatja munkáját. fi Központi Ellenőrző Bizottság jelentése 4
